| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

A Liget NEM pusztul 70 éve!

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Vélemény

A Liget NEM pusztul 70 éve!

2014.12.03. 10:49

Gondolatok a Városliget Zrt. alternatív történelemszemléletének margójára - avagy mi a valóság, a történeti tény, a Liget sorsával kapcsolatban? Hogyan zajlik egy jól hangzó, de a valósággal csak távolról érintkező állítás elterjesztése. Bardóczi Sándor írása.

Az index.hu Kalas Györgyi tolmácsolásában közreadott egy történeti áttekintést a Városligetről, amely sajnos a Liget Budapest projektiroda sajátos történelem értelmezését tükrözi, nem feltétlenül a teljes valóságot. Éppen ezért elkerülhetetlennek tartom újra megszólalni a Liget ügyében. 
 
A Liget ugyanis nem pusztul 70 éve, ahogyan a publicisztika címe sugallja. Szerencsésebb felívelő és kevésbé szerencsés korszakok váltogatták újkori történelmében is egymást. A II. világháború utáni pusztításokat például egy közparki újrarendeződés követte, az utolsó nagy átfogó közparki rekonstrukcióra pedig 1973-77 között került sor, amikor a korszak legnagyobb (mintegy 27 ha-os!) parkrehabilitációs munkálatai folytak Dr. Krizsán Zoltánné és Baraczka Katalin tájépítészek tervei alapján, Radó Dezső akkori Főkert igazgató irányítása alatt. Ez volt az a pillanat, amikor a végre valahára kitelepített Expo helyén újra közparki területek létesülhettek a Városligetben.
 
Az sem felel meg a valóságnak, hogy a park 1840-re lett kész. Az átadás első dátuma 1820 volt, bár kétségtelenül legalább annyiszor át lett később adva, mint a Várbazár. Nyílván sok mai elem ekkor még egyáltalán nem része a Városligetnek. Magának a Városliget tervének azonban integráns központi eleme volt a Városligeti-tó, tekintettel arra, hogy az lett az egykor mocsaras (abból lecsapolt) Városerdeje vízgyűjtő tava, vagyis ez lett a mérnöki válasz a magas vízállású terület közparki rendezésére. A tó egyben a Rákos-patak egyik mellékágának duzzasztásából keletkeztetett tájképi elem, sokáig az is táplálta. A tó szigetén a korabeli leírások szerint tejivó működött egy romantikus stílusban létrehozott "farm" kulisszái mögött, amely nagy népszerűségnek örvendett már a park megnyitásakor.
 
A Városliget tervpályázata 1813-ban zajlott le. Ez volt az első nemzetközi nyílt tervpályázata Pestnek (!), egyben a József Nádor gründolta Szépítő Bizottmány színre lépésének időpontja. A tervpályázati győztes Heinrich Christian Nebbien 1815-re fejezte be a kiviteli tervek elkészítését. Tájképi kertje a klasszicista Pest csúcsteljesítménye volt, ami megelőzte a saját korát. A park jórész közadakozásból jött létre több lépcsőben, de előbb, mint bármelyik másik eredetileg is a köz számára létesített park a világon! 
 
Amikor a Liget Budapest projektiroda a Városliget területére múzeumokat terveztet, akkor kizárólag azt a "nemes" hagyományt folytatja, amely az 1885-ös "Országos Kiállítás"  óta az ún. állami einstand kísérletek formájában periódikusan visszatér a Liget életébe. A Városliget új szabályozási terve olyan új építési helyeket hozott létre, amely alaprajzi elrendezésben szoros rokonságot mutat az annak idején ideiglenesre tervezett 1896-os Milleneumi Ezredéves Kiállítás alaprajzi elrendezésével. Zöldfelületi szempontból (akkor ez még alig volt szempont) ez a két kiállítás volt a park első pusztulási periódusa 70-80 év viszonylagos "békeperiódus" után. Budapest székesfőváros azonban ekkor is csak ideiglenesen járult hozzá ahhoz, hogy a Magyar Állam betegye ide a lábát és a Milleneum ünneplésére kiállítást rendezzen itt be - ideiglenesen, a park rekonstrukciójának későbbi terhe mellett. Kicsit tovább tartott a dolog. Mint tudjuk Budapesten az ideiglenes dolgok tekinthetőek a legvéglegesebbnek. 
 
A jövőben úgy tűnik az Új Nemzeti Galéria lehet majd az Új Iparcsarnok. Baán László ugyanis deklaráltan ehhez a hagyományhoz akar igazodni, tehát ahhoz, amely tökretette a Liget zöldfelületét olyan hosszú időre, hogy máig nem sikerült belőle teljesen kivakarni. A 200 éves park történeti rekonstrukciójának kérdéskörével nem foglalkozik ez a fejlesztési elképzelés, pedig ez ma, ha részlegesen is, de megtehető lenne (ez lenne rá a történelmi pillanat), sokkal kisebb összegekből. Úgy tűnik tehát, hogy az egyedüli előkép, amelyre ez a projekt építkezni kíván egy reprezentációs okokból megvalósított, eleve ideiglenesre tervezett "patyomkin" város.
 
Nebbien tervében a tájképi kert szerkesztési elvei szerint nem volt egyetlen egyenes vonal sem. Az ő koreszménye a koordinálás volt, azaz az egymással mellérendelő viszonyrendszerben, hálózatosan működő szabad polgárok ereje a feudális berendezkedéssel szemben. Az ébredő városi polgárság eszménye. A "vissza a természetbe" elv a klasszicista kertben ezt tükrözte vissza, hiszen "minden ember egyenlőnek született"! Számára nem volt kétséges, hogy egy József nádor felvilágosultságával szorgalmazott népkertben bárki a KÖZből igenis részesülhet a természetet mímelő bukolikus táj áldásaiból. 
 
A milleneumi ezredéves kiállítás alaprajza a maga durva egyenes vonalaival és barokkos tengelyeivel ezzel szemben már újra az abszolútizmust, a szubordinálást képviselte. Ahol alá- és felérendeltségi viszonyok vannak, a reprezentáció legmagasabb szintjein pedig csak a kiválasztottak részesülhetnek a belépés lehetőségében. A központi akaratot, amely uralkodni akar a környezete felett - és nem szolgálni azt. Nagyon szimbolikusnak és egyszersmind elgondolkodtatónak tartom, hogy a jelenlegi kormány és annak biztosa erre az előképre teszi le a voksát és nem a Nebbienére a Városliget távlatos sorsát illetően.
 
Az indexen megjelent cikk állításával ellentétben a nagy kiállításra felépült Iparcsarnok helyén ma nem a Nagyrét áll, hanem annak csak csonkolt része, ugyanis az Iparcsarnok helyén építették fel a PeCsa-t a 80-as évek elején, az Iparcsarnok romjaira (nem sikerült elérni akkor sem, hogy helyette inkább a Nagyrétet rehabilitálják - a Főkert szakmaiságának abban az időben is voltak azért politikai korlátai). A Pecsa mára teljesen lepusztult épülete jól jelzi, hogy ezt a funkciót hiba volt idetelepíteni. A döntés akkor is politikai és nem szakmai alapon történt. A Petőfi Csarnok mindentől távol, az éledező park közepébe került. Pávatánc volt ez a javából (két lépést előre a vásárváros felszámolásával, egy lépést hátra a PeCsa létesítésével.) 
 
Ez a történet akár mementó lehet a közelgő fejlesztés számára is! Még egyszer higgadtan át kellene gondolni, hogy valóban ide kerüljön-e az egyik legfontosabb magyarországi közgyűjtemény a Várból? Túl azon, hogy ez sajnos meglévő zöldfelületek pusztítása árán valósítható meg (mert az új épület telepítése, kivitelezése, felvonulási területei, közműigénye, kiszolgálását biztosító utak hálózata sajnos ezt egyértelműen előre vetíti) ez a telepítés véleményem szerint egyáltalán nem méltó a Galéria számára.
 


 
Maradandó károsodást okozott a közparkban az az 1951-es pusztítás is, amikor a Sztálin szobor előtereként közel 5,5 ha fás parkterületet írtottak ki a Dózsa György út mentén, hogy azt a Vörös tér mintájára leburkolják. Szerintem abban semmi különösebb hőstett nincs, ha ezt a nagy Szovjetúnió adományozta beton sávot most teleszórjuk második lépcsőben múzeummal és ráírjuk, hogy parkrehabilitáció. Lehet természetesen siratni a világháború alatt elpusztult épületeket, de valójában ezek nyújtottak arra esélyt, hogy a Városliget a 80-as évekre újra közpark lehessen és fokozatosan újra zöldfelületté váljon abból a nemzetközi vásárvárosból, ami a századfordulót követően - természetesen kizárólag ideiglenes jelleggel - elfoglalta. Valójában tehát ezek az át nem gondolt, ad-hoc módon, helyszínüket tekintve kapkodva kijelölt épületek, fejlesztések okoztak anno maradandó károkat egy kulturális szempontból nóvumnak számító közparkban, és sajnos ma is ugyanez a sütemény készül, ugyanezen recept alapján. 
 
A cikkben megszólaltatott Lovas Dániellel egyben értek igazán egyet: "valamit tenni kell a Ligettel, mert ez így most gyalázatos". Nekem az a javaslatom, hogy ne feltétlenül új épületek építésével próbáljunk rehabilitálni egy történelmileg is jelentős tájképi közparkot, amelynek a kultúrtörténeti jelentősége világraszóló értéket képvisel és menthető, de ennél is fontosabb, hogy a VI. és VII. kerületiek számára nagyjából az egyetlen közeli lehetőség, hogy zöldet lássanak. Az élhető városnak pedig a városi közparkok úgy tudom elég jellemző ismérvei. A Városligetnek ma elég lenne egy átfogó közparki rehabilitáció, amely a Ligetet valóban ismerő szakemberek tervezési munkája nyomán jöhet létre. A Liget Budapest jelenlegi koncepciójával viszont csak azt sikerülhet elérni, hogy egy valószínűleg torzóként megvalósuló, hosszabb távon nagyon komoly fenntartási problémákat jelentő presztízsberuházás-sorozat végén József nádor majd eggyel magasabb fordulatszámra kapcsoljon a sírjában.

Bardóczi Sándor

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.