Közélet, hírek

A Garten Studio nyerte a Liget tájépítész pályázatát

1/1

?>
1/1

A Garten Studio nyerte a Liget tájépítész pályázatát
Közélet, hírek

A Garten Studio nyerte a Liget tájépítész pályázatát

2016.05.19. 10:58

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
11

Dosszié:

Több tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel, több mint ezer új ültetésű fával, 2 kilométeres futókörrel, nagyobb játszóterekkel, kiterjesztett Csónakázó-tóval és egy rózsakerttel is gazdagodik majd a Városliget. A Garten Studio Kft. tájépítész iroda nyertes pályaműve szerint a megújuló Ligetben a mostaninál sokkal kevesebb betonfelület és jóval több pihenő funkció lesz majd.

Több fa, nagyobb és értékesebb zöldfelület, futókör és rózsakert a megújuló Városligetben

Kihirdették a Liget megújítására kiírt tájépítészeti pályázat eredményét


Több tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel, több mint ezer új ültetésű fával, 2 kilométeres futókörrel, nagyobb játszóterekkel, kiterjesztett Csónakázó-tóval és többek között egy rózsakerttel is gazdagodik majd a Városliget a most lezárult tájépítészeti tervpályázatnak köszönhetően. A Garten Studio Kft. tájépítész iroda nyertes pályaműve szerint a 2019-re teljes egészében megújuló Ligetben a mostaninál sokkal kevesebb betonfelület és jóval több pihenő funkció lesz majd.

A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget Zrt - a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata, valamint a Magyar Tájépítészek Szövetsége közreműködésével – az elmúlt év végén írt ki tájépítészeti tervpályázatot, amely a park 21. századi megújulását és a Liget történeti rehabilitációját tűzte ki célul. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően így párhuzamosan épülnek világszínvonalú múzeumok, újulnak meg az itt lévő népszerű, régi intézmények, valamint gyarapodik és újul meg a zöldfelület Európa egyik legrégebbi közparkjában, a Városligetben. A győztes tájépíteszeti terv megvalósítására, a Városliget parki funkcióinak megújítására, a növényállomány bővítésére és rehabilitációjára 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig. Magyarországon közpark kialakítására vagy megújítására soha még ekkora összeget nem fordítottak.

A nyertes és díjazott pályázatok itt érhetőek el: http://www.ligetbudapest.org/park/

A meghirdetett pályázatra hét pályamű érkezett. A többségében tájépítész tagokból álló zsűri egyhangú döntése alapján az 1. helyezett a Garten Studio Kft. tájépítész iroda lett. A 2. helyezett a Lépték-Terv pályaműve, és a 3. helyezett pedig megosztva a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda, valamint az s73 iroda tervei.

Díjazásban részesülő pályaművek: Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszék (SZIE, Tájépítészeti és településtervezési kar), Unitef-83 Zrt. Újirány Tájépítész Kft., Korzó Tervezési Studió Kft.

A pályázatokon csaknem félszáz tájépítész, kertész, közlekedési szakember és építész dolgozott.

A pályázatban javasolt parkmegújítás szabadon áttekinthető terei, a pályaműnek a történeti elemekhez és ezen belül is az eredeti, Nebbien-féle parktervhez való visszanyúlása, a parkba tervezett új rekreációs funkciók invenciózus megoldása és a távlatokban való gondolkodásmódja miatt lett a legkiemelkedőbb, első díjra érdemes alkotás. A nyertes terv fontos eleme, hogy jelentősen csökkenti a parkot átszelő aszfalt utak felületét és megoldja a park komplex akadálymentesítését is.

A csaknem 200 éves Városliget az elmúlt évtizedekben egyre jobban lepusztult, növényállománya gondozatlanná vált, elöregedett, a közösségi, pihenési és sportolási lehetőségek beszűkültek, a hosszú ideje használaton kívüli, romos épületek, valamint a parkoló gépkocsik látványa pedig megszokottá vált a valaha Pest egyik legnépszerűbb közösségi helyszíneként működő parkban. A zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát teszi ki, míg az itt található épületek öt és fél százalékot foglalnak el a parkból: a fennmaradó 35 százalék pedig lebetonozott, parkolók és utak által elfoglalt terület a Ligetben. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ez utóbbi, burkolt felületek egy részének visszaparkosítása révén minimum 5 százalékkal, összesen legalább 65 százalékra növekszik majd a Városliget zöldfelülete.

A Liget Budapest Projekt célja, hogy a nyertes tájépítészeti pályázat megvalósításával biztosítsa a park hosszú távú fenntarthatóságát is. Ennek köszönhetően a Városligetben található mintegy 600 beteg fa ápolása mellett közel 1000 új példányt is ültetnek. A park megújuló növényállományának folyamatos és tervszerű ápolása elsődleges prioritás.

A 32 millió forint összdíjazású, egyfordulós pályázat eredményeként a park megújításának munkálatai 2017-ben kezdődnek el és a parkhasználók 2019-ben, az új múzeumok elkészültét követően vehetik majd birtokba a minden elemében megújult, zöldebb és vonzóbb Városligetet.

A pályázatot megelőzően az elmúlt években számos szervezet, intézmény (pl. környékbeli iskolák, nyugdíjas otthonok), egyesület (pl. biciklisek, kutyások, zöldszervezetek, nagycsaládosok) és környékbeli lakos mondta el ötletét, javaslatát a Liget megújításáról. A pályázati kiírásban és ennek megfelelően a nyertes pályázatban így számos olyan elem található, amely ezeknek a civil egyezetéseknek köszönhetően fogalmazódott meg a Városliget fejlesztése kapcsán.

Városliget Zrt.
2016. május 19.

 

Vélemények (11)
Mljet
2016.06.06.
14:19

A győztes terv ekézése folytatódott szombaton, a Városliget Zrt. által rendezett "Pedál.Liget.Piknik" című biciklis rendezvény fórumán. A kerékpárosok képviselőivel Sághi (Zrt., műszaki igazgató) és Vitézy (Közlekedési Múzeum, igazgató) egyezkedett nyilvánosan, illetve válaszolt a közönség kérdéseire. A Garten Studio képviselőit, a győztes tájépítészeti terv készítőit ismét kihagyták a dologból.

Az öntudatos bringások előadták követeléseiket, méretes tablón jelölték be az általuk igényelt, ligeti útvonalakat. Bicajosok, futók és gyalogosok számára, 11 m szélességre méretezve, szépen meg is tervezték és egy rajzon be is mutatták, hogyan kell helyesen kialakítani az Olof Palme és a Kós Károly sétányt.

Vitézy kijelentette, hogy a kerékpárosok igényeinek kielégítése ma már olyan fontos, hogy nem is lehet jó az a tájépítészeti koncepció, ami ezt nem tartja szem előtt.

Sághi megállapította, hogy a Ligetet használók különböző csoportjainak megvannak a maguk elgondolásai, hogy milyen legyen a Liget; a tájépítészek pedig most letették az asztalra a tájépítészeti elképzelésüket.

Sághi szerint az ő cége afféle mediátor* a Ligetet használók és a tájépítészek között, de a Városliget Zrt-hez a közelebb áll a biciklisták elképzelése, mint a nyertes tájépítészeké – az a tájépítészi elképzelés, amit két héttel korábban még az egekig magasztalt a Városliget Zrt.

Mit mondjak, a zéerté szombaton is önmagát adta...

* Különös, hogy korábban (pl. az új múzeumépületek nyertes terveinél) valahogy nem sikerült magukban felfedezniök a mediátort.

Mljet
2016.06.01.
21:40

T. Garten Studio, ez döbbenet:

A Városliget Zrt., a Közlekedési Múzeum és a Magyar Kerékpárosklub egyeztetéséről a Magyar Kerékpárosklub közlése (részlet):

 

"Résztvevők: Bajzik Zsófia, Sághi Attila, Végvári Tamás, Horn Márton - Városliget Zrt. Vitézy Dávid - Közlekedési Múzeum Kürti Gábor, Torma Dániel - Magyar Kerékpárosklub A liget beruházás vitatott helyzete miatt leszögeztük, hogy a Kerékpárosklub csak közlekedésszakmai kérdésekben egyeztet a Városliget Zrt-vel.

A következőkben állapodtunk meg: - A pályázat célja elsősorban a tervező kiválasztása volt, a parktervek nem véglegesek, így a kerékpáros szempontok alapján módosíthatók. - Az Olof Palme sétány fasora közti bringás útvonal megmarad, a jelenleginél kisebb burkolt felülettel."

 

Pákozdi Imre
2016.06.02.
06:18

@Mljet: A Hősök tere füvesítését, bokrosítását, fásítását követeljük, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus előtti állapotoknak megfelelően (és nem úgy, ahogy a Móricka képzeli, hogy 180 nm zöldfelüleltet irányozzanak elő a Hősök terén...). Ha lezárják a Kós Károly sétányt (az M3-as Belváros felé szolgáló bevezető szakaszát), akkor úgyis kiesik a teret terhelő minden átmenő forgalom. Szűkítsék itt is a három sávos úttestet egyre, füvesítsék a járdák szegélyét és a koszorúzási placc nagy részét, bokrosítsák és fásítsák a Szépmű és a Műcsarnok előtti teret. A gördeszkások játékterének pótlására pedig, az Ajtósi-Dózsa sarkon - az oda visszaépíteni szándékozott, idétlen kis színházépület helyett - képezzenek ki színvonalas gyakorlópályát, vízcsappal, WC-vel* és biztonságos műtárgyakkal.

* ja, bocs, tudom, hogy ez megoldhatatlan. A Városligetben egyetlen klotyó nincs nyitva, de évek óta nincs. Még ezt sem tudja megoldani a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt., a Fővárosi Tanáccsal (vagy mivel :-) együtt sem, amiképpen a Budai Várat "kezelő" Kht. (vagy mi) évtizeden át képtelen volt rendbehozatni a Palotától délre lévő lejtő néhány szétcsúszott lépcsőjét. Pedig állítólag ezért zárták le az amúgy tündérien szép déli palotakertet... Hogyan bízható ezekre a szervezetekre bármiféle több százmilliárdos beruházás, miközben az aprómunkák elvégzésére is képtelenek?

mzsblogger
2016.06.02.
06:33

@Mljet: Különösen azért pikáns ez a helyzet, mert miközben a Városliget zrt a győztes terv alapján készült, színes-szagos propagandafilmen mutatja be országszerte, hogy "ilyen lesz a Városliget 2019-re", minden háttéregyeztetésen - nem csak a Kerékpáros klubnak - azt mondják, hogy csak tervezőt választottak, nem tervet.

Érdemes még öszevetni ezt a két állítást is:

Baán László (2016. 03.29.): "Május közepére pontosan látni fogjuk, hogyan fog kinézni a Liget 2019-ben"Baán László (2016. május 23.): "A parkrehabilitációs pályázat díjazott terveinek legjobb elemeiből nagyjából egy év múlva alakulhat ki a Városliget végső rendezési terve."

Pákozdi Imre
2016.06.02.
07:56

@mzsblogger: Pesten csak hantáznak a zöldfelületekről, miközben az 1,2 milliós Milánóban valóban megbecsülik a zöldet. Ebben a többnyire csak a "zsúfolt", "ipari", "szürke" jelzőkkel illetett városban százával léteznek jórészt növénnyel borított épületek. A milánói házak sajátja a rengeteg erkély és terasz, amelyeken ugyan soha nem tartózkodik senki, viszont ezekről omlik alá függönyszerűen a jázmin és sok egyéb növény. Ez annyira jellemző, hogy a belváros levegőjét és látványát is meghatározza. A tetőkertekben szabályos fák nőnek - nyilván dézsákban, de ezrével -, az utcaszinten pedig nagy, lélegzet-könnyítő parkok és parkocskák zöldellnek. A milánóiak növényimádatára jellemző, hogy a "függőleges erdővel" (ld.: http://epiteszforum.hu/fuggoleges-erdo-milanoban) szemben található egy nagyobb, beépítésre váró terület, amelyet még arra az egy-két évre is, amíg elindul a beruházás, lóherével vetettek be, hogy meggátolják a terület elzüllését és a gaz elharapódzását. 

Mljet
2016.06.02.
09:07

@mzsblogger: Teljes zűrzavar a Városliget Zrt-nél:

2016.05.19-én ezt írják (ld. a fenti közleményüket):

"A győztes tájépítészeti terv megvalósítására, a Városliget parki funkcióinak megújítására, a növényállomány bővítésére és rehabilitációjára 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig."

És így méltatják a győztes tervet:"A pályázatban javasolt parkmegújítás szabadon áttekinthető terei, a pályaműnek a történeti elemekhez és ezen belül is az eredeti, Nebbien-féle parktervhez való visszanyúlása, a parkba tervezett új rekreációs funkciók invenciózus megoldása és a távlatokban való gondolkodásmódja miatt lett a legkiemelkedőbb, első díjra érdemes alkotás."

2016.05.30-31-én aztán

összeülnek a bicajos klubbal (meg a Közlekedési Múzeummal - Vitézy igazgatónak vajon mi köze a tájépítészethez?) egyezkedni és ők hárman (a Garten Studio nélkül, ugyebár) megállapodnak (sic!), hogy

"a pályázat célja elsősorban a tervező kiválasztása volt" (vajon tudták ezt a pályázók?) és a korábban a "legkiemelkedőbb"-ként méltatott, győztes terv koncepciójával ellentétben

"az Olof Palme sétány fasora közti bringás útvonal megmarad".

Egyszerűen elképesztő!

A Városliget Zrt. vajon ugyanezt csinálja a japán sztárépítészekkel is, akik a Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria épületeit tervezik? Ugyan kérem! Ott nem a tervezői koncepcióba nyúlnak bele, hanem a VÉSZ-t módosítják - utólag (ld. zöldtető).

Lazzlo
2016.06.02.
09:46

@Mljet:  

Mljet
2016.05.20.
08:50

Most meglett a tájépítészeti pályázat, két nappal korábban a Néprajzi Múzeum pályázatának győztes terve. A Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria győztes tervei már korábban megvoltak, a Városligeti Színházat pedig az eredeti tervek alapján építenék meg ismét. Ezek ismeretében elvárható lenne, hogy a Városliget Zrt. most már a kiválasztott terveknek megfelelő adatokat és számokat közöljön. De nem ez történik. A Városliget Zrt. még mindig ugyanazt, a honlapján évek óta olvasható, hamis szöveget nyomja.

A régi szöveg a honlapról:

"A Liget csaknem 60 százaléka jelenleg zöldfelület, míg beépítettsége, azaz a jelenlegi épületek által elfoglalt terület aránya 5,7 százalék. A fennmaradó 35 százalék nagy részét a többszázezer négyzetméter burkolt felület teszi ki. A burkolt felületek zöldesítésével a városligeti park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd"

A mostani közlemény szövege:

"A zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát teszi ki, míg az itt található épületek öt és fél százalékot foglalnak el a parkból: a fennmaradó 35 százalék pedig lebetonozott, parkolók és utak által elfoglalt terület a Ligetben. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ez utóbbi, burkolt felületek egy részének visszaparkosítása révén minimum 5 százalékkal, összesen legalább 65 százalékra növekszik majd a Városliget zöldfelülete."

Ezekkel szemben, a valós adatok:

1.) A zöldfelület ma a Városliget 53,16%-át, az azon belüli városligeti ingatlannak (29732/1 hrsz.) a 57,58%-át, az utóbbi egyik övezetét (Z-VI) képező városligeti parknak a pedig 60,21%-át teszi ki.

2.) A Városligetben található épületek nem 5,5%-ot foglalnak el a parkból, hanem a Városligetet alkotó ingatlanok legnagyobbikán, városligeti ingatlanon (29732/1 hrsz.) lévő épületek foglalnak el 5,7%-ot az ingatlan területéből.

3.) A Városliget "lebetonozott" területeinél meg kell említeni a Városligeti tavat is, aminek jelenleg csak 6.233 m2-én van állandó vízfelület és vízi élővilág, továbbá figyelembe kell venni még az Állatkert területén lévő, 7.501 m2-es tavat. Ezeknek a 75%-át számítják bele a megfelelő terület jelenlegi zöldfelületébe. 

4.) A zöldfelület 60%-ról 65%-ra való növekedése egy olyan sablon szöveg a Városliget Zrt. részéről, amit már a tájépítészeti pályázat előtti években is kommunikált.

Hogy a tájépítészeti pályázatnak (pontosabban: annak győztes tervének) köszönhetően hol és valójában mennyivel nő a zöldfelület, azt sajnos, nem tudhattuk meg.

De az biztos, hogy a legalább 65% zöldfelületi arány a városligeti park (Z-VI övezet) területén fog teljesülni. Ebben szerepe lesz Városligeti tó több, mint 30.000 m2-rel (egyébként helyesen) megnövelt állandó vízfelületének és a Néprajzi Múzeum tetejének egy részére tervezett tetőkerteknek is.

Nyilvánvaló, hogy a nyertes tervezők által (dicséretesen) szintén beadott alternatív – új múzeumépületek és színházépület nélküli – tájépítészeti terv felelne meg igazán a 2013-as törvény címében is megfogalmazott célnak, a Városliget megújításának és fejlesztésének.

kronosz
2016.05.19.
11:10

Tülkön ülök Pákozdi úr "elismerésére" várva :D

Pákozdi Imre
2016.05.19.
12:54

@kronosz: Akkor fújjon is bele abba a tülökbe, saját maga. Azzal, amivel ül rajta.

kronosz
2016.05.19.
18:56

@Pákozdi Imre: Csak nem lelőttem a poént? :( :D

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk