Közélet, hírek

A Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyeleti Bizottság állásfoglalása a Szent György téri tervezés ügyében

1/1

?>
1/1

A Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyeleti Bizottság állásfoglalása a Szent György téri tervezés ügyében
Közélet, hírek

A Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyeleti Bizottság állásfoglalása a Szent György téri tervezés ügyében

2008.11.14. 12:56

Cikkinfó

Vélemények:
39

Dosszié:

Hivatkozva a Budapesti Építész Kamara korábbi állásfoglalására most is megállapítható, hogy a jelenlegi tervezés alapjaiban eltér a 2004. évi tervpályázat eredményétől, azaz sem az első díjas terv, sem annak programja, sem annak szerzői már nem tekinthetők azonosnak.Ezért álláspontunk szerint új tervpályázat kiírása szükséges.

Hivatkozva a Budapesti Építész Kamara korábbi állásfoglalására most is megállapítható, hogy a jelenlegi tervezés alapjaiban eltér a 2004. évi tervpályázat eredményétől, azaz sem az első díjas terv, sem annak programja, sem annak szerzői már nem tekinthetők azonosnak.

Ezért álláspontunk szerint új tervpályázat kiírása szükséges.

Szakmafelügyeleti Bizottság
2008. november 14.

Vélemények (39)
Műkedvelő
2008.11.27.
16:10

Egyszerű halandóként engem jobban zavar, sőt dühít a Várkertbazár méltatlan sorsa és annak restaurálását sokkal előbbrevalónak tartom a Szent György téri kisérletezésnél! (bohóckodásnál)Tényleg ez a legfontosabb feladat jelenleg??! Miért kell ezzel a rommal egyáltalán kezdeni valamit? Miért nem lehet kvázi mementóként jelen állapotában megtartani? Miért tartják az építészek egy kolbász vagy egy vonalkód ráaplikákását megoldásnak talapzattá silányítva ezzel a "házat" egy építész lidérces álom költötte szobrának?

Az épület eredeti formájában történő visszaépítése anakronizmus, a mának kell építeni - Rendben van. Mi van a királyi palota kupolájával? Ráadásul az eredeti nem is ilyen volt. A '60-as években barokk kupolát tervezni nem volt anakronizmus?

 

 

kemtam
2008.11.25.
15:27

Kedves Rokon!

Kérdezd már meg Kiséktől lécci, hogy hány millióéret vonulnának ki végleg ebből a projektból? Úgyértem mennyit kérnének a lelépésért? Mindennek van ára. Így nekik is. Tehát mondjanak egy számot. Éljenek belőle vígan. És a nagy produktumot kreálják meg máshol és máskor. Nem akkora kín az, higgyék el! 

Köszi előre is!

rokon
2008.11.25.
12:25

Dísz tér / Szent György tér: Nyílt levélre válasz Kis Pétertől és Zoboki GábortólBudapesti Építész Kamara1088 Budapest Ötpacsirta u. 2.Bálint Imre DLA elnök részéreTárgy: nyilatkozat a Budapest I. kerület Dísz tér 17.sz. épület tervezése kapcsánTisztelt Elnök úr!Jelen levelünkben tájékoztatni kívánjuk az alábbi tényekről:A Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. mint Megrendelő 2008. október 2-án módosított tervezési szerződést kötött a volt Honvéd Főparancsnokság és Honvédelmi Minisztérium, Budapest I. Dísz tér 17. turisztikai és kulturális rendezvényközpont funkciójú beépítése építési engedélyezési tervdokumentációjának elkészítésére a korábbi terveket készítő Kis Péter Építészműterme Kft.-vel valamint a Zoboki-Demeter és Társai Építészirodával.Az elkészült terv tervezője Kis Péter építész (Kis Péter Építészműterme). A generáltervezői, műszaki-koordinációs feladatokat ellátó műterem a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda. (A szerződést Zoboki Gábor építész, mint a cég egyik igazgatója írta alá.)Az épület tervezési programja fő funkcióiban nem tér el az eredetitől, a változások a Megrendelő, az I. kerületi Önkormányzat és a KÖH kéréseit tükrözik.A két építésziroda együttműködésének eredményeképpen az építési engedélyezési tervdokumentáció az EU pályázat által megkötött határidőre, 2008. november 13-ra készült el, melynek vázlattervi formáját a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2008. november 6-án engedélyezésre javasolta.Kis Péter                                  Zoboki Gábor DLAKis Péter Építészműterme Kft.     Zoboki-Demeter és Társai ÉpítészirodaBudapest, 2008. november 21.

forrás: Budapesti Építész Kamara

rokon
2008.11.20.
11:11

A BÉK elnöke, Bálint Imre írja:Nyílt levél a Szent György téri tervezési üggyel kapcsolatbanTisztelt Kollegák, Kedves Építész Barátaim!Legutóbbi küldöttgyűlésünkön azt ígértem, a Kamara vezetése nyitottabb és „kommunikatívabb” lesz. Úgy gondolom, hogy a Szent György téri tervezéssel kapcsolatos problémahalmaz ügyében már többször rendet tettünk, most mégis azt kívánják tőlünk, érthető állásfoglalást küldjünk tagjaink felé.Leszögezem, hogy Mónus János alelnök úr 2008. november 14-i és november 17-i nyílt levele, illetve állásfoglalása megegyezik Kamaránk elnökségének véleményével, azaz az eredeti, 2004. évi tervpályázat eredményeitől jelentősen eltérő program - véleményünk szerint - egy újabb tervpályázat kiírását indokolná.Úgy véljük, hogy Kamaránk építészeti szaktudása, társadalmi jelenléte nem engedheti meg olyan eszközök használatát, amelyek akárcsak látszatilag is a közterületi megmozdulásokra, tüntetésekre emlékeztetnek. Így tehát nincs szándékunkban a rom előtt demonstrálni, de továbbiakban is minden törvényes eszközzel és szaktudásunkkal, hitünkkel megkísérlünk a szakma hatékonysága, tisztasága és erkölcsi tartása mellett kiállni.Budapest, 2008. november 19.Bálint Imre DLAa BÉK elnöke

forrás: budapestiepiteszkamara.hu

rokon
2008.11.19.
14:29

Jánosi János üzenetet küldött a http://www.epiteszforum.hu/contactűrlapon, és kérte a szerkesztőséget, hogy tegyük közzé hozzászólását. Íme:

Tisztelt tervező urak, felelős építészek és zsűri tagok! Ne görcsöljünk tovább, ez így nem vezet sehova. Senkinek nem jutott még eszébe, hogy vissza kell építeni azt ami ott állt??!!! Miért kell mindenáron az építészeknek kiélniük magukat? Varsó óvárosát vissza lehetett építeni, mi miért ne tehetnénk meg a magyar királyi várban egy épülettel?! Ha az építészek és a zsűri ebben nem érez kihívást és feledatot, javaslom nekik, hogy a bemutatott, valaha ott állt két régi épület közül válasszák ki az általuk jobbnak ítéltet. Nekem mind a kettő megfelel.Üdvözlettel: Jánosi Jánospro architectura díjas építészUi: így talán az uniós pénzeket sem veszítjuk el, gyorsabban lehet haladni.

Heliodos
2008.11.19.
16:06

@rokon: Másik post-ra reagálva már írtam, hogy a laikusok inkább a régi épülethez menekülnek semmint hogy ezt a szenvedést nézzék, ami a rom körül kialakult. Nade hogy már az építészek is...!!! (Már aki nem vitatkozik inkább az éppen aktuális tervvel.)

Még egyszer megerősítem: nem tartom jónak a régi visszaépítését - gondolom az EU-nak sem tetszene (említett műemlékes szempontok miatt) és ezzel lehet, hogy éppen a támogatás kerülne veszélybe.

Másrészt viszont ha már újraépítünk - eljátszom a gondolattal én is, mint laikus - akkor miért csak azt az egyet?! Az Ybl-villa és a Szt. György téri rom 'között' van egy másik lábazat is (még romosabb), ahol ma a turistáknak működik népiműves piac. Úgy gondolom, az egységesség kedvéért akkor már azt is vissza kellene építeni, hiszen a két épület együtt határozta meg igazán a tér hangulatát - amennyire az archív fotókból ezt meg tudtam állípítani. Egyetlen épület miatt felrúgni egy régóta alkalmazott műemléki elvet kár lenne. Ha már lúd, legyen kövér. Sokszor hivatkozott újraépített városok esetében sem egyetlen, magában álló épületről volt szó, hiszen annak az elvesztését még fel lehet dolgozni; hanem egész negyedekről, melyek elvesztése traumát okozott az ott élő közösségnek. Szerintem ez ebben a helyzetben nincs így, ezért a visszaépítést hazugságnak tartanám. 

marquez
2008.11.19.
09:36

Kedves MZ,

köszönöm a példákat, és valószínűleg félreérthető voltam: arra szeretnék példát látni, hogy valamely komoly város királyi várába domináns, sziluettet változtató, "buborékos-búgócsigás" kísérleti épület került. Én azt állítottam-állítom, hogy ilyen nincs.

Íme három királyi vár Európából, ezeken nem látok ilyet:

Prága: http://picturesfromprague.com/wp-content/uploads/2007/08/prague-castle-hradcany-aerial-photograph.jpg

Krakkó: http://www.limuzynyvip.pl/krakow.jpg

Edinburgh: http://www.cav2005.inf.ed.ac.uk/EdinburghCastle.jpg

Az edinburgh-i parlament sem a királyi vár dombján helyezkedik el, hanem "lent", a történelmi belváros szélén, egy nagy parkra nyílóan, egy csupasz domb mellett.

Nem építészként szeretném tudni, létezik-e egyáltalán kortárs kísérleti épülettel bíró királyi vár ma Európában.

zapata
2008.11.18.
17:47

  Kedves minden eddigi hozzászóló! csak arra szeretnék emlékeztetni, hogy a lassan parttalanná váló vita a BÉK Szakmafelügyeleti Bizottsága állásfoglalásától indult.

Nekem egy ilyen vitathatatlanul indokolt tervpályázat irányában erős fenntartásaim vannak.

Egy táblaképet nyilván meg lehet festeni anélkül, hogy a festő tudná, hogy az melyik pénzeszsák falán fog kikötni, de lehet-e egy épületet tisztességgel beletervezni abba a definiálatlan zavaros térmasszába, ami a helyszínen a háború, de még inkább a háború utáni vak rombolás után létrejött? Vajon produkálhat-e ilyen szituációban mást egy tervpályázat, mint levegőben lógó építészeti gegek halmazát?

Némi értelme egy olyan pályázatnak lenne, ami legalább valamiféle gondolkodást indíthatna el arról, hogy milyennek kellene lennie annak az egésznek, amiben az inkriminált rész is megtalálhatná a helyét. Mert amíg ennek a fél évszázada tartó lehetetlen állapotnak a rendbe tételére a komolyan vehető politikai akarat halvány jelét sem látni, addig marad az ötletelés. Lehet, hogy nem használ, de legalább nem árt...

Fodor László
2008.11.19.
12:33

@zapata: Kedves zapata!Van igazság abban, hogy rendre lettünk utasítva a parttalanná váló vita miatt. Az ok egyszerű, az életet nehéz kategóriákba sorolni, mindenkinek mindenről más jut eszébe, máris elmosódnak a partok.A második mondattal egyetértek. A rendeletek alkotói hiába próbálják megteremteni minden világok legjobbikát, a magánérdekek mindíg megtalálják az utat, hogyan lehet kibújni a szabályok alól. Amikor a szóban forgó pályázat lezajlott, a résztvevők egyikeként írtam egy tanulmányt "A bírálat bírálata" címmel (jó sokáig tartott, mert alapos kutató, és elemző munkát kívánt), hogyan csúszott félre minden. A - Magyar Építész Kamara Tervpályázati és Versenyfelügyeleti Munkabizottságnak szánt - tanulmányt nyílt levél formájában közlésre is szántam, de egy tervezési megbízás tervtanácsra kötelezett témájában szembe kerültem a pályázat két volt zsűrorjával, és mert nem szerettem volna, ha a haragjukat a megbízómon vezetik le, el kellett állnom a nyilvánosságra hozataltól. Azután el is feledkeztem a dologról, amíg ki nem tört a vihar néhány pohár vízben. A 34 oldalas tanulmányt természetesen az motiválta, hogy a Bíráló Bizottság mennyire könnyedén vette semmibe a Tervpályázati Szabályzatot és a a Tervpályázati Kiírást, de nem az egyéni sérelem vezetett, hanem a 30 évnyi pályázás megannyi negatív élménye. A saját pályázatommal is csak 2-3 oldallal többet foglalkoztam, mert sajnos olyan mennyiségű információt magánemberként lehetetlen összegyűjteni,és feldolgozni, amik birtokában minden pályázatot egyforma terjedelemben tudtam volna vizsgálni. Az első részben - a zsúri jegyzőkönyveinek a zárójelentéssel való összevetésével - azt vettem szemügyre, hogy a Bíráló Bizottság (a Kamarai tagok révén) hogyan gondoskodott a Magyar Építész Kamara Tervpályázati Szabályzatában foglalt előírások betartásáról. A második részben a zárójelentés stilisztikai vizsgálata megerősítette, hogy a pályázat értékelése már az első nyilvános ülésen eldőlt, a BB nem is törekedett az általa meghatározott követelményrendszer szerinti értékelésre. Ha ezt a tendenciát extrapoláljuk, akkor egy új pályázattól sem lehet jobb eredményt elérni. A kérdés az, hogy változott-e valami az építészet bennfentes viszonyrendszerében. Az epiteszforumot elborító botrányok fényében ez kevéssé valószínű.

Ray
2008.11.18.
15:35

Köszönöm a választ, logikusan felépített és érthető is volt.

Nekem azonban az a véleményem, hogy a Vár az ország kirakata, már most is nagyon sokszínű, több korból maradt itt építészeti emlék, a Hilton pl nem 100 éves ha jól tudom. Megértem, hogy a szakma szerint a Vár túlépített volt(?), de mivel a háború gyakorlatilag legyalulta a területet, ezért itt nem adatott meg a lehetőség a lassú átmenetre. Ezért is gondolom, hogy igenis meg kéne menteni valamit abból az időszakból is, amikor ez volt az ország "irányítóközpontja". Szerintem nyilvánvaló, hogy ez az újjáépítés nem hozná vissza ide a Hadügyminisztériumot és a háború előtti zsúfoltságot , viszont bármilyen kulturális funkciót elláthatna.

Úgy érzem hogy a Szent Görgy tér van olyan hangsúlyos része a Várnak, hogy még akár egy ekkora, "harsány" kupolás épületet is elbírna. Hangsúlyozom hogy nem vagyok építész, tudnék is támogatni egy épület-újragondolást, csak ilyet nagyon még nem láttam ebben az ügyben.

Értem, hogy az építészek mindig az új lehetőségeket látják és kutatják, de néha valami régi helyre állítása is lehet forradalmi és újszerű.

mB
2008.11.18.
21:44

@Ray: "az építészek mindig az új lehetőségeket látják és kutatják"

Egy épület felépítéséről/átépítéséről, illetve az építés igényéről magáról nem feltétlenül az építész dönt, ahogy jelen esetben sem építészek írták ki a pályázatot - ők megpróbáltak választ keresni egy adott hely (többé-, de inkáb kevésbé) adott kérdésére egy adott időben. és az építészet (ahogy korábban is, mindig is) szügségképpen korszerű kell hoyg legyen, korának technikai megoldásaival, térképzésével - például, mert a MAI életnek kell keretet biztosítania. A mai igények, a mai térhasználat, az előírások (akadálymentesség) szinte ki is zárja az "eredeti visszaépítését", azzal a még nagyobb indokkal, hogy teljesen anakronisztikus lenne. És valószínűleg nagyon drága.

Határozott szabályozási tervvel, határozott célokkal, határozott koncepcióval a várra nagyon jó MAI épületet lehetne ide tervezni - az előbbiek híján viszont lehetetlen.

Heliodos
2008.11.18.
22:56

@Ray: Egy kis gondolatot tennék hozzá a "régit építsük-e fel újra vagy jöjjön az új" szembenálláshoz.

Magam sem vagyok építész és akiknek a véleményét kértem, szintén laikusok. Minden általam ismert Szt. György téri terv felbukkanásakor megkérdeztem kb. 10 ismerőst, mit gondolnak róla. Volt, aki így reagált: "Komolyan ezt akarják ott látni egyesek? Mert én nem." És volt, aki így fogalmazott: "Ezt tudták oda kitalálni? Apropó: akkor már miért nem építik inkább vissza az eredetit?" Vagyis ki elutasította a terveket, ki pedig a régihez MENEKÜLT.

(Persze aztán előhozakodtam én is a műemlékes szempontokkal, amit nem értettek. Ez már (vizuális és értékrendi) nevelés kérdése - ahol szintén nagy lemaradásban van az építész szakma - szerintem.)

Megfogott még valami, amit itt a fórumon olvastam: "középszerű maradványok/lábazat". Ebben talán lehet valami, így aztán azt is megértem, ha nehéz olyat tervezni, ami se nem tűnik KI (kelleténél jobban) se nem tűnik EL a környezetében és egyben felhasználja a romokat. Viszont ha a szakma nem tud felnőni a feladathoz, hanem folytonosan újabb és újabb terveket gyárt és kérdőjelez meg, akkor nagyonis számítani kell az "építsük vissza az eredetit" mozgalom drasztikus megerősödésére. Ennek személy szerint mint városvédő sem örülnék...

lymphater
2008.11.18.
13:36

tudjátok, így most végignézve a kommenteket, szerintem egy valami nem tiszta:

HOGY MIKÉNT GONDOLUNK A BUDAI VÁRRA?

MI EZ?

a magyar történelmet bemutató múzeumfalu, mely az utóbbi évszázadok történetéből mind megpróbál prezentálni egy kicsit, de egy bizonyos történelmi pillanatban lezárták a nevezéseket, és azután skanzennek minősítjük, a bejáratánál belépőt szedünk, és teljesen átengedjük a túristáknak?

vagy a budapesti (és magyar) kultúra egyik központja, Galériával, OSZK-val, Történeti Múzeummal meg amit még esetleg ide lehet tenni? és akkor mi is használhatjuk?

vagy (ahogy az Orbán-kormány idejében felmerült), újra kormányzati negyed, miniszterelnökséggel, köztársasági elnöki rezidenciával, és az előbb-utóbb rátelepülő bankokkal, intézményekkel?

vagy a városlakók aktivity-parkja, második Margit-sziget, nagy parkkal, kutyasétáltató ketreccel, játszótérrel és rekortános futópályával a Tóth Árpád sétányon?!

vagy netalán mindössze az itt lakók élőhelye, lakóházakkal, boltokkal és közintézményekkel, este kilenc után csendrendelettel...?!

szóval?!!!

vagy ezek tetszőleges kombinációja? vigyázat, bár látszólag bármelyik keverhető bármelyik másik(ok)kal, ennek a mátrixnak mégis csak kevés megoldása van...

Aczél Péterre utalva: "szerethető ház"??? de ki szeresse??? ő és Nagy Gábor Tamás? vagy a szentséges tervzsűri? az 1000 vári lakos? vagy a kétmillió budapesti? vagy a tízmillió magyar? vagy a világ összes túristája...? (vigyázat, demagógia-gyanús...)

 

Ray
2008.11.17.
23:09

Na jó, nagyon kis pontnak érzem magam ebben a vitában, de azt hiszem hogy a kívülállók nevében annyit megjegyezhetek, hogy már rég nem az épületről van szó, hanem valamiféle belső szakmai háborúról.

Én azért hiszek benne, hogy az épület egyszer felépülhet eredeti pompájában, mindenféle öncélú modern kiegészítés nélkül. Ha létezik egyáltalán olyan hogy "társadalmi igény", akkor erre biztos van.

lymphater
2008.11.18.
09:56

@Ray: kedves Ray,

Valószínűleg csak felszínes választ adhatok, mégis megpróbálom: miért ellenzik sokan az "eredeti" épület visszaépítését.

A Budai Vár az ország és a város történelmének tükreként fejlődött, épült és "rombolódott" az elmúlt évszázadok során (pont, mint minden más városrész). A Szent György tér is eklatáns példája a rétegek egymásra halmozódásának, középkori, barokk és historizáló épületek könyökölték itt oldalba és taposták le egymást, mindig az adott kornak megfelelően, hiszen ez a régit tisztelő, óvó attitűd csak a legújabb korban terjedt el, előtte minden kor természetesen pusztította el a korábbiakat. Persze, a különböző ostromok rombolásai ehhez gyakran nyújtottak segítséget.

Példának okáért, a most siratott, Kallina Mór által a XIX. század végén tervezett neoreneszánsz palota, (képe itt: http://archtv.hu/kep/honved-foparancsnoksag-teljes-szepsegeben-1900-elott ), és a vele együtt a Dísz tér és Szent György tér környékén kialakuló kormányzati negyed a hely léptékéhez képest óriási, brutális épületegyüttese jó alaposan felrobbantotta az egykori középkori és barokk polgárváros "romatikus" képét. Ez persze a kor nagyratörő, birodalmi ambíciók által táplált önképének megfelelt, jól reprezentálta azt. Mégis sokan, szakmabeliek és "kivülállók" értettek egyet a háborús pusztítások után, hogy ha már az ostrom némileg "tiszta" helytetet teremtett a várban, ezt ki kell használni, és nem visszaépíteni a háború előtti túlépített városrészt.

Ekkor kezdődött meg a középkori romok kibontása és részleges rekonstrukciója mind a polgárvárosban, mind a királyi palota területén. Persze, sok vitára ad(ott) ez is okot, a Palotának a kor felfogásához illeszkedő rekonstrukciója, a "kultúrpalota" kialakítása mai szemmel nézve erősen kérdőjeles...

A Palotanegyed egykori területete, a Királyi Palota és a polgárváros közti csukló pont azért okozott már akkor is gondot, mert az eklektikus XIX. századi kormányzati negyed olyan alaposan pusztította el a korábbi korok építészeti rétegeit, hogy nem volt mint helyreállítani, kibontani, legföljebb a pincék szintjén. A háború meg olyan alaposan pusztította el a historizáló palotanegyedet, hogy annak visszépítése sem merült fel, részint anyagi okokból, részben, mert az elketikus építés eddigre túlhaladottá vált, és főleg, mert a korabeli (kultúr)politika semmilyen kormányzati funkciót nem akart a Várba telepíteni. Hamar kiderült, hogy itt új beépítés kéne, de, pont a hely különlegessége miatt, az elmúlt 60 évben sosem volt elég bátorság, akarat, konszenzus arra, hogy ez megkezdődjön.

Ma, úgy néz ki, semmivel sincs több akarat, ami a város kulturális-turisztikai központjának a közepén egy kormányzati irodaházat szeretne. Másra nem alkalmas az épület, csak a belső terek lényeges átépítésével; vagyis csak egy régi bőr lenne, új belsővel. Az újáépítés amúgy is csak akkor lenne értelmezhető, ha a környező többi, brutális méretű kormányzati palotával együtt beszélnénk róla (Külügyminisztérium, József főherceg palotája, Királyi istálló, Dísz tér nyugati oldalán álló, a háború után alacsonyabbra viszabontott házak visszamagasítása); egyébként úgy nézne ki a HP a Dísz tér és Szent György tér pusztaságában, mint elefánt a LegoLand közepén... Arról nem beszélve, hogy ha már újáépítünk egy gyakorlatilag elpusztult épületet, miért pont ezt? Miért nem valamelyik korábbi, a környetetéhez jobban illszkedő, barokk, vagy középkori vagy még régebbi itt egykor állt házat? Persze, azokról meg nincs hiteles adat, hogy milyenek voltak igazából, és újjáépítésük csak sosevolt meseházakat hozna a Várba...

Hát ennyit a dillemmákról... Ezért gondoljuk sokan, építészek, műemlékesek és "mezei" magyarok, hogy ide valami újat kéne építeni. Hogy milyet pontosan? Látod, mi sem tudjuk, pont olyan gyarlók vagyunk mint az elmúlt hatvan év építészei, sokfélét gondolók, irigyek a nagy munkára, és félők az utókor ítéletétől... Mégis, ha valaminek van értelme, az a nyilvánosság, a probléma kibeszélése Veletek, "civilekkel", de nem szólamok szintjén, hanem valódi párbeszéddel. Nem pedig a "megbízó" által sutyiban, verseny nélkül megbízott Mányi Tartuffe Istvánokkal és a HP-be görcsösen kapaszkodó Kis Faust Péterekkel a "meló" gyors letudása, csakhogy a Zeus pénzek nehogy má' elvesszenek...

Üdv,

lymphater

 

 

Fodor László
2008.11.18.
11:48

@lymphater: Kedves lymphater!

Pár apró pontosítást tennék az adatözönödhöz, mert a pontatlanságuk az érvelésedet vonják kétségbe: Sem a Királyi Palot, sem a Szent György tér nyugati oldala, de főleg a HM nem sérültek meg olyan súlyosan, hogy a rendkívül radikális beavatkozások indokolhatók lettek volna. A bontások elsősorban esztétikai okokból történtek. A Fővárosi Közmunkatanács Meczner Lajos által vezetett művészeti és műemlékvédelmi bizottsága mondta ki az (általuk túlépítésnek ítélt) épületek, épületrészek életveszélyességét a budai Várban. A Honvédelmi Minisztériumnak például csak a délkeleti sarka volt sérült, mégis  elbontották.  Még én is emlékszem a palota hónaljában állt testőrségi épület sziluettjére, amelyet a 60-as évek vége felé bontottak le. A József főhercegi palotát 1953-ban még teljes magasságában lehetett kutatni, hogy a barokk Teleki palotának majd' minden kérdése tisztázható legyen. A Királyi Istállók Palota felőli oldala még teljes magasságában állt 1954-ben. A Sándor Palota második emeleti ráépítése (Pollack Mihálytól) szintén állt még. A bontások egy része valóban indokolható volt, mert az értékesebb középkort lehetett a felszínre hozni. Más része viszont csak osztályharc volt a falak között. Ami viszont nem ért véget a mai napig sem, lásd Spenótkaszárnya, Elizélt palota, Szervita téri irodaház.   

bardóczi
2008.11.18.
12:34

@lymphater: "Hamar kiderült, hogy itt új beépítés kéne, de, pont a hely különlegessége miatt, az elmúlt 60 évben sosem volt elég bátorság, akarat, konszenzus arra, hogy ez megkezdődjön. Ma, úgy néz ki, semmivel sincs több akarat, ami a város kulturális-turisztikai központjának a közepén egy kormányzati irodaházat szeretne. Másra nem alkalmas az épület, csak a belső terek lényeges átépítésével" ... "Ezért gondoljuk sokan, építészek, műemlékesek és "mezei" magyarok, hogy ide valami újat kéne építeni."

Ha vár túlépítettsége indított el egy viszabontási periódust, ha okafogyottá vált a várra, mint kormányzati negyedre gondolni,  ha <<az ostrom némileg "tiszta" helytetet teremtett a várban>> és úgy véled << ezt ki kell használni, és nem visszaépíteni a háború előtti túlépített városrészt >> Akkor MIÉRT TÖRTÉNIK ARRÓL GONDOLKODÁS, HOGY IDE VALAMIT FELTÉTLENÜL ÉPÍTENI KELL? Csak kérdezem.

lymphater
2008.11.18.
13:07

@Fodor László: igen, kedves László,

tudom, hogy a bontások (és újjáépítések) egy részében a statikai szakvéleményt a pártból súgták... Helyőrségi Templom, Palotanegyed egyes épületei... persze, érthető bizonyos mértékig, hogy az 50-es évek döntéshozói gyomorgörcsöt kaptak a Horthy-korszakot megtestesítő paloták látványától;

ettől teljesen függetlenül érzem úgy, hogy az FKT (maradékainak) meglátásával a Vár túlépítettségéről egyet tudok érteni... ez persze, tudom, szubjektív, másrészt nekem nem is volt lehetőségem élőben látni a Palotanegyedet (romjaiban sem...), lévén a 70-es évek végén születtem...

egy viszont biztos: ha már történelmi okokból a térségben egy nagy, zűrzavaros placcot lehet csak látni, én (ismét szubjektíve) semmiképp sem puffasztanám újra oda a 20 méter körüli főpárkány-magasságú palotákat...

viszont (kedves Sándor), a magam részéről a környék gyepszőnyegbe rajzolt bokamagasságú alapfal-krikszkrakszaiból is elegem van... ennél azt is jobb megoldásnak tartanám, ha az egészet jól beparkosítanák, csak hát nem vagyok benne biztos, hogy a Budai Vár turisztikai (és városképi?) egységét nem feszítené széjjel egy ekkora park... amiben úgyis megjelennek hamar a matyócsipkés lelinfejű matrijoskát áruló pavilonok, merthát mégiscsak ez a város (és az ország) idegenforgalmi közepe, "luxus", hogy a túristák többszáz méteren át csak leveleket lássanak... de tényleg... és a városnak sem itt lenne szerintem a legégetőbb szüksége aktív zöldre, a Tabán, a Vérmező, a Horváth-kert és a Duna által körbezárt platón... szóvel szerintem mégiscsak valamilyen (na, nem túl intenzív, de városias) beépítés tudná összevarrni a Palota és a Polgárváros közti tátongó sebet...

üdv,

lymphater

Fodor László
2008.11.18.
13:51

@lymphater: Kedves lymphater!

Két apróság miatt válaszolok csak. Az egyik, nem hiszem, hogy a Fővárosi Közmunkatanács abban az időben "a" párt meghosszabbított keze lett volna, és amíg nem tudjuk konkrétan, hogy a néven nevezett műemlékvédőt mi motiválta, talán nem kellene gyanusítgatni. Valószínű, hogy az a nagy műemlékes generáció a korszellemtől volt vezérelve. A másik, talán elkerülte a figyelmedet, a rombolás nem rendszerspecifikus, azért zártam a soraimat a mai listával (ami korántsem teljes, mert pl a Puskás Ferenc (sz. Nép) Stadiont is le akarták dózerolni az EB projekt keretében, pedig a tervezője Dávid Károly Le Corbusier tanítvány volt).

lymphater
2008.11.18.
14:15

@Fodor László: kedves László

elbeszélünk egymás mellett...:(

hasonlóan gondolom én is; a háború végén egy egész építészgeneráció lélegzett fel, hogy végre majd most, most majd nem a Walder Gyula-féle (bocs, nincs umlaut...) neo-neo-neo lesz a kánon, hogy lehet majd úgy csinálni az építészetet, mint a világ boldogabbik, szabad felében már régóta... nem tudhatták, hogy örörmük rövid lesz; bár Kis Hazánk egész ócsón megúszta 5-6 év szocreállal... és tudom, a műemlékesek is hasonló vehemenciával ugrottak neki a kor szellemének megfelelően a Várnak... bár a "kiszabadítás" szerintem helyenként erőltetett volt, ahogy pár évtizeddel korábban, az óbudai amfiteátrum "felszabadításakor" is gond nélkül bontották le a korszellem szerint értéktelen kis kerek barokk tér házait, amik a sienai főtérhez hasonlóan telepedtek a római romokra...

az pedig, hogy az építészeti-műemlékes korszellem helyenként épp lábrajött a pártnak, az más lapra tartozik, bár nem könnyű elválasztani...

vagyis nem azt mondom, hogy az FKT a párt meghosszabbított keze volt, csak azt, hogy bizonyos esetekben, mint a helyőrségi templom, egyes Duna-parti vagy vári paloták (és majdnem a Tabáni templom is) a házak statikailag menthetők lettek volna, mégis azzal az alibivel bontották le őket, hogy menthetetlenek... a Tabáni templomot talán épp Major Máté mentette meg, akárcsak a Magdolna tornyot? (erre nem emlékszem biztosan...)

a másik felvetéseddel is egyetértek, azzal együtt azért, hogy a szocializmus különösen szívesen tűntette el korábbi (nem szocialista...) korok emlékeit...

marquez
2008.11.17.
18:27

Nem építészként szólnék a témához. Habár nagyon szeretem az igényes kortárs építészetet, mégis csatlakozom Ray-hez, mert úgy látom, hogy az eredeti épület helyreállítása lenne a legszebb, legérzékenyebb megoldás, a budai Várról lévén szó. Gondolkoztam, de nem tudnék olyan komoly várost említeni, amely egy ilyen érzékeny területre, a szívébe beengedne egy domináló, kortárs építészeti kísérletezést. Prágától Edinburgh-ig mindenhol az eredeti finom történelmi-építészeti szövet helyreállítását végzik. Az erőteljes kortárs épületeknek is van helyük, de nem a budai Várban. Az pedig szíven ütött, hogy egy építész megoldásként egy ilyen jelentős épület elbontását javasolja.

MZ
2008.11.18.
10:12

@marquez: "Gondolkoztam, de nem tudnék olyan komoly várost említeni, amely egy ilyen érzékeny területre, a szívébe beengedne egy domináló, kortárs építészeti kísérletezést"

Én is gondolkoztam és nem tudnék olyan komoly várost említeni, amely egy ilyen érzékeny területre, a szívébe NE ENGEDNE BE egy domiláló, kortárs építészeti kísérletezést:

Párizs: Louvre, I.M. PeiPrága: Táncoló házak (Tančící dům) F.O. Gehry Ulm: Stadthaus, Richard MeierEdinburgh: Parlament, EMBT Architects (Enric Miralles, Benedetta Tagliabue)Velence:új híd (Ponte nuovo), Calatravaésatöbbi, ésígytovább ...

A bontást én sem tartom jó dolognak. De az újraértelmezést igen.

Más kérdés, hogy hogyan, milyen módon, stb. Itt van ugyanis az eb elhantolva. Ez a történet sajnos nem arról szól, hogy "mit", hanem arról, hogy "hogyan" és hogy "ki". Az egész kezd emlékeztetni a kerékpársportra, a Tour de France-ra: mindenki doppingol, csak van, akit még nem kaptak rajta. Nagyon mély mocsár ez...

 

 

sityu
2008.11.18.
11:45

@MZ: Kösz MZ a példákat (amiket még hosszasan lehetne sorolni), meg a szöveget is!

Ez így (az utolsó gondolat miatt: sajnos) nagyon pontos. 

bardóczi
2008.11.18.
12:23

@MZ: igazad van, de példáid némelyike ott sántít, hogy az arányokon nagyon sok múlik. I.M Pei piramisa csak a Louvre udvaráról és a Tulliériák kertjéből láthatóak. Csak hozzáadnak, de nem átértelmeznek. Az alázat miatt érez az ember vonzalmat irántuk.

de mi van akkor  ha rákérdezünk a szolnoki, gyöngyösi, pécsi magasházakra, amelyek az új időket hirdették, ki mire gondol, amikor szóba kerül a régi spenótház, vagy a duna-parti szállodasor, mennyire tartja szépnek az MTI-t a sashegy tetején, ki mennyire volt boldog a clark adam téri camera obscura történettől.

A táncoló házak NEM a prágai középkori történelmi magot, hanem annak egy határmezsgyéjét értelmezik át, én se bántam volna, ha valami ilyesmi épül inkább az EXPO-s Duna partra. Az ulmi városházával rengeteg fenntartásom van, a skót parlament azonban tényleg jól sikerült. A Ponte nouvo nem épület kategória, formavilága pedig nincs annyira messze egy gondoláétól.

Az ezzel a baj, hogy nagyon gyors az amortizációja egy ilyen formakísérletnek. És sajnos az is elmondható, hogy a most tálalt eredmény nagyon izzadságszagú. A Tour de France-al kapcsolatban jól beszélsz.

WérGidA
2008.11.17.
09:21

Ha lassan is, de azért elindult a sorozat... http://wergida.blogspot.com/2008/11/fuck-dragon-folytatsos-szomorjtk-i.html

manyi istvan
2008.11.17.
01:45

Levél Kis Péternek

 

Hosszú út végére érkeztünk, Pályatárs! Te a klikken belül, én kívül azon. A terminus technicust Bán Ferenc használta keserűen a közelmúltban, egy tévés beszélgető műsorban. Őt gyakran hivatkozzák, mint etalont, de senki nem kérdezi meg tőle, hogy ilyenkor mire is gondol. A felületes hivatkozásokban fel se merül mondandójának mély értelme.

A Te esetedben is többször megjelent a hamisság. A hívószó is a Nemzeti volt. Nehogy már még egy Nemzeti Színház  … Hát az nem, de a két esetet egy lapon sem lehet említeni. Bán Ferencet a szakma hagyta cserben, kezdte ki és alázta porig, már az eredményhirdetés pillanatában. Majd tisztára söpörte az utat, a végkifejlethez vezetőt. Téged a szakma a tenyerén hordott, sokkal azon túl is, amikor erre már méltatlanná váltál.

 

Azzal a szándékkal, hogy több egybemosás ne essék, és váljon el, aminek el kell válnia egymástól, essen néhány szó a Nemzeti Színház terve és szerzője kálváriájáról, az első stációról, merthogy ide kívánkozik. Néhány nappal az elsöprően egyhangú zsűri-döntést követően ünnepelni jött a szakma, - én megvételt nyert tervem jogosultságán is -, Bán Feri tervét ünnepelni. Valamelyik sokcsillagos belvárosi szálloda rendezvénytermében gyülekeztünk. Akkor szokásos volt még a döntés körülményeinek ismertetése, a zsűri munkájának értékelése, s a vitát követően, jó esetben a zsűri felmentése. A fiatalabbak ezt a processzust már nem ismerik, de itt arról volt szó, hogy a jelenlévők szakmai fóruma felmenthette a zsűrit – és tagjait is persze -, elismerve döntése helyességét. Hagyhatta rászáradni is a rosszul végzett munkát azok bőrére, anélkül, hogy ez a pályázat eredményét érintette volna. Ez egyfajta megmérettetés volt, amelynek verdiktjét viselni kellett így is, úgy is. Már a vita során beütött a ménkű Janáky István belépőjével, aki lazán lehülyézte a kiírót, a pályázókat, a zsűrit, egyáltalán mindenkit, mert elkövették azt a hibát, hogy valamilyen közük lett ehhez az „elhibázott” pályázathoz (a kiírást Janáky is kivette). Romlott lett a levegő és a hangulat is, annak ellenére, hogy lett volna ok a fiesztára. Régóta nem volt ilyen jelentőségű pályázat, ilyen egyöntetűen elfogadott eredménnyel! A bevezető ünnepélyes szavak elszálltak, a beprogramozott attak folytatódott. Török Ferenc Építész Úr elnökölte a gyülekezetet. Zárszavában kifejtette, Bán terve legfeljebb városrendezési ötleteket mutat fel, és csak remélni tudja, hogy a tervek kidolgozása során ezekhez az építészeti értékek is felzárkóznak. Majd indítványozta, hogy a szavazás alkalmával mentsük fel a zsűrit, már csak azért is, nehogy elbizakodjanak, és örökös döntnököknek képzeljék magukat. Utána szendvicsek is voltak, meg borok. Bán Feri és mestere, Plesz Antal, magukra hagyatva, egy ablakfülkében beszélgetett. Hát így volt, régen volt, de annyira átalakult ennek narratívája, annyian próbálták azt kisajátítani, hogy szükségesnek tartom a szelektív emlékezet frissítését. Később, amikor a Kamara már nem tudott kijönni a zsákutcából - amit pedig szorgosan épített -, az általa is támogatott új pályázat kudarca után kezdett látványos etikavédelmi politikába. Ezt nagyon szeretik csinálni. Tehát mostantól senki nem élhet az ártatlanság vélelmével.

Bán Ferenc háza a rendszerváltás jelképe lehetett volna, mint Prágában a „táncoló ház”. Ez volt a tét, és az áldozat is.

 

De térjünk vissza a mi esetünkhöz.

2005-ben még azért álltam ki Melletted, nehogy a történet megismétlődjön. De Te átírtad azt, ezért most elhatárolódom. Hogy miért bitangoltál el a pályázatodban felmutatott eredeti építészeti gondolattól - az eredeti megjelölést itt nem időhatározóként használom -, azt csak Te tudhatod, de hogy az Építtetőnek, példa nélküli, többéves határidő-mulasztásod után megfogyatkozott a türelme, az nem kifogásolható.

 

A kérdés engem a Közgáz –Fővámház rekonstrukciójától (1978)  induló, s mindvégig korrekt megbízói- tervezői kapcsolat okán talált meg.  Mit tehet az Építtető, ha megbízott tervezője éveken át bolondját járatja? Javaslatomra, hogy a döntés előtt a Kamarával kell konzultációt kezdeményezni, hogy a folytatás csak a Kamarával egyeztetett módon lehetséges, rossz válasz született. Veled kezdtek további egyezkedésbe, újabb szerződés(ek) keretében. A személyemet ért nemtelen és manipulált támadásra reagáló írásaimban egyértelműen rögzítettem, hogy ezt a vitát nem tekintem személyesnek, - a hordereje okán sem -, de a mulasztásaid ismeretében egyértelművé tettem azt is, hogy ez a feladat nem lehet a Te hitbizományod. Ez bizony akkor kiverte a biztosítékot legott, pedig a rom eltűntetése jelentősebb feladat annál, mintsem azt felelőtlen magatartással annulálni lehetne. Hogy az Építtető végül miért nem mozdította fáradt tagjait a Kamara felé, azt sűrű  homály fedi. Azt is jó lenne tudni, hogy az  Építtető komolyan akarta-e a romeltakarítást? Ha igen, akkor miért nem tett ennek érdekében megfelelő, célszerű lépéseket. Mi történt hát? Az aláírók tisztességében nem kételkedem, Somlyódi Nóra nem Hamupipőke, WGA nem nyeretlen kétéves… Mi váltotta ki az egy év előtti elemi erejű műbalhét? Hogyan kerülhetett ez az ügy 24 óra alatt szinte valamennyi írott és elektronikus média centrumába? Komoly, ám felelőtlen szervezőmunka eredménye lehetett ez. Nem sok mentőkörülményt találok a szervezők oldalán. A Tieden sem. Valami ott romlott el véglegesen, amikor Te, érezve már tehetetlenségedet -  feltehetőleg Z.Halmágyi Judit, az utóbbi évek botrányos ügyeinek lelkes regina machinája iniciatívájára - sajtótájékoztatókra kezdtél járni, az I. kerületben korábban felsült politikusokkal. A történet folytatása innentől az Építész számára, már mefisztói, önbeteljesítő alku lett.

 

De egy momentumot még megemlítenék, amely máig fedésben maradt. Ez annak a bizonyos kamarai meghallgatásnak, a kamara jogi képviselője által részletesen taglalt, jelentős eseménye volt, amelyről pedig hosszúnevű, igazságosztó barátunk elfelejtette a nyilvánosságot tájékoztatni. Pedig azért ült ott. A tervpályázatot követően jogszerűen lefolytattak Veletek egy tárgyalásos közbeszerzési eljárást, amelynek záró határozatában tartalommal, határidővel köteleztek Benneteket Építési Engedélyezési Tervdokumentáció leszállítására. Mégis, ennek hiányában is, tényleges teljesítés nélkül is, valamilyen (???) támogatással  - minthogy kvázi építési engedélyterv szintű terveket mutattatok be, -  hozzájutottatok a tervezési díjhoz. Közbeszerzési törvény? PTK? BTK? Senkinek szeme sem rebbent.

 

További kérdéseim is vannak.

- Igaz-e, hogy a Zoboki-forduló előtt már több építészt felkértél, hogy segítsenek megoldani/oldják meg helyetted a feladatot? Ki itt a megbízó?

- Igaz-e, hogy ezekben az esetekben az újabb és újabb tervezési díjakból közreműködési/hallgatgatási/dizájneri hivatkozással Téged jelentős rész illetett?

- Ha Te aláírtál mások által készített terveket, hogyan értékeled ezt kamarai tagságodat illetően? És hogyan etikailag?

- Miután közpénzekről van szó, lehet-e tudni, mennyi tervezői díjat vettél fel eddig teljesítés nélkül? Üti már a 100 milliót, a kétszázat? Többet?

- Jól meg lehet élni egy ilyen halott projektből?

Tudom, hogy nem fogsz érdemleges választ adni. Lehet, hogy semmilyent. Ez a klikken belül így megengedett. Mónus János kérdésére küldött vadnyugati idézeted, hablaty válaszod is impertinens.

 

Ami pedig még szomorúbb. Az Építtető mindvégig a kegyeidet kereste. Te, az üldözött, két nappal az egy évvel korábbi kamarai meghallgatás előtt, a miniszteri biztos vacsoravendége voltál. Ha ott a meghallgatáson elmondod, hogy mi volt a menü, milyen bort rendeltetek, és hogy milyen desszertet szervíroztak, más kimenetele lehetett volna annak a meghallgatásnak. Ehelyett farizeus módon végig hallgattad, amint kollégáidat macerálják. Mi a véleményed ezek után tartásról, jellemről? Persze, ha a Szakmafelügyeleti Bizottság ott éretten viselkedik, komoly vizsgálatot folytat, és nem ül fel az annyira vágyott népszerűség hullámaira, a mostani határozatának eredményére juthatott volna már akkor is. Új pályázatot kell kiírni. Ahogy most a szemetet a szőnyeg alá söpörték, a nyilvánosság teljes kizárásával…komilfó. Ahogyan kell!

 

Emlékezzünk csak, most Mónus János Kis Péterhez intézett kérdésével indult új útjára az expressz.

- „Gábor (Zoboki) mit tervez a Szent György téren?” A gyors válasz máshonnan érkezett.

 

- „János!

Mindent! GidA (Wér) További részletekkel nemsoká jövök.” De máig nem jött.

 

Bizony kedves Barátaim, ez az út vezet a súlytalansághoz.

 

2008. november 17.

 

Mányi István

 

line out
2008.11.17.
03:08

@manyi istvan: Nicsak, ki beszél. kisasszony! dzsungel ez a város!

WérGidA
2008.11.17.
10:40

@manyi istvan: "De egy momentumot még megemlítenék, amely máig fedésben maradt. Ez annak a bizonyos kamarai meghallgatásnak, a kamara jogi képviselője által részletesen taglalt, jelentős eseménye volt, amelyről pedig hosszúnevű, igazságosztó barátunk elfelejtette a nyilvánosságot tájékoztatni. Pedig azért ült ott."

Erről részletesebben lásd: itt, hatodik ciffer, a pénzügyek kapcsán pedig lásd itt, negyedik, ötödik és hatodik cifferek.

WérGidA
2008.11.17.
10:41

@manyi istvan: Bocs, a technika...

Ray
2008.11.16.
11:19

Mint nem építész, de mérnökhallgató kérdezem a nálam okosabbakat, hogy mi az akadálya annak, hogy az eredeti állapotot állítsák vissza? Úgy látom minden lehetőséget végigzongoráztak már és szerintem a szakma csak húzza a száját. Miért nem állhat eredeti szépségében - belsőleg esetleg megújulva - a szerintem gyönyörű Honvéd Főparancsnokság? Kupolával, mindennel.  Ha a semmiből újjáépülhetett az Ybl-villa pár méterre onnan, akkor ez miért olyan ördögtől származó gondolat? A várhoz ez illik és nem a kortárs kísérletezés.

A másik érdekes probléma az ügy finanszírozása: Miért van az, hogy Budapesten és általában Magyarországon csak pénzosztástól pénzosztásig tudnak fejlesztésben gondolkodni? Mi kell ahhoz, hogy egyszer saját finanszírozásból újítsunk meg épületeket, magyar munkaerővel? A helyzet tipikusan magyar és felfoghatatlan.

Vogl
2008.11.16.
10:13

Igen, az is fontos, hogy ki fizette a révészt? Talán elkerülte a figyelmemet, de mintha nem olvastam volna arról, hogy az  április óta készülő utolsó változatot ki is rendelte meg? Mert ez bizonyára nem az építészek rizikójára készült, hiszen nem pályázat volt.

Balogh
2008.11.16.
09:41

Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha az építészeknek a kamara által megfogalmazott és a tagság által elfogadott alapszabályában benne lenne az, hogy az építész még vázlattervi szinten sem készíthet olyan tervet, ami nem felel meg az érvényben lévő előírásoknak. Nos, akkor mi a helyzet az egyébként zömmel ugyancsak építészek által készített helyi szabályzattal ?

Kiváncsi lennék, hogy eddig tervpályázatra (tervdíjazásokra, szakértésekre, opponenciákra, bírálatokra) mennyi pénz fordítodott összesen, és nem az érdekelne, hogy kik kapták, hanem az, hogy kik fizették.

Azt sem tudom, hogy hol van az előírva, hogy a tervpályázati nyertessel kötelező a terveztetés és ha nem az, akkor  miért kellene új pályázat.

A korábbi állapot visszaépítését a nemzetközi műemléki szakmai elvek nem engedik, ami gyakorlatilag- kimondottan, vagy a nélkül - kötelező. Nálunk.

Ray
2008.11.16.
11:18

@Balogh: Ha nem lehet visszaállítani a korábbi állapotot, akkor mi a helyzet a Sándor palotával meg a már említett Ybl-villával? Hogy a drezdai Frauenkirchéről ne is beszéljek.

Balogh
2008.11.16.
13:05

@Ray: Az újjáépítési lehetőségre vannak persze kivételek: ilyen a háború okozta károsodások, és a társadalmi igény e műemlék visszaépítésére. Az Ybl-villával kapcsolatban nem tudom, hogyan "úszta" meg az üvegfalas verziót. Annak nincs elvi akadálya, hogy az új részletek, a kiegészítés a modern építészet eszközeivel, az eredetitől megkülönböztető anyagból épüljenek meg.  Az is probléma, hogy mit nevezünk korábbi állapotnak, egy épület ritkán ússza meg, hogy ne legyenek bizonyos átalakítások, ez nemcsak a belső kialakításra, hanem a homlokzatra is vonatkoznak. Az épület újabb és újabb tervei egyáltalán nem a kiegészítésről szólnak. Sőt a "lábazatként" való kezelés vagy a bontás javaslata -ráadásul az építész szakma képviselőinek tollából-elég riasztónak tűnik.  Akkor konzerváljuk inkább, és maradjon rom. Végül is ennek is van jelentése.

kemtam
2008.11.16.
00:37

Uggggyannneeeez juott eszembe, uggggyannneeeez! Ezt érdemelte ez a projekt. És a benne setrepertélők minden tagja. Sőt még ennél is durvábbat.

rokon
2008.11.15.
06:22

Rosszabb egy divatmajomnál?Zoboki Gábor és Kis Péter vári összeműködéséről cikk Rosszabb egy divatmajomnál? címmel az ÉS november 14-i papíros számában Vargha Mihálytól. Csütörtöktől, november 20-ától olvasható lesz villanyosan itt (a Kínos már most is).

"Kínos címmel a múlt héten a legfontosabb pesti belvárosi helyszínre, a Városháza épülete Károly körúti befejezésére rendezett pályázatról írtam. Ott említem, hogy még eredményhirdetés előtt felismertem egy terv szerzőjét a tablók alapján. Minősítettem is a viselkedését ott, szóban valakinek, amikor megtudtam, hogy jól tippeltem: divatmajom. Zoboki Gábor volt e pályázó építész." (részlet)

EXTRA:

"Összegyúrnak mocskot-pocskotHét nap alatt művük készen.Torony épül serblijükben,így majmolják teremtésem."

(Weöres Sándor: A részeg ördög; részlet)

rokon
2008.11.20.
08:14

@rokon: Már a hálón is olvasható:

Rosszabb egy divatmajomnál?

külsős
2008.11.14.
21:28

Gratulálok minden résztvevőnek!  Mindenki hátba veregetheti a másikat, sikerült eltapsolni 10 milliárdot, és büszkén nézhetjük a romot még 50 évig ! Bravó

Ja és még írjuk be építési szabályzatokba, hogy   " és szerethető házat kell beadni engedélyeztetni, vagy olyat, amelyiket valaki szerethetőnek tart "

 

Balogh
2008.11.16.
13:17

@külsős: "Eltapsolni" csak azt lehet, amit már megkaptunk.

Nem bánnám, ha belevennék a szabályozásba a szerethetőséget.  Sőt, azzal is megelégednék, ha nem bontanák le azokat.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk