| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

A Balaton-felvidéki vörös homokkő nyomában

1/23

A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.

Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.

A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.

A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.

A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.

Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.

Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.

A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.

A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.

A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.

A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.

A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.

Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.

A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.

A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.

A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.

A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.

A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom

A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.

Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.

Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.

Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.

Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.

?>
A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.
?>
Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.
?>
A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.
?>
A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.
?>
A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.
?>
Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.
?>
Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.
?>
A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.
?>
A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.
?>
A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.
?>
A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.
?>
A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.
?>
Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.
?>
A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.
?>
A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.
?>
A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.
?>
A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.
?>
A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom
?>
A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.
?>
Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.
?>
Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.
?>
Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.
?>
Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.
1/23

A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.

Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.

A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.

A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.

A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.

Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.

Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.

A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.

A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.

A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.

A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.

A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.

Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.

A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.

A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.

A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.

A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.

A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom

A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.

Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.

Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.

Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.

Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.

Nézőpontok/Vélemény

A Balaton-felvidéki vörös homokkő nyomában

2023.02.18. 10:40
1/23

A vörös homokkő Balatonalmáditól egészen Révfülöpig számtalan helyen a felszínre bukkant, kis kőbányák tucatjait látva el alapanyaggal, ahonnan aztán egyenesen a helyi építkezésekre került. A bányák visszaszorulásával a bontott kőanyag is felértékelődött.

Maga az alsóörsi permi homokkő 250-300 millió éves folyami hordalék, amely vassal szennyeződött, ez adja a jellegzetes színét. A megannyi kisebb kőbánya közül a káptalanfüredi Köcsi-tó mellett tanösvény is épült.

A vidék egyik legrégebbi épülete a felsőörsi prépostsági templom, az Árpád-kori építészet egyik leggazdagabban díszített, kitűnő állapotban fennmaradt példája.

A tatárjárás idején már álló tornya a 14. században kapta meg a ma látható tetejét, azóta az összképe alig változott. Tornya faragott, a többi fala szabálytalan kőből épült.

A homlokzat dísze a különösen gazdagon faragott hármas ablakcsoport. Oszlopainak Herkules-csomói a démonok távol tartására voltak hivatottak, a templom állapotát elnézve sikerrel.

Az egykori Lovas falu, ma már Alsóörshöz tartozó központjában találjuk a vörös homokkő-építészet legkiterjedtebb példáját, kilométernyi összhosszúságú támfalrendszer formájában.

Ha máshonnan nem, a házak nagy méretéből és a kétállásos garázsbejáratból sejthető, hogy itt is megjelentek az új beépítések, igazodva a könyék arculatához.

A Somlyó-hegy oldalába felkapaszkodó falu temetőjében is megannyi szépen faragott vörös sírkő sorakozik.

A Balaton-felvidéki táj egyedi épületei a mosóházak, amelyek a legtöbbször források, kisebb vízfolyások lefedéseire épültek, és nevüknek megfelelően elsősorban a háztáji ruhaneműk mosását segítették. Egyik legnagyobb képviselőjük Kővágóörs határában áll.

A mosóház vize felett egykor pallók hálózata állt, ezeken állva, több órás kézi munka volt maga a mosás. A kővágóörsi házat az 1940-es évekig használták, a romossá vált falaiból 2005-re állították helyre.

A Káli-medencében is népszerű építőanyag volt a vörös homokkő, bár az épületek célszerű vakolása a legtöbb esetben elfedi. Néhány szép kivétel Kékkút belterületén ma is az eladó, felújításra érdemes házak listáját gazdagítja.

A minimális kötőanyaggal, vagy anélkül rakott kerítésekkel jóval nagyobb számban találkozhatunk Kékkúton,és a szomszédos Köveskálon is.

Az Alsóörs fölötti Csere-hegyi kilátó 1935-re készült el, a Balaton-felvidék első kő kilátójaként. A körülötte egyre magasabbra növő erdőre tekintettel 2001-ben másfél szinttel megtoldották.

A helyben bányászott kő mellett vasbeton vázra is támaszkodó kilátó tervezője Padányi Gulyás Jenő, akitől nem állt távolt a természetes kő használata, például a budapesti Lehel téri Angyalföldi református templom (1933) estében sem.

A homokkő a modern időkben sem csak burkolásra szolgált: jól válogatva és faragva még a vasúti ívhidak anyagának is megfelelt. Legtöbb ilyen képviselőjük az egykori Veszprém- Alsőörs vasútvonal nyomvonalán áll.

A vasútvonal mai szemmel talán nem feltétlenül szükséges, 1969-es bezárása óta a nyomvonalat mezei útként, majd a 21. századtól burkolt kerékpárútként használták. Balatonalmádi kül -és belterületén két, 4-5 méter nyílású boltozaton is átvezet.

A vörös homokkő szerkezeti alkalmazásának még látványosabb példája a balatonfüredi Krisztus király templom, azaz helyi nevén vörös templom 35 méter magas tornyai.

A templom terveinek elkészítését 1925-ben ingyen vállalta el Fábián Gáspár, aki később olyan ismert historizáló épületeket tervezett, mint a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, vagy a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom

A templom mellett további épület is épültek, közülük a legnagyobb, az egykori iskola, ma ideiglenesen bíróság, de rövidesen az egyház kapja vissza.

Balatonalmádi egységes típusterv szerint épült vasútállomása 1930-ban látványos neobarokk szárnnyal bővült. Világoszöld vakolata és vörös homokkő falai egyedi színösszeállítást adnak.

Balatonalmádi városközpontja a helyi kőépítészet egyik leggazdagabb gyűjteménye. Két különleges modern képviselőjük a szocialista realizmus vonásait is hordozó, 1956-ban(!) épült református templom, és az ország legnagyobb első világháborús emlékműve.

Balatonalmádi strandja 1924-es átadásakor a tó egyik legnagyobbja volt. Mai formáját több ütemben, az 1950-es évek elejére nyerte el, az utolsó nagyobb lépés a bejárati csarnok két oldalán álló tornyok megépítése volt.

Balatonalmádi fölött 1906 óta áll a város egykori önzetlen országgyűlési képviselőjéről elnevezett Óvári messzelátó. Mai formáját többszöri felújítás után 2016-ra nyerte el.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Balaton

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.