| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Úgy maradt… „Budapest hatalmas éléskamrája”

1/19

Légifotó, Csepel, középen a Weiss Manfréd út (Kikötő főút). Fent a Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay zsilippel és a híddal, jobbra a Nagyvásártelep. A felvétel 1944. április 14-én készült. Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő

Helyszínrajz. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

A Nagyvásártelep látképe. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

A csarnok belső tere. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

Fotók az építkezésről. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

A Nagyvásártelep. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény.

A Nagyvásártelep a háború után. Forrás: Fortepan / Schermann Ákos

Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay hídnál, balra a Nagyvásártelep. (1980) Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A Ráckevei (Soroksári)-Duna, a Kvassay hídtól a Nagyvásártelep felé nézve. Előtérben egy vontatóhajó a Ráckevei (Soroksári)-Dunán. (1980) Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A Nagyvásártelep ma. Forrás: Építészfórum

A Nagyvásártelep ma. Forrás: Építészfórum

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

?>
Légifotó, Csepel, középen a Weiss Manfréd út (Kikötő főút). Fent a Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay zsilippel és a híddal, jobbra a Nagyvásártelep. A felvétel 1944. április 14-én készült. Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő
?>
Helyszínrajz. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám
?>
A Nagyvásártelep látképe. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám
?>
A csarnok belső tere. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám
?>
Fotók az építkezésről. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám
?>
A Nagyvásártelep. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény.
?>
A Nagyvásártelep a háború után. Forrás: Fortepan / Schermann Ákos
?>
Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay hídnál, balra a Nagyvásártelep. (1980) Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
?>
A Ráckevei (Soroksári)-Duna, a Kvassay hídtól a Nagyvásártelep felé nézve. Előtérben egy vontatóhajó a Ráckevei (Soroksári)-Dunán. (1980) Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: Építészfórum
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: Építészfórum
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
?>
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
1/19

Légifotó, Csepel, középen a Weiss Manfréd út (Kikötő főút). Fent a Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay zsilippel és a híddal, jobbra a Nagyvásártelep. A felvétel 1944. április 14-én készült. Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő

Helyszínrajz. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

A Nagyvásártelep látképe. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

A csarnok belső tere. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

Fotók az építkezésről. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

A Nagyvásártelep. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény.

A Nagyvásártelep a háború után. Forrás: Fortepan / Schermann Ákos

Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay hídnál, balra a Nagyvásártelep. (1980) Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A Ráckevei (Soroksári)-Duna, a Kvassay hídtól a Nagyvásártelep felé nézve. Előtérben egy vontatóhajó a Ráckevei (Soroksári)-Dunán. (1980) Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A Nagyvásártelep ma. Forrás: Építészfórum

A Nagyvásártelep ma. Forrás: Építészfórum

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

Úgy maradt… „Budapest hatalmas éléskamrája”
Épületek/Örökség

Úgy maradt… „Budapest hatalmas éléskamrája”

2022.10.23. 10:21

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Münnich Aladár

Vélemények:
1

Dosszié:

Ma egy szomorúan, magányosan álló mementó, de korábban elképesztő logisztikai pezsgés központja volt a Soroksári úti Nagyvásártelep. A maga idején igen modernnek számított, majd közel fél évszázada új technológiát kapott, de sorsa továbbra is kérdéses. Bán Dávid írása.

„Amikor a nap lebukik a látóhatár szélén, úgyszólván minden égtáj felől tehergépkocsik indulnak a főváros irányába. Salátát, retket, zöldbabot, almát, körtét, cseresznyét, uborkát, tököt és minden elképzelhető zöldség- és gyümölcsfélét szállítanak kora tavasztól késő őszig, sőt egyes gyümölcs- és zöldségfélékből télen is, a budapesti Nagyvásártelepre. (…) A gépkocsi hajnalra ér a csepeli Nagyvásártelepre, ahol már hosszú gépkocsisor áll előtte: a megrakott teherautókról veszik át az árut. (…) Azt hihetné valaki, talán rosszul szervezik a munkát, azért kell sorba állniok a kocsiknak. Nem, a csúcsforgalomban a gépkocsik sorbaállása ellen nincs orvosság. Amikor egy-egy cikkből főszezon van és nyáron, ősszel sok cikknek a főszezonja van egyszerre, akkor sok száz vagon mennyiségű árut kell egyetlen éjszaka diszponálni, osztályozni, elosztani, esetleg raktározni a Nagyvásártelepen, ahová a zöldség- és gyümölcsszállító vagonok is befutnak a kevésbé kényes zöldség- és gyümölcsfélékkel. Elektromos targoncák dudálnak, rakodógépek emelik a ládatornyokat, megindulnak a szállítószalagok, csendesen duruzsolnak az osztályozógépek, fürgén mozognak az emberek az éjszakában, hogy mire ébred az óriási város elvégezzék a munkát." – festi le némiképpen idealizálva a Nagyvásártelep életét az 1964-es Érdekes Kalendárium. Noha addigra az élet már korántsem volt felhőtlen a hajdan igen modernnek számító létesítményben, hiszen például az Esti Hírlap már négy évvel korábban elhanyagolt állapotokról, málló vakolatról, beázó raktárakról, nem megfelelő áramellátásról ír. Az 1960-as években már egyértelmű volt, hogy a főváros gyomrának számító raktár- és elosztócsarnok erőteljes modernizálásra szorul, elérte kapacitásainak határait: eredetileg egy alig egymilliós város ellátására létesült, de ez a szám a század második felére már megduplázódott.

Maga a Nagyvásártelep létrejötte is a város folyamatos növekedésének eredménye volt. Amikor egy évvel a millenniumi ünnepségek után – noha minden igyekezettel annak keretében szerették volna felavatni –, 1897-ben a pesti Duna-parton, a nem sokkal korábban átadott Ferenc József (ma: Szabadság) híd tövében megnyílt a Pecz Samu tervezte Központi Vásárcsarnok, egy hosszú évtizedek óta megoldatlan problémát oldott meg a főváros. A dinamikusan fejlődő és kereskedelmi központként is funkcionáló Budapest élelmiszer-ellátása ugyanis sokáig igen mostoha körülmények között zajlott a különböző nyílt, fedetlen, rossz higiéniai körülmények között működő piacokon, vásártereken. A polgárok számára az élelmiszerek beszerzése problémás volt, a vásározók méltatlan körülmények között kínálták portékáikat és állandó volt a járványveszély, amely még a századfordulón is rendszeresen felütötte fejét. Kamermayer Károly, a főváros első polgármestere, európai mintára kezdeményezte a megfelelő műszaki és építészeti minőségű élelmiszer-csarnok hálózat kiépítését. Ez igen lassan és csak számos buktató után valósulhatott meg, de a századfordulóra egy impozáns és a maga idejében nagyon korszerű, hat különálló (a Központi mellett a mai Rákóczi téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren, a Hold utcában és a Batthyány téren) fedett, tágas vásárcsarnok jött létre, jellegzetes téglaarchitektúrával, impozáns acélszerkezettel.

Légifotó, Csepel, középen a Weiss Manfréd út (Kikötő főút). Fent a Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay zsilippel és a híddal, jobbra a Nagyvásártelep. A felvétel 1944. április 14-én készült. Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő
1/19
Légifotó, Csepel, középen a Weiss Manfréd út (Kikötő főút). Fent a Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay zsilippel és a híddal, jobbra a Nagyvásártelep. A felvétel 1944. április 14-én készült. Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő

Ezt a hálózat azonban éppen, hogy elégséges volt a robbanásszerűen fejlődő város akkori igényeinek kiszolgálására. Alig néhány évtized után mindez kevésben bizonyult, a terek zsúfolttá váltak, az áruszállítás is egyre problematikusabb lett. Noha a Központi Vásárcsarnok mellé még ipari vágányt is vezettek a Soroksári út felől, ezzel közvetlen vasúti kapcsolatot teremtve a kiépült Duna-parti raktárnegyeddel, logisztikai központtal és az alföldi kiindulóállomásokkal egyaránt. A város azonban idővel szorosan körülölelte a csarnokot, amely nem tudott tovább fejlődni, egyre kevésbé tudta szolgálni nagykereskedelmi funkcióját, mérete is szűknek bizonyult, a szállítás egyre zavaróbb volt a környékbelinek számára. Az 1910-20-as években már egyértelmű volt, hogy a helyzeten változtatni kell, s szintén európai példákat vizsgálva a városvezetés is egy új, a központtól távolabbi helyen, de jó közlekedési adottságokkal rendelkező új áruközpont létesítésén gondolkozott. Párizsi, londoni és német példák hatására Münnich Aladár építész így foglalja össze a problematikát 1929-ben:

„hovatovább azonban a nagykereskedelem annyira kifejlődött, hogy útjai teljesen elváltak a kiskereskedelemtől. A nagyvárosok saját élelmezésükön kívül a környék élelmiszer-kereskedelmét és a külfölddel kapcsolatos tranzitó forgalom minél nagyobb részét igyekeznek magukhoz vonni. Ez természetesen csak kiterjedt üzemi berendezésekkel lehetséges, hogy a munkák a legkisebb régievel és a mai időknek megfelelő racionális beosztással legyenek elvégezhetők, így keletkezett a nagyvásártelepek gondolata, melyek a régebbi vásárcsarnokoktól teljesen eltérő rendeltetésűek."

Helyszínrajz. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám
2/19
Helyszínrajz. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

Két évtized előkészítés és helykeresés után a főváros vezetése 1929-ben jelölte ki végül az újonnan építendő, a kor kihívásainak megfelelő új nagyvásárterep helyét azzal az elképzeléssel, hogy ezáltal a Központi Vásárcsarnok is felszabadul, a jövőben csak a kiskereskedelemre, a városlakók ellátására tud koncentrálni, hiszen az áruk elosztása már nem itt fog történni. A nagyvásártelepet tervező Münnich Aladár elismerően szól a Csepel-sziget csücskénél, a jó vízi, közúti és vasúti kapcsolatokkal, kikötői pályaudvarral rendelkező területről, ahova valóban egy olyan modern létesítmény építhető, amely „nemcsak a főváros élelmezését fogja lényegesen megkönnyíteni és megolcsóbbítani, hanem az ország és a környező államok egy részének élelmiszerforgalmát is Budapestre fogja összpontosítani és ezáltal a magyar közgazdaság jelentős tényezőjévé válik."

Az első kapavágásra ugyan még valamennyit várni kellett, de 1933-ban végül felavatták az első világháború utáni legnagyobb beruházásként megvalósult új nagyvásártelepet, amely a már említett Münnich Aladár tervei alapján született modern stílusban. Az új központtal a főváros három célt kívánt megoldani: egyrészt javítani a város élelmiszerellátásán, másrészt lehetőséget nyújtani az áruk tranzitforgalmára, harmadrészt pedig, felszabadítva a Központi Vásárcsarnokot, valamint az ahhoz kapcsolódó vasúti- és raktárkapacitást, a környéken új városrendezési elveket megvalósítani. Az elképzelés az volt, hogy a felszabaduló területen a Soroksári út forgalmát egészen a mai Szabadság hídig kívánták behozni, ugyanakkor új, a Dunáig vezető utcákat nyitnának, ezzel egy jelentős városrész-fejlesztést hajtottak volna végre, ami részben meg is valósult.

A Nagyvásártelep látképe. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám
3/19
A Nagyvásártelep látképe. Forrás: Tér és Forma, 1933. 1. szám

A Nagyvásártelep elhelyezkedése valóban ideálisnak bizonyult, és remélték, hogy „által életre kel a nagy költséggel megépített kikötő, mely eddig forgalmat nem tudott felmutatni".  A vasúti áruk a rendezőpályaudvarra érkeztek, ahol egyidejűleg 210 kocsit lehetett ki- és bepakolni. A belső térbe teherautók is behajthattak, amik akár a pinceszintre is lejuthattak. A vasúti- és a közúti szállítás az épület két oldalára volt szétosztva. A 11232 négyzetméter alapterületű, 234 méter hosszú, 42 méter széles és 17 méter belmagasságú csarnok tervezésénél a célszerűség és a praktikusság lebegett Münnich szeme előtt. Az épület vasbetonszerkezetű fedése igen modernnek számított, a szerkezeti elemeket pedig nem kívánták elfedni, hanem önmagában építészeti eszközként hatottak. A földszint klinker téglaburkolatot kapott. „A földszinti falak és válaszfalak mindenütt fehér cementburkolást nyertek, a mozgatható falak natúrszínt deszkákból készültek, az élvédő vasak kék színűek. A különleges olajfékekkel ellátott kapuk ezüstszínűek." A csarnokhoz egy híddal irodaszárnyat is csatoltak, amit szintén a klinker burkolat jellemez, puritán megjelenésén csak az erkélybalusztrádot képező fővárosi címer, valamint a homlokzatba foglalt, Ohmann Béla által mintázott néhány szobor adott némi feloldást. Az épületben szükséges volt a legmodernebb technológia telepítésére, amely képes volt megoldani a nagymennyiségű áru hűtési- és szellőzési igényét. Az irodaszárnyban bérirodák és kiszolgáló helyiségek mellett bank, étterem, posta, vámhivatal, rendőrség is helyet kapott. „A kikötő főút mellett elhúzódó nagy térség a kocsikról való árusításra szolgál. A térség világítását hatalmas kandelábersorra erősített reflektorok szolgáltatják, melyek fényében megkapóan érvényesül az épületek monumentális tömege."

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
14/19
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

Ahogy persze mindig is lenni szokott, az új létesítmény átadása után hamar megszólaltak a kritikus hangok is. Voltak olyan vélemények, mely szerint az új csarnok kialakítása nem kedvez a különböző típusú áruk mozgatásának, tárolásának, kevés a telefonvonal és gyenge a világítás. Emellett magasabb bérleti díjat kértek a kereskedőktől, ami összességében akár áremeléseket is okozhatott. „Az új Élelmiszer-Nagyvásártelep, amely a konstrukció tekintetében lehet ugyan egyedülálló és hatalmas a maga nemében — kereskedelmi szempontból, sajnos, teljesen elhibázott alkotmány, mert sem az építkezés, sem a hely megválasztása, sem a terep kiegyenlítése, sem az árusítóhelyek elrendezése, sem a vasúti berendezés kiépítése, sem a pince és egyéb raktárak elosztása tekintetében nem felel meg ama követelményeknek, amelyeket a szállítókereskedelem egy modern, új, gyors és közvetlen élelmiszer-kereskedelmet lebonyolító piac tekintetében táplálhat." – kezdi két héttel a megnyitás után a Magyar Hirlap szerzője a részletes és nem éppen hízelgő elemzését. Ugyanakkor arra is panaszkodtak, hogy a csarnok megnyitásával a vidéki termelők számára megtiltották, hogy árujukat maguk vihessék be a belvárosi vásárcsarnokokba, így nem találkozhatnak a vevőkkel, a fogyasztókkal. Az árukat a nagy- és kiskereskedőknek voltak kénytelenek eladni, ami számukra nem volt kedvező, ezáltal újabb lépcső került az ellátási láncba, ami szintén áremeléshez vezetett.

A második világháború során a csarnok komoly károkat szenvedett, a vasúti rakodó pedig szinte szerkezetig elpusztult. Idővel elkészült a helyreállítás, majd az épület állami tulajdonba került, a belső terébe különböző szövetkezeti és értékesítő vállalatok költöztek. A rekonstrukció hiányosságai, valamint a csarnok egyes hátrányai azonban az 1950-es évek végén már határozottan érződtek. Az 1930-as években még hatalmasnak számító csarnok már nem volt képes az idővel megduplázódott lakosság igényeit megfelelően kiszolgálni, a gépesítéséhez nem állt rendelkezésre elegendő villamos energia, ennek következében bizonyos munkafolyamatokat nem lehetett párhuzamosan végezni. Nem volt jó a világítás – mi több, takarékoskodni is kényszerültek vele –, korszerűtlen volt a fűtés, nem volt kellő mennyiségű öltöző- és mosdóhelyiség. A csarnok nem tudott lépést tartani a szükséges szállítókapacitással, a teherautók állandóan feltorlódtak, a vasúti kocsik pedig fölösleges kitérőket tettek a Ferencvárosi pályaudvaron. Épp ezért már 1959-ben arról cikkeztek, hogy a következő ötéves tervben, egy akkor még meg nem nevezett budai helyszínen – ideális esetben Lágymányoson – új nagyvásártelep megépítése szükséges. Emellett megfontolandónak tartották egy harmadik hasonló létesítmény felhúzását is, esetleg a Vizafogón.

A Nagyvásártelep a háború után. Forrás: Fortepan / Schermann Ákos
7/19
A Nagyvásártelep a háború után. Forrás: Fortepan / Schermann Ákos

A rossz élelmiszerárusítási körülmények a főváros vezetésének is feltűntek, ezért 1958-ban elindították a belvárosi vásárcsarnokok felújítását, elsőként a Központi Vásárcsarnokkal. Egyúttal megrendelték a Nagyvásártelep korszerűsítésének és bővítésének terveit is a BUVÁTI-tól. A tervezést azonban igen lassan követte a megvalósítás. 1964-ben már a felújítás várható megkezdéséről adtak hírt: „600 vagonos hűtőtér, 1000 vagonnyi burgonyatároló — Átrendezik a vásártelep vasút- és úthálózatát — Teljesen gépesítik az árurakodást", ugyanakkor azt is kénytelenek voltak hozzátenni: „de a felújítás hogyanjának egyes részletein még ma is vitatkoznak, még ma is kutatják a lehető legjobb megoldásokat." – írta a Népszabadság.  A várható elkezdés végül két évvel későbbre tolódott: „Az idén megkezdődik a Nagyvásártelep rekonstrukciója, amely a harmadik ötéves tervben valósul meg, s 350 millió forintba kerül." – a Magyar Nemzet 1966-os tudósítsa szerint. A tényleges munkák első üteme azonban csak 1967-ben indult el és négy évvel később készült el. Ekkor jelentősen megnövelték a hűtőkapacitást, zárt rakodót alakítottak ki és megkezdődött a nagyütemű gépesítés, javultak a szociális körülmények is. Az 1975-re befejeződött második üzemben újabb hűtőkapacitás növelés mellett a kiszolgálóterek minősége javult, valamint átadtak egy NDK fejlesztésű számítógépközpontot is.

Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay hídnál, balra a Nagyvásártelep. (1980) Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
8/19
Ráckevei (Soroksári)-Duna a Kvassay hídnál, balra a Nagyvásártelep. (1980) Forrás: Fortepan / Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A rendszerváltás után a privatizált épület egy ideig még az eredeti feladatát látta el, kis- és nagykereskedők számára működött itt élelmiszerelosztó központ, a vásárlók akár a cash&carry áruházban is válogathattak az ipari polcokról. Majd megkezdődtek a különböző tulajdonváltások, ezzel egyidőben pedig a korábbi modern csarnok épületének leáldozása. Az ezredforduló után az akkori tulajdonosa lakóparkot képzelt el az addigra teljesen elnéptelenedett területen. Ehhez meg is kezdte az épületegyüttes egyes részeinek és a belső terek bontását. Ennek hatására a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetője kezdeményezte az épület műemléki védelmét, amit 2004-ben az akkor kulturális miniszter jóvá is hagyott.

A Nagyvásártelep ma. Forrás: Építészfórum
10/19
A Nagyvásártelep ma. Forrás: Építészfórum

Az immár műemléki, de erőteljesen megcsonkult épület elhanyagolt állapota azonban folyamatosan romlott. 2020-ban a területre már hiánypótló diákvárost álmodott a főváros vezetése és a Budapest Fejlesztési Központ, amelyhez nyílt, nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amiben új funkciókat kerestek a Nagyvásártelep még megmaradt épületrészeinek. Végül tavaly áprilisban hirdettek nyertest, a bírálóbizottság a BIVAK Tervezőiroda pályaművét tartotta legjobbnak. Az értékelés szerint: „Nagyvásártelep csarnokára készített terv egyszerre friss, trendi, ugyanakkor pontosan érzi a műemléki örökség felelősségét, korlátait, melyben lehetőséget lát és talál. Az épületbe három szinten rendezvénytereket, sportpályákat, kávézó, pub és klub funkciókat tervez. A csarnok így jóval több lesz, mint egy multicsarnok, izgalmas, egyszerre sokak által és egymástól különböző funkciókra használható terek jönnek létre." A legutolsó hírek szerint a Diákváros terve 2021-ben zöldutat kapott, a kivitelezés első ütemét akkor – a gazdasági- és az orosz-ukrán válság előtt – még 2023-ra tervezték. Míg a szomszédos atlétikai stadion építése rendületlenül zajlik, addig a Nagyvásártelep területén ma továbbra is csend és elhagyottság honol.

A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com
16/19
A Nagyvásártelep ma. Forrás: koszakronikak.blogspot.com

Bán Dávid

 

Források:
Esti Hírlap, 1960. május (5. évfolyam, 102-127. szám)
Élelmiszer, 2002 (10. évfolyam, 1-12. szám)
Érdekes kalendárium, 1964. Budapest hatalmas éléskamrája a Nagyvásártelep
Figyelő, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
Friss Ujság, 1932. december (37. évfolyam, 270-294. szám)
Magyar Hirlap, 1932. december (42. évfolyam, 271-295. szám)
Magyar Nemzet, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
Mérleg - a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének lapja, 1960 (4. évfolyam, 1-12. szám)
Népszabadság, 1964. október (22. évfolyam, 230-256. szám)
Népszabadság, 1972. október (30. évfolyam, 232-257. szám)
Népszava, 1975. augusztus (103. évfolyam, 179–204. sz.)
Régi-Új Magyar Építőművészet, 2004 (1-6. szám)
Tér és forma, 1929 (2. évfolyam) II. évfolyam, 2. szám
Tér és forma, 1933 (6. évfolyam) VI. évfolyam, 1. szám

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (1)
Pákozdi
2022.10.24.
10:49

Egy eleve kieső, rosszul megközelíthető helyre telepített, valószínűleg hibás áruelosztási logisztikát lehetővé tevő épület, amelyik évtizedek óta üresen áll, és műszakilag a tönk szélére jutott, az lebontani való. Vagy pedig - impozáns külseje miatt és a mai trendeket követve - legyen önmaga látogatóközpontja.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.