| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Találkozástervezés

1/9

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

fotó ráadásnak, a budavári kupolával

Vargha Mihály, Balogh Péter István, Erő Zoltán és Pásztor Erika Katalina

?>
Építész embe® beszélgetés június 30-án
?>
Építész embe® beszélgetés június 30-án
?>
Építész embe® beszélgetés június 30-án
?>
Építész embe® beszélgetés június 30-án
?>
Építész embe® beszélgetés június 30-án
?>
Építész embe® beszélgetés június 30-án
?>
Építész embe® beszélgetés június 30-án
?>
fotó ráadásnak, a budavári kupolával
?>
Vargha Mihály, Balogh Péter István, Erő Zoltán és Pásztor Erika Katalina
1/9

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án

fotó ráadásnak, a budavári kupolával

Vargha Mihály, Balogh Péter István, Erő Zoltán és Pásztor Erika Katalina

Találkozástervezés
Nézőpontok/Vélemény

Találkozástervezés

2008.07.02. 14:40

A városban „a sűrűség és az emberi találkozások" a legérdekesebbek – mondta Balogh Péter István az építész embe® június 30-i estjén. A másik vendég, Erő Zoltán építész szabatosabban, ha úgy tetszik, tudományosabban fogalmazott: a település szabad terek és épített egységek halmaza, a várostervezés e kettő polaritására koncentrál.

A városban „a sűrűség és az emberi találkozások" a legérdekesebbek – mondta Balogh Péter István az építész embe® június 30-i estjén. A várostervezés ebben az értelemben nem más, mint „találkozástervezés" – mutatott rá a táj- és kertépítész. A másik vendég, Erő Zoltán építész szabatosabban, ha úgy tetszik, tudományosabban fogalmazott: a település szabad terek és épített egységek halmaza, a várostervezés e kettő polaritására koncentrál.

Vargha Mihály, Balogh Péter István, Erő Zoltán és Pásztor Erika Katalina
9/9
Vargha Mihály, Balogh Péter István, Erő Zoltán és Pásztor Erika Katalina

Építész embe® beszélgetés június 30-án
1/9
Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án
2/9
Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án
3/9
Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án
4/9
Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án
5/9
Építész embe® beszélgetés június 30-án

A beszélgetés sűrűsödési pontját ezek a „definíciók" adták, a vendégek lényegében újra és újra ezekhez tértek vissza. Vargha Mihály, az Építészfórum főszerkesztője, az est egyik házigazdája egy Weöres Sándortól származó versidézettel mutatott rá arra, mit jelent a város, ha a „wordarchitecture" szempontjából nézzük: "Üdv Budapest Polgárainak! Szerteszét heverő és örvénylő építő anyagainak!"

Ha eddig nem tűnt volna fel, akkor most biztosan szembesülhettünk azzal, hogy elképesztő mértékben megszaporodtak a várossal mint entitással foglalkozó tudományok, tudományágak, tevékenységi körök. Hosszú azon fogalmak sora, melyet a két meghívott legalább egyszer megnevezett az est folyamán: urbanisztika, településtervezés, városépítészet, várostervezés (e négy különbségeiről megoszlottak a vélemények), tájépítészet, városszociológia, várostörténet, várospolitika stb.

A meglehetősen szerteágazó, rengeteg aktuális és globális problémát érintő est a részleteken túl leginkább arra hívta fel a figyelmet, hogy talán soha nem volt olyan erős a várospercepció mint most. Persze a magyarországi városfejlesztésekkel kapcsolatos alapkérdések szinte mind szóba kerültek – az önkormányzati törvény gyengeségei és a szoros együttműködést igénylő projektek kudarcának okai egyaránt terítéken voltak. Külön egységet képezett a participatív tervezés. Erő Zoltán nem hisz abban, hogy közfelkiáltással lehetne a városi problémákat megoldani, „nagyon nehéz és nem igazán működik" a közösségi tervezés – szögezte le. Rámutatott arra is, hogy Nyugat-Európában régóta vitatkoznak azon, hogy valóban életképes köztereket, városnegyedeket lehet-e létrehozni e módszer segítségével – a megvalósult projektek között ugyanis számos csúfos bukást találhatunk. Szerinte az urbanisztika tudománya által felhalmozott általános tudáson alapuló központi tervezésre igenis szükség van, s a participáció csak a részfeladatok megoldására alkalmas.

Erő Zoltán hozzátette, hogy ebben a szakmában szükségszerűen van egyfajta „felülről lefelé" irányított munkafolyamat – máshogy nem jutnánk egyről a kettőre. A különféle segédtudományokat bevonó, sokéves participatív alkotómunka sem biztosíték a megfelelő megoldáshoz, mert az egyes városrészek lakói gyakran parciális érdekeket képviselnek, amely az átfogó fejlesztési koncepciók megalkotása során nem segít. Jó példa erre Erő szerint a Nagymező utcai mélygarázs ügye, mely az érdekek és „érdekszintek" olyan szövedékét hozta felszínre, melyet a helyi vezetés nem hagyott kibontakozni, nem volt partner a probléma átbeszélésében. A botrányt tehát nem a rossz tervezés, hanem az érdekegyeztetés hiánya okozta. Persze a módszert nem mindenki szakmai meggyőződésből tűzi zászlajára – vetette közbe Pásztor Erika Katalina, az est másik házigazdája.

A politika időnként legitimációs lehetőséget lát a látszatparticipációban, s a kész fejlesztési koncepciót meggyőzéses úton kvázi lenyomják a lakók torkán. Balogh Péter István szerint a felhalmozott tudással rendelkező tervező bizonyára gőgösnek tűnhet a kívülállók számára, amikor „felülről" leszól a köznek, de az igazság az, hogy Magyarországon a participáció már pusztán a múltban bekövetkezett gyökeres változások okán sem tud úgy működni, mint Nyugat-Európa számos országában, ahol akár 2-300 éve is gyakorolják azt.

Építész embe® beszélgetés június 30-án
6/9
Építész embe® beszélgetés június 30-án

Építész embe® beszélgetés június 30-án
7/9
Építész embe® beszélgetés június 30-án

Az ingatlanberuházók és az önkormányzati fejlesztési koncepciók viszonya tekintetében mindkét vendég azt hangsúlyozta, hogy nem az a gond, ha egyes köztereket a vállalkozói szféra veszi kezelésbe (persze megfelelő szabályozás mellett), hanem ha a politikai vezetéssel kötött privát alkuk határozzák meg a változásokat. Erő Zoltán szerint nem feltétlenül a huszonnégy önkormányzattal, vagyis a széttagoltsággal van a baj, hanem a szervezetlenséggel, a központi és a helyi döntések kiegyensúlyozatlanságával.

Haba Péter
fotók: Bujdosó Attila

fotó ráadásnak, a budavári kupolával
8/9
fotó ráadásnak, a budavári kupolával

(a beszélgetés teljes hanganyaga itt)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.