| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Szentendre, a sikátorok és mehalák városa

1/22

A város jellegzetes képe a Duna felől. Az egykor Szerbia hét vidékéről érkező telepesek hét, félig önálló településrészt, azaz mehalát alakítottak ki, mindegyikük közepén a hagyományosan keletre tájolt templomokkal.

A zegzugos, kanyargós utcák hálózata, a szabálytalan alakú főtérrel, még a török hódítás előtti, kis faluként létező Szentendre öröksége. A változatlan elhelyezkedésű telkekre évszázadokkal később már emeletes lakóházak épültek.

A Rab Ráby tér a kevés központi terület egyike, ami megőrizte a város eredeti, fésűs, egyszintes épületekből álló beépítését. A baloldalt álló, kettes számú lakóház részben kilóg a sorból, 1990-ben épült a korábbi főépítész, Kocsis József tervei szerint.

A város jellegzetességei a szűk sikátorok, amelyek a főtér környékén elsősorban a kereskedőházak raktárainak elérését segítették.

A párhozamos utcákat is számos keskeny sikátor köti össze, közülük talán leglátványosabb a Malom utca, és a Ferenczy Károly köz (a képen).

A kőkeretes kapuk között műves váll és zárókövek, vagy épp ezek hiánya jelezte a ház építőjének gazdagságát.

A város legöregebb épülete az éppen csak a háztetők fölé emelkedő várdombon álló Keresztelő Szent János-plébániatemplom, amelynek szentélye és központi része még a 13. század közepéből maradt fenn.

Tizenöt méterrel a templom alatt találhatók a Szerb utca pincéi. A város szőlőtermesztésének 17. századi fénykorából itt maradt építmények közt több száz négyzetméteresek is akadnak. A Labirintus étterem pincéje a látogatók előtt is nyitva áll.

A Szent Péter-Pál-templom körüli helyi központ hangulatos része a kanyargós Kör utca. Az alapos megfigyelését, több belvárosi térhez hasonlóan, hétköznapokon itt is számottevő átmenő autóforgalom nehezíti.

A városközponttól távolodva egyre fiatalabb beépítések jelzik Szentendre növekedésének rétegeit. Egyik jeles képviselőjük az 1840-es években épült, és a közelmúltban felújított egykori Teodorovics-kúria, amely 140 után már modern szomszédot kapott.

A városközpont északi határán 1963 óta áll a közel száz éves múltra visszatekintő művésztelep, amelynek mai képét a Puhl Antal és Dajka Péter tervei szerint 2008-ra megépült galéria és gondnoki lakás összetett homlokzata határozza meg.

A művésztelep eredeti, 1963-ra elkészült kiépítésében az utca fronttól hátrébb húzódó műtermekből állt, amelyeket a később templomairól ismertté vált Török Ferenc tervezett, első munkái egyikeként.

A városközpont nyugati oldalán egy hasonlóan fontos kulturális intézmény, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár áll 1975 óta.

A többek közt a miskolci avasi kilátót is megálmodó Hofer Miklós tervezte épület előcsarnoka alkalmi kiállítások szinte állandó helyszíne, amelyekhez Barcsay Jenő 11 méter széles, márványból és muránói üvegből készült mozaikja ad hátteret.

A belváros legutóbb épült, egyben első evangélikus temploma a Bükkös-patak partján áll 2004 óta. Tervezői Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár és Kutasi Attila.

Az evangélikus templomot megálmodó tervezők 15 évvel későbbi közös munkája a Kucsera Ferenc utca 5. alatti három lakásos társasház, szinte észrevétlenül illeszkedik a környezetébe.

A várost átszelő 11-es főút mellett áll a Ferences gimnázium 2021-re elkészült új sportcsarnoka, ahol a nap minden szakában jelentős a forgalom.

Jassó Sándor vezető tervező a homlokzat több pontján is megjelenő, egyedi grafikával a szőttes kezdő, felvető szálaira utalt.

A Bükkös-patak mentén kialakult sétaútvonal a Dunaparttól a hegyvidék felé vezet. Ezt szerencsére nem szakítja meg a főút sem, aminek hatalmas gerendahídja alatti területet falfestménnyel és külön gyalogoshíddal tették barátságosabbá.

A főút és a híd mellett évek óta várja újjászületését a 18. századi eredetű Nagy-kúria.

A város leginkább várt felújítása talán a fő téren álló egykori kereskedőház, a Képtár épülete. A korábbi, homlokzatot eltakaró molinó helyére az omló vakolatot felfogó állvány került, belül azonban már elkezdődött a legrosszabb állapotú részek javítása.

Szentendre városa 2020-ra a negyedik helyszín lett Magyarországon, amely a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark, a Dohány utcai zsinagóga, és a Liszt Ferenc Zeneakadémia után, Európai Örökség díjat kapott.

?>
A város jellegzetes képe a Duna felől. Az egykor Szerbia hét vidékéről érkező telepesek hét, félig önálló településrészt, azaz mehalát alakítottak ki, mindegyikük közepén a hagyományosan keletre tájolt templomokkal.
?>
A zegzugos, kanyargós utcák hálózata, a szabálytalan alakú főtérrel, még a török hódítás előtti, kis faluként létező Szentendre öröksége. A változatlan elhelyezkedésű telkekre évszázadokkal később már emeletes lakóházak épültek.
?>
A Rab Ráby tér a kevés központi terület egyike, ami megőrizte a város eredeti, fésűs, egyszintes épületekből álló beépítését. A baloldalt álló, kettes számú lakóház részben kilóg a sorból, 1990-ben épült a korábbi főépítész, Kocsis József tervei szerint.
?>
A város jellegzetességei a szűk sikátorok, amelyek a főtér környékén elsősorban a kereskedőházak raktárainak elérését segítették.
?>
A párhozamos utcákat is számos keskeny sikátor köti össze, közülük talán leglátványosabb a Malom utca, és a Ferenczy Károly köz (a képen).
?>
A kőkeretes kapuk között műves váll és zárókövek, vagy épp ezek hiánya jelezte a ház építőjének gazdagságát.
?>
A város legöregebb épülete az éppen csak a háztetők fölé emelkedő várdombon álló Keresztelő Szent János-plébániatemplom, amelynek szentélye és központi része még a 13. század közepéből maradt fenn.
?>
Tizenöt méterrel a templom alatt találhatók a Szerb utca pincéi. A város szőlőtermesztésének 17. századi fénykorából itt maradt építmények közt több száz négyzetméteresek is akadnak. A Labirintus étterem pincéje a látogatók előtt is nyitva áll.
?>
A Szent Péter-Pál-templom körüli helyi központ hangulatos része a kanyargós Kör utca. Az alapos megfigyelését, több belvárosi térhez hasonlóan, hétköznapokon itt is számottevő átmenő autóforgalom nehezíti.
?>
A városközponttól távolodva egyre fiatalabb beépítések jelzik Szentendre növekedésének rétegeit. Egyik jeles képviselőjük az 1840-es években épült, és a közelmúltban felújított egykori Teodorovics-kúria, amely 140 után már modern szomszédot kapott.
?>
A városközpont északi határán 1963 óta áll a közel száz éves múltra visszatekintő művésztelep, amelynek mai képét a Puhl Antal és Dajka Péter tervei szerint 2008-ra megépült galéria és gondnoki lakás összetett homlokzata határozza meg.
?>
A művésztelep eredeti, 1963-ra elkészült kiépítésében az utca fronttól hátrébb húzódó műtermekből állt, amelyeket a később templomairól ismertté vált Török Ferenc tervezett, első munkái egyikeként.
?>
A városközpont nyugati oldalán egy hasonlóan fontos kulturális intézmény, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár áll 1975 óta.
?>
A többek közt a miskolci avasi kilátót is megálmodó Hofer Miklós tervezte épület előcsarnoka alkalmi kiállítások szinte állandó helyszíne, amelyekhez Barcsay Jenő 11 méter széles, márványból és muránói üvegből készült mozaikja ad hátteret.
?>
A belváros legutóbb épült, egyben első evangélikus temploma a Bükkös-patak partján áll 2004 óta. Tervezői Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár és Kutasi Attila.
?>
Az evangélikus templomot megálmodó tervezők 15 évvel későbbi közös munkája a Kucsera Ferenc utca 5. alatti három lakásos társasház, szinte észrevétlenül illeszkedik a környezetébe.
?>
A várost átszelő 11-es főút mellett áll a Ferences gimnázium 2021-re elkészült új sportcsarnoka, ahol a nap minden szakában jelentős a forgalom.
?>
Jassó Sándor vezető tervező a homlokzat több pontján is megjelenő, egyedi grafikával a szőttes kezdő, felvető szálaira utalt.
?>
A Bükkös-patak mentén kialakult sétaútvonal a Dunaparttól a hegyvidék felé vezet. Ezt szerencsére nem szakítja meg a főút sem, aminek hatalmas gerendahídja alatti területet falfestménnyel és külön gyalogoshíddal tették barátságosabbá.
?>
A főút és a híd mellett évek óta várja újjászületését a 18. századi eredetű Nagy-kúria.
?>
A város leginkább várt felújítása talán a fő téren álló egykori kereskedőház, a Képtár épülete. A korábbi, homlokzatot eltakaró molinó helyére az omló vakolatot felfogó állvány került, belül azonban már elkezdődött a legrosszabb állapotú részek javítása.
?>
Szentendre városa 2020-ra a negyedik helyszín lett Magyarországon, amely a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark, a Dohány utcai zsinagóga, és a Liszt Ferenc Zeneakadémia után, Európai Örökség díjat kapott.
1/22

A város jellegzetes képe a Duna felől. Az egykor Szerbia hét vidékéről érkező telepesek hét, félig önálló településrészt, azaz mehalát alakítottak ki, mindegyikük közepén a hagyományosan keletre tájolt templomokkal.

A zegzugos, kanyargós utcák hálózata, a szabálytalan alakú főtérrel, még a török hódítás előtti, kis faluként létező Szentendre öröksége. A változatlan elhelyezkedésű telkekre évszázadokkal később már emeletes lakóházak épültek.

A Rab Ráby tér a kevés központi terület egyike, ami megőrizte a város eredeti, fésűs, egyszintes épületekből álló beépítését. A baloldalt álló, kettes számú lakóház részben kilóg a sorból, 1990-ben épült a korábbi főépítész, Kocsis József tervei szerint.

A város jellegzetességei a szűk sikátorok, amelyek a főtér környékén elsősorban a kereskedőházak raktárainak elérését segítették.

A párhozamos utcákat is számos keskeny sikátor köti össze, közülük talán leglátványosabb a Malom utca, és a Ferenczy Károly köz (a képen).

A kőkeretes kapuk között műves váll és zárókövek, vagy épp ezek hiánya jelezte a ház építőjének gazdagságát.

A város legöregebb épülete az éppen csak a háztetők fölé emelkedő várdombon álló Keresztelő Szent János-plébániatemplom, amelynek szentélye és központi része még a 13. század közepéből maradt fenn.

Tizenöt méterrel a templom alatt találhatók a Szerb utca pincéi. A város szőlőtermesztésének 17. századi fénykorából itt maradt építmények közt több száz négyzetméteresek is akadnak. A Labirintus étterem pincéje a látogatók előtt is nyitva áll.

A Szent Péter-Pál-templom körüli helyi központ hangulatos része a kanyargós Kör utca. Az alapos megfigyelését, több belvárosi térhez hasonlóan, hétköznapokon itt is számottevő átmenő autóforgalom nehezíti.

A városközponttól távolodva egyre fiatalabb beépítések jelzik Szentendre növekedésének rétegeit. Egyik jeles képviselőjük az 1840-es években épült, és a közelmúltban felújított egykori Teodorovics-kúria, amely 140 után már modern szomszédot kapott.

A városközpont északi határán 1963 óta áll a közel száz éves múltra visszatekintő művésztelep, amelynek mai képét a Puhl Antal és Dajka Péter tervei szerint 2008-ra megépült galéria és gondnoki lakás összetett homlokzata határozza meg.

A művésztelep eredeti, 1963-ra elkészült kiépítésében az utca fronttól hátrébb húzódó műtermekből állt, amelyeket a később templomairól ismertté vált Török Ferenc tervezett, első munkái egyikeként.

A városközpont nyugati oldalán egy hasonlóan fontos kulturális intézmény, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár áll 1975 óta.

A többek közt a miskolci avasi kilátót is megálmodó Hofer Miklós tervezte épület előcsarnoka alkalmi kiállítások szinte állandó helyszíne, amelyekhez Barcsay Jenő 11 méter széles, márványból és muránói üvegből készült mozaikja ad hátteret.

A belváros legutóbb épült, egyben első evangélikus temploma a Bükkös-patak partján áll 2004 óta. Tervezői Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár és Kutasi Attila.

Az evangélikus templomot megálmodó tervezők 15 évvel későbbi közös munkája a Kucsera Ferenc utca 5. alatti három lakásos társasház, szinte észrevétlenül illeszkedik a környezetébe.

A várost átszelő 11-es főút mellett áll a Ferences gimnázium 2021-re elkészült új sportcsarnoka, ahol a nap minden szakában jelentős a forgalom.

Jassó Sándor vezető tervező a homlokzat több pontján is megjelenő, egyedi grafikával a szőttes kezdő, felvető szálaira utalt.

A Bükkös-patak mentén kialakult sétaútvonal a Dunaparttól a hegyvidék felé vezet. Ezt szerencsére nem szakítja meg a főút sem, aminek hatalmas gerendahídja alatti területet falfestménnyel és külön gyalogoshíddal tették barátságosabbá.

A főút és a híd mellett évek óta várja újjászületését a 18. századi eredetű Nagy-kúria.

A város leginkább várt felújítása talán a fő téren álló egykori kereskedőház, a Képtár épülete. A korábbi, homlokzatot eltakaró molinó helyére az omló vakolatot felfogó állvány került, belül azonban már elkezdődött a legrosszabb állapotú részek javítása.

Szentendre városa 2020-ra a negyedik helyszín lett Magyarországon, amely a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark, a Dohány utcai zsinagóga, és a Liszt Ferenc Zeneakadémia után, Európai Örökség díjat kapott.

Nézőpontok/Vélemény

Szentendre, a sikátorok és mehalák városa

2022.03.26. 18:25
1/22

A város jellegzetes képe a Duna felől. Az egykor Szerbia hét vidékéről érkező telepesek hét, félig önálló településrészt, azaz mehalát alakítottak ki, mindegyikük közepén a hagyományosan keletre tájolt templomokkal.

A zegzugos, kanyargós utcák hálózata, a szabálytalan alakú főtérrel, még a török hódítás előtti, kis faluként létező Szentendre öröksége. A változatlan elhelyezkedésű telkekre évszázadokkal később már emeletes lakóházak épültek.

A Rab Ráby tér a kevés központi terület egyike, ami megőrizte a város eredeti, fésűs, egyszintes épületekből álló beépítését. A baloldalt álló, kettes számú lakóház részben kilóg a sorból, 1990-ben épült a korábbi főépítész, Kocsis József tervei szerint.

A város jellegzetességei a szűk sikátorok, amelyek a főtér környékén elsősorban a kereskedőházak raktárainak elérését segítették.

A párhozamos utcákat is számos keskeny sikátor köti össze, közülük talán leglátványosabb a Malom utca, és a Ferenczy Károly köz (a képen).

A kőkeretes kapuk között műves váll és zárókövek, vagy épp ezek hiánya jelezte a ház építőjének gazdagságát.

A város legöregebb épülete az éppen csak a háztetők fölé emelkedő várdombon álló Keresztelő Szent János-plébániatemplom, amelynek szentélye és központi része még a 13. század közepéből maradt fenn.

Tizenöt méterrel a templom alatt találhatók a Szerb utca pincéi. A város szőlőtermesztésének 17. századi fénykorából itt maradt építmények közt több száz négyzetméteresek is akadnak. A Labirintus étterem pincéje a látogatók előtt is nyitva áll.

A Szent Péter-Pál-templom körüli helyi központ hangulatos része a kanyargós Kör utca. Az alapos megfigyelését, több belvárosi térhez hasonlóan, hétköznapokon itt is számottevő átmenő autóforgalom nehezíti.

A városközponttól távolodva egyre fiatalabb beépítések jelzik Szentendre növekedésének rétegeit. Egyik jeles képviselőjük az 1840-es években épült, és a közelmúltban felújított egykori Teodorovics-kúria, amely 140 után már modern szomszédot kapott.

A városközpont északi határán 1963 óta áll a közel száz éves múltra visszatekintő művésztelep, amelynek mai képét a Puhl Antal és Dajka Péter tervei szerint 2008-ra megépült galéria és gondnoki lakás összetett homlokzata határozza meg.

A művésztelep eredeti, 1963-ra elkészült kiépítésében az utca fronttól hátrébb húzódó műtermekből állt, amelyeket a később templomairól ismertté vált Török Ferenc tervezett, első munkái egyikeként.

A városközpont nyugati oldalán egy hasonlóan fontos kulturális intézmény, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár áll 1975 óta.

A többek közt a miskolci avasi kilátót is megálmodó Hofer Miklós tervezte épület előcsarnoka alkalmi kiállítások szinte állandó helyszíne, amelyekhez Barcsay Jenő 11 méter széles, márványból és muránói üvegből készült mozaikja ad hátteret.

A belváros legutóbb épült, egyben első evangélikus temploma a Bükkös-patak partján áll 2004 óta. Tervezői Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár és Kutasi Attila.

Az evangélikus templomot megálmodó tervezők 15 évvel későbbi közös munkája a Kucsera Ferenc utca 5. alatti három lakásos társasház, szinte észrevétlenül illeszkedik a környezetébe.

A várost átszelő 11-es főút mellett áll a Ferences gimnázium 2021-re elkészült új sportcsarnoka, ahol a nap minden szakában jelentős a forgalom.

Jassó Sándor vezető tervező a homlokzat több pontján is megjelenő, egyedi grafikával a szőttes kezdő, felvető szálaira utalt.

A Bükkös-patak mentén kialakult sétaútvonal a Dunaparttól a hegyvidék felé vezet. Ezt szerencsére nem szakítja meg a főút sem, aminek hatalmas gerendahídja alatti területet falfestménnyel és külön gyalogoshíddal tették barátságosabbá.

A főút és a híd mellett évek óta várja újjászületését a 18. századi eredetű Nagy-kúria.

A város leginkább várt felújítása talán a fő téren álló egykori kereskedőház, a Képtár épülete. A korábbi, homlokzatot eltakaró molinó helyére az omló vakolatot felfogó állvány került, belül azonban már elkezdődött a legrosszabb állapotú részek javítása.

Szentendre városa 2020-ra a negyedik helyszín lett Magyarországon, amely a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark, a Dohány utcai zsinagóga, és a Liszt Ferenc Zeneakadémia után, Európai Örökség díjat kapott.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Szentendre

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.