Nézőpontok/Vélemény

Szentendre, a sikátorok és mehalák városa

1/22

A város jellegzetes képe a Duna felől. Az egykor Szerbia hét vidékéről érkező telepesek hét, félig önálló településrészt, azaz mehalát alakítottak ki, mindegyikük közepén a hagyományosan keletre tájolt templomokkal.

?>
A város jellegzetes képe a Duna felől. Az egykor Szerbia hét vidékéről érkező telepesek hét, félig önálló településrészt, azaz mehalát alakítottak ki, mindegyikük közepén a hagyományosan keletre tájolt templomokkal.
?>
A zegzugos, kanyargós utcák hálózata, a szabálytalan alakú főtérrel, még a török hódítás előtti, kis faluként létező Szentendre öröksége. A változatlan elhelyezkedésű telkekre évszázadokkal később már emeletes lakóházak épültek.
?>
A Rab Ráby tér a kevés központi terület egyike, ami megőrizte a város eredeti, fésűs, egyszintes épületekből álló beépítését. A baloldalt álló, kettes számú lakóház részben kilóg a sorból, 1990-ben épült a korábbi főépítész, Kocsis József tervei szerint.
?>
A város jellegzetességei a szűk sikátorok, amelyek a főtér környékén elsősorban a kereskedőházak raktárainak elérését segítették.
?>
A párhozamos utcákat is számos keskeny sikátor köti össze, közülük talán leglátványosabb a Malom utca, és a Ferenczy Károly köz (a képen).
?>
A kőkeretes kapuk között műves váll és zárókövek, vagy épp ezek hiánya jelezte a ház építőjének gazdagságát.
?>
A város legöregebb épülete az éppen csak a háztetők fölé emelkedő várdombon álló Keresztelő Szent János-plébániatemplom, amelynek szentélye és központi része még a 13. század közepéből maradt fenn.
?>
Tizenöt méterrel a templom alatt találhatók a Szerb utca pincéi. A város szőlőtermesztésének 17. századi fénykorából itt maradt építmények közt több száz négyzetméteresek is akadnak. A Labirintus étterem pincéje a látogatók előtt is nyitva áll.
?>
A Szent Péter-Pál-templom körüli helyi központ hangulatos része a kanyargós Kör utca. Az alapos megfigyelését, több belvárosi térhez hasonlóan, hétköznapokon itt is számottevő átmenő autóforgalom nehezíti.
?>
A városközponttól távolodva egyre fiatalabb beépítések jelzik Szentendre növekedésének rétegeit. Egyik jeles képviselőjük az 1840-es években épült, és a közelmúltban felújított egykori Teodorovics-kúria, amely 140 után már modern szomszédot kapott.
?>
A városközpont északi határán 1963 óta áll a közel száz éves múltra visszatekintő művésztelep, amelynek mai képét a Puhl Antal és Dajka Péter tervei szerint 2008-ra megépült galéria és gondnoki lakás összetett homlokzata határozza meg.
?>
A művésztelep eredeti, 1963-ra elkészült kiépítésében az utca fronttól hátrébb húzódó műtermekből állt, amelyeket a később templomairól ismertté vált Török Ferenc tervezett, első munkái egyikeként.
?>
A városközpont nyugati oldalán egy hasonlóan fontos kulturális intézmény, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár áll 1975 óta.
?>
A többek közt a miskolci avasi kilátót is megálmodó Hofer Miklós tervezte épület előcsarnoka alkalmi kiállítások szinte állandó helyszíne, amelyekhez Barcsay Jenő 11 méter széles, márványból és muránói üvegből készült mozaikja ad hátteret.
?>
A belváros legutóbb épült, egyben első evangélikus temploma a Bükkös-patak partján áll 2004 óta. Tervezői Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár és Kutasi Attila.
?>
Az evangélikus templomot megálmodó tervezők 15 évvel későbbi közös munkája a Kucsera Ferenc utca 5. alatti három lakásos társasház, szinte észrevétlenül illeszkedik a környezetébe.
?>
A várost átszelő 11-es főút mellett áll a Ferences gimnázium 2021-re elkészült új sportcsarnoka, ahol a nap minden szakában jelentős a forgalom.
?>
Jassó Sándor vezető tervező a homlokzat több pontján is megjelenő, egyedi grafikával a szőttes kezdő, felvető szálaira utalt.
?>
A Bükkös-patak mentén kialakult sétaútvonal a Dunaparttól a hegyvidék felé vezet. Ezt szerencsére nem szakítja meg a főút sem, aminek hatalmas gerendahídja alatti területet falfestménnyel és külön gyalogoshíddal tették barátságosabbá.
?>
A főút és a híd mellett évek óta várja újjászületését a 18. századi eredetű Nagy-kúria.
?>
A város leginkább várt felújítása talán a fő téren álló egykori kereskedőház, a Képtár épülete. A korábbi, homlokzatot eltakaró molinó helyére az omló vakolatot felfogó állvány került, belül azonban már elkezdődött a legrosszabb állapotú részek javítása.
?>
Szentendre városa 2020-ra a negyedik helyszín lett Magyarországon, amely a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark, a Dohány utcai zsinagóga, és a Liszt Ferenc Zeneakadémia után, Európai Örökség díjat kapott.
1/22

A város jellegzetes képe a Duna felől. Az egykor Szerbia hét vidékéről érkező telepesek hét, félig önálló településrészt, azaz mehalát alakítottak ki, mindegyikük közepén a hagyományosan keletre tájolt templomokkal.

Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk