| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Példaértékű új ipari építészet Szentendre kapujában

1/26

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
1/26

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

Példaértékű új ipari építészet Szentendre kapujában
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Példaértékű új ipari építészet Szentendre kapujában

2015.04.08. 13:00

Projektinfó

Szerzők:
Rubóczki Erzsébet

Földrajzi hely:
Szentendre

Építészek, alkotók:
Göttinger Pál, Dékány Annamária

ISO Kft. nyílászáró gyártó- és összeszerelő üzem

URL:

Stáblista

felelős tervező: Göttinger Pál
építész munkatárs: Arláth Zsolt
statikus: Molnár Sándor, MO-HA CAD Kft.
épületgépész: Dr. Lőrinc Péter, ORIGO PLAN Kft.
épületvillamosság: Fekete János, LIGETBAU Kft.
tűzvédelem: Kerényi Áron
útterv: Molnár Sándor, MO-HA CAD Kft.
munkavédelem: Nagy József, FIRE-BOX Kft.
technológia: Hammer László
kertészet: Elek Attila 

Szentendre határában 2014-ben épült meg és kezdte el működését az ISO Kft. műanyag nyílászárókat gyártó- és összeszerelő üzeme. A Göttinger Pál építész és Dékány Annamária belsőépítész által tervezett üzemépület azon kevés kortárs ipari építészeti munkák közé sorolható, amelyek pontosan azt nyújtják, amit elvárunk tőlük; és mindezt a funkcionális igényekhez igazítva magas minőségben teszik. Göttinger Pál építésszel Rubózki Erzsébet beszélgetett.

Magánberuházásban, EU-s pályázati támogatással épült meg az a mind méretében, mind pedig építészeti minőségében figyelemre méltó irodaház és egyben bemutatóterem, illetve üzem, amely már ezen jellemzőinél fogva sem tekinthető pusztán „helyi, kisvárosi belügynek". De nem tekinthető annak lokációja okán sem, hiszen az ISO Kft. épülete nagyon is szem előtt van; egészen pontosan Szentendre déli bevezető kapujában áll. A főváros felől érkezők vagy a városból ­távozók szeme – akarva-akaratlanul – néhány pillanatra megakad a főútra néző fejépület karcsú, magas oszlopokkal tagolt üveghomlokzatán. Az építészet szakmai zsargonja manapság igyekszik kerülni a valóban kissé megkoptatott elegáns jelzőt a kortárs épületek leírásánál, ám erre a homlokzatra mintha mégis ez illene leginkább. (Talán nem véletlen, hogy az épület tervezője, Göttinger Pál is így érzi, mint az majd az alábbiakból kiderül.) S persze, említhetnénk mellé rögtön továbbiakat is, akár egymással finom kontrasztba állítva, mint elegáns, de visszafogott, vagy egymást kiegészítve, mint elegáns és egyben racionalitást sugalló, stb. S bár e fogalmak aligha érintik az épület lényegét, jószerivel éppen hogy csak a felszínét súrolják, mégis árulkodóak: vallanak az őt létrehozó akarat minőségéről, az építész magatartásáról és a megrendelő szándékáról, amelyek nyomán egy példaértékű építészeti tett született.


fotó: Darabos György
3/26
fotó: Darabos György

Göttinger Pál építész: A „születés folyamata" igencsak hosszú volt, mondhatjuk úgy is, rengeteg idő volt az érlelődésre. A történet még a 2000-es évek legelejére nyúlik vissza, s bár a területet érintő szabályozás elhúzódása miatt akkor még nem készültek konkrét tervek, a gondolkodás már elindult. Az első terv 2004-re datálható, és nagyon szolid volt: akkoriban még csak egy négy és fél méter belmagasságú, 500 négyzetméteres csarnokban és egy ahhoz kapcsolódó, irodaként szolgáló kisebb fejépületben gondolkodtunk, ám az építést még akkor sem tudtuk megkezdeni.

De a kényszerű várakozásnak volt legalább egy előnye: menet közben a megrendelő igényei is egyre inkább tisztultak, így a tervek is folyamatosan alakultak, míg végül egy nagyszabású, igényes épületben kulmináltak. Először a csarnoképület kezdett kicsit bátorodni és lett nagyobb (1 800 négyzetméter), majd a fejépület (2 x 350 négyzetméter) lett egyre elegánsabb. A pályázati lehetőség hirtelen adódott; akkor felgyorsultak az események, és gyakorlatilag két hónap alatt kellett végleges formába önteni az évek alatt érlelődő elképzeléseket.


fotó: Darabos György
11/26
fotó: Darabos György

A helyszín különösen izgalmas, mivel a Budapest felől autóval érkezők itt lépnek be a városba; az épület ennek a városkapu jellegű, nagyon frekventált, nagy forgalmú bejárati résznek az első frontjára épült – gyakorlatilag a város első épületének is tekinthető –, ezért különösen fontos volt, hogy ide egy méltó épületet emeljünk. A főútról jól látszó, a mögötte elhelyezett gyártócsarnok tömegét kitakaró fejépület elegánsabb, oszlopsoros, az irodai jelleget hangsúlyozó alakításának – a megrendelő igényességén túl – ez volt a legfőbb indoka. De ugyanez a megrendelői igényesség tette lehetővé azt is, hogy a két egységből (irodából és bemutatóteremből, illetve üzemből) álló épületnél szerkezetváltás történhetett, vagyis az iroda – a klasszikus szendvicspanel helyett – egy önálló, vasbeton pillérvázas épület lett, téglahomlokzattal és teljes magasságban végigfutó üvegfallal; vagyis nem a csarnok szerkezetéhez illeszkedik, ahogy az egyébként gyakran történik a csarnokok építésekor.

Maga a transzparencia is meglepő jellemzője az irodaépületnek, és ez megint csak a megrendelő nyitottságára utal: szerettük volna a külvilágot is bevonzani, és feltárni a belsőt. De az irodaépületnek nem csak a homlokzata nyílik meg, hanem hátsó része is, a csarnok felé, és ott is mindkét szinten. Ennek gyakorlati oka is van: a termelés folyamata ezáltal az irodákból is nyomon követhető.


fotó: Darabos György
18/26
fotó: Darabos György

Kihívást elsősorban a funkciónak való megfelelés jelentett, ugyanakkor a tömeg- és a részletképzéseknek az igényes megfogalmazása is. Ebben az értelemben izgalmas volt a határok feszegetése, vagyis, hogy a pénzügyi lehetőségek mit engednek meg az elvárt igények teljesítéséhez. Kihívás volt annak az egyensúlynak a megtalálása, hogy miközben az építész megpróbál – egyébként nem elítélendően – egyedi elképzeléseket felvetni, vagyis „építészkedni", aközben törekszik a meglévő kereteken belül is maradni, és olyan közös produktumot létrehozni, amelyik mindenki megelégedésére születik. Ebben az értelemben azt mondhatom, hogy ez egy nyitott és kölcsönös tervezési folyamat volt.

A csarnok viszonylag egyszerű, mert a technológia, amelyet be kell fogadnia, szintén egyszerű és tiszta. Minimális költségekkel és megfelelő technológiával kellett egy minél flexibilisebb, a későbbi változásokhoz, gépekhez, programokhoz könnyedén átalakítható, nagy terű csarnokot létrehozni. Vagyis a csarnoképületek azon jellegzetessége, hogy minél kevesebb letámasztással, minél nagyobb tereket hozzunk létre, itt is megvalósult. 2 x 18 méter fesztávról beszélünk, amely csak 12 méterenként van oszlopokkal letámasztva. Vagyis ez a technológia elég nagy szabadságot kínál szinte bármilyen változtatásra. Az összes táv energiarendszer fenn fut a mennyezeten, illetve a pilléreken függesztve, ami azt jelenti, hogy nincs egyetlen olyan fix, lerakott pont, amely bármilyen változtatást vagy technológia bővítést akadályozna.

Ezzel szemben érdekes volt a fejépület, mert, ahogy utaltam már rá, a program egy nagyon kicsi épületből indult, amelynek ugyanakkor nagyon sokféle feladatot kellett teljesítenie: nem csak irodákkal, adminisztrációt ellátó egységekkel, de a termelést előkészítő részleggel, továbbá bemutatótérrel is kellett számolni. Mindezen funkciók bonyolultabb tereket, térkapcsolatokat, adott esetben például önálló bejáratot és működtetési feltételeket kialakítását is követelték, s ezek tervezési vagy éppen tűzvédelmi szempontból is további feladatokat jelentettek.

A tervezés során természetesen felvetődtek a megújuló energiafelhasználás szempontjai is: a szolár energia későbbi alkalmazásának lehetőségét mindenhol kiépítettük, miként az üvegfelületek árnyékolásának lehetőségét is; ezek a későbbi financiális adottságok függvényében lesznek megvalósíthatók. Építészként bátran vállalható épületnek gondolom, és nagyon sajnálom, hogy a tágabb környezet, a tőle már független utcafront jelenlegi, rendezetlen állapota „a város kapuja" pozícióhoz méltatlan.


fotó: Darabos György
26/26
fotó: Darabos György

Utószó: Az építész utolsó mondata azért fájdalmas, mert az eredeti elképzelés fontos része volt, hogy az épület körül idővel egy kerítések nélküli gondozott, kvázi „magánpark" jöjjön létre, egybefüggően az előtte fekvő, de már városhoz tartozó közlekedési területtel, mintegy nagyobb közparkot alakítva ki. Ráadásul ehhez az elképzeléshez örömmel csatlakozott volna a szomszédos ingatlan is, amelyen most épül egy újabb üzem. Éppen ezért nagyon bízunk benne, hogy a jelenlegi „rendezetlen" állapot csak átmeneti, és az eredeti elképzelések a közeljövőben megvalósulhatnak, és az épület körül emelt kerítés is lebontásra kerül.

Rubóczki Erzsébet

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.