► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert ► EDGE Fest ► Július 3–4. ► Dürer Kert
Nézőpontok/Vélemény

A Badacsony szürke bazaltjának színes építészete

1/20

A Badacsony jó minőségű vulkáni bazaltját már a 20. század eleji vasútépítés előtt is hasznosította az építőipar. A hegy északi oldaláról drótkötélpálya vezetett a közeli kikötőbe, a balatoni teherhajók pedig a déli parti vasút felé ingáztak. A kőbányászat máig jól látható tájsebeket hagyott a hegyen.  

A 20. század eleji, drága szállítóeszközök korában a helyben bányászott kő nagy érték volt. Nem csak a belőle épült falak, de a hegyoldal néhány útja is állja még a forgalmat. Az útalap amortizációja és felújítása után pedig a kopásálló kövek újra és újra lerakhatók.  

A kőbányászat fellendülésével az 1920-as években Badacsonytomaj számára kezdett kicsivé válni az akkori barokk templom, aminek szerkezetét a közeli bányászat is megviselte. Az új templom és parókia 1935-re készült el.

Az országosan egyedülálló, bazaltból épült, vakolatlan templom építőanyagát a bányavállalat biztosította. Építésze a kor egyik legfoglalkoztatottabb középülettervezője, Dr. Fábián Gáspár volt. Az épületegyüttes a környék egyik első példája arra, hogy a bazaltból épült falak vakolás nélkül, nyers formában is alkalmazhatók.

A vakolat nélküli bazalt felületek túlélték a kőből épült falak korát, és a város vasútállomásának negyven évvel későbbi megépítésekor is meghatározóak maradtak.  

A szomszédos Badacsony állomás még a 20. század elejének jegyeivel épült. Az épület látható kövekben kevésbé gazadag, a környezete annál inkább.  

A vasútállomásról kiérve, a látogatók elé tárul a Badacsonyi hajóállomás környezete. Egyik legmeghatározóbb épülete az 1962-ben épült Tátika bisztró, aminek teljes felújítása másfél éve fejeződött be.

A kor modern építészetének másik megbecsült példája a szemközti alsó bazársor, szintén frissen felújított állapotban, ami a Tátikával ellentétben valóban aktív használatban van az év nagy részében.  

A hosszan elnyúló tér vasúton túli részének ikonikus épülete a Poharazó. Tervezője, az eddigi két épülethez hasonlóan, Callmeyer Ferenc, akinek egyik fő műve lett az itteni turisztikai  épületegyüttes kialakítása.

A szocreál építészet évei után, 1957-ben elkészült Poharazó keleti fali ablaksora mai szemmel is rendkívül egyedi és figyelemre méltó alkotás.

A tér későbbi épületeinek falai látványosan mesélnek a közelmúlt átépítéseiről is.  

A badacsonyi vasútállomás pompás fasorának dísze a buszmegálló bazalt várója.  

A hegy oldalában több elhagyott présház is várja a sorsának jobbra fordulását. Bár építőanyaguk eredendően tartós, a tető pusztulása itt is megnyitja az utat a gyors állapotromlás felé.

A régi présházak közé épült újabb nyaralók a legtöbbször ha nem is falazó, de burkolóanyagként továbbra is magukon viselik a hegy kövét, színét.

A hegy felső bazaltszikláinak tövében áll a klasszicista Sebes-villa, ami az elmúlt években kapott alapos felújítást, eredeti présház és szállás funkciójának megőrzésével. A hegy itteni részén 180 éve gazdálkodó Békássy-család tulajdona.

A közelmúlt felújítási során a kőanyagot helyi bontásokból, esetleg a közeli bezárt kőbányák udvaráról szerzik be, míg tanusított minőségű építőanyagot a ma is működő uzsai és vidornyaszőlősi kőbányák biztosítanak.

Badacsonytomaj fölött 17 stációból álló kálvária-sor vezet fel a település szélétől egészen a hegy sziklás pereméig. A régi kövek itt egészen új, három éves építményeket alkotnak.

Az út végállomása, a Szent István Király templom, a kőbánya lebontott barakkjainak anyagából épült, 2014-ben.

A Jankovics Tibor DLA tervei szerint épült kápolna megalkotásánál fontos szempont volt, hogy „az épület a környezet elidegeníthetetlen, szerves részét képezze, és úgy hasson, mintha örökké ezen a helyen állt volna”

A romos állapotú, épphogy csak álló présházak megőrzéséhez látványos példa a közeli Kőház nyaraló. Az Arkt Építész Stúdió által tervezett felújítás során lényegében önálló könnyűszerkezetes épület épült a falakon belül, így biztosítva a hőszigetelést és modern épületgépészet elhelyezését az eredeti külső mögött.

?>
A Badacsony jó minőségű vulkáni bazaltját már a 20. század eleji vasútépítés előtt is hasznosította az építőipar. A hegy északi oldaláról drótkötélpálya vezetett a közeli kikötőbe, a balatoni teherhajók pedig a déli parti vasút felé ingáztak. A kőbányászat máig jól látható tájsebeket hagyott a hegyen.

 
?>
A 20. század eleji, drága szállítóeszközök korában a helyben bányászott kő nagy érték volt. Nem csak a belőle épült falak, de a hegyoldal néhány útja is állja még a forgalmat. Az útalap amortizációja és felújítása után pedig a kopásálló kövek újra és újra lerakhatók.

 
?>
A kőbányászat fellendülésével az 1920-as években Badacsonytomaj számára kezdett kicsivé válni az akkori barokk templom, aminek szerkezetét a közeli bányászat is megviselte. Az új templom és parókia 1935-re készült el.
?>
Az országosan egyedülálló, bazaltból épült, vakolatlan templom építőanyagát a bányavállalat biztosította. Építésze a kor egyik legfoglalkoztatottabb középülettervezője, Dr. Fábián Gáspár volt.
Az épületegyüttes a környék egyik első példája arra, hogy a bazaltból épült falak vakolás nélkül, nyers formában is alkalmazhatók.
?>
A vakolat nélküli bazalt felületek túlélték a kőből épült falak korát, és a város vasútállomásának negyven évvel későbbi megépítésekor is meghatározóak maradtak.

 
?>
A szomszédos Badacsony állomás még a 20. század elejének jegyeivel épült. Az épület látható kövekben kevésbé gazadag, a környezete annál inkább.

 
?>
A vasútállomásról kiérve, a látogatók elé tárul a Badacsonyi hajóállomás környezete. Egyik legmeghatározóbb épülete az 1962-ben épült Tátika bisztró, aminek teljes felújítása másfél éve fejeződött be.
?>
A kor modern építészetének másik megbecsült példája a szemközti alsó bazársor, szintén frissen felújított állapotban, ami a Tátikával ellentétben valóban aktív használatban van az év nagy részében.

 
?>
A hosszan elnyúló tér vasúton túli részének ikonikus épülete a Poharazó. Tervezője, az eddigi két épülethez hasonlóan, Callmeyer Ferenc, akinek egyik fő műve lett az itteni turisztikai  épületegyüttes kialakítása.
?>
A szocreál építészet évei után, 1957-ben elkészült Poharazó keleti fali ablaksora mai szemmel is rendkívül egyedi és figyelemre méltó alkotás.
?>
A tér későbbi épületeinek falai látványosan mesélnek a közelmúlt átépítéseiről is.

 
?>
A badacsonyi vasútállomás pompás fasorának dísze a buszmegálló bazalt várója.

 
?>
A hegy oldalában több elhagyott présház is várja a sorsának jobbra fordulását. Bár építőanyaguk eredendően tartós, a tető pusztulása itt is megnyitja az utat a gyors állapotromlás felé.
?>
A régi présházak közé épült újabb nyaralók a legtöbbször ha nem is falazó, de burkolóanyagként továbbra is magukon viselik a hegy kövét, színét.
?>
A hegy felső bazaltszikláinak tövében áll a klasszicista Sebes-villa, ami az elmúlt években kapott alapos felújítást, eredeti présház és szállás funkciójának megőrzésével. A hegy itteni részén 180 éve gazdálkodó Békássy-család tulajdona.
?>
A közelmúlt felújítási során a kőanyagot helyi bontásokból, esetleg a közeli bezárt kőbányák udvaráról szerzik be, míg tanusított minőségű építőanyagot a ma is működő uzsai és vidornyaszőlősi kőbányák biztosítanak.
?>
Badacsonytomaj fölött 17 stációból álló kálvária-sor vezet fel a település szélétől egészen a hegy sziklás pereméig. A régi kövek itt egészen új, három éves építményeket alkotnak.
?>
Az út végállomása, a Szent István Király templom, a kőbánya lebontott barakkjainak anyagából épült, 2014-ben.
?>
A Jankovics Tibor DLA tervei szerint épült kápolna megalkotásánál fontos szempont volt, hogy „az épület a környezet elidegeníthetetlen, szerves részét képezze, és úgy hasson, mintha örökké ezen a helyen állt volna”
?>
A romos állapotú, épphogy csak álló présházak megőrzéséhez látványos példa a közeli Kőház nyaraló. Az Arkt Építész Stúdió által tervezett felújítás során lényegében önálló könnyűszerkezetes épület épült a falakon belül, így biztosítva a hőszigetelést és modern épületgépészet elhelyezését az eredeti külső mögött.
1/20

A Badacsony jó minőségű vulkáni bazaltját már a 20. század eleji vasútépítés előtt is hasznosította az építőipar. A hegy északi oldaláról drótkötélpálya vezetett a közeli kikötőbe, a balatoni teherhajók pedig a déli parti vasút felé ingáztak. A kőbányászat máig jól látható tájsebeket hagyott a hegyen.  

A 20. század eleji, drága szállítóeszközök korában a helyben bányászott kő nagy érték volt. Nem csak a belőle épült falak, de a hegyoldal néhány útja is állja még a forgalmat. Az útalap amortizációja és felújítása után pedig a kopásálló kövek újra és újra lerakhatók.  

A kőbányászat fellendülésével az 1920-as években Badacsonytomaj számára kezdett kicsivé válni az akkori barokk templom, aminek szerkezetét a közeli bányászat is megviselte. Az új templom és parókia 1935-re készült el.

Az országosan egyedülálló, bazaltból épült, vakolatlan templom építőanyagát a bányavállalat biztosította. Építésze a kor egyik legfoglalkoztatottabb középülettervezője, Dr. Fábián Gáspár volt. Az épületegyüttes a környék egyik első példája arra, hogy a bazaltból épült falak vakolás nélkül, nyers formában is alkalmazhatók.

A vakolat nélküli bazalt felületek túlélték a kőből épült falak korát, és a város vasútállomásának negyven évvel későbbi megépítésekor is meghatározóak maradtak.  

A szomszédos Badacsony állomás még a 20. század elejének jegyeivel épült. Az épület látható kövekben kevésbé gazadag, a környezete annál inkább.  

A vasútállomásról kiérve, a látogatók elé tárul a Badacsonyi hajóállomás környezete. Egyik legmeghatározóbb épülete az 1962-ben épült Tátika bisztró, aminek teljes felújítása másfél éve fejeződött be.

A kor modern építészetének másik megbecsült példája a szemközti alsó bazársor, szintén frissen felújított állapotban, ami a Tátikával ellentétben valóban aktív használatban van az év nagy részében.  

A hosszan elnyúló tér vasúton túli részének ikonikus épülete a Poharazó. Tervezője, az eddigi két épülethez hasonlóan, Callmeyer Ferenc, akinek egyik fő műve lett az itteni turisztikai  épületegyüttes kialakítása.

A szocreál építészet évei után, 1957-ben elkészült Poharazó keleti fali ablaksora mai szemmel is rendkívül egyedi és figyelemre méltó alkotás.

A tér későbbi épületeinek falai látványosan mesélnek a közelmúlt átépítéseiről is.  

A badacsonyi vasútállomás pompás fasorának dísze a buszmegálló bazalt várója.  

A hegy oldalában több elhagyott présház is várja a sorsának jobbra fordulását. Bár építőanyaguk eredendően tartós, a tető pusztulása itt is megnyitja az utat a gyors állapotromlás felé.

A régi présházak közé épült újabb nyaralók a legtöbbször ha nem is falazó, de burkolóanyagként továbbra is magukon viselik a hegy kövét, színét.

A hegy felső bazaltszikláinak tövében áll a klasszicista Sebes-villa, ami az elmúlt években kapott alapos felújítást, eredeti présház és szállás funkciójának megőrzésével. A hegy itteni részén 180 éve gazdálkodó Békássy-család tulajdona.

A közelmúlt felújítási során a kőanyagot helyi bontásokból, esetleg a közeli bezárt kőbányák udvaráról szerzik be, míg tanusított minőségű építőanyagot a ma is működő uzsai és vidornyaszőlősi kőbányák biztosítanak.

Badacsonytomaj fölött 17 stációból álló kálvária-sor vezet fel a település szélétől egészen a hegy sziklás pereméig. A régi kövek itt egészen új, három éves építményeket alkotnak.

Az út végállomása, a Szent István Király templom, a kőbánya lebontott barakkjainak anyagából épült, 2014-ben.

A Jankovics Tibor DLA tervei szerint épült kápolna megalkotásánál fontos szempont volt, hogy „az épület a környezet elidegeníthetetlen, szerves részét képezze, és úgy hasson, mintha örökké ezen a helyen állt volna”

A romos állapotú, épphogy csak álló présházak megőrzéséhez látványos példa a közeli Kőház nyaraló. Az Arkt Építész Stúdió által tervezett felújítás során lényegében önálló könnyűszerkezetes épület épült a falakon belül, így biztosítva a hőszigetelést és modern épületgépészet elhelyezését az eredeti külső mögött.

Nézőpontok/Vélemény

A Badacsony szürke bazaltjának színes építészete

2025.06.29. 18:47
1/20

A Badacsony jó minőségű vulkáni bazaltját már a 20. század eleji vasútépítés előtt is hasznosította az építőipar. A hegy északi oldaláról drótkötélpálya vezetett a közeli kikötőbe, a balatoni teherhajók pedig a déli parti vasút felé ingáztak. A kőbányászat máig jól látható tájsebeket hagyott a hegyen.  

A 20. század eleji, drága szállítóeszközök korában a helyben bányászott kő nagy érték volt. Nem csak a belőle épült falak, de a hegyoldal néhány útja is állja még a forgalmat. Az útalap amortizációja és felújítása után pedig a kopásálló kövek újra és újra lerakhatók.  

A kőbányászat fellendülésével az 1920-as években Badacsonytomaj számára kezdett kicsivé válni az akkori barokk templom, aminek szerkezetét a közeli bányászat is megviselte. Az új templom és parókia 1935-re készült el.

Az országosan egyedülálló, bazaltból épült, vakolatlan templom építőanyagát a bányavállalat biztosította. Építésze a kor egyik legfoglalkoztatottabb középülettervezője, Dr. Fábián Gáspár volt. Az épületegyüttes a környék egyik első példája arra, hogy a bazaltból épült falak vakolás nélkül, nyers formában is alkalmazhatók.

A vakolat nélküli bazalt felületek túlélték a kőből épült falak korát, és a város vasútállomásának negyven évvel későbbi megépítésekor is meghatározóak maradtak.  

A szomszédos Badacsony állomás még a 20. század elejének jegyeivel épült. Az épület látható kövekben kevésbé gazadag, a környezete annál inkább.  

A vasútállomásról kiérve, a látogatók elé tárul a Badacsonyi hajóállomás környezete. Egyik legmeghatározóbb épülete az 1962-ben épült Tátika bisztró, aminek teljes felújítása másfél éve fejeződött be.

A kor modern építészetének másik megbecsült példája a szemközti alsó bazársor, szintén frissen felújított állapotban, ami a Tátikával ellentétben valóban aktív használatban van az év nagy részében.  

A hosszan elnyúló tér vasúton túli részének ikonikus épülete a Poharazó. Tervezője, az eddigi két épülethez hasonlóan, Callmeyer Ferenc, akinek egyik fő műve lett az itteni turisztikai  épületegyüttes kialakítása.

A szocreál építészet évei után, 1957-ben elkészült Poharazó keleti fali ablaksora mai szemmel is rendkívül egyedi és figyelemre méltó alkotás.

A tér későbbi épületeinek falai látványosan mesélnek a közelmúlt átépítéseiről is.  

A badacsonyi vasútállomás pompás fasorának dísze a buszmegálló bazalt várója.  

A hegy oldalában több elhagyott présház is várja a sorsának jobbra fordulását. Bár építőanyaguk eredendően tartós, a tető pusztulása itt is megnyitja az utat a gyors állapotromlás felé.

A régi présházak közé épült újabb nyaralók a legtöbbször ha nem is falazó, de burkolóanyagként továbbra is magukon viselik a hegy kövét, színét.

A hegy felső bazaltszikláinak tövében áll a klasszicista Sebes-villa, ami az elmúlt években kapott alapos felújítást, eredeti présház és szállás funkciójának megőrzésével. A hegy itteni részén 180 éve gazdálkodó Békássy-család tulajdona.

A közelmúlt felújítási során a kőanyagot helyi bontásokból, esetleg a közeli bezárt kőbányák udvaráról szerzik be, míg tanusított minőségű építőanyagot a ma is működő uzsai és vidornyaszőlősi kőbányák biztosítanak.

Badacsonytomaj fölött 17 stációból álló kálvária-sor vezet fel a település szélétől egészen a hegy sziklás pereméig. A régi kövek itt egészen új, három éves építményeket alkotnak.

Az út végállomása, a Szent István Király templom, a kőbánya lebontott barakkjainak anyagából épült, 2014-ben.

A Jankovics Tibor DLA tervei szerint épült kápolna megalkotásánál fontos szempont volt, hogy „az épület a környezet elidegeníthetetlen, szerves részét képezze, és úgy hasson, mintha örökké ezen a helyen állt volna”

A romos állapotú, épphogy csak álló présházak megőrzéséhez látványos példa a közeli Kőház nyaraló. Az Arkt Építész Stúdió által tervezett felújítás során lényegében önálló könnyűszerkezetes épület épült a falakon belül, így biztosítva a hőszigetelést és modern épületgépészet elhelyezését az eredeti külső mögött.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Badacsony

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.