| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Megújult a Rumbach utcai zsinagóga – ismét vallási és kulturális élet költözik az épületbe

1/30

Balra: A homlokzat mai állapota. Fotó: Gulyás Attila. Jobbra: Násznép a Rumbach utcai zsinagóga főbejárata előtt, 1938. Forrás Fortepan - Bokor András

A homlokzat és a bima. Fotó: Gulyás Attila

A képen jól látható a mór építészetre jellemző patkóív. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A képen megfigyelhető a nők számára kialakított karzat. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A képeken az imatér látható középpontjában a bimával, illetve a bima nélkül. Fotó: Gulyás Attila

A képen megfigyelhető, ahogy a bima eltűnik hidraulikus szerkezetének köszönhetően. Fotó: Gulyás Attila

A tóraszekrény kupolája és falának arany díszítése. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A képen Klein Rudolf a zsinagóga közösségének történetét bemutató kiállítása látható. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A zsinagóga kertje. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A második emeleti kávézó. Fotó: Gulyás Attila

Tausz Gábor zsidó ünnepeket ábrázoló rézgrafikái. Fotó: Gulyás Attila

A zsinagóga grafikai arculata is igazodik az épület stílusához. Fotó: Gulyás Attila

Balra: A drezdai Öreg Zsinagóga 1901-ben. Forrás: wikimedia commons. Jobbra: Klösz György, a Rumbach utcai zsinagóga belső tere 1895 körül. Forrás Fortepan, BFL. Leltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.006

A Rumbach utcai zsinagóga felújításához készült alaprajz. Forrás Kőnig és Wagner Építészek Kft.

A Rumbach utcai zsinagóga keresztmetszeti rajza. Forrás: A magyar művészet a 19. században. Építészet és Iparművészet. Osiris Kiadó, Bp. 2013

Mór részlet Owen Jones Grammar of Ornament című művéből. Forrás metmuseum.org

Owen Jones és Jules Goury, Plans, elevations and details from the Alhambra. Forrás Victoria and Albert Museum, vam.ac.uk

?>
Balra: A homlokzat mai állapota. Fotó: Gulyás Attila. Jobbra: Násznép a Rumbach utcai zsinagóga főbejárata előtt, 1938. Forrás Fortepan - Bokor András
?>
A homlokzat és a bima. Fotó: Gulyás Attila
?>
A képen jól látható a mór építészetre jellemző patkóív. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A képen megfigyelhető a nők számára kialakított karzat. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A képeken az imatér látható középpontjában a bimával, illetve a bima nélkül. Fotó: Gulyás Attila
?>
A képen megfigyelhető, ahogy a bima eltűnik hidraulikus szerkezetének köszönhetően. Fotó: Gulyás Attila
?>
A tóraszekrény kupolája és falának arany díszítése. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A képen Klein Rudolf a zsinagóga közösségének történetét bemutató kiállítása látható. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A zsinagóga kertje. Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
A második emeleti kávézó. Fotó: Gulyás Attila
?>
Tausz Gábor zsidó ünnepeket ábrázoló rézgrafikái. Fotó: Gulyás Attila
?>
A zsinagóga grafikai arculata is igazodik az épület stílusához. Fotó: Gulyás Attila
?>
Balra: A drezdai Öreg Zsinagóga 1901-ben. Forrás: wikimedia commons. Jobbra: Klösz György, a Rumbach utcai zsinagóga belső tere 1895 körül. Forrás Fortepan, BFL. Leltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.006
?>
A Rumbach utcai zsinagóga felújításához készült alaprajz. Forrás Kőnig és Wagner Építészek Kft.
?>
A Rumbach utcai zsinagóga keresztmetszeti rajza. Forrás: A magyar művészet a 19. században. Építészet és Iparművészet. Osiris Kiadó, Bp. 2013
?>
Mór részlet Owen Jones Grammar of Ornament című művéből. Forrás metmuseum.org
?>
Owen Jones és Jules Goury, Plans, elevations and details from the Alhambra. Forrás Victoria and Albert Museum, vam.ac.uk
1/30

Balra: A homlokzat mai állapota. Fotó: Gulyás Attila. Jobbra: Násznép a Rumbach utcai zsinagóga főbejárata előtt, 1938. Forrás Fortepan - Bokor András

A homlokzat és a bima. Fotó: Gulyás Attila

A képen jól látható a mór építészetre jellemző patkóív. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A képen megfigyelhető a nők számára kialakított karzat. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A képeken az imatér látható középpontjában a bimával, illetve a bima nélkül. Fotó: Gulyás Attila

A képen megfigyelhető, ahogy a bima eltűnik hidraulikus szerkezetének köszönhetően. Fotó: Gulyás Attila

A tóraszekrény kupolája és falának arany díszítése. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A képen Klein Rudolf a zsinagóga közösségének történetét bemutató kiállítása látható. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A zsinagóga kertje. Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

A második emeleti kávézó. Fotó: Gulyás Attila

Tausz Gábor zsidó ünnepeket ábrázoló rézgrafikái. Fotó: Gulyás Attila

A zsinagóga grafikai arculata is igazodik az épület stílusához. Fotó: Gulyás Attila

Balra: A drezdai Öreg Zsinagóga 1901-ben. Forrás: wikimedia commons. Jobbra: Klösz György, a Rumbach utcai zsinagóga belső tere 1895 körül. Forrás Fortepan, BFL. Leltári jelzet HU.BFL.XV.19.d.1.08.006

A Rumbach utcai zsinagóga felújításához készült alaprajz. Forrás Kőnig és Wagner Építészek Kft.

A Rumbach utcai zsinagóga keresztmetszeti rajza. Forrás: A magyar művészet a 19. században. Építészet és Iparművészet. Osiris Kiadó, Bp. 2013

Mór részlet Owen Jones Grammar of Ornament című művéből. Forrás metmuseum.org

Owen Jones és Jules Goury, Plans, elevations and details from the Alhambra. Forrás Victoria and Albert Museum, vam.ac.uk

Megújult a Rumbach utcai zsinagóga – ismét vallási és kulturális élet költözik az épületbe
Épületek/Örökség

Megújult a Rumbach utcai zsinagóga – ismét vallási és kulturális élet költözik az épületbe

2021.07.06. 18:20

A Rumbach utcai zsinagóga a magyarországi zsinagógaépítészet egy kiemelkedő alkotása, és nem csak a magyar építészet történetében, de Otto Wagner osztrák építész életművében is fontos helyet foglal el. Az épület több évtizedes elhanyagoltság után végre újra megnyitja kapuit, a felújítás eredményét mi is megcsodáltuk.

A magyar zsidóság 1868-as, törvénybe iktatott emancipációjával nem csak a zsidóság számbeli növekedése és anyagi gyarapodása vett nagy lendületet, de értelemszerűen a zsinagógaépítészet is, így ez az épülettípus a 19. századi magyar építészet egyik legfontosabb elemévé vált. A század első felében ennél az épülettípusnál stílust tekintve a félköríves romantika dominált, mely formáinak köszönhetően viszonylag organikusan adta át a helyet a zsidóság keleti eredetére utaló bizáncias mór stílusnak, melyben Európa legnagyobb ilyen típusú épülete, a Dohány utcai zsinagóga is épült. A Dohány utcai épület – mint a magyar zsidóság egyik legfontosabb önreprezentációs eszköze – tulajdonképpen meg is adta az alap stílust a későbbi magyarországi zsinagógaépítészetnek, a 19. század végén főleg mór stílusú imaházak épültek.

A keleties-mór zsinagógák sorába tartozik a Rumbach utcai zsinagóga is, melynek telkét 1867-ben vásárolta meg a közösség. Nem sokkal később pályázatot írtak ki az imaház tervezésére, ez azonban meghívásos pályázat lehetett, mert a korabeli szaksajtóban nem publikálták. A pályázatot a fiatal bécsi építész, Otto Wagner nyerte, aki később a bécsi szecesszió egyik vezető egyéniségévé vált. Az imaház az építész egyik legkorábbi megvalósult alkotása, így kiemelkedően fontos helyet foglal el az életműben – még akkor is, ha a Wagner- életműről szóló szakirodalmak gyakran nem említik. (Azt sajnos nem tudjuk, egészen pontosan hogyan került kapcsolatba a fiatal építész a pesti izraelita hitközséggel, és miért pont ő kapott meghívást a pályázatra, annak ellenére, hogy gyakorlatilag kezdőnek számított.) Az építkezés végül 1870-ben indult meg, Wagnert Budapesten a morvaországi származású Kallina Mór képviselte, aki a részletformák megtervezésében is részt vett.

A homlokzat és a bima. Fotó: Gulyás Attila
A homlokzat és a bima. Fotó: Gulyás Attila
2/30
A homlokzat és a bima. Fotó: Gulyás Attila

A zárt házsorba illeszkedő épület főhomlokzata keleties díszítésének, az enyhén előre ugró középrizaliton nyíló hármas kapuzatának és minaretre emlékeztető tornyocskáinak köszönhetően igazán látványos. A funkcióra – a mór stílus mellett – a tornyocskák között elhelyezett mózesi törvénytáblák utalnak. A homlokzat mögött a rabbi, a kántor és a templomszolga (samesz) számára kialakított lakások kaptak helyet, a hármas kapuzaton keresztül azonban nem ezekbe, hanem a nagyszabású, nyolcszögletű templomtérbe juthatunk, melynek hatalmas kupoláját nyolc karcsú öntöttvas oszlop támasztja alá.

Az öntöttvas alkalmazása ebben az időszakban még újdonságnak számított, főleg, ha nem csak a falakba rejtve, hanem esztétikai lehetőségeit megmutatva, látványos helyre építették be. Éppen újszerűsége miatt a vasszerkezet engedélyezése nem kis fejtörést okozott a hatóságoknak, végül magának Wagnernek kellett vállalnia a felelősséget az épület stabilitásáért. Az építész egyébként később a vasszerkezetek mesterévé vált. (Láthatjuk, hogy az épület több szempontból is kiemelt helyet foglal el a magyar építészettörténetben, nem csak stílusát, de szerkezetét tekintve is kifejezetten érdekes.)

A belső térben – még inkább, mint a homlokzaton – megfigyelhető az erős polikrómia, mely a falak keleties, geometrizáló díszítésében ugyanúgy megnyilvánul, mint a nagyméretű üvegablakokon. Mint már említettük, a zsinagógaépítészetre jellemző a mór stílus alkalmazása, mely elsősorban a zsidóság keleti eredetére utal, de más magyarázat is van a kapcsolatra. Ugyanúgy, mint a muzulmán vallásra, a zsidó vallásra sem jellemző a figurális ábrázolás, így a muzulmánok által tökélyre fejlesztett geometrizáló mecsetdíszítés is vonzó alternatívája lehetett az Európában elterjedt alakos ábrázolásoknak.

A képeken az imatér látható középpontjában a bimával, illetve a bima nélkül. Fotó: Gulyás Attila
A képeken az imatér látható középpontjában a bimával, illetve a bima nélkül. Fotó: Gulyás Attila
12/30
A képeken az imatér látható középpontjában a bimával, illetve a bima nélkül. Fotó: Gulyás Attila

A magyar zsinagógaépítészet példái legtöbbször két nagy csoportra oszthatók: a centrális elrendezésű, tradicionális ortodox zsinagógákra, és az újító szellemiségű, longitudinális elrendezésű, orgonával is ellátott neológ zsinagógákra. (A két típusban közös elem a nők számára kialakított karzat.) A konzervatív ortodox, és a liberális neológ közösség között a status quo ante irányzat helyezkedett el. A Rumbach utcai zsinagógával kapcsolatban elterjedt tévhit, hogy az utóbbi közösséghez tartozott, ám ez nem teljesen állja meg a helyét. A Rumbach utcai zsinagógát felépítő hívők életmódjukban a neológ zsidósághoz álltak közelebb, ám a szertartásokat tekintve hagyományosabb álláspontot képviseltek, így valóban egyfajta „köztes" állapotról beszélhetünk, csakúgy, mint a status quo ante közösségek esetében, innen eredhet a félreértés.

Mivel a közösség egy a Dohány utcainál hagyományosabb zsinagógaépületet képzelt el, egy centrális zsinagógát rendeltek az építésztől, melynek középpontjában a bima, vagyis a szószék áll. (Érdekesség, hogy Wagner életművében később nagy szerephez jutottak a centrális épületek, gondoljunk csak a steinhofi elmeszanatórium templomára.) Öntöttvas elemeinek köszönhetően a bima is igazán látványos, de a tér legszebb eleme a tóraszekrény, melynek csillagokkal áttört kupolája és arany díszítése vonzzák a tekintetet.

A képen megfigyelhető, ahogy a bima eltűnik hidraulikus szerkezetének köszönhetően. Fotó: Gulyás Attila
13/30
A képen megfigyelhető, ahogy a bima eltűnik hidraulikus szerkezetének köszönhetően. Fotó: Gulyás Attila

A nagyszabású homlokzat és belső dekoráció, illetve a tér kialakítása több előképre is visszavezethető. A Ludwig Förster és Feszl Frigyes által tervezett Dohány utcai zsinagóga – mint már korábban is említettük – nagy hatást gyakorolt a magyar zsinagógaépítészetre, így erre az épületre is. A Dohány utcai imaház előképe azonban a Gottfried Semper tervezte drezdai Alte Synagoge, melynek hatása szintén érezhető Wagner budapesti alkotásán. Owen Jones két, a korszakban elterjedt műve is befolyásolhatta az építészt a tervezés során: a Grammar of Ornament, és a Jules Goury-vel közösen létrehozott Plans, Elevations, Sections and Details of the Alhambra.

Owen Jones és Jules Goury, Plans, elevations and details from the Alhambra. Forrás Victoria and Albert Museum, vam.ac.uk
30/30
Owen Jones és Jules Goury, Plans, elevations and details from the Alhambra. Forrás Victoria and Albert Museum, vam.ac.uk

A zsinagóga 1874-es átadását követően több évtizeden keresztül zavartalanul üzemelt, a közösség gyarapodott. A második világháború borzalmait azonban nem kerülhette el, 1941-ben itt gyűjtötték össze a „rendezetlen állampolgárságú" zsidókat, majd innen szállították őket az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba, ahol kivégezték őket. Így az épület lett a holokauszt első magyar állomása. 1944-ben a gettó része lett, aztán Budapest ostroma alatt bombatámadás érte és komoly sérüléseket szenvedett. A háború után a megfogyatkozott közösség csak nehezen tudta újraindítani a zsinagóga életét, de a vallásellenes kommunista államhatalom újabb akadályokat gördített eléjük.

Az 1956-os forradalmat követően végül a közösség megmaradt tagjai is disszidáltak, az utolsó hívő 1957-ben hagyta el Magyarországot. Az épület az évtized végére életveszélyessé vált, így a Budapesti Zsidó Hitközség kénytelen volt lezáratni azt. Az 1960-as években az imaház a Fővárosi Ingatlankezelő birtokába került, az első romeltakarítási és állagmegóvási munkát az 1970-es években hajtották végre. 1988-ban szerezte meg az épületet az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat, mely az egykori lakásokból irodát, a zsinagógatérből pedig – a bima és a tóraszekrény elbontásával – rendezvénytermet kívánt kialakítani. A vállalat a rendszerváltást követően, 1992-ben csődbement, a zsinagógát az állam ingatlancsere útján 2006-ban juttatta vissza a Budapesti Izraelita Hitközségnek. 2015-ben a Miniszterelnökség 3,2 milliárd forintos támogatást biztosított a MAZSIHIZ számára a Rumbach utcai zsinagóga teljes rekonstrukciójára, a munkálatok 2021-ben fejeződtek be. A felújítás terveit Kőnig Tamás és Wagner Péter építészek készítették (utóbbi nem rokona Otto Wagnernek, neve mégis jó ómen), a zsinagógán dolgozó belsőépítészek Gergely László, Baliga Kornél és Ugrin László voltak.

Tausz Gábor zsidó ünnepeket ábrázoló rézgrafikái. Fotó: Gulyás Attila
24/30
Tausz Gábor zsidó ünnepeket ábrázoló rézgrafikái. Fotó: Gulyás Attila

A felújított épület leglátványosabb része természetesen a zsinagógatér. A bonyolult geometrizáló dekoráció, illetve az ablakok helyreállítása komoly, aprólékos restaurálást vett igénybe, melynek köszönhetően a tóraszekrény és annak emelvénye, illetve a bima is régi fényében ragyog. Utóbbi nem csak dekoratív kialakításának köszönhetően látványos, egy különleges hidraulikus rendszerrel ugyanis teljesen a padló alá süllyeszthető, így a helyiség nem csak imatérként, de rendezvényhelyszínként is zavartalanul használható. Utóbbi funkcióhoz elengedhetetlen a jóminőségű hangosítás és fénytechnika, melyet szintén beépítettek.

A már említett lakások helyén kialakított terek is új funkcióval bővültek. Az első emeleten két, 30 fő befogadására alkalmas termet alakítottak ki, melyekben kisebb rendezvények tarthatók, illetve próbateremként is használhatók. A második emeleten egy konferenciaterem kapott helyet, valamint egy nagyméretű kávézó, mely húsos kóser ételeket szolgál fel. A kávézó stílusának kiválasztása jól sikerült, modern, mégis maximálisan illeszkedik Wagner művéhez. A falakat Tausz Gábor zsidó ünnepeket ábrázoló rézgrafikái díszítik, melyek izgalmas hangulatot adnak a térnek. A beszerelt modern hangtechnikának köszönhetően ez a tér is alkalmas lehet rendezvények, irodalmi estek tartására. Az épületben helyet kap majd egy állandó kiállítás is, mely a Politzer család életén keresztül mutatja majd be a magyar zsidóság történetét a 18. századtól napainkig, ez azonban még építés-rendezés alatt áll.

A Rumbach utcai zsinagóga hamarosan megnyitja kapuit a nagyközönség előtt, megtekintését mindenképpen ajánljuk, a látogatók nem fognak csalódni.

Forrás:

A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Osiris Kiadó, Budapest, 2013. Szerk.: Sisa József

Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre, Ritoók Pál: Magyar Építészet a Szépítő Bizottmánytól napjainkig. Kossuth Kiadó, Budapest, 2017.

Sisa József: A Rumbach utcai zsinagóga, Otto Wagner ifjúkori alkotása. Ars Hungarica, 1982. 10. évf. 1. szám

A felújítással kapcsolatos információkat, illetve a látogatás lehetőségét köszönjük Kiss Henriett igazgatónak és asszisztensének, Mozga Viktóriának!

Paár Eszter Szilvia

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.