| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 2. díj

1/15

MNM helyszínrajz, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM pinceszint alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM földszint alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM első emelet alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM második emelet alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM pályázat metszet főlépcső_Oszoli Dénes

MNM nyugati homlokzat, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

?>
MNM helyszínrajz, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM pinceszint alaprajza, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM földszint alaprajza, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM metszet, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM metszet, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM metszet, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM első emelet alaprajza, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM második emelet alaprajza, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM pályázat metszet főlépcső_Oszoli Dénes
?>
MNM nyugati homlokzat, vezető tervező: Claus D. Worschech
?>
MNM látványterv, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM látványterv, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM látványterv, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
MNM látványterv, vezető tervező:  Claus D. Worschech
?>
1/15

MNM helyszínrajz, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM pinceszint alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM földszint alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM első emelet alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM második emelet alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM pályázat metszet főlépcső_Oszoli Dénes

MNM nyugati homlokzat, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 2. díj
Épülettervek/Középület

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – 2. díj

2010.06.22. 11:41

Részletesen bemutatjuk a Claus D. Worschech, valamint az Oszoli és Boda Építész Iroda Kft. által készített, 2. díjban részesült pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye

A terv elegáns nagyvonalúsággal válaszol a feltett kérdésekre. Két, egymástól független, egyszintes terepszint alatti építmény kialakítására tesz javaslatot: az északi kertrész alá műtárgyraktárat, a déli kertrész alá parkolókat tervez. Mindkét pinceszint kizárólag gépkocsilifttel közelíthető meg, melyet a meglévő kertészház méretéhez hasonló, új kerti bejáratokat is képező pavilonokba rejt, ami a kert szempontjából kedvező, használata a gyakorlatban nehézkes lehet. Az itt kialakított burkolt felületek a belső udvarok méretéhez igazodnak. Annak ellenére, hogy méreteik az épület alaprajzának geometriájából következnek, továbbá az északi és a déli irányú megközelítést hangsúlyozzák, szerencsésebb lett volna a zöldterület növelése érdekében valamivel keskenyebbre alakítani ezeket, mivel az oldalhomlokzatok előtti burkolt felületek túlzottnak tűnnek a megmaradó zöldfelületekhez képest.

Az udvarokat a főpárkány magasságában kéthéjú üvegtetővel fedi le a pályázó, lehetőséget teremtve a felmelegedő levegő kiszellőztetésére, a hővédelemre és az árnyékolásra. Az udvari födémlemezek részleges megbontásával, összhangban a terv képletszerűségével egy „negatív" és egy „pozitív" beépítésű tér keletkezik, ami a déli oldalon a földszinten érkezők számára rálátást biztosít a lapidáriumra, míg az északi udvarban, a restaurátor műhelyek helyén, a galéria fordítottjaként egy körbejárható konferenciaterem „keletkezik".

 

MNM helyszínrajz, vezető tervező:  Claus D. Worschech
1/15
MNM helyszínrajz, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM pinceszint alaprajza, vezető tervező:  Claus D. Worschech
2/15
MNM pinceszint alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM földszint alaprajza, vezető tervező:  Claus D. Worschech
3/15
MNM földszint alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

 

 

Az épület vízszintes és függőleges irányú közlekedése, átjárhatósága a tervben egységet képez. A pályázók a tervük egyik leglényegesebb elemének a főlépcső földszint és pinceszint irányába történő meghosszabbítását tartják, ezért az ezt ábrázoló metszetnek egy külön lapot is szenteltek. A pinceszinti falpillérek karcsúsítása műszakilag nem lenne egyszerű feladat, de kétségtelenül jól működő lépcső keletkezik, mely az alsó szinteket a jelenleginél szervesebben kapcsolja a főemeletekhez. Az udvarok lefedése miatt feltehetően elkerülhetetlen lépcsőszám növelés miatt tervezett 4 új lépcső- és lift-egység az épület szellemével rokon, tiszta képletet hoz létre, de a lépcsők száma és helye (pl. a palást kiállítóhelyiségének feláldozása) egy esetleges továbbtervezés során biztosan mérlegre kerülne, csakúgy, mint a földszinti igazgatóság áthelyezése az oda tervezett étterem és konyha érdekében. A felső, kiállítási szinteken a teremsor és a folyosók körbejárhatók lesznek.

A kert geometriája a terepszint alatti építmények szabályos formájához, illetve a Múzeum előtti burkolt tér geometriájához igazodva szabályos rajzú. A megtartható növényzet nagy része megmarad. Az északi oldal terven jelölt burkolati méretei közel egyeznek a jelenleg kockakővel burkolt felülettel. Az új, burkolt felületek az északi és déli bejáratokra irányítják a figyelmet, ami a terv logikájából következik, és a gépkocsik eltüntetésével jól használható kertrészekké alakulnak.

Az egész terv egyszerűségét, az eredeti épület szellemét tovább örökítő tiszta logikáját a Bíráló Bizottság figyelemre méltónak tartotta, ezért a tervet második díjra javasolta.

 

 



Részletek a műleírásból:


MŰEMLÉK ÉS MODERNITÁS
A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista építészetének harmonikus egésze, a Múzeumkerttel, a nagyszerű térsorokkal, a homlokzatok és terek arányrendszerével együtt megőrzendő és megújítása csak kevés modern eszköz kimért hozzáadásával lehetséges. A meglévő térrendszer továbbfejlesztése, a részegységek más célú hasznosítását, azok eddigi szerepének átértékelését jelenti. Eddig nem használt területek bevonásával, a térrendszerek „megtisztításával", a terek új összefüggésbe helyezésével új minőségek keletkezhetnek, nagyobb ráfordítások nélkül is. A szerzők célja volt ezeket a módosításokat úgy definiálni, hogy azok alkotói lényege a műemléki értékekből eredjen, nemcsak a Múzeum funkcionális és technikai fejlődését szolgálva, hanem a meglévő építészeti minőséget is folytatva. Ezáltal jelennek meg a mai kor sajátos esztétikai jellemzői.

 

 

MNM metszet, vezető tervező:  Claus D. Worschech
4/15
MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM metszet, vezető tervező:  Claus D. Worschech
5/15
MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM metszet, vezető tervező:  Claus D. Worschech
6/15
MNM metszet, vezető tervező: Claus D. Worschech

 

A KERT
A Múzeumkert a múzeum történeti „foglalata", annak Passepartout-ja. Térnyitások, reprezentatív borítású felületek vezetnek az épület új, északi és déli bejárataihoz. Az így kialakított „Múzeum-terasz", ill. „Bródy-terasz", az arányaiban a kertészházat idéző bejárati pavilonokon át a környező városi szövet felé is nyitott. A funkcionálisan szükséges teher-, ill. gépkocsifelvonókat ezekben a pavilonokban „rejtettük" el. A meglévő faállomány megtartására törekedve, a fák vitalitásának vizsgálata után, a tervezett telepítésekkel teljesül ki az új kertépítészeti koncepció. Az egyes facsoportok különböző minőségű területeket alkotnak, ahol az ott elhelyezett szobrok személyesítik meg a „genius loci"-t.

FŐBEJÁRAT ÉS MÚZEUM-PROMENADE

A monumentális külső lépcső marad a múzeum reprezentatív bejárata. A sodró hatású eredeti térsor: külső lépcső – portikusz – bronzkapu – előcsarnok – kupolacsarnok – háromkarú díszlépcső – kupolatér – díszterem, nemcsak az építészeti tereknek és térrendszereknek, hanem a muzeális koncepciónak is központja. A klasszicista arányrendszerben tagolt épületben ezzel párhuzamosan más térsorokat is össze lehet fűzni: így az új „Múzeum-Promenade"-ot, mely a Múzeumkertet s az épületet köti össze, a fedett udvarokkal azonos szinten.

A tervezett Promenade a Múzeum utca, ill. a Bródy utca felől nyitott oszlopcsarnokkal, a bejárati pavilonokkal kezdődik. A kertből az épületbe az újra megnyitott „kapualjak"-on át lehet bejutni. A Múzeum-Promenade, amely a múzeumi nyitvatartástól függetlenül nyilvánosan használható útvonal, térsor lehet, vezeti el a látogatót olyan fontos funkciókhoz, mint az étterem, a multifunkcionálisan használható Nagyterem, az időszaki kiállításokhoz, a múzeum-shop-hoz. De az „új lépcsőcsarnok"-on át a történeti térsort is el lehet innen érni közvetlenül – a két lift segítségével akadálymentesen. A Promenade egy mindenki számára nyitott, markáns térélményeket összekapcsoló út, mely az épületet és annak fedett udvarait köti be a nyilvános városi terek szövetébe, és bejárás közben alkalmas a közönségben, a múzeum további belső tereinek megismerése iránti érdeklődés felkeltésére.   

 

MNM első emelet alaprajza, vezető tervező:  Claus D. Worschech
7/15
MNM első emelet alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM második emelet alaprajza, vezető tervező:  Claus D. Worschech
8/15
MNM második emelet alaprajza, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM pályázat metszet főlépcső_Oszoli Dénes
9/15
MNM pályázat metszet főlépcső_Oszoli Dénes

                              

A LÁTOGATÓ ÚTJA
Az eredeti reprezentatív térsor és az új Múzeum-Promenade különlegesen fontos összekötése a tervezett „új lépcsőcsarnok"-on át jön létre. A dísz lépcső minden beavatkozás nélkül, az első emeleti induló lépcsőkar melletti két oldalajtón érhető el az alatta levő „új lépcsőcsarnok"-ból, ahol még két, megfelelően méretezett lift áll a látogatók rendelkezésére. Így a kerekesszékben közlekedő látogatók is reprezentatív térsoron át, a Muzeum-Promenade-on juthatnak el a múzeum központjába.

A látogató-központ az 1. emeleti kupolacsarnok, mely természetesen a főbejáraton keresztül is elérhető. Itt található a jegypénztár és az információ. A Főbejárat után, a zavaró beépítésektől megtisztított előcsarnok a látogatót a nagyszerű történeti térsor élményére készíti elő. Innen nyílnak jobbra és balra a ruhatárak. A Ruhatárak mögött tűzvédelmi lépcsők helyezkednek el, lifttel kombinálva, amelyek segítségével az egész épület akadálymentesen használható. Az 1. emeleti kupolacsarnok és a múzeumi folyosó közötti lépcsősorba ezen kívül a kerekesszékkel közlekedők számára egy hidraulikus emelőpad rendszer épül be, mely az egyes lépcsőfokokat egy pihenővé tudja emelni illetve süllyeszteni. Ezáltal a klasszicista térben semmiféle zavaró gépészeti elem nem jelenik meg. A Díszlépcsővel összekötött attraktív új lépcsőcsarnokon át juthat el a látogató a földszinti kupolacsarnokban elhelyezett múzeum-shop-hoz, a látogatói WC-ékhez, a Múzeum-Promenade-hoz, az Étteremhez, illetve a pinceszinten levő Lapidariumhoz és az északi udvarban található multifunkcionális Nagyteremhez.

ÜZEMELTETÉSI ÚTVONALAK
A díszlépcső mögötti, minden szintet összekötő hátsólépcső, egy megnövelt méretű, két oldalról nyitható, nagyobb műtárgyak szállítására is alkalmas teherlifttel kombinálva, a múzeumi üzem számára kerül kialakításra. Így a 3. emeleti irodák és munkahelyek, az 1. emeleti történeti tárak, a földszinti irodák illetve a pinceszinti tárolók a látogatói útvonalak keresztezése nélkül, rövid úton érhetők el.

MÚZEUMI UDVAROK
A két udvar a meglévő, keretező homlokzatok megtartásával kap megfelelő új funkciókat és új jelentést az épület tervezett térrendszerében. Mindkét udvar fényáteresztő fedéssel és légkondicionált térként lesz bejárható, mint a Múzeum-Promenade része. Az északi udvar pinceszintjén egy önálló szerkezetű kubus kerül elhelyezésre. Ennek tetején, a földszinten ezáltal nyert területen rendezvények, időszaki kiállítások bonyolíthatók le. A pinceszinti kubusban pedig a multifunkcionálisan használható Nagytermet alakítottuk ki, mely a múzeumi atmoszféra zavarása nélkül fogadhat be 200 látogatót. A Kubus és az udvari homlokzatok közti tér kiállítások számára is alkalmas, de mint előtér, „foyer" is szolgál a Nagyterem kiegészítéseként.

 

MNM nyugati homlokzat, vezető tervező: Claus D. Worschech
10/15
MNM nyugati homlokzat, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező:  Claus D. Worschech
11/15
MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező:  Claus D. Worschech
12/15
MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

 

A déli udvarban a lapidarium födémét részben megnyitjuk. A Promenade szintjén így egy elegáns „Galéria" keletkezik, ahonnan a látogatok betekintést nyerhetnek a lapidarium anyagára. Az udvarok lefedése egy egyszerű, gazdaságosan megvalósítható kétrétegű üvegtető, a két üvegezés közti könnyű acélszerkezettel, mely a meglévő homlokzatokra támaszkodik. A felső üvegréteg enyhe lejtéssel kerül kialakításra, a csapadékvíz elvezetése érdekében. Az alsó üvegréteg vízszintes síkban zárja, mint állítható intenzitású fényáteresztő-, illetve fénysugárzó födém a szép arányú udvarteret. A kétrétegű födémszerkezetben nemcsak a szükséges légkondicionálás, hanem az árnyékoló és fényszóró berendezések is helyet kapnak.

FŐ MÚZEUMI FUNKCIÓK


FÖLDSZINT
Az épület dél-nyugati sarkában, a Múzeum-Promenade bejáratánál, a szabadtéri asztalok kiszolgálásának lehetőségével, egy 100 állandó férőhelyes étterem került elhelyezésre, melynek kapacitása további 200 szabadtéri hellyel bővíthető. A konyha üzemi kiszolgálása a déli pinceszinti bővítésen keresztül biztosított. Az eddigi irodai funkció erről a területről a tetőtérbe kerül, a kitelepülő restaurátor műhelyek helyére. A többi irodai funkció a helyén maradhat.

I. EMELET. 
Az északi és keleti szárnyban a történeti tárak (fegyvertár, hangszertár, fotótár) helyezkednek el, és ezek mellett a központi könyvtár az olvasóteremmel. Ezeket a funkciókat– a nemzetközi tapasztalatokat követve is – legalább részben látogatható tárakká kellene átalakítani, anélkül, hogy az effektív múzeumi munkát korlátozni kellene. A szint fennmaradó területe időszaki kiállítások számára lenne fenntartva.

II. EMELET.
Az épületet ezen a szinten megszabadítjuk minden zavaró beépítéstől, hogy a lehető legjobb feltételeket teremthessük meg az egész szintet átfogó, új állandó kiállítás megvalósításához.

III. EMELET
Ez a szint a négy, tűzvédelmi szempontokból is fontos, új lépcsőházon át érhető el. Az épületből kitelepítendő restaurátori egység helyén modern munkahelyeket alakítunk ki. A grafika- és műtárgyraktárak a jelenlegi helyükön maradhatnak.

 

MNM látványterv, vezető tervező:  Claus D. Worschech
13/15
MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

MNM látványterv, vezető tervező:  Claus D. Worschech
14/15
MNM látványterv, vezető tervező: Claus D. Worschech

 

 

PINCESZINT
Az északi udvarból kitelepítendő restaurátori egység helyére egy multifunkcionálisan használható Nagyterem kerül, minden szükséges kiszolgáló funkcióval együtt. A többi raktár- és gépészeti tér változatlanul tovább használható. A pinceszinti, az új felszíni, reprezentatív terek alatti területi bővítések a bejárati pavilonokban elhelyezett teher- ill. gépjárműfelvonókon át megközelíthetőek. A parkolók a déli felszín alatti bővítésben kaptak helyet. Innen lehet a gasztronómiai funkciókat is ellátni. Az északi felszín alatti bővítés az átmenő műtárgyraktáraknak, a régészeti anyagok átmenő raktárának, illetve a múzeumi üzemeltetés egyéb funkcióinak ad helyet.

GAZDASÁGOSSÁG
A javasolt koncepció az épületszerkezeteket tekintve kevés kiemelt elemre szorítkozik: Az udvarok befedése, az új lépcsőcsarnok a dísz lépcső alatt és annak folytatásaként, az új tűzvédelmi lépcsők, a felszín alatti bővítések. Ezáltal a szükséges ráfordítások arányosnak tűnnek az elérhető új minőségeket tekintve: az épület funkcióinak racionális és reprezentatív elrendezése, épületszerkezeti és tűzrendészeti biztosítása, és nem utolsósorban építészeti minőségének továbbfejlesztése tekintetében.

MEGVALÓSITHATÓSÁG
A beruházás több ütemben is készülhet az állandó kiállítás koncepciójának megújításával együtt úgy, hogy a múzeum teljes bezárása egy ütemben sem szükséges.

FENNTARTHATÓSÁG ÉS ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Az udvarok befedésével az épület külső hőleadó felülete csökken. Az épület légkondicionálásának megfelelő területekre való szakaszolásával, megújuló energiaforrások alkalmazásával, az épület saját tömegét az eredeti szellőztetési rendszer aktiválásával a fűtési és a hűtési rendszerbe bevonva a komplexum fenntartható és energiatakarékos üzemeltetése valósul meg.

 


vezető tervező: Claus D. Worschech

építész munkatársak: Novotny László, Normann Ellers, Sascha Koch,  Arndt Bieber, Oszoli Dénes

 

 

 

 

Vélemények (13)
lecsó
2010.06.27.
16:54

Érdekes lenne tudni, vajon a muzeológusok mit szeretnének kezdeni az udvarral. Mert a díjazott tervek mintha nem nagyon tudnák mire használni. Az egyiknél gyakorlatilag közlekedő, a másiknál alkalmi rendezvények színhelye, mások beleraknának valami kisebb dobozt. Mintha a lényeg a tető lenne, hogy alatta mi lesz, az meg csak addicionális. Hasonlónak érzem a C. Ádám tér, HF ügyekhez: semmi okos nem jut eszünkbe, de azért csinálnánk.Lehet, hogy az a gond, hogy túl nagy a tér. Mi lenne, ha csak kétszintes lenne (mert benyomul alá a föld alatti részleg)?

desdicsávo
2010.06.28.
09:33

@lecsó: A díjazásból egyértelműen kiderül, hogy mit akarnak csinálni: le akarják fedni. Masznyik Csaba leírásából az is kiderül (bár a muzeológusok másik favoritja, a 33-as terv még nem látható), hogy úgy, hogy ne legyen benne építmény. A kiírásból meg az derül ki, hogy ha volt is fogalmuk arról, hogy pontosan mi is történjen ott, azt nem árulják el. Ez nyitottá tette a tervezési feladatot: ötletpályázat szintjén lehetett adni megoldásokat. Ötletpályázatra nyilván nem volt idő, gondolom az EU támogatás oly sokszor belebegő mindent-vivő érve szerint. Akkor viszont jogosak voltak azok az előzetes aggodalmak, amelyek azt feszegették, hogy hogyan lehet majd összehasonlítani a megoldási struktúrájában valószínűleg nagyon különböző pályázatokat? A pályázati kiírásra érkezett kérdésekre adott válaszokhoz -amelynek jelentős része az volt: "Tervezési feladat."- ajánlom figyelmébe mindenkinek Kalmár László írását ("A pályázókkal feltörlik a padlót.") Amennyiben Balázs Mihály úgy értette az előkészítetlenséget, hogy valójában csak a fejlesztés ténye volt a lényeg, nem pedig az, hogy mivel fejlesztünk, akkor mélységesen egyet értek vele.Szóval a gond nem az, hogy a tér túl nagy, hanem amit előtte írsz.

HI
2010.06.23.
19:47

 Csak úgy passzióból számolgattam, hogy a belső udvarok lefedése az egyes szerkezeteknél hogyan működik. A számítások szemre és közelítőleg történtek, de azért hasznosak lehetnek.

Az öszehasonlítás alapja egy egyenestengelyű tartó volt (0), amihez viszonyítottam egy nyomott köríves szerkezetet (1), ue. vonórúddal (2) és egy inflexios "kalapformát" (3). Az eredmények szemlélet alapján is várhatóak voltak, de leírom a közelítő számokat is, szerintem jelen esetben tanulságos.

Vízszintes támaszerők.

Ez természetesen az 1-es és 3-as esetben jelentkezik, nagysága a 10 % eltéréssel azonos és a függőleges támaszerők kb. ötszöröse. Kérdés az, hogy egy 100 éves szerkezetre okos dolog-e ezt ráengedni, tapasztalatom az, hogy nem. (a 2-es esetben az egyik támasz csúszókapcsolat)

Lehajlások

Az 1-es és 3-as szerkezetek kb. 1/4 annyit hajolnak le, mint a 3-as, ebből a szempontból ezek kedvezőbbek.

Keresztmetszeti kihasználtságok.

Ha a 0 jelű tartó kihasználtsága 1, akkor az 1-es 1/9-ed, a 2-es  1/5-öd, a 3-as 1/20-tól 1/5-öd. Első látásra így a 2-es eset a legkedvezőtlenebb, de itt a vonórúd nyűlásának változtatásával a kihasználtság is változik, van egy "beállítási" lehetőség, a kihasználtság könnyen javítható. Az 1-es eset jól hangzik, de itt nagy a vízszintes támaszerő, a 3-as akkor gazdaságos, ha a rúdkeresztmetszet változik, ez technológiailag nem biztos, hogy jó és szintén nagy a vízszintes támaszerő.

Összefoglalva nekem ezek alapján a II. helyezett terv megoldása tetszik, jól idomítható, nem terheli fölöslegesen a meglévő szerkezeteket. Az igazsághoz biztos részletesebb számítások kellenek, meg az építészeti térelképzeléssel való optimális összhang keresése. Az egyes megoldások fomai vizsgálata egy klasszicista épületnél  egy másik elemzés, én úgy gondolom, hogy a kettő egysége adja a helyes választ.

 

 

Huszti István

Novotny László
2010.06.23.
13:04

Gondolatok a „Magyar Nemzeti Múzeum főépületének és környezetének komplex fejlesztése tervpályázat” eredményhirdetése után

 

A Magyar Nemzeti Múzeum főépületének és környezetének komplex fejlesztése tervpályázaton részt venni ritka kihívást jelentett. A feladat érdekessége, nehézsége az épület és annak történeti hátterének megismerésével tudatosodott igazán. Kevés ilyen nagyszabású és jelentéshordozó térsor létezik Európában, amely ilyen nagyszerűen, a városi szövetből, az utcatérből a Múzeumkerten és a monumentális lépcsősoron, az előcsarnokon, a díszlépcsőn és a kupolacsarnokon át vezet el, emeli föl a látogatókat a kiállítási termekhez.

 

Ezért a pályázati munka során a legfontosabb gondolat az volt, hogyan lehet az előbb említett térsort mint a látogató útjának vezérfonalát a szükséges bővítésekkel együtt meghagyni illetve ezeket is ebbe a térsorba bekapcsolni.

A főbejárat nem lehet máshol, mint ahova azt a monumentális klasszicista portikusz kijelöli. Minden más megoldás nem a műemlék szellemében járna el.

A mozgáskorlátozottaknak ugyanakkor olyan bejáratot kell kínálni, amely nem másodrangú, „hátsó bejáratnak” vagy hasonlónak minősül.

 

A kiírás illetve a kírónak a kérdésekre adott válaszából kitűnt, hogy a kiíró nem kér területbővítést a konkrétan megadott raktárokon- ill. mélygarázson kívül.

Ez is azt jelentette, hogy az épület belső tartalékait, az udvarokat kell feltárni és a nagyszabású bejárati térsorhoz rendelni. Ez az észak-déli tengely, mely a lefedett udvarokat a Múzeumkerttel összeköti, lesz az új „Múzeumpromenade”, amely a bejárati térsorra merőlegesen, azt kiegészítve és a múzeumi nyitvatartástól függetlenül bejárható. Mi ide rendeltük az üzleti szempontból is fontos funkciókat mint a konferenciaterem, a múzeum-shop, az étterem, mind olyan pozícióban, ami ezek igénybevételét kedvezően befolyásolja: az étterem az épület délnyugati sarkán, ami ezáltal a Múzeumkertből és a déli udvarból is elérhető, és a külső tereket is használni tudja, a többi funkció is a napsütötte, eredeti arányú fedett udvarokban található.

Ez az a „publikus”, attraktív tengely, amely kerekesszékkel is minden további nélkül elérhető.

 

A két tengely: az eredeti, bejárati térsor, és a z új Múzeumpromenáde az épület központjában kötődik össze egy új, építészetileg is igényes lépcsősorral illetve felvonókkal a történeti díszlépcső alatt, annak minden féle megváltoztatása nélkül. Igy az első emeleti kupolatérben találkozik a monumentális főbejáraton át érkező, de a Múzeumpromenádról, akár kerekesszékkel jövő látogató is. Ez a központi pénztár helye.

 

A zsűri más megoldást preferált, mint a pályázati eredmény mutatja:

Az 1. díjjal kitüntetett munka „alternatív bejárat”-ot kínál, mely a látogatót egy földalatti „utcába” vezeti a főlépcső alatt. Ebben a földalatti utcában kaptak helyet a látogatók számára fontos, „publikus” funkciók, úgy mint étterem, jegyeladás, konferencia stb.

 

Ezzel kapcsolatban a kövertkező kérdések merülnek fel:

 

Mi történik a jelenlegi főbejárattal? Lehet ezt továbbra is használni? Vagy a látogatót, miután a monumentális lépcsősort maga mögött hagyta, diszkrét táblácska fogadja: „kérjük az alternativ főbejáratot használni (a főlépcsőtől balra a kertben...)”?

 

Az 1. díjas munka koncepciója alapján a múzeumba ezen földalatti utcán áthaladva, majd egy „tűfokon”, egy keskeny nyíláson át, mely a felszín alatti bővítést a meglevő pinceszinttel köti össze, léphetünk be. Ez lenne a Múzeum új, modern, látogatóbarát, műemléki és építészeti szempontból megfelelő főbejárata – a monumentális főlépcső alternatívája?

 

Az éttermi funkciónak ebben a környezetben, a Múzeumkertben a föld alatt van a helye?

 

A kiíró válaszai alapján a beruházás összes nettó bekerülési költsége nagyságrendileg 4 milliárd forint. Az 1. díjas pályázat a konkrétan a kiíró által kért területeken kívül és ehhez hozzáadandó az előbb taglalt „nagyvonalú” földalatti bejárati csarnokkal kb. 4200 m2 földalatti tér megépítését javasolja. Így – a mélygarázzsal együtt ésszesen kb. 11.500 m2 földalatti területet épít be. Ehhez jönnek még a belső udvarok átépítéseinek és lefedésének költségei is.

Mivel itt felszín alatti, mesterségesen megvilágított és szellőztetett térről van szó, az üzemeltetési költségek is figyelemre méltóak. Ezáltal felmerül a hosszútávú fenntarthatóság kérdése is.

Ezzel az 1. díjas pályamű azon túl, hogy gazdaságosan nem megvalósítható, a kiírás feltételeinek illetve a bírálati szempontoknak (bekerülési költség) sem felel meg.

 

A tervben ábrázolt, a főlépcső melletti, nagy felületű felülvilágítók nemcsak a terület használhatóságát (rendezvények) szűkítik, de a markáns klasszicista főhomlokzat és a bejárati lépcső képét is zavarják.

 

A pályamunkákat összevetve meg kell állapítanunk, hogy az 1. díjjal kitüntetett munka:

 

-        Nem használja ki az épületben rejlő térbeli tartalékokat/ építészeti lehetőségeket

-        A Múzeum eredeti, bejárati térsora a koncepció alapján elveszti jelentőségét, a látogató nem járhatja be azt eredeti, nagyszerű formájában

-        Az épület alternatívaként javasolt, pinceszintről történő megközelítése építészetileg és műemlékvédelmi szempontból is kérdéses

-        A közönségforgalmi terek funkcionális működése sem egyértelműen rendezett, amennyiben a Múzeumnak a jövőben két bejárata lenne

-        gazdaságosan nem megvalósítható, a kiírás feltételeinek illetve a bírálati szempontoknak (bekerülési költség) sem felel meg.

 

A pályázat eredménye így egyáltalán nem kielégítő, mert nem jöhet létre az az építészeti és funkcionális „új minőség”, amely a  tervpályázat tulajdonképpeni célja volt.

 

Novotny László

 

Masznyik Csaba
2010.06.24.
12:51

@Novotny László: Kedves László!

Meglepett a pályázati munkátok és a nyertes pályázat összehasonlításának ez a már-már jogi nyelven fogalmazott módja. Az összevetés önmagában nem lepne meg, hiszen természetes, hogy mindenki ezt teszi: megnézi az 1. díjas tervet és szembe állítja a sajátjával. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, ebből az fog kiderülni, hogy a miénk jó, a nyertes pedig rossz. A te összehasonlításod is ilyen. Már jónéhány terv hozzáférhető, átfogóbb elemzésre is lenne mód, ami lehetőséget adna arra, hogy a saját terveteket kritikusabban, a másokét megértőbben nézd.

Ahogy egy másik hozzászólásomban írtam, a Ti tervetek véletlenül az általam opponáltak közé tartozott, ezért jól ismerem. Kezdettől fogva a kedvencem volt, viszont, mint óhatatlanul minden terv, ez is egy képzeletbeli hullámvasútra került, miközben más terveket is megismertem - hol lejjebb csúszott, hol feljebb emelkedett a ranglétrán.

A program megfejtése a részetekről egyben a Ti koncepciótok is. A két, egymásra merőleges, térben kitérő tengelyt (bejárati és É-D-i), a továbbépített főlépcső köti össze, az új funkciókat az épület belső rendszerébe integráltátok, ennek minden előnyével, de, szükségszerűen, részben a jelenleg ott található funkciók rovására.Valóban, ez egy alapkérdés volt: be lehet-e vinni az igényelt kiállítási, konferencia, vendéglátó funkciókat a régi épületbe, vagy ez lehetetlen (mondják mások), tehát az épületen kívülre kell telepíteni. Nem következik a kiírásból, hogy csak az egyik, vagy csak a másik megoldás lehet az üdvözítő. Az bizonyos, hogy a Ti tervetek egyszerűségében kiemelkedő, illik a klasszicista épület képletszerűségéhez, ahogy ezt a bírálatban írtam is. De ha valaki úgy dönt, hogy egy új múzeumi szárnyat épít, adott esetben a föld alatt, akkor ennek a döntésnek a pozitív (könnyebben alakítható, módosítható, többféleképpen használható) és negatív oldalaival is számolnia kell.

Az 1. díjas tervre vonatkozó kritikád azonban - szerintem - elfogult.

A Szépművészeti Múzeum kapcsán már végletekig rágott csont az egy, vagy több bejárat kérdése. Tapasztalat még nincs, de kizártnak tartom, hogy a főhomlokzat és a főlépcső szerepe elsorvadjon, hacsak valaki direkt be nem zárja. Aki a Nemzeti Múzeumba megy, célirányosan megy, akár hazai, akár külföldi vendég, pontosan tudja, hogy mi érdekli: ennek alapján választja a főépületet a főbejárattal, vagy a föld alatti "új szárnyat" az új bejáratok valamelyikével. Ez a recepció, ruhatár stb. arányos megosztásával, kettőzésével jár. Cserébe a föld alatti terület szabadabban és sokoldalúbban használható, mint az udvarokba integrált területek.Az új és a régi rész egy pontosan akkora nyíláson (szélesség) keresztül kapcsolódik egymáshoz, mint a múzeum főbejárata. A pincét nem hiszem, hogy valami visszataszító dolognak kellene tekinteni. A múzeum elmúlt évtizedekben történő fejlesztése az adott korlátok között éppen ennek az épületrésznek a felértékelődését hozta magával. A kővel vegyesen épített téglafalazat gyönyörű, nem is beszélve az előlépcső alatti térről, ami ebben a felállásban, ha nem is könnyen, de kiszabadítható. Sokan törekedtek arra, hogy ezt a térrészt hasznosítsák. Az 1. díjas terv erénye, hogy nem megszűnteti, hanem folytatja ezt a pincében történő terjeszkedést. Ezért nem tudtam megszeretni azokat a terveket, amelyek kidobták volna azt a sokszázmillió forintot, amit a két udvar alápincézésébe a közelmúltban már belefektettek. Nem igaz, hogy szervetlen volna a régi és az új épületrész kapcsolata, de az biztos, hogy teljesen más működést eredményez, mint az általatok javasolt megoldás.Az étterem - szerintem - nem kulcsfontosságú része a projektnek. Az 1. díjas terv konyhája lifttel kapcsolódik a kerti teraszhoz.

Ami a dolog pénzügyi részét illeti: az 1. díjas terv szerintem is eltúlzott méretei egy következő munkafázisban "beállíthatók", vagyis optimalizálhatók. Egy pályázati bíráló bizottság nem tud minden tervet költségvetési szinten mérlegelni, (voltak olyan pályázatok, amik ennek az összegnek a tízszeresét is elérő építési munkákat képzeltek). Ha a pályázó a folytatásban nem tudja a tervét a pénzügyi keretek közé szorítani, akkor elesik a megbízástól, ezt tudnia kell.

Az öt záró pontodra vonatkozóan  a véleményem a következő: 

"- Nem használja ki az épületben rejlő térbeli tartalékokat/ építészeti lehetőségeket"

Az épületben lévő térbeli tartalékokat másképp használja ki, mint a Ti tervetek.

"- A Múzeum eredeti, bejárati térsora a koncepció alapján elveszti jelentőségét, a látogató nem járhatja be azt eredeti, nagyszerű formájában"

A Múzeum eredeti térsora éppen úgy megmarad és éppen úgy üzemel, mint bármikor korábban, függetlenül attól, hogy az új, föld alatti szárnyban mi történik.

"- Az épület alternatívaként javasolt, pinceszintről történő megközelítése építészetileg és műemlékvédelmi szempontból is kérdéses"

Az épület pinceszinti megközelítése - a fent vázolt indokok alapján - szerintem jól megoldott. (Több hasonló felállású pályamű közül ez volt a legjobb.)

"- A közönségforgalmi terek funkcionális működése sem egyértelműen rendezett, amennyiben a Múzeumnak a jövőben két bejárata lenne"Lsd. fent

"- Gazdaságosan nem megvalósítható, a kiírás feltételeinek illetve a bírálati szempontoknak (bekerülési költség) sem felel meg."A pályázó nyilatkozata szerint megfelel, ez alapvetően az ő felelőssége (lsd. fent.)

Üdv!mcs

Novotny László
2010.06.25.
14:42

@Masznyik Csaba: Kedves Csaba,

 

sajnos nem lehettem ott a tegnapi fórumon, így nem folytathattuk ott tovább a diskurzust, illetve az ottani „felhangokat“ és hangulatokat se érzékelhettem.

Természetesen elfogultan közeledek a témához, mert a beadott pályázati munka koncepciója egyben – vagy leginkább – közeledési mód is a feladathoz. Ezen az úton jut el az ember bizonyos minőségek, alaptézisek felismeréséig, amelyek azután függetlenül a felismerés módjától súrol(hat)ják az általános kategóriák határát.

 

Hát ilyen, általunk, és a mi munkánkból levezetett, szerintem általánosítható téziseket soroltam föl „már-már jogi nyelven fogalmazva“ (a fenébe is ezzel a német kultúrterületen eltöltött hosszú idővel, amely ílyen mélyen meg tud mételyezni…)

 

A közönségforgalmi terek funkcionális működése

Szerintem nagyon felszines és nem működő megközelítés a „kettős bejárat“ elgondolása, ami a „recepció, ruhatár stb. arányos megosztásával, kettőzésével jár“ ahogy írod. Ezt szerintem a Múzeum se gondolhatja egészen komolyan. Pedig ez a múzeum üzemeltetése szempontjából az egyik legfontosabb szempont lenne.

 

A főbejárat helye

„Az új és a régi rész egy pontosan akkora nyíláson (szélesség) keresztül kapcsolódik egymáshoz, mint a múzeum főbejárata.“, írod. Azért emiatt még messze nem egyenértékű ez a „nyílás“ a jelenlegi főbejárattal! Főleg azért nem, mert ki van szakadva az eredeti térsorból, illetva ahhoz semmi köze, annak (jóval gyengébb) konkurenciája.

Belátható, hogy az előző problematikából adódóan a Múzeum előbb-utóbb a z új bejárat javára a régi főbejáratot bezárja. Akkor végleg sérül az eredeti térsor bejárhatósága, az egész épület térrendszere.

 

Költségkeret

„Egy pályázati bíráló bizottság nem tud minden tervet költségvetési szinten mérlegelni“, ahogy írod. Részleteiben bizonyára nem, de ha eklatáns kerettúllépés várható, erre a zsürinek utalni kellett volna.

 

Ne haragudj, nem kötekedni akartam, de ezeket a pontosításokat szükségesnek éreztem.

 

N. L.

Masznyik Csaba
2010.06.25.
16:10

@Novotny László: Ha küldenél egy jónapot a címemre: masznyik.csaba (kukac) gmail.com, akkor ott válaszolnék. Kössz!

csakazirigysegbeszelbelolem
2010.06.28.
07:47

@Masznyik Csaba: Kedves Masznyik Csaba, hozzászólásaidból egyértelműen kiderül, hogy tényleg jónak tartod az 1. díjas tervet. Ez jobb hír, mint ha észre sem vetted volna a problémákat.

A költségvetésre vonatkozó válaszodhoz ("az 1. díjas terv szerintem is eltúlzott méretei egy következő munkafázisban "beállíthatók", vagyis optimalizálhatók") fűznék további kérdést: és akkor az ugyanaz a terv marad? Különösen aktuális ez a kérdés a vb németo.-anglia, argentina-mexikó meccse után.

Milyen kár, hogy N.L. 25-i reakcióinak válaszát már nagy valószínűséggel nem fogom látni, mert a beszélgetés magánútra vezettetett!

A jogi nyelvezet diskurzusba való emelésének intonációján és Novotny László által e megjegyzésre adott válaszon meg elgondolkodhatna sok építész. Vagy mB ezt félmondatnak érzékeli?

Endrődi Gábor
2010.06.22.
12:55

Ugye mindannyian ugyanarra gondolunk?

mB
2010.06.22.
14:05

@Endrődi Gábor: (Nos, ez akkor derül ki, ha Te is és más is elmondja amire gondol. ;-) Szerintem az ilyes kikacsintásik és össznézések élőben talán működhetnek, így viszont valóban érthetetlenek - és mintha egyre több ilyen hozzászólás lenne az utóbi időben (mint 1-2 napja a "király meztelen" felkiáltás). Vagy rosszul érzem?

No, én mindenesetre kíváncsi lennék arra is hogy te mit gondolsz, és arra is amit más. :-) )

Endrődi Gábor
2010.06.22.
14:26

@mB: :-)Nagyon sok mindent nem tudok az egész ügyről, és a tervekről is nehéz pontos fogalmat alkotni ilyen kis méretben. Ráadásul eddig még a kiállításra sem jutottam el. Mindezt előrebocsátva, az első benyomás alapján ezt a tervet nagyságrenddel jobbnak találom mint bármely eddig bemutatottat, különös tekintettel az első helyezettre. Tulajdonképpen elég csak egy olyan "apróságot" összehasonlítani, mint a belső udvarok lefedése, már abban óriási szemléletbeli különbség nyilvánul meg: ez eddig az egyetlen terv, amelyik az udvari homlokzatok ablakkiosztásából indul ki.

HI
2010.06.22.
14:43

@Endrődi Gábor:  Ugyanarra gondolunk! Valóban a helyszínrajzon a jobb felső bokor levélzete nagyon érdekes. Mellesleg nekem tetszik a terv is. Lehet, hogy a pozitív kriktika szellemében érdemes lenne részletesebben beszélni róla.

Huszti István

Balogh Csaba
2010.06.23.
08:39

@Endrődi Gábor: Édemes figyelmesen megnézni a Földesékét:

ott is az ablakosztás generálta a lefedés osztását

abban egyetértünk viszont, hogy nagyságrendekkel jobb bármelyik helyezett terv mint a győztes ... ez is

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.