| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Történet

Kórházépítészet – Már harmadik évezrede II.

1/11

A Szent Gallen Monostor és Kórház alaprajza, Forrás: MEDIart folyóirat, 2012/3.

A Heiligen-Geist-kórház kórház, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: CEphoto, Uwe Aranas

A Heiligen-Geist kórház, Forrás: Wikipedia Commons, 1900 körüli képeslap, Kiadó: Verlag Ludwig Möller, Lübeck Felhasználó: Jossi2

A Hotel-Dieu halljának fedélszéke, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: GO69

Ospedale Santa Maria Nuova, Firenze, B.S. Sgrilli after G. Zocchi, Forrás: Wikipedia Commons, Wellcome Collection gallery

Ospedale di San Spirito, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: Brown.edu

Ospedale di San Spirito, Kép forrása: abcvox.info

Ospedale degli Innocenti, Forrás: Wikipedia, Felhasználó: Ricardalovesmonuments

Ospedali degli Innocenti, Forrás: Web Gallery of Art

A La Sacra Infermeria csarnoka, Forrás: Hektoen International

La Sacra Infermeria, Forrás: Wikepedia Commons, Felhasználó: Lucienne Spiteri

?>
A Szent Gallen Monostor és Kórház alaprajza, Forrás: MEDIart folyóirat, 2012/3.
?>
A Heiligen-Geist-kórház  kórház, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: CEphoto, Uwe Aranas
?>
A Heiligen-Geist kórház, Forrás: Wikipedia Commons, 1900 körüli képeslap, Kiadó: Verlag Ludwig Möller, Lübeck Felhasználó: Jossi2
?>
A Hotel-Dieu halljának fedélszéke, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: GO69
?>
Ospedale Santa Maria Nuova, Firenze, B.S. Sgrilli after G. Zocchi, Forrás: Wikipedia Commons, Wellcome Collection gallery
?>
Ospedale di San Spirito, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: Brown.edu
?>
Ospedale di San Spirito, Kép forrása: abcvox.info
?>
Ospedale degli Innocenti, Forrás: Wikipedia, Felhasználó: Ricardalovesmonuments
?>
	Ospedali degli Innocenti, Forrás: Web Gallery of Art
?>
A La Sacra Infermeria csarnoka, Forrás: Hektoen International
?>
La Sacra Infermeria, Forrás: Wikepedia Commons, Felhasználó: Lucienne Spiteri
1/11

A Szent Gallen Monostor és Kórház alaprajza, Forrás: MEDIart folyóirat, 2012/3.

A Heiligen-Geist-kórház kórház, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: CEphoto, Uwe Aranas

A Heiligen-Geist kórház, Forrás: Wikipedia Commons, 1900 körüli képeslap, Kiadó: Verlag Ludwig Möller, Lübeck Felhasználó: Jossi2

A Hotel-Dieu halljának fedélszéke, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: GO69

Ospedale Santa Maria Nuova, Firenze, B.S. Sgrilli after G. Zocchi, Forrás: Wikipedia Commons, Wellcome Collection gallery

Ospedale di San Spirito, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: Brown.edu

Ospedale di San Spirito, Kép forrása: abcvox.info

Ospedale degli Innocenti, Forrás: Wikipedia, Felhasználó: Ricardalovesmonuments

Ospedali degli Innocenti, Forrás: Web Gallery of Art

A La Sacra Infermeria csarnoka, Forrás: Hektoen International

La Sacra Infermeria, Forrás: Wikepedia Commons, Felhasználó: Lucienne Spiteri

Kórházépítészet – Már harmadik évezrede II.
Nézőpontok/Történet

Kórházépítészet – Már harmadik évezrede II.

2022.04.20. 11:25

Az egészségügyi tematikus héten a kórházak típusának fejlődésével is foglalkozunk. Dr. Kiss Zsolt István korábban az ókor és a Közel-Kelet több száz évvel ezelőtti, gyógyászatra is használt főbb épületeit mutatta be, ezúttal pedig Európa középkori és reneszánsz kórházait ismerhetjük meg.

A középkori Európában
Miközben az iszlám országok kórházaiban többnyire a mecsetekhez kapcsolódva alakultak ki az új egészségügyi létesítmények, Európában a kórház a középkori monostorokhoz kapcsolódott. Ezek területén, viszont funkciójában elkülönítetten már a 800-as évek elején is megjelent ez a típus. Látható ez például a Szent Gallen-i monostor tervén is, amely 820 körül épült. A bencések betegápoló tevékenysége a karoling korban, elsősorban a 700-as években bontakozott ki. A fegyelem fenntartását a közösségi életreformban látták biztosítva, és ennek szellemében került sor a kolostori élet és a kolostori műveltség revíziójára is.

A bencéseknél kialakult Szent Gallen-i monostor tervrajza később prototípusként jelentkezett. A monostor a kötött-zárt életformát folytató monasztikus szerzetesrendek templommal egybeépített szállásháza. (A monasztikusok a Szent Benedek-féle regula szerint élő szerzetesek, a bencések, a bencés reformrendek, és a ciszterciek. Bizonyos szempontok szerint a kanonikusokat is idesorolják, akiknek épületegyütteseire a konvent elnevezést szokás használni.) A kolostor az egyszerűbb szállásház, a városi szerzetesrendeknél csak bizonyos funkciók kielégítésére szolgált (pl. étkezés és szállás), s nem volt feltétlen tartozéka az egybeépített templom, csupán a belső imaház és oratórium. A Szent Gallen-i monostor tervén már megjelenik az érvágóház, az orvoslakás, a gyógynövénykert, a fürdő, az ispotály és az ispotálykápolna is. Az ispotály résznél már láthatjuk a betegek elkülönítését a követelmények, illetve a betegápolás- és kezelés szempontjaiból. A bencések ugyancsak törődtek a megfelelő képzéssel is.

A Szent Gallen Monostor és Kórház alaprajza, Forrás: MEDIart folyóirat, 2012/3.
1/11
A Szent Gallen Monostor és Kórház alaprajza, Forrás: MEDIart folyóirat, 2012/3.

Alcuin (vagy ahogy Nagy Károly udvarában hívták, Albinus Flaccus) a yorki katedrális iskolájában tanult, Pármában találkozott Nagy Károly császárral, aki kinevezte Ferriéres és Saint Loup apátjának. Az uralkodó fiait, és a kispapokat tanította. Ő alkotta meg az iskola tantestületét, és alapította meg a könyvtárat is. Később a császár neki adományozta a Tours-i Szent Márton apátságot, ahol egészen haláláig élt. Ezen idő alatt az apátság iskolája a legjobb európai iskola lett. Időközben, részben arab hatásra megnyíltak Európa egyetemei is az orvostudomány előtt, elsőként a dél-itáliai bencés eredetű Salernoi Orvosi Iskola jött létre. Míg az európai orvosi iskolák a középkorban valójában a középkori kolostori káptalan iskolák tanulóinak nyújtott olvasmányokból, egyéni tanulási szövegekből álltak, a Salernói Orvosi Főiskola egy sokkal magasabb szintre emelte ezt a tudást. Az egyetem tananyagát az arab közvetítéssel érkezett orvosi auktorok világosabb latinosságú munkái, valamint a kor felismeréseit és kommentárjait is tartalmazó jelentős arab szerzők kórleírásai, diagnosztikus és terápiás eljárásokat leíró művei képezték. Ennek az irodalomnak kiemelkedő szerzője Maurus, illetve Ursois. Ugyancsak Salernóban vált a medicina szövegorientált akadémiai tudománnyá.

A késő középkor görög-arab koncepciójú gyógyításának nyugaton a másik központja Toledo volt. Az antoniták betegápoló társaságát Gaston frank nemes alapította, mert fia remete Szent Antal közbenjárására meggyógyult az orbáncból. Első épületüket Saint Didier-de-la-Mothe helyiségben építették, ahol Szent Antal ereklyéit őrizték. A rend élén a nagymester vagy generális apát állt, és virágkorukban 369 ispotályt tartottak fent Európában.

A Heiligen-Geist kórház, Forrás: Wikipedia Commons, 1900 körüli képeslap, Kiadó: Verlag Ludwig Möller, Lübeck Felhasználó: Jossi2
3/11
A Heiligen-Geist kórház, Forrás: Wikipedia Commons, 1900 körüli képeslap, Kiadó: Verlag Ludwig Möller, Lübeck Felhasználó: Jossi2

A lübecki Koberg kórháza esetében, amely 1286 körül épült, még inkább láthatjuk azt a törekvést, hogy a betegeket a templommal még szorosabb kapcsolatban ápolják. A betegek valójában a templomhajóban feküdtek, azaz az istentisztelet terében. Ez is egyértelműen mutatja, hogy ezeknél az épületeknél egyértelműen a lelki-vallási gondozást tartották elsődlegesnek. Későbbiekben aztán az egyéni igényeknek megfelelően kerültek – különösen súlyosabb betegségek esetén – a betegágyak közé elválasztófalak. További érdekes példa a Tonnerre-i kórház, melyet Burgundi Margit (1290-1315) alapított 1293-ban egy megvásárolt telken, és amely csarnokában 40 beteget tudtak elhelyezni. A terem 77 m hosszú, 18 m széles, a körbefutó erkélyfolyosót is magába foglaló magas­sága 16,5 méter volt, Viollet-le-Duc szerint ráadásul csatornázva.

Általánosságban elmondhatjuk tehát, hogy a középkori kórházak elhelyezésénél alapvető szempont volt a vízellátás biztosítása, illetve a járványkórház városfalon kívülre történő telepítése. A kórtermek nagyméretű, osztatlan, többnyire téglalap alaprajzú, egy- vagy kéthajós, dongaboltozatos, nyitott fedélszékes terek voltak. A betegágyak a hosszanti falak mentén, többnyire deszkával elválasztott rekeszekben álltak, ezek a rekeszek egy- vagy kétágyasak voltak. Az épület egyik hosszanti oldalán többnyire a férfiakat, a másik oldalon a nőket helyezték el.  A terem ablakai kétoldalt magasan a cellák felett nyíltak, itt galéria futott végig, ami a lábadozó betegek tartózkodására, illetve a rekeszekben fekvő betegek megfigyelésére is szolgált. Az istentiszteletek céljára vagy a kórterem végéből választottak le teret az oltárnak, kápolnát építettek a terem felé nyitott előcsarnokként vagy a kórteremre merőlegesen úgy, hogy az oltár a teremből jól látható legyen. Az orvosok szobái, a patika, az ápolószemélyzet és az előkelő betegek lakószobái, a konyha és az egyéb gazdasági helyiségek külön szárnyakban kaptak helyet.

A Hotel-Dieu halljának fedélszéke, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: GO69
4/11
A Hotel-Dieu halljának fedélszéke, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: GO69

Érdekes példa erre a Beaune-i Hotel-Dieu, mely 1443-ban szegénykórháznak épült. Az épület háromszárnyú kőépület, toronnyal ellátott déli szárnyában található a 14 × 77 m alapte­rületű kórterem, keleti végében a bejárattal, nyugati végében az oltárral. A  kolostorkórházaknál nagy szerepet játszott a természet közelsége, a gyógyfüvek kertje is, ezeket a szerzetesek művelték és a gyógynövényeket eredményesen alkalmazták. Magyarországon is gyógyítottak szerzetes orvosok. IV. Bélát (1206-1270, magyar király 1230-1270) és V. Istvánt Muther, a szepeshelyi káptalan prépostja gyógyította. IV. László udvarában pedig egy Tivadar nevű, ferences orvosról tudunk. A szepességi Darócon az antonitáknak volt először kórházuk, később építettek hozzá templomot. A karthauziak a Hernád folyóhoz közeli Menedékszirten, illetve Lehnicben építettek kolostort.

Természettudományos bizonyítékot talált 2009-ben Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa arra, hogy a középkorban a budai karmelita templom mellett ispotály működött. A kolostor temetőjét egy irodaház építését megelőző régészeti feltárások során fedezték fel a Kapás utcában. A rendház alapítását IX. Gergely pápa rendelte el 1372-ben.

Az építkezés az 1400-as évek első felében történt, a kolostort német szerzetesek működtették, akik feltehetően az 1526-os mohácsi csatavesztés után hagyták el az országot. Az antropológusok szifiliszes csontvázakat is találtak. Bár a sírok zöme Kolumbusz utáni, de a temető már korábban is működött, így fennáll annak a lehetősége, hogy a szifiliszesek valamelyike az újvilág felfedezése előtt halt meg.

Ospedale degli Innocenti, Forrás: Wikipedia, Felhasználó: Ricardalovesmonuments
8/11
Ospedale degli Innocenti, Forrás: Wikipedia, Felhasználó: Ricardalovesmonuments

Reneszánsz kórház
A XV. század közepén Itáliában egy új kórháztípus fejlődött ki. A reneszánsz kórház, mely igyekezett figyelembe venni az akkori higiéniai követelményeket is, alaprajzi kialakítása általában kereszt alakú volt, ahol a kereszt szárnyaiban a nagy kórterme­ket lehetett találni, míg a középpontban kupolás zárt térben állt az oltár. A kereszt négy ágában elhelyezett kórtermekkel az elkülönítést igyekeztek megoldani. Ezek az épületek több száz ágyasak voltak, de járványok idején több ezer beteget is elláttak bennük. Ennek első példáját, a Santa Maria Nuovát Firenzében 1286-ban alapították és 1334-ben egy új férfirészleget építettek hozzá. Az elrendezés egy kereszt alakú forma volt és a négy szárny a középpontban elhelyezett oltártól indult ki. A kelet-nyugati szárnyak sokkal rövidebben voltak az észak-déli szárnyaknál. A má­sodik kereszt alakú formát a hölgyek számára 1657-60 között építették hozzá.

A Firenze jelképévé vált dómkupola építésével egyidőben kezdte meg Brunelleschi az ártatla­nok kórháza, az Ospedale degli Innocenti nevű lelencház építését. Alaprajzi elrendezésében egy­traktusos épületszárnyakat figyelhetünk meg, melyek árkádíves négyszög alakú udvart vesznek körül. Az épület Európa első korszerű gyermekotthona és kórháza, a kor elvárásainak megfe­lelő funkcionális megoldást tükrözte. Az alagsorban raktárak és műhelyek voltak, hiszen a gondozáson és gyógyításon kívül a gyermekeket mesterségre is képezték.

Nagyjából az Ospedale degli Innocenti építésével egyidőben terveztette meg Francesco Sforza fejedelem Filaretevel az Ospedale Maggioret, a hatalmas milánói kórházat. Az épület alaprajzi elrendezése a helyi középkori hagyományoknak megfelelő szabályos tömeg, a középső részén elhelyezkedő keresztirányú nagy udvar közepére kupolás, négy saroktornyos templom került volna. Az együttes két oldalán helyezkednek el a kereszt alakú kórtermek négy-négy kisebb udvart kialakítva.

Ospedale di San Spirito, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: Brown.edu
6/11
Ospedale di San Spirito, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: Brown.edu

Az Ospedale di San Spirito, a Szent Lélek Kórház a pápák Avignoni tartózkodása alatt, 1311-1377 között elpusztult. IV. Sixtus pápa állíttatta helyre 1477-ben és a későbbi pápák tovább bővíttették. Az építést Baccio Pontelli végezte. 1660-ban építették hozzá a sebészeti termet, a Spedaletto dei feritit. Az 1750-es években még meghosszabbították a nagytermet, majd az 1800-as években két újabb 12 ágyas kórterem készült. Akkoriban a Corfia grande hossza 120 méter, szélessége 12,5 méter volt, 104 ágy volt benne. A sebészeti teremben, melynek hossza 30 méter, szélessége 11 méter volt és 30 ágy volt található benne, az egy ágyra jutó alapterület 14,4, illetve 11 négyzetméter volt. Sajnos az 1800-as évek végére ezekbe a termekbe 220, illetve 64 ágyat helyeztek el, így az rendkívül túlzsúfolttá vált, a Tiberis szintje feletti alacsony fekvése miatt a padló pedig átnedve­sedett.  A kicsi rácsos ablakok 10 méter magasan a padló felett kezdődtek, minden évszakban nyitva voltak, de az ágyak közelében lévő szellőzőnyílásokon, valamint a mennyezetben lévő levegőzőcsöveken és a számos nyílással ellátott tamburon nyugvó kupolán keresztül hatásos szellőzést lehetett elérni.

Málta egyik legrégebbi épülete az egykori lovagrendi kórház, a La Sacra Infermeria, melybe 1575-ben költöztek be először. Tervezőjét nem ismerjük, elrendezése alapján biztosra vehető, hogy a római Santo Spirito kórházat vették alapul. Néhány épületeleme ugyanakkor egészen bizonyosan Gerolamo Cassarra, a neves máltai épí­tészre utal. Az épület eredeti állapotát ma már nehéz tisztázni, hiszen az évszázadok során többször átépítették.

La Sacra Infermeria, Forrás: Wikepedia Commons, Felhasználó: Lucienne Spiteri
11/11
La Sacra Infermeria, Forrás: Wikepedia Commons, Felhasználó: Lucienne Spiteri

A régi kórház eredetileg három, egymás melletti négyzet alaprajzú blokkból állt, hat kórterem volt benne oltárral. A legnagyobb kórterem hosszú oldalfalával a Nagy Kikötőre nézett és 160 m-es hosszával Európa leghosszabb, közbenső alátámasztás nélküli ter­meinek egyike. Ablakai kicsik voltak és magasak. Ennek gyakorlati oka volt: a meleg éghajlatú országban így viszonylag hűvösen tudták tartani a kórtermeket. A folyosók viszont szélesek voltak és a lépcsőket nagyszabásúra, mondhatni fényűzőre építették. Természetesen külön szobái voltak az ápolószemélyzetnek, de külön elhelyezést kaptak például a törvénytelen vagy egy­szerűen csak az utcára kitett kisgyerekek is, akiket apácák gondoztak. Nem feledkeztek meg a magatehetetlen öregekről sem: külön kórházrészt biztosítottak számukra. A földszinten a szegé­nyeket, a családjukkal együtt vették betegállományba, és szükség esetén ellátták a beteg családtagjait is. Külön osztályon ápolták az asszonyokat és elkülönítve gondozták az elmebetegeket. Az épületben 745 ágy volt, de szükség esetén 2000 helyet is fel tudtak állítani. A Nagymester min­den pénteken személyesen nyújtott lelki vigaszt a rászorulóknak. A lovagrend tagjai kórházi munkára is be voltak osztva, a rendbe való felvételük előtt tanulóidőt kellett a kórházban töl­teniük.

A következő részben a pavilonos rendszert és Budapest 19. századi kórháztörténetét mutatjuk be.

 

Dr. Kiss Zsolt István

 

Szerk.: Pleskovics Viola

 

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.