Épületek/Lakóépület
Isten hozott, kis sziget... Devecserben, Kolontáron
2011.06.10. 14:07
Cikkinfó
Az Épületek rovatot támogatja a
Szerzők:
Pásztor Erika Katalina
Mizsei Anett
Térkép:
Makovecz Lakópark
Földrajzi hely:
Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely, Magyarország
Építészek, alkotók:
Turi Attila, Jánosi János, Zsigmond László
Vélemények:
48
Dosszié:
2010. október 4. déli 12 óra. 700.000 köbméter lúgos vörösiszap. 10 halálos áldozat, 150 sérült. Tönkrement, félbetört életek. Felbecsülhetetlen ökológiai és gazdasági kár. 250 bontásra ítélt ház. 8 hónap telt el, a devecseri és kolontári újjáépítések az átadáshoz közelednek. Turi Attila vezető tervező építész vezetett minket körbe. Mizsei Anett és Pásztor Erika Katalina beszámolója.
A mentés első napjai után a katasztrófavédelem – bevett gyakorlat szerint – szükségképpen megkezdte az újjáépítés előkészítését is. A tragédia után Makovecz Imre azonnal felajánlotta a Kós Károly Egyesülés ingyenes segítségét a belügyminiszternek, és a dr. Bakondi György által vezetett Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a tragédia után pár nappal már meg is kereste Turi Attilát. Turi Attila és Zsigmond László vezetésével a Kós Károly Egyesülés volt az, akikről már a korábbi évek közös munkái alapján tudták, vészhelyzetben hatékonyan lehet használni őket. Ott voltak a 2001-es beregi és a 2010-es felsőzsolcai újjáépítéseknél is. Az építész-, és mérnökcsapat szervezettsége, gyorsasága, rugalmassága, valamint a katasztrófát elszenvedő, lelkileg súlyosan sérült leendő lakókkal való kommunikációt is menedzselő, speciális munkamódszere ezekben a kritikus helyzetekben érlelődött.
2/59
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: Mizsei Anett
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: Mizsei Anett
Gyors helyszíni felmérés után október közepére a Kós Károly Egyesülés elkészített egy terveket tartalmazó ajánlati munkafüzetet, amit akkor a sajtónak is bemutattak. A tervek közül egy mintaépületet kiviteli terv szinten is kidolgoztak, hogy az alapján költségvetést lehessen készíteni. Ez a tervdokumentáció volt az alapja az OKF által meghirdetett meghívásos közbeszerzési pályázatnak, amelynek eredményeképpen november közepére kiválasztották az újjáépítés generálkivitelezőjét, a VeszprémBer Zrt-t. Az OKF a szerződésben rögzítette az alvállalkozói lánc méretére vonatkozó elvárásait, hogy ne alakuljon ki bonyolult, átláthatatlan és sokszintű alvállalkozói rendszer, amelyről közismert, hogy melegágya a pénz eltűnésének és a visszaéléseknek. Időközben az elpusztult értékek felmérése is megtörtént, és az állam döntött abban, milyen elvek szerint állapítják meg, hogy az egyes családok hány négyzetméteres új házra jogosultak. A számítás nem volt egyszerű, mert a térségben az egyes ingatlanok használati és piaci értéke között meglehetősen nagy a különbség. A nominális kárérték megtérítése nem lett volna elegendő sem az építkezéshez, sem az újrakezdéshez. Ezt az ellentmondást úgy oldották fel, hogy házanként a felbecsült kárt elosztották egy, a minisztérium által előre meghatározott, egységes négyzetméterárral (Devecserben 120.000, Kolontáron 100.000 Ft/m2), és ebből jött ki az az alapterület, amit végül az egyes családoknak megítéltek.
4/59
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: Mizsei Anett
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: Mizsei Anett
A VeszprémBer tehát megnyerte a közbeszerzési pályázatot, s ekkor rendezni kellett a Kós Károly Egyesülés jogi státuszát is a projektben. Minden korábbi munkát - felmérés, ajánlati tervek, mintaépület tervei, költségvetés, számtalan egyeztetés - ingyen végeztek. Ekkor volt az a kritikus pillanat, amikor eldőlt, hogy kapnak-e megbízást a további feladatokra. A generálkivitelező és az építészek között a - már-már természetes - kezdeti bizalmatlanságot sikerült áttörni és megszületett a megállapodás, ami alapján a Kós Károly Egyesülés képviseletében Turi Attila irodáját, a Triskell Kft.-t bízták meg a generáltervezői feladatokkal és Turi Attilát az újjáépítés építészeti és mérnöki munkáinak vezetésével, akinek egyetlen kikötése volt csak, hogy a szerződésben benne legyen a folyamatos jelenlét, a tervezői művezetés. Jellemzően a kivitelező ezt az elején nem értette, és nem is nagyon akart erre külön pénzt áldozni, bízva tapasztalt munkatársaiban és felkészült csapatában. Azonban a katasztrófa utáni helyzet emberi oldalról nagyon más, s menet közben számtalanszor bebizonyosodott, hogy a helyszínen tartózkodó építészek segítsége nélkül a projekt nem tudott volna ennyi idő alatt, ilyen minőségben elkészülni. Ma a VeszprémBer nagyra értékeli, hogy a Vándoriskola 2-3 fiatal építésze mindig jelen volt, illetve most, a vége felé 5-6 tervező is a helyszínen tartózkodik a heti 2-3 alkalommal rendszeresen egyeztető Turi Attila vezető tervezőn kívül. A Vándoriskolás építészek a Vándoriskola blogján rendszeresen beszámoltak az építkezés alakulásáról.
A Kós Károly Egyesülés belső pályázatot hirdetett 58-140 négyzetméteres típustervek elkészítésére, s a Kossuth-, és Ybl-díjas építészekből álló zsűri döntötte el, hogy mely tervek kerültek bele abba a 15-be, amelyeket aztán a leendő lakóknak különböző fórumokon bemutattak. A típustervek testreszabásában, valamint a végleges kiviteli tervek kidolgozásában – függetlenül az eredeti tervező személyétől – az Egyesülés nyolc irodája, a szakági tervezőkkel együtt csaknem 50 mérnök dolgozott. A szerzői jogokról minden vezető tervező lemondott, hiszen az adaptációk (akár többszöri) átdolgozása már csapatmunkában történt.
10/59
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: Mizsei Anett
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: Mizsei Anett
Az első ajánlati mintafüzet arra kellett, hogy egyrészt annak segítségével a lakók a „menni vagy maradni" kérdésre választ tudjanak adni, másrészt azért, hogy meg tudják becsülni a várható költségeket és sínre kerüljön a közbeszerzési pályázat. A második körben a tervezők már a konkrét - de még nem testre szabott - igényekre típusterveket tettek le az asztalra, amelyek rögzítették a négyzetmétereket, ajánlatot adtak a külsőre és az alaprajzi beosztásra, ami alapján a családok választani tudtak.
Ezzel párhuzamosan Devecserben szabályozási terv módosításra volt szükség, hogy az újonnan felépítendő lakónegyedek a faluszerkezetben hova kerüljenek, milyenek legyenek az utcák, a telekkiosztás, a közművesítés, stb. A szabályozási terv (Pannonterv Kft, Halász István) Zsigmond László építész beépítési terve alapján készült, a Belügyminisztérium Építésügyi Államtitkárság folyamatos kontrollja és számtalan egyeztetés során. A területet szándékoltan a katasztrófa helyszínétől a lehető legtávolabb jelölték ki, hogy segítsék a családok számára az újrakezdést. Ugyanebből az okból vetették el, hogy a házak tartószerkezeteit könnyűszerkezetes, szerelt technológiákkal építsék meg. „Ide, ezután a katasztrófa után megnyugtató, szilárd téglafalak kellettek az emberek lelkének." – magyarázta Turi Attila.
A teljesen új, tulajdonképpen zöldmezős beruházásban megvalósuló lakónegyedbe költöző családoknak a szomszédság kérdése legalább annyira fontos volt, mint a ház és a 800-1100 négyzetméteres telek. A tervezők erre és még sok más apró részletre is odafigyeltek, moderálták a konfliktusokat és persze az elő-előbukkanó emberi problémákat az engedélyezési és kiviteli tervek készítése során. Ügyeltek rá, hogy az egykori szomszédok - ha úgy akarták - együtt maradhassanak, vagy épp ellenkezőleg, minél távolabb kerüljenek egymástól.
25/59
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
Minden egyes típustervhez előre elkészítettek 4-5 alaprajzi és homlokzati variációt, amiből az egyes családok a nekik megítélt négyzetméter függvényében választhattak. Az építészek emberfeletti teljesítményt nyújtva a jogi/anyagi kereteken belül minden egyéni igényt figyelembe vettek. Ennek köszönhető, hogy ha ma végigsétálunk az új utcákon, az első, ami szembetűnik, hogy az egységes utcaképben minden ház más és más. Az oldalhatáron álló, tömör kerítéssel épült, hagyományos megjelenésű típustervek mindegyike egyedi arculatot kapott. A különböző alapterületű házak a jelentős (nem ritkán háromszoros) méretkülönbségek ellenére is harmonikusan illeszkednek. Az anyagok - tégla, fehér vakolat, cseréptető, fa fedélszék - mind az elvesztett falut és a környék egyedülálló építészeti hagyományait idézik.
Tisztában kell azzal lenni - s talán ezt az apróságot kevésbé érzékelte a generálkivitelező -, hogy itt a megrendelők egyszerre sokan vannak és nagy részük nem tud építészeti tervet olvasni, s hogy megszámlálhatatlan mennyiségű kérés érkezik majd feléjük, amit kellő érzékenységgel és differenciálási képességgel kezelni kell tudni. Turi Attila szerint ez a munka nagyrészt a kommunikációról szólt, ami óriási energiákat követelt mindannyiuktól. Katasztrófa után nem csak a fizikai világot, hanem az emberek lelkét is újjá kell építeni, amihez nem elég a profi kivitelezői gyakorlat. A lélek - akár csak egy ház - építése különféle stációkból áll, amelyeket mindig a kellő időben kell kezelni. Ebben a lelki újjáépülésben az építészek a jövőre irányított figyelem és az azzal kapcsolatos gondok megoldásában nyújtottak segítséget, míg a Máltai Szeretetszolgálat az éppen akkor és ott aktuális problémák rendezésében. Így például mindenkit albérletben tudtak elszállásolni, s nem kellett hónapokig tornacsarnokban lakniuk a fedél nélkül maradt családoknak. Az újjáépítésben minden magyarországi karitatív szervezet részt vett, helyszíni irodát nyitott és kivette részét a munkából.
35/59
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
A húsz-harminc házból álló tervcsomagokra gyorsított eljárással, a Belügyminisztérium Építésügyi Államtitkárság koordinálásával a Megyei Kormányhivatal öt nap alatt adta ki az az engedélyeket, miközben már javában készültek a kiviteli tervek is. Februárban felvonult a VeszprémBer, és megindult a lakónegyedek építése, miközben egy mintaházat már december közepétől kezdve építettek, hogy az emberek mielőbb saját szemükkel láthassák, milyen lesz leendő otthonuk. Tudták, hogy a lakosság irányában kulcsfontosságú a jó kommunikáció minden formája. A lakók itt kényszer-szülte megrendelők, kétségbeesett emberek, akiknek tulajdonképpen eszük ágában sem volt építkezni. Sokan az azonnali elköltözést választották, mert a térségben amúgy is nehéz a megélhetés. A hirtelen beinduló elvándorlás viszont beláthatatlan következményekkel járt volna a falvak és az egész térség életére nézve. A tengernyi egyeztetés és beszélgetés lassan bizalmat ébresztett az újjáépítésben. Zsigmond László ötlete volt, hogy a katasztrófavédelem szervezésében a családoknak kirándulást szervezzenek a Beregbe, hogy megnézhessék az ottani újjáépítést. Megnyíltak az otthonok, a helyiek tárt kapukkal, jó szóval, pálinkával, kávéval, süteménnyel várták a devecseri és kolontári embereket, és ezzel megtört a jég: Devecseren 87, Kolontáron 21 család úgy döntött, hogy marad.
Mivel a katasztrófáért nem a magyar állam volt a felelős, itt az állam nem kárpótlást, hanem kárenyhítést nyújtott az otthontalanná vált családoknak. Ennek fejében a megindított kártérítési perben az állam kollektíven képviseli a károsultakat a MAL Zrt. elleni perben. Az újonnan felépített házak, utcák, közművek, parkosítás Devecserben és Kolontáron cca. három milliárd, a sérült természet lúgtól való megtisztítása közel tizennégy milliárd forintba került. Ma már a földeken energianövények nőnek, a falvak belterületén az elbontott házak helyére pedig közparkot terveznek. Tíz hónappal a tragikus októberi napok után a családok beköltözhetnek majd új otthonaikba. S itt meg kell említenünk a kivitelezők munkáját is. Valamennyien szépen, igényesen és lelkesen dolgoztak, hogy a leendő lakók által kért valamennyi apróság is a helyére kerüljön. A generálkivitelező VeszprémBer Zrt. lehetetlenül rövid határidő alatt, igen magas színvonalon, profin menedzselte az újjáépítés bonyolult logisztikáját, s mindemellett 250 ház elbontását.
47/59
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
Felmerül a kérdés, hogy az OKF vagy a Belügyminisztérium miért nem pályáztatta meg az újjáépítéssel kapcsolatos tervezési feladatokat, így ezt meg is kérdeztük Turi Attilától. A legfőbb ok a – kihirdetett – katasztrófa helyzet, az ebből adódó időhiány. Az előkészítési, tervezési feladatok párhuzamossága, az újjáépítés szervezeti ütemterve nem tette lehetővé egy korrekt pályázati program kiírását, hisz decemberig azt sem lehetett tudni, mennyi lakást kell építeni, milyen nagyságban és mekkora telkeken. A katasztrófa által okozott károk elhárítása és enyhítése katonai jellegű szervezet fegyelmezettségét és összehangolt működését igényli, s az újjáépítés feszített tempójában ennek részévé válik az építészet is. A Kós Károly Egyesülés egyedülálló magyarországi építész cég-szövetség - hálózat -, amely bár különálló vállalkozásokból áll, képes rövid idő alatt teljesíteni az ilyen esetben méltán extrémnek nevezhető elvárásokat. Az Egyesülés pár fős építészirodái olyan szellemi közösséget alkotnak, amely kritikus helyzetben pillanatok alatt feloldja a vállalkozások mint különálló entitások határait, és ez a közösség egyetlen nagy virtuális szervezetté válva a katasztrófavédelem működési rendjéhez és a munkákat irányító ÚKKK (az OKF irányítása alá tartozó Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ) kemény ütemezési elvárásaihoz gond nélkül tudott illeszkedni.
November elejétől február végéig – nem egészen négy hónap, vagyis karácsony és újév nélkül is kevesebb, mint nyolcvan munkanap alatt – több, mint száz különböző családi ház sokszor átrajzolt teljes ajánlati, engedélyezési és kiviteli tervdokumentációját készítették el, személyesen egyeztetve minden érintett családdal, hatósággal, katasztrófavédelemmel, minisztériummal, kivitelezővel, szakági tervezővel. Pályáztatásra ilyenkor nem sok idő marad, és ha még le is lehetne bonyolítani, akkor is kérdéses, hogy a pályázaton nyert tervezőirodák képesek lennének-e ilyen szoros időkeretben ilyen összehangoltan dolgozni, és ha igen, akkor vajon a végeredményt tekintve egységes képet kapnánk-e – közös szellemi gyökerek nélkül?
Nyilván a kérdésre a választ mindaddig nem tudjuk, amíg ki nem próbáltuk. De kérdezzük meg magunktól azt is, hogy ha kritikus helyzetbe kerülnénk, akkor mi mit választanánk, a járt utat vagy a járatlant? Várnánk, míg minden adat rendelkezésre áll egy pályázat kiírásához, (statisztikai adatok, rendezési terv, telekosztás), szakértenénk, vizsgálódnánk, vagy a már kipróbált rendszert továbbfejlesztve cselekednénk? Az OKF döntését - hogy azonnal Turi Attiláékhoz fordult segítségért - nehéz kritizálni.
54/59
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
A másik megkerülhetetlen, szakmai kérdés lehet a megvalósuló falusi lakópark építészeti-vizuális-urbanisztikai minősége. Olyan - kortárs helyett - helyspecifikus, múltból merítő, burkolt-díszített épületek ezek, amelyek belül a mai életmód térszerkezetét, berendezéseit és technológiáit követik, s amelyek ilyen mennyiségben és nem-ismétlődő kombinációban vállaltan hagyományos összképet alkotó lakóparkot adnak ki. Első olvasatban a külső és a belső között ellentmondás feszül, forma és a tartalom között feszültség van.
Mégis, ennek ellenére a helyszínen tett séta alatt – meglepően – mindez másképp hat, ott ez a kérdés jelentéktelenné zsugorodik1. A ház-sokaság, az ismerős formák, az utcakép egysége, a részletgazdagság és nem utolsósorban a tágasság érzete mesekönyvek és rajzfilmek mélyen belénk ivódott, idealizált faluképét idézik fel. Ez csak valami archetipikus kép lehet, valami, amit az emlékek színeznek ki, mert ma már csak ott ragyognak fehérre meszelt piros tetejű házak a bárányfelhős kék ég alatt, a tavaszi határ friss zöldjével és fák méregzöldjével a háttérben (Ez a kép megtalálható pl. Magyarpolány ma is – bár sokszor külföldiek által – lakott, felújított házaiban). A giccs fölötti abszolút giccs ez, olyan idill képe, amit csak a művészet mer magának kisajátítani büntetlenül, akkor is csak a lélek dinamikájának fokozása, a lapos közönyből való kimozdítás érdekében. Ahogy Reisenbüchler Sándor is tette ezt az „Isten veled kis sziget" című, 1986-os animációs filmjében azért, hogy a vízerőmű gátjának megépítésével elárasztásra és halálra ítélt kis sziget s rajta a falu földöntúli idillje és pusztulása közötti érzelmi távolság a lehető legnagyobb legyen, hogy soha ne feledjük a rombolás súlyát, erejét és értelmetlenségét.
Ott áll az ember ebben a hihetetlenül ragyogó, furcsa, ambivalens képben és nem tud a hatása alól szabadulni. Mintha Reisenbüchler filmjét időben visszafelé nézve megérkeztünk volna a felhőtlen múltba, a boldog kezdetekhez. Fehér házak, piros tetők a szikrázó napsütésben, kék ég... Lehet, hogy így kell építészettel lelket gyógyítani? Lehet, hogy pontosan ezt az idillt kell itt megépíteni, hogy az itt élők hinni tudjanak a jövőben? Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy milyen is lenne egy kortárs formavilágú, elegáns lakópark itt, a súlyos környezeti katasztrófával beazonosított Devecser és Kolontár határában.
50/59
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
Devecser, Kolontár 2011. június - fotó: perika
A széles, majdan zöld, ma még félkész utcákat járva olyasmivel ismerkedhettünk meg, ami eddig nem létezett: ma épülő, teljesen új faluval. Hogy ennek hogyan kellene kinéznie, arra pontos és egyedül üdvözítő választ a legbölcsebb sem adhat. A Kós Károly Egyesülés építészei megálmodtak egy lehetséges irányt, amit az adaptációk során az egyéni igények formáltak organikus összképpé. „Kivétel nélkül mindenki jobb házat, jobb életkörülményeket kapott, mint ahonnan el kellett jönnie" - mondta Turi Attila.
Turi Attila pontosan megfogalmazta, hogy mitől válik valóban kortárssá ez a lakóterület. Egyfelől a korszerűbb, használhatóbb, értékesebb ingatlanoktól, másfelől pedig attól, hogy felismerték a kimondatlan igényeket is: biztonság, derű, harmónia, hagyomány. Aki a ma divatos irányzatokat kéri számon ezeken a házakon, téved. Az embereknek itt elsősorban kapaszkodóra volt szükségük, amit az építészekben, munkájukban és hozzáállásukban meg is találtak. S nem csak fedelet kaptak a fejük fölé.
Lesz-e itt igazi falusi élet, tud-e egy harmonikus építészeti környezet közösséget építeni? Turi Attila bizakodik. Lehet, hogy a most mesterségesen létrehozott néhány utcás mag idővel organikusan körbeépül újabb és újabb utcákkal, de az is lehet, hogy így marad, különálló negyedként. Ez attól is függ, hogy Devecser és Kolontár megtartóereje hogyan alakul a jövőben, tudnak-e itt az emberek megélhetést találni, tud-e a közösség fejlődni, gyarapodni. A táj mindent feledtetően gyönyörű, az új lakónegyed meseszerűen szép és harmonikus. Utóéletét mindenképpen érdemes lesz figyelemmel kísérnünk.
Pásztor Erika Katalina, Mizsei Anett
19:27
HŐSZIGETELÉS nincs a házakon ? jól látom a terveken? http://blog.vandoriskola.hu/?q=blog/ajanlati-tervek-1 és az építési képeken is? http://blog.vandoriskola.hu/?q=blog/egy-terasz-szueletese csak a tulipándíszek? http://blog.vandoriskola.hu/?q=blog/vakolatparade-iii 2. kérdésem fel sem merült PASSZÍV házat, pl a lakóparkra közös hőszivattyúval (megkockáztatom hűtés-fűtéssel) ? itt láccik, hogy kémény van, valszeg gázkazánoknak http://epiteszforum.hu/imagelist/gallery&nid=18890&img_id=95608 3. kérdésem a 400 eFt/nm be nem fért bele SZILÁRD (vb) födém? +1 ezeket a ronda beruházó? vagy a gonosz kivitelező lehúzta?
23:42
@Mizsei Anett: hello dundiégó 1. A külső falak Porotherm Profi falazóelemből készültek, 2 cm hőszigetelő vakolattal. 2. A linkelt fényképen ügyesen ismerted fel a kéményt, viszont az nem a gázkazáné, hanem tartalék kémény (Leier). 3. A födém szerkezének eldöntésekor döntő tényező volt az idő. Mivel a károsultak rokonoknál, albérletben vannak (voltak) meghúzódva, így a gyorsabb könnyűszerkezet melletti döntés született. A számítógép mellől nézve lehet hogy megérte volna nekik még egy hónapot várni a kerámiabetétes födémre, de számukra most már minden nap számít. (mellesleg a 400ezer az 300 ezer bruttó) +1: gyere el, nézd meg az építési minőséget. Nincs ronda beruházó, sem gonosz kivitelező. Közép-felső kategóriás anyagok kerültek beépítésre: Porotherm profi tégla, Tondach és Creaton cserép, számos házon vörösfenyő látszó faszerkezetek, hőszigetelő vakolat, vödrös Baumit színezőanyag, gránit külső lépcsők, I. oszt. fa nyílászárók, a járdák Barabás térkővel burkoltak... jó hétvégét Csóka Balázs
07:27
@csoszka: HŐSZIGETELÉS NINCS A HÁZAKON... először is nagyon köszönöm a szíves válaszod... don Diego Vega úriember... de 0. kémény tartalékfűtésre ok, de akkor mi az "alap" FŰTÉS? ráhibáztam a "telep" kapott hőszivattyúst? (a radiátor látványa nem valószínűsíti) 300 bruttó a ház/nm , de +100 az út-járda-közmű, mint fentebb idéztem én is tehát 400 eFt/nm az új ház ára... a szilárd födém nem idő kérdése, hanem kultúráé, de nem akarom ragozni. más kérdéseim. ha már vagy kedves. 1. A tervezést tényleg "ingyen" ajánlottátok fel? Úgy is ment? Végig a művezetések, 200km útiköltség stb? Egy fillér se? sőt nektek került pénzbe? Gratulálok, gáláns... http://www.origo.hu/itthon/20110624-riport-a-kolontari-ujjaepitesrol-es-az-uj-kolontari-hazakrol.html azt írják a lakók: 2. "Nem értik, miért van jelzálog a házakon" Számításaim tudod igazolni? 80-100 eFt/nm "kár izé", 100 eFt/nm közmű-út állambácsi azt is bebukta, és marad egy "rés" 200-220 eFt/nm. Ezt a kedves lakókra HITEL -ként tették rá? És hogyan lehet a jelzálog fedezet ennél kisebb értékű (az új ház)? gondolom arra meg ÁLLAMI KEZESSÉG van? 3. "itt mindig fúj a szél" talán nem véletlen volt üres a terület, nem terjeszkedett rá a falu... "Organikusként" nem merült fel, hogy a meglévő falu "szövetbe" lenne legorganikusabb beépíteni az új házakat? vagy a politikusok vetették el, mert akkor nem elég látványos? (értsd nem egyben "vágnak át" - (szalagot) ) jó 7végét z.
07:12
"a kárértéket kormány határozza meg? ez egy közbenső vicc lehet... dönt és alperesként fizet... gratula" S mégis mi lett volna jó? Ha a ház nélkül maradt pár száz család szépen kivárja a per végét? Akkor megkapja a kártérítést, aztán mehet Isten hírével... Bocsánat a következő kicsit ízetlen megjegyzésemért, de: Aki csak köveket szeretne dobálni, az menjen Devecserre, még szerintem szükség van efféle dolgos kezekre. ;)
16:23
szép munka. vészhelyzet volt. esztétikailag és műszakilag kb 20-30 éves lemaradás. és ez jócskán megelőzi a gazdasági lemaradásunkat tehát dicséretes a funkcionalitás szintén. külön említésre érdemesek a hangulatos nappali teraszok... kicsit lehangoló ha az ember véletlen egy osztást elvégez fejben. a bruttó 10 ezer m2 az kb 8000 m2 nettó... de itt nem illik OSZTOGATNI... karácsonykor sem kérdezzük a nagyitól mennyibe került a beigli... ez közel 400 ezer ft/nm ár... hm összevetve a gagyi részlet anyagokkal enyhén túlzásnak tűnhet (telek ár nélkül) de ez ne keserítsen el senkit. ha használtat vesznek, akkor: -eladó családi ház Kolontár, 120nm 9 millió Ft, 75 ezer Ft/nm, amihez pluszban, ingyen: a "404 nöl telekkel,garázzsal,műhellyel,ólakkal,pincével" -"Kolontáron Ajka és Devecser között csendes, nyugodt, erdő melletti helyen 2 szoba, konyhás, fürdőszobás, központi fűtéses, részben felújított családi ház pincével, kamrával, gazdasági épületekkel, fúrt kúttal, 1945 m2 udvarral, 1381 m2 kerttel, 2.2 ha földterülettel egészségi okok miatt" 8,5 millió, azaz kb 100 eFt/lakás nettó nm +no comment megépült a mementó. a XXI. századi skanzen. szép munka ez a varázslatos 400 ezer Ft/m2, nem egyedi: ennyibe kerül a vasút FELÚJÍTÁS is... (Szajol 67 km) 400 ezer Ft/nm... érdekes véletlen... Bereg... "polgári (?) kormány 1.0" első éve... dé ja vu
16:55
@halottember: Tényleg nem tudom, miért jó egyeseknek mindenen CSAK fanyalogni, mindenben megkeresni, hogy mitől tudnánk már végre rosszul érezni magunkat egy kicsit... És most tényleg nem hurráoptimizmust propagálnék, azt úgyis megteszi a (mindenkori) állam... Az elemzéseknek, ÉPÍTŐ jellegű kritikának mindig helye van! DE csak úgy van étrtelme/haszna a lehúzásnak, ha ott van vele szemben egy jobban sikerült megoldás fölvillantása, ellenkező eseteben puszta önsorsrontás, önmérgezés a dolog... Mindamellett 400/m2 az persze így durván hangzik, de ki tudja, hogy ebben benne van-e az összes romeltakarítás, veszélyes anyag ártalmatlanítás, meg kitelepítéses cuccok mindenféle járulékos költsége is? (Szeretném remélni.) Persze nincsenek illúzióim a (mindenkori) állami jellegű beruházások költséghatékonyságát illetően, de a most meglévő környékbeli épületek áraival való összehasonlítás azért mégiscsak meglehetősen tudománytalan... (nyílvánvalóan borítékolható durva műszaki-komfortbeli tartalmi különbözőség...)(mégha talán nem is az árakból következő arányban.) És tényleg lenne mit csámcsogni az esztétikai-funkcionális-műszaki megoldásokon is, de újból csak azt javaslom, hogy inkább mondjuk bármelyik új magyar émelyítő "kertvárossal" vessük össze ezt a dolgot és máris jobb a dolog optikája...
18:22
@halottember: Nagyon egyetértek. Amúgy, csak a cikkben írottakból, hogy mi mennyi, engedtessék meg kiemelnem két idézetet. Az első: "A generálkivitelező VeszprémBer Zrt. lehetetlenül rövid határidő alatt, igen magas színvonalon, profin menedzselte az újjáépítés bonyolult logisztikáját, s mindemellett 250 ház elbontását." Itt a hangsúly a "mindamellett" 250 ház elbontásán van. Gondolom, ez is beleszámít a 3 milliárdba. A másik idézet a régi és új házak értékkülönbözetéről szól: "a térségben az egyes ingatlanok használati és piaci értéke között meglehetősen nagy a különbség. A nominális kárérték megtérítése nem lett volna elegendő sem az építkezéshez, sem az újrakezdéshez. Ezt az ellentmondást úgy oldották fel, hogy házanként a felbecsült kárt elosztották egy, a minisztérium által előre meghatározott, egységes négyzetméterárral (Devecserben 120 000, Kolontáron 100 000 Ft/m2), és ebből jött ki az az alapterület, amit végül az egyes családoknak megítéltek.”
18:32
@halottember: Az osztás-szorzás helyett. OKF üvegzseb: 240.000/m2 + Áfa (300.000.- brutto)nem kevés, az biztos. December-januári kezdéssel, 4 hónapos tempóval, járulékos költségeivel. Való igaz, a környéken harmadáért lehet házat kapni, "kicsit" más műszaki állapottal. Ezért osztották a kárértéket 100, illetve 120 ezer forinttal,hogy a piaci érték és a használati érték közötti összemérhetőség meglegyen. Magyarul: a Magyar Állam minden kárforinthoz -az építkezőknek- megelőlegezett 2 forintot, ellenkező esetben tömeges elvándorlás kezdődött volna, ami nem szerencsés. Az, hogy ez 20-30 év lemaradás-e inkább izlés kérdése, mindenkinek a sajátja szerint. Tészta
19:01
@tészta: hm. a 300 az 400 (lásd cikk)... gondolom ez volt a legjobb ajánlat:) a kárértéket kormány határozza meg? ez egy közbenső vicc lehet... dönt és alperesként fizet... gratula jól értem, hogy a kárérték 100-120? aztán az államnak kerül 400-ba... ez a dupla ugye? ez nem a (3,5-)négyszeres? azt is jól értem, hogy szerencsétleneknek még hitelük is lett a szép új házon? plusz egyéb eladási tilalmi kötöttségek? durva dupla röghözkötés? persze tudom önként... akkor a tartalmat: a használt 100-ban és az új 400-ban mi van. ami mindkettőben: közművek, út stb amivel több a használt: TELEK... tudom persze ingyen van.... a bontás:) igen: nagy tétel... nem csak az szól amellett hogy a kártalanítás során 4-5 ször hatékonyabb lett volna... hanem a többi szerencsétlen akik kártalanítás nélkül "simán" csak az ingatlan értéken buktak, vagy bedőlt hitelek... stb azoknak egy kis ingatlanpiaci kereslet... egy nincs ebben a verzióban pártkasza...
20:35
@tészta: Némi gondolkodás után, hogy ti. kell-e, szabad-e Önnek válaszolni arra, amit és ahogyan írt, úgy gondoltam, hogy igen. A katasztrófához képest ez semmiség. Tehát: a szerencsétleneknek nem lett hitelük a házon. Turi épületfelsőrész-készítő úr a válaszában, amikor "megelőlegezésről" írt, akkor a kivitelezők felé irányuló pénzáramlást említett, amely pénzáramlás forrása azonban nem az iszapkárosult. Engedelmével hosszan, több helyről idézek: "Kormányrendelet szabályozza a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak kárenyhítését: a rendelkezés szerint megsemmisült ingatlanjaik helyett új, vagy használt cserelakásra, ingóságaik kártérítésére 500 ezer forint értékhatárig, egyéb értékeik elvesztése miatt 200 ezer forintig kaphatnak kárpótlást - közölte Muhoray Árpád vezérőrnagy, kármentesítési parancsnok Devecserben [2010 novemberében]. A kárenyhítés szempontjából új ház építésére, cserelakás vásárlására, megsérült ingatlanjaik helyreállítására kérhetnek támogatást, vagy egyedi igények esetén pénzbeli hozzájárulást a károsultak. Pénzbeli támogatást azok kaphatnak, akik véglegesen más családnál, például idős szülőknél találtak megoldást a lakhatásra. Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/24057#ixzz1PHetJaO8 Toldi Tamás [devecseri polgármester] közölte, hogy az önkormányzat az állami kárenyhítésről külön rendeletet alkotott, eszerint a lakóépületekben lévő ingóságok pótlása három részben történik: a Magyar Vöröskereszt a háztartási gépeket, a Magyar Bútor és Faipari Szövetség a bútorokat, a segélyszervezeteket tömörítő Civil Humanitárius Koordinációs Központ pedig az egyéb ingóságokat pótolja. A rendelet szerint a bútorok pótlására maximálisan egymillió forintos vásárlási utalvány adható, a károsodott lakóépületbe bejelentett személyek ruha- és élelmiszerkárainak megtérítését 200 ezer forintos értékhatárig vállalta az állam. A lakosság kárigényét az önkormányzat öttagú szociális bizottsága bírálta el, a támogatásról szóló szerződést a kárrendezési és újjáépítési csoport kötötte meg a károsultakkal. A polgármester beszámolt arról is, hogy a mentesítési munkálatokban megrongálódott vagy elbontott kerítések helyreállításához ingatlanonként legfeljebb 300 ezer forintos támogatást ad az állam az önkormányzaton keresztül, a kérelmeket a költségeket igazoló számlákkal augusztus végéig lehet beadni."
15:28
@tészta: A költségbecslési segédlet szerint(amit már nem ingyen kapunk) az átlagos családi ház négyzetméter-ár pontosan úgy nettó 240 eFt idén, mint amennyiről "tészta" beszámolt. Ezt egyrészt azért nem illik összehasonlítani egy helybeli eladó ház árával, mert Trabantot sem hasonlítunk össze BMW-vel. Az átlagos falusi ház kivitelezésének műszaki szinvonala és ezeknek a műszaki ellenőrzés és fokozott tervezői művezetés mellett épült házaknak a műszaki színvonala közt ugyanis még ennél is nagyobb a különbség, hogy az egyéb különbségekről most ne beszéljünk. A másik lényeges összefüggés az, hogy egy nagyobb városban jobb helyen talán visszakapja az eladó az építési költséget netán egy kis haszonnal, de falun nem üzlet egy új házat se eladni, legtöbb helyen az építési költség felét se lehet megkapni érte.
19:35
@halottember: kárelhárítás stb nincs benne... új út, közmű igen. de ez nem kellett volna "használt" lakásnál a főépítész (Turi Attila) mondása szerint (lásd egyik cikk) 30 millió egy "átlag" 100 nm es, azaz a 400 ból, 100 közmű, 300 eFt/nm pedig az építés... csak akit érdekel hol a pénz... igen, hasonlíthatjuk Albániához. csak hát hagyományosan az építőipar az német... a világ első túl közel van (+Ausztria) sajnos a többi szomszéd se jó viszonyításnak...
04:28
@Pákozdi Imre: Bocs zorro, maga néha csak úgy körbejárja és megköpködi a topicokat?
07:04
@Pákozdi Imre: Albániát céloztad, akkor azt lehet utolérjük nem sokára... (200 év) sajnos én a németekhez viszonyítok... tudod egy kultúrkör volt még a dualizmusban... Hajrá magyarok!
07:51
@Pákozdi Imre: Igen sürgős lehetett így -alig egy hónappal a cikk megjelenése után- igazságot tenni. Bizonyára csak valami szörnyű spanyolnátha tartotta távol Zorro barátunkat eddig, s ezért nem sikerült megmenteni Devecsert ettől a "katasztrófától". (Ti. az újjáépítéstől.) :)
10:32
Nyílván lehetne szőrszálat hasogatni, de szerintem nem érdemes/elegáns, inkább örüljünk neki, hogy gyorsan lettek ezek a házak, láthatólag gondosság, jószándék, érzelmek által vezérelt teremtés útján. Összehasonlításul meg (a mai magyar "normál" tömegviszonyok romlott levegőjébe beleszippnatva) érdemes megnézni kb. bármelyik nagyváros frissparcellás új alvó "kertvárosát" a sok bugyiszínű gagyiterrán giccsel, na ezekhez képest ITT és MOST igen magas minőséget látunk... Elismerésem a résztvevőknek!
13:26
Engem a konyháról készült kép mélyen felháborított, mert ilyen soviniszta konyhát rég nem láttam, és ez nem pénz, hanem tervezés kérdése! Kevés pénzből is lehet jót, jobbat, mint korábban volt, tervezni - ez botrányosan rossz! Egy egészen más példa nyomán most úgy is ki vagyok hegyezve az elavult életmodelleket követő tervezésre, de ilyen rosszat rég nem láttam. Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/
15:57
@EMA: Bocsánat, kedves Éva, pontosítaná a "soviniszta konyhát" illető kifogását?
23:04
@Pákozdi Imre: Aki a konyhában dolgozik, az max. a fallal beszélgethet. Még az ablakot is sajnálták tőle. A korszerűtlen és esztétikától mentes bútor csak ezek után következik. Azért soviniszta, mert azt feltételezi, hogy az asszony csak dolgozzon ott magában, lehetőleg a ház egyik sarkában - a falból ítélve, mert tervet nem láttam. A konyha a családi élet központja kéne legyen. városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/
05:43
@EMA: Feltételezem, hogy EMA "hímsoviniszta" konyhára gondolt, amikor "soviniszta konyháról" írt. Ez azért annyiban nem ül, hogy amikor megnéztem a Vándoriskola blogján a terveket, mindössze egyetlen, ajtóval lezárt, telekhatár melletti magasra tett szellőző ablakos konyha tűnt fel, amit történetesen nő jegyzett. A fotón látható konyhát nem tudtam pontosan beazonosítani, mert a tervek szinte mindegyike egy lakótérszerű étkező térbővületeként prezentálta a konyhát, fal nélküli kapcsolattal. Annyira nyilván nem erős a térkapcsolat, mint az újmódi lakótelepek "amerikai konyhája" esetében, de azért ezek a konyhák sem elszigeteltek a lakótértől. A szomszéd felé nyíló magasra tett szellőző ablak pedig mindössze csak a szellőztetésre segít rá.
20:38
@EMA: http://blog.vandoriskola.hu/?q=blog/ajanlati-tervek-1 Teljesen egyetértek, hogy az étkező-konyhának a ház középpontjának kell lennie. A fotókon a Kós 10 típusterv konyháját látja. A belinkelt cikkben az utolsó képen találja az épület alaprajzát. Ez talán meggyőzi, hogy a háziasszony nincs bezárva egy lyukba. Egyébként volt háziasszony, aki kérte a konyha és az étkező megfordítását az adott terven, az Ő háza úgy épül. A mázas kerámiákat kb 30db-os mintából választották a károsultak, a konyhabútorból is többféle típus volt. üdv Csóka Balázs
08:06
@zapata: Valóban nem elszigeteltek. Sőt, a konyha a legtöbb házban ténylegesen központi szerepben van. A nagy ablak általában az oldalhatáros beépítés miatt volt lehetetlen... :-/
13:25
Megnéztem a képeket, de hiányolom a terveket.
20:27
@EMA: Íme az ajánlati tervek a blogról: http://blog.vandoriskola.hu/?q=blog/ajanlati-tervek-1 http://blog.vandoriskola.hu/?q=blog/ajanlati-tervek-2 üdvözlettel Csóka Balázs
10:17
Szinte már kicsinyes kötekedésnek tűnik, de nagyon felbosszantott, hogy azokat a szerencsétlen elektromos vezetékeket miért nem lehetett a föld alá rakni...? :-/ Nem árt a helynek egy kis "demisztifikáció", nade ilyen brutálisan? :-)
13:12
@hartg: Hát igen, ezt a kérdést én is feltettem... Ha jól emlékszem, anyagi okai voltak. :( Az tény, hogy kár érte.
14:56
@hartg: Tészta Szóval a villanyoszlopok és a felsővezeték tényleg ciki, de kétségtelen tünete a hadtápgazdaságnak, multigazdaságnak, hívjátok aminek akarjátok. A földkábelt természetesen megpróbáltuk, válasz: 150 MFt + Áfa. Ez a beruházás cca. 5%-ka, de megintcsak tünet: szinte mindenki esztétikai kérdésként és nem kulturális kérdésként - értsd környezetkultura- kezeli. Nyilván a német E-on igazgató v. tulajdonos kicsinyke szülőfalujában nem lehetne ilyet építeni, de a periférián, a provinciában jó ez is. Valamint egy másik adalék: a település vezetők közül többen kérték, hogy ne csináljuk már, így is túl pöpec, nagy lesz itt az irigység ( tényleg van is, főleg azok részéről, akik szerencsétlenek nem hitték el, hogy lesz újjáépítés és a hamari vásárlást választották). Talán hiba volt engedni, de ott, abban a helyzetben ezt a konpromisszumot kellett megkötni annak érdekében, hogy a többi dolog beleférjen. pl. a zárt kerítés, ami ugyan ott hagyomány, de a jogi kategóriája ingóság, márpedig a kormányhatározat ingatlan kárenyhítésről szól, igy ügyeskedni kellett, hogy az is belekerüljön. Most természetesen mindenki jónak tartja, hogy épített kerítések készültek, hiszen ettől is rendezett az utca, de novemberben ezzel így egyenesen nem lehetett előállni, mert ezt is esztétikai kérdésként kezelték volna. Nem rosszindultból -ilyennel nem találkoztam- egyszerűen a dolgok természetéből fakadóan: " bokáig állunk a trutyiban és a pesti vasaltnadrágos mérnökurak a kerítés esztetikájáról évődnek" ( ez nem hangzott el, de ha rosszkor kezd el az ember egy mondatot, ebbe a kategóriába csúszik. Szóval ennyit a bizonyítvány magyarázatról. Az ablakkeretek: 2-4 cm kemény polisztirol, ragasztva, technológia szerint, lehálózva, valami csúszpájzal lekenve, glettelve, festve.
15:45
@hartg: Ameddig a földkábel Magyarországon csak a belvárosokban (és ott se mindenütt) és a lakótelepeken ismert fogalom, addig ez legyen a legnagyobb baj. Különben ma vagy tegnap raktak fel az ArchDailyre egy torontoi üzlet átalakítást, ott is pont olyan szépen ott lóg a közvilágítási(?) kábel a kandeláber oszlopok közt, mint Kolontáron a légvezeték.
19:00
@zapata: Nem Kolontár mai helyzetében, és továbbra is elismeréssel az építők iránt írom, a felvetett légvezeték-kérdés kapcsán: Földkábel + fedett árok + járda = európai falu.
12:18
@Pákozdi Imre: Az utcakert/utcafásítás azért nem maradjon ki az európai falu ismérvei közül, ha utcaképről beszélünk - elég ha Magyarországon kimarad.
A beszámolóból - bár érintőlegesen foglalkozik vele - hiányoltam annak megemlítését, hogy az iszappal elöntött területen szanált házak helyén létesülő új közparkot Morvai István tájépítész - tervezési munkájának ingyenes felajánlásával - tervezi, ezért a tisztelet mindenképpen megilleti.
Az pedig a mi szegénységi bizonyítványunk, hogy nem kell két kezem hozzá, hogy meg tudjam számolni, az elmúlt 20 évben hány új közpark született Magyarországon. Tragikomikus, hogy ezek közül egyik a devecseri lesz...
12:39
@bardóczi: Elnézést én meg pont azért nem említettem a fákat, mert - bár a konkrét példán nem így látszik - itthon a falvak és a kisvárosok hagyományos képét ma is meghatározza az "akácos út". Sőt, a régi főtér és/vagy vásártér fásításával sem szokott baj lenni.
13:44
@Pákozdi Imre: sajnos szokott, a légkábel-ügy erre is kiterjed, ahogyan a közművek megválasztott helye is. És ez a helyezet egyre komolyabban fenyegeti az "akácos utat".
16:11
@bardóczi: Persze, igaza van. Én csak azért nem soroltam fel a fásítást, mint fájó hiányt, mert falvainkban láthatóan sokkal több a fasor, mint a fedett árkos, földkábelezett, járdázott útmente.
08:52
@Pákozdi Imre: Fásítás lesz mindkét településen. az utakon fasorok, előnevelt ( cca. 5 cm átmérőjű) fákkal, kertészeti terv szerint. Minden portára ültetnek egy előnevelt fát a gépkocsi beálló környékére. Az előkerteket ( Kolontáron 5 méter, Devecseren 3 méter) a járda mellett ültetett sövény választja le. Ez Kolontáron jogilag is a telek része, Devecseren közterület, de nyilvánvalóan a házhoz és lakójához tartozik ( kis lelki ráhatás: ki az utcára !) Kolontáron két kisebb közpark (2x1200 m2 ), Devecseren egy nagyobb, 0,5 HA-os közpark épül, fásítva, dombocskákkal, játszótérrel. Július első felében a Műegyetem építész hallgatói két építményt építenek fel a parkokban. Tészta
18:42
nagyon izgalmas tudósítás, és az utolsó bekezdés igazán a szívemből szólt, csak drukkolni tudok, hogy ez a régi-új falu működjön, éljen, sikerüljön. vissza kellene majd menni egy év múlva, öt év múlva amikor már látszik, hogyan használják az emberek. egyetlen apróság okozott hiányérzetet bennem: hol járunk, Devecseren vagy Kolontáron? a képaláírásokból ez nem derül ki, vagy ha keveredik a két helyszín, érdemes lenne szétszálazni őket.
08:27
@zsuppanandras: Mindkét helyszínről vannak fotók - szétválogatva nincsenek. Többségben Devecserről, mert Kolontáron egy utcát kellett csak teljes egészében megépíteni (így ott készült kisebb képanyag). Devecseren volt minden szempontból komplikáltabb a helyzet. Ahogy a beszámolóban is írtuk, a telkek "kiosztását" maguk a lakók (is) végezték, körülbelül utcánként együtt maradtak a szomszédok. Változások főleg úgy történtek, hogy egyes családoknál a már különélő generációk közelebb költöztek egymáshoz. Azt gondolom, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül a lakók itt közösséget fognak alkotni, az események, és az újjáépült falu nemcsak a mostani felnőtt lakosságot, hanem még a következő generációt is össze fogja kovácsolni. Na persze, nem úgy, hogy akkor most már örökre egymás nyakába borulunk, de valahol mégis ott lesz a levegőben a közös sors. A magam részéről mindenképp vissza fogok menni megnézni a beköltözés után, hogy cikk lesz-e belőle, nem tudom.
11:28
@zsuppanandras: Azok a fotók, amelyeken az épületeken már fent van a dísz, nincs előttük állvány, és az utcán van járda, azok Kolontáron készültek.
15:21
Nézegettem a homlokzatdíszítéses képeket, és nem tudom hirtelen, hogy ezek az elemek hungarocellből kerülnek fel ragasztással a falakra? Ez időtálló és strapabíró lesz vajon?
17:29
@városjáró: ezt hívják parasztvakításnak...illetve a nappaliban lévő 2597 ft - os praktikeres kínai lámpa...:-)
20:41
@racsostarto: Mit nevezel te parasztvakításnak? Láttál már ilyen cigánysort valahol, Európában, pláne kilenc hónappal a tragédia után? Jártál már valaha szokásos cigánysoron? Megmérted, milyen magasra csapott a vörösiszap a főutca mélyebben fekvő házainak a falán, a MOL kúttal szemben? Miről írsz, beszélsz, te....
20:49
@Pákozdi Imre: a hozzászólás kiváltotta indulatot megértem, de tudtommal ez nem cigánysor, legfeljebb cigányok is lakják. Kolontáron egyáltalán nem élt cigányság, Devecseren igen de egyáltalán nemcsak őket sújtotta a katasztrófa. ezért is lenne érdekes tudni hogy melyik települést látjuk a képeken, illetve hogy az etnikai viszonyok hogyan alakultak az újjáépítés során. mert ha vegyesen sikerült letelepíteni Devecseren az embereket, akkor az még antiszegregáció is :)
tulajdonképpen le kéne menni szétnézni
05:48
@zsuppanandras: Voltam Devecseren tavaly novemberben, az Élőlánccal mentesítettük a parkot. Ott a károsultak döntő többsége roma volt. Devecser híres volt a viszonylag rendezetten élő, kereskedő cigányairól; jóval korábban mi is vettünk tőlük használt kerékpárt. Ez a házsor, amit Erika és Anett olyan szépen bemutat, a szereplők arcából ítélve, legalábbis nagyrészt cigányoknak (és velük) épült. Le a kalappal az építői előtt, a legszélesebb értelemben értve az építőket.
07:10
@városjáró: A homlokzatdíszekről pedig: ha egyáltalán hungarocelezték a homlokzatot, szép munkát végeztek. A homlokzati díszek kontúrja ui. nagyon éles, ami nem hungarocelre vall. A stabilitásról annyit, hogy a hungarocel elemeket dübelezni (is) szokták, mielőtt drájvittal borítják. A min. előírás tudtommal 8 dübel/nm de jobb a 10.
08:33
@Pákozdi Imre: Valóban hőszigetelésből készült a díszítés (máshogy elég bajos lenne megoldani), természetesen megfelelően rögzítve. A kivitelező csapat hősiesen kivágta az utolsó levélkét és virágot is, ami a terveken és a lakók kérései közt szerepelt. :) A legmeglepőbb, hogy az adaptációk során a típustervekből a "típus" jóformán eltűnt. Az építészek tudják, melyik ház kié volt eredetileg, de külső szemlélőként még a tervek ismeretében sem volt könnyű felismerni a típusokat, olyan különbözővé váltak a megépült házak.
08:51
@Pákozdi Imre: A vándoriskola blogján lévő képek tanusága alapján egyértelműen polisztirol diszeket raktak föl. De ezzel nincs is gond. Mint ahogyan nem döngöltpadlósak a helyiségek, nem petróleumlámpával világítanak, nem gémeskút a vízellátás, s nem az udvar végében van a pottyantós budi sem. Az éles kontúr pedig egyértelműen pont polisztirolra utal. A polisztirol elemeket meg nem minden technológia szerint kell dübelezni. Sőt a dübelek hőhíd hatása miatt éppen az a cél, hogy minél kevesebb dübellel rögzítsünk. Földszintes házaknál egyébként is a teljes felületen történő ragasztás a javasolt. De emlékeim szerint a dübelezés esetén sem kell olyan sok belőle. Homlokzati díszeknél meg eleve nehézkes is volna a fölcsavarozgatás.
18:17
@sityu: Minden bizonnyal. Én egyébként a hungarocel díszítésről eszközölt, "városjárói" beszólás kapcsán mondtam el a state of art-ot - tehát hungarocell nevű polisztirol alapul vételével, no. Ahogy azt teljes szakmai egységben művelik ma a lelkiismeretesnek ismert szakemberek, hungarocel + drájvit hőszigetelés felvitelekor a Balatonfelvidéken. Hogy nyolc vagy csak hat dübel kell nm-enként, az valóban vita tárgya volt közöttük. Ezért raktak nálam, egyfajta józan kompromisszumként, 10-et négyzetméterenként :-)
20:26
@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Köszönöm a terminus technicust! Nem vagyok szakmabeli, ezért neveztem "hungarocellnek" a rátéteket. Csak érdekelt, hogy jól láttam-e, hogy azok nem a vakolat részei, de nem is gipszből vagy egyéb - a hungarocellnél tartósabb - anyagból készültek. Sok pesti homlokzatdíszt is ebből látok a városban elkészülni, és elég hamar öregednek. Nem kritika ez - hogyan is tenném - csak észrevétel.
15:04
http://blog.vandoriskola.hu/