/ ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó
Épületek/Középület

Hogy mire való – A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása

1/36

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

Csaba első tervváltozata, amit még Papp István neve alatt nyújtottak be. A pausz jobb alsó sakrában álcázásként a „Badacsony, kiállítási pavilon” felirat olvasható – Csaba nyilván munkahelyén, az IPARTERV-ben is dolgozott a rajzon. Korabeli fénykép Csaba László hagyatékából

A végleges, megvalósult terv részlete Csaba László hagyatékából

Csaba eredeti rajza a templomról, 1959 körül. Itt még más a kerítés helyzete és a harangfal kialakítása is a megvalósulthoz képest.

Az építkezés legmagasabb pontjának elérése, 1960

A frissen felépült templom Cserépváralja főutcájáról nézve. Csaba László felvétele

Az elkészült templom utcai oldalhomlokzata. Csaba László felvétele

Az udvari homlokzat a templom újkorában. Csaba László felvétele

Csaba fényképén a templom eredeti enteriőrjéről jól láthatóak az erőteljesen színezett vasbeton felületek, valamint a részben épített padsor elemei. Csaba László felvétele

A szentély még a Somogyi-korpusz felhelyezése előtt. Az ablak árnyékának kereszt alakja az oltárfalon gondosan megtervezett effektus. Csaba László felvétele

A Somogyi-korpusz és a Kondor-féle tabernákulumajtó eredeti helyükön. Csaba László felvétele

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

Az ifjabb Csaba László által a Somogyi-örökösöknél felkutatott, eredeti korpusz 3D-modellje, a sérülések kiegészítésével. Kép: Basiliskus 3D

?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
Csaba első tervváltozata, amit még Papp István neve alatt nyújtottak be. A pausz jobb alsó sakrában álcázásként a „Badacsony, kiállítási pavilon” felirat olvasható – Csaba nyilván munkahelyén, az IPARTERV-ben is dolgozott a rajzon. Korabeli fénykép Csaba László hagyatékából
?>
A végleges, megvalósult terv részlete Csaba László hagyatékából
?>
Csaba eredeti rajza a templomról, 1959 körül. Itt még más a kerítés helyzete és a harangfal kialakítása is a megvalósulthoz képest.
?>
Az építkezés legmagasabb pontjának elérése, 1960
?>
A frissen felépült templom Cserépváralja főutcájáról nézve. Csaba László felvétele
?>
Az elkészült templom utcai oldalhomlokzata. Csaba László felvétele
?>
Az udvari homlokzat a templom újkorában. Csaba László felvétele
?>
Csaba fényképén a templom eredeti enteriőrjéről jól láthatóak az erőteljesen színezett vasbeton felületek, valamint a részben épített padsor elemei. Csaba László felvétele
?>
A szentély még a Somogyi-korpusz felhelyezése előtt. Az ablak árnyékának kereszt alakja az oltárfalon gondosan megtervezett effektus. Csaba László felvétele
?>
A Somogyi-korpusz és a Kondor-féle tabernákulumajtó eredeti helyükön. Csaba László felvétele
?>
A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos
?>
A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos
?>
A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos
?>
A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos
?>
Építés közben. Kép: Major Zoltán
?>
Építés közben. Kép: Major Zoltán
?>
Építés közben. Kép: Major Zoltán
?>
Építés közben. Kép: Major Zoltán
?>
Építés közben. Kép: Major Zoltán
?>
Építés közben. Kép: Major Zoltán
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
?>
Az ifjabb Csaba László által a Somogyi-örökösöknél felkutatott, eredeti korpusz 3D-modellje, a sérülések kiegészítésével. Kép: Basiliskus 3D
1/36

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

Csaba első tervváltozata, amit még Papp István neve alatt nyújtottak be. A pausz jobb alsó sakrában álcázásként a „Badacsony, kiállítási pavilon” felirat olvasható – Csaba nyilván munkahelyén, az IPARTERV-ben is dolgozott a rajzon. Korabeli fénykép Csaba László hagyatékából

A végleges, megvalósult terv részlete Csaba László hagyatékából

Csaba eredeti rajza a templomról, 1959 körül. Itt még más a kerítés helyzete és a harangfal kialakítása is a megvalósulthoz képest.

Az építkezés legmagasabb pontjának elérése, 1960

A frissen felépült templom Cserépváralja főutcájáról nézve. Csaba László felvétele

Az elkészült templom utcai oldalhomlokzata. Csaba László felvétele

Az udvari homlokzat a templom újkorában. Csaba László felvétele

Csaba fényképén a templom eredeti enteriőrjéről jól láthatóak az erőteljesen színezett vasbeton felületek, valamint a részben épített padsor elemei. Csaba László felvétele

A szentély még a Somogyi-korpusz felhelyezése előtt. Az ablak árnyékának kereszt alakja az oltárfalon gondosan megtervezett effektus. Csaba László felvétele

A Somogyi-korpusz és a Kondor-féle tabernákulumajtó eredeti helyükön. Csaba László felvétele

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

Építés közben. Kép: Major Zoltán

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

Az ifjabb Csaba László által a Somogyi-örökösöknél felkutatott, eredeti korpusz 3D-modellje, a sérülések kiegészítésével. Kép: Basiliskus 3D

Hogy mire való  –  A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása
Épületek/Középület

Hogy mire való – A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása

2023.09.25. 17:06
MÉD

Projektinfó

A cserépváraljai római katolikus templom rehabilitációja

URL:
Partizan Architecture

Tervezés éve:
2021-22

Építés éve:
2022-23

Bruttó szintterület:
75 m2

Stáblista

Vezető tervezők:
Major Zoltán, Müllner Péter (Partizan Architecture)

Építéstörténeti tudományos dokumentáció és értékleltár:
Dr. Vukoszávlyev Zorán, Kovács Dániel

Tartószerkezet és épületdiagnosztika:
Kovács Csaba

Épületszerkezetek:
Kovács Károly Lehel, Polarecki Tamás, Hernádi Zsombor

Épületvillamosság:
Sápi József

Épületgépészet:
Molnár Gábor

Tűzvédelem:
Decsi György

Faanyagvédelem:
Papp László

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Cserépváralja római katolikus temploma a 20. századi hazai építészet egyik rejtőzködő csúcsműve. Nem a léptéke, a gazdagsága vagy a mívessége okán: a körülmények folytán, ahogyan létrejött és az építészi tehetség révén, ami ezek ellenére megmutatkozott. A most, felépítése után hatvan évvel befejeződött felújítás ugyanezt az építészi szemléletet képviseli és ugyanazt a minőséget célozza meg – sikerrel. Kovács Dániel írása.

Az ötvenes évek Magyarországán nem volt egyszerű feladat templomot építeni – bár a közhiedelemmel ellentétben lehetett. A diktatúra szigorú előírásai csak kivételes esetben, a korábbi használattal megegyező alapterületen engedtek építkezést, az Állami Egyházügyi Hivatal külön engedélyével. A harangtornyokat ekkoriban már az egyház sem feltétlenül várta el, a hivatal pedig nem is engedélyezte volna. Mindeközben a hívek néhány évvel a szerzetesrendek feloszlatása, a szociális és oktatási intézmények többségének megszüntetése és persze az egyházi vagyonok államosítása után teljesen érthetően ragaszkodni próbáltak a hagyományaikhoz, beleértve a templomról mint helyről alkotott kép hagyományait is.

Cserépváralja ebben az összetett helyzetben vált többértelmű jelképpé. A falusi közösség összefogásának, a mindenhatóként viselkedő proletárállammal való ellenszegülésnek és a modern építészet diadalának a szimbólumává. És még valamivé: a közízlés és a modernitás első nagy összetűzésének jelképévé, amelyből az előbbi került ki győztesen – igaz, most talán ez is megváltozhat.

A cserépváraljai Munkás Szent József templom az 1956-ban a faluba helyezett plébános, Fias István (1919-2001) harmadik nekifutására valósulhatott meg. A Szentirmai József által jegyzett első terv 1958 februárjában bukott meg az Állami Egyházügyi Hivatal ellenállásán. A második tervet már Csaba László (1924-1995) készítette, de – önálló tervezői jogosultság híján – azt Papp István mezőkövesdi kőművesmester neve alatt nyújtották be. (A tervezéstörténetet Lantos Edit alapos tanulmányokban dolgozta fel.) Már ezen feltűnik a hasábformán átlósan vezetett mestergerenda gondolata, amely az egyszerű tömegnek is dinamizmust kölcsönöz, megvan a későbbi harangfal és a szentélybe nyitott, nagyméretű ablak is – de ez még egy teljesen másik épület, amelyet a Hivatal ismételten elutasított az alapterületre hivatkozva. Fias és Csaba így más módszerekkel próbálkoztak: az egyszerűsített, az elvárt alapterületnek megfelelő harmadik tervcsomagból csak az alaprajzokat küldték be engedélyezésre. Csaba személyesen vitte be a hivatalba a műszaki leírást, immár a frissen elnyert Ybl-díj birtokában. Hogy a homlokzati tervek egyáltalán eljutottak-e a Hivatalhoz, nem tudjuk. Mindenesetre az illetékes „…(m)eggyőződött arról, hogy a terv nem nagyobb mint 6×10 m, hogy valóban nincs torony […] s mivel a rajzból semmit sem tudott kiolvasni, némi burkolt fenyegetések, hosszas vitatkozás közepette aláírta" – emlékezett vissza később az építész.

Csaba eredeti rajza a templomról, 1959 körül. Itt még más a kerítés helyzete és a harangfal kialakítása is a megvalósulthoz képest.
4/36
Csaba eredeti rajza a templomról, 1959 körül. Itt még más a kerítés helyzete és a harangfal kialakítása is a megvalósulthoz képest.

Csaba Lászlónak az 1961-ben felszentelt (de még évekig szépítgetett) cserépváraljai lett az első temploma, amelyet utóbb kilenc további terv és ebből hét megvalósult épület követett. A jóváhagyott elképzelés helyi anyagokból és a közösség aktív részvételével, az építész művezetésével épült fel; szinte csak a fém nyílászárókhoz kellett pesti mestert hívni. Csaba, aki optimizmusával sokszor tartotta a lelket a helyiekben, a kor két kiemelkedő művészegyéniségét invitálta meg a belső kialakításához: Somogyi József az oltárfal korpuszát, Kondor Béla a tabernákulumajtó festményét készítette. Akárcsak a tervező, mindketten ajándékba adták munkájukat az egyházközségnek.

Bár Csaba korábban tanársegédként Weichinger Károly mellett dolgozott, így ismerhette annak míves, tradicionalista modern templomépületeit, a Cserépváralján létrejött, komplex mű alaprajzában és felépítésében is kortárs nyugati előképeket idéz. Az alaprajz közvetlen előképének Hans Schädel mindössze két évvel korábban elkészült Szent József temploma tekinthető a németországi Hasloch-am-Mainban. Ennél fontosabb azonban Le Corbusier ronchamp-i kápolnájának szellemi hatása, amelyet a tervező ekkoriban a Magyar Építőművészetben megjelent fotókról ismerhetett, hiszen Franciaországba csak 1962-ben jutott el először. Ronchamp radikalizmusában világszerte a kortárs vallásosság megújulásának jelképét látták: a 20. századi ember templomát. A cserépváraljai sekrestye tetejének vízelvezetése direkt idézet; a templom barlangszerű belső terei, megvilágítási módja átvitt, újrafogalmazott, de az előképről erőteljesen árulkodó elemek.

A frissen felépült templom Cserépváralja főutcájáról nézve. Csaba László felvétele
6/36
A frissen felépült templom Cserépváralja főutcájáról nézve. Csaba László felvétele

Cserépváralja azonban nem a magyar Ronchamp. Komoly lokális jelentőségét elismerve sem mérhető össze léptékében és hatásában a francia előképpel, bizonyos részletein pedig kifejezetten érződik a fiatal építész kísérletezése. Ráadásul sosem vált igazán közismert művé, részben az akkori politika egyházi építészettel szembeni ellenszenvének, részben Csaba későbbi műveinek okán, amelyek – elsősorban a hollóházi templom – beárnyékolták a cserépváraljai munka jelentőségét.

A 2009-ben műemlékké nyilvánított templom felépítése után hat évtizeddel igen rossz állapotba került. A külsőn és a belsőben eszközölt, kisebb-nagyobb beavatkozások jó szándékuk ellenére sem tettek hozzá az összképhez. És persze lezajlott a templom történetének legismertebb viszálya, amely alapvetően az építész tolmácsolásában került be a köztudatba: a már az építészeti megformálása ellen is berzenkedő egyházközség a hetvenes évekre mind Kondor, mind Somogyi munkáját kiebrudalta a templomból. A tabernálukumajtót átfestették, a korpuszt kirakták a szélfogóba; ezek aztán el is kerültek a településről. „…ami szép, jó, s úgy érzem ebben a kis kápolnában művészien megvolt, szeretném, ha nem pusztulna. Ha kellene azoknak is, akiknek a kedvéért ajándékba megcsináltuk" – idézte a tervezőt Berkes Erzsébet a Tükör magazinban, 1976-ban.

2020-ban reménysugár villant fel a templom megújulására. Az Egri Egyházmegye ötvenmillió forint állami támogatást kapott a célra, a projekt előkészítésébe bekapcsolódó Gedeon Miklós mérnök pedig felvette a kapcsolatot az építész családjával. Több áttéten keresztül így jutott a tervezési megbízás Major Zoltán és Müllner Péter budapesti építészirodájához, akik ekkoriban a budapesti jezsuita Jézus Szíve templomban kialakított gyermekfoglalkoztató helyiséggel hívták fel magukra a figyelmet. (A felújítási munkába jelen sorok szerzője Vukoszávlyev Zoránnal közösen az építéstörténeti tudományos dokumentáció és értékleltár elkészítésével kapcsolódott be.)

A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos
13/36
A felújítás előtti állapot. Kép: Polgárdi Ákos

A feladat kezdetben a roskadozó tető felújítására és az akadálymentes megközelítés kialakítására vonatkozott. Ezekből az alapszintű elvárásokból az építészek kitartásával és a balszerencse támogatásával sikerült valódi programot faragni. Kiderült ugyanis, hogy az eredeti tetőszerkezet egyáltalán nem tartható meg. Így viszont a világítás korszerűsítése, a belső újravakolása, a nyílászárók korszerűsítése és a bútorfelújítás és részleges -csere is bekerült a képbe. A tervezők igen tudatosan mélyültek el az építéstörténetben, megismerték az épület jelentőségét, így mindinkább fókuszba került a megépüléskori állapot. „Ennél mélyrehatóbban egyetlen épületet sem ismerek"jelentette ki 2022 októberében Müllner Péter az Építészfórumnak.

A tetőfelújítással kapcsolatban korán felmerült az anyagválasztás kérdése. Csaba eredetileg a környéken bányászott, természetes hódfarkú palával burkoltatta az épületet. A beázások miatt ezt már a hetvenes években eternitpalára cserélték, hiába ellenkezett hevesen a tervező. Most sok utánajárással sikerült szerezni Spanyolországból az eredetihez hasonlót. A szigetelés miatt a tető kissé felvastagodott ugyan, de ezt sikerült finom eszközökkel teljesen rejtve tartani. Megmaradhatott a nyitott fedélszék és a látszó gerendák is, közöttük az eredetihez hasonló, fröcskölt vakolattal.

A külsőn három jelentősebb változást fedezhetünk fel. Az egyik az egyházközség kérésének megfelelő akadálymentesítés eredménye. A rámpát hosszas kísérletezés után a sekrestye felől vezették fel. Az így kialakult támfal új elem az összképben, de ez tűnt az épület dinamikus tömegét legjobban kiegészítő, továbbformáló megoldásnak. A betonfalban úsztatott terméskövek egyszerre reflektálnak a régire és jelzik másidejűségüket. Eltűnt a templomot övező, igénytelen kerítés és a rossz helyre ültetett, az épületet takaró növények. Teljesen újjáépült az eredeti terveken csak helyenként feltűnő, tulajdonképpen összebuherált sekrestye is, amelynek azonban megőrizték egykorú, fém nyílászáróját. Finom, a teljes folyamat igényességére és a tervezők figyelmére jellemző részlet a kert felőli bejárat új átmeneti tere és nyílászárója, a korábbi, szedett-vedett megoldások helyettesítéseként.

Építés közben. Kép: Major Zoltán
21/36
Építés közben. Kép: Major Zoltán

A legérdekesebb változás a harangfal eredeti, simára vakolt felületének visszabontása a természetes kőfelületig, majd annak meszelés alatti megmutatása. A fehérre meszelt felület távolról megfelel a korábbinak, közelebb lépve azonban a korábbinál izgalmasabb kontrasztot hoz létre: jelzi az „új köntös, régi test" jelleget. Eredetileg – a korabeli fotók tanúsága szerint – előbb kifugázták és meszelték, majd később vastagon levakolták a harangfalat, így a kövek természetes felülete rejtve maradt. Legalábbis addig, amíg el nem kezdett leválni a matéria; a harangfal a templom legtöbbet javítgatott elemei közé tartozik. A mostani megoldás is odafigyelést igényel majd a közösség részéről, de az összkép kétségtelenül meghálálja azt.

Miközben a nagy kihívásokkal foglalkoztak, a tervezőknek apró beavatkozásokkal sikerült mind közelebb hozni az épületet eredeti önmagához – vagy legalábbis fellépni a templomhasználat természetes entrópiája ellen. Ehhez az első feladat volt annak beismerése, hogy itt többre van szükség a tervezésnél: a templom eredeti enteriőrjének helyreállítása csak a használó közösség együttműködésével, egyetértésével és az ő igényeik figyelembevételével lehetséges.

A belső így visszakaphatta eredeti színezését, amelyben a vasbeton felületeket sötétszürke festés hangsúlyozza ki – bár a korábbinál visszafogottabb árnyalatban. Megszüntették a néhány évvel a felszentelés után bevezetett áram vezetékkáoszát, és egységesítették a mennyezeti és oldalvilágítást. A változások többségét csak az érzékeli, aki korábban alaposan megfigyelte a templomot: eltűntek a gázkonvektorok, a homlokzati kereszt fölé szerelt fürdőszoba-lámpa, az igen változatos minőségű szőnyegek és a túlzásba vitt templomi textilek.

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
26/36
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

Hihetetlenül jót tesz a térnek, hogy a szentélyfal kitisztult, és raktárba került a három nagyméretű szentkép és a korábbi templomból származó Mária-szobor, valamint az oldalfalakról a körmeneti zászlók, a missziós kereszt. Bár ezek a közösség számára értékkel bíró emlékek, úgy tűnik, sikerült elfogadtatni, hogy a templombelső eredeti, tiszta formájában még ezeknél is komolyabb értéket képvisel.

A templom még a II. Vatikáni Zsinat előtt készült, és a helyszűke miatt azt követően sem került ide szembemiséző oltár. Ma ez is a hívek és Lipcsák János plébános által is kedvelt sajátosságai közé tartozik. Ezt az adottságot, azaz a szentélyfal előtt álló épített, a szentségtartót is hordozó oltárt most is sikerült megőrizni. Eredetileg szintén épített elemként jelent meg a szentélylépcső és a hajó határán az oldalfalhoz tapadva az ambó, a felolvasók emelvénye. Ezt azonban valamikor, talán a gázfűtés bevezetéséhez kapcsolódóan, elbontották. Most eredeti helyéhez képest kissé a középtengely felé tolva, körüljárható módon épült vissza, kortárs tárgyként, de igazodó felületképzéssel. Ugyancsak mai bútordarabként jelennek meg a papi és ministránsi székek, amelyek készítése korábban forrás hiányában elmaradt, a szentélyemelvény új toldalékán. Szinte észrevehetetlen, finom változtatás a padsorok újragondolása, az eredeti, falazott padvégek megtartásával és a közéjük helyezett új faszerkezetekkel.

Fűtéskorszerűsítésre ebben a beruházási körben már nem futotta, csak a csatlakozások kiépítésére. A közösség és az építészek is abban reménykednek, hogy az új tetőszigeteléssel a templom temperáltabbá válik – a fűtés azonban középtávon megoldandó problémát jelent. A hívek részéről igényként merült fel a szentélyablak alkalmi árnyékolhatósága; ez még a közeljövő feladata, a belsőhöz illeszkedő, diszkrét szalagfüggönnyel. A felújított és így hosszú évtizedek után újra nyithatóvá vált, több száz kilót nyomó nyílászáró viszont újra megoldja a természetes szellőzés kérdését is.

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
23/36
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

Ha valaki ma belép a cserépváraljai templomba, csaknem ugyanaz a látvány fogadja, mint a felszentelést követő években. A bekerült új elemek tartózkodóak, de nem neutrálisak: a meglévőhöz illeszkednek. A kortárs alkotói teljesítmény itt a jelen-nem-létben mutatkozik meg. A két tervező minden felmerülő kérdésnél az eredeti építészi választ tartotta elsődlegesnek, és azt csak akkor írta felül, ha ez elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozott. Ezek az apró beavatkozások – a rámpa kialakítása, a szentélyszint bővítése, az ambó újjáépítése, a sekrestye kiegészítése, a bútorzat új elemei – az eredetivel teljes összhangban, de attól finoman elkülönülve jelennek meg.

Ez az „extraktív építészet", amelynek során a tervező mindinkább kivonja saját magát, saját preferenciáit a munkából és azt külső szempontokkal helyettesíti, a Partizan Architecture korábbi munkái esetében is megjelenik. A 2016-2020 között megvalósult brennbergbányai családi házuk a megrendelői igények és az előre meghatározott építéstechnológia nyomán vált hely- és funkciófüggetlen objektummá. Hasonló küldetést teljesít be a bútor nélküli szállodai szoba (2021), a térből lehatárolt felületek teremtette funkcióplatformokkal. A high-tech építészetből ismert multifunkcionális tér, az „omniplatz" elméletének gyakorlati megvalósulása ez, csak épp a számunkra és a 2020-as években elérhető eszközökkel, családiház-léptékben. Ennek felismerése valamiképp az időbeli definiáltságot is megszünteti; miközben a Partizan jellemzően kortárs eszközökkel dolgozik, munkáik korfüggetlenek, túllépnek az aktuális trendeken.

A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs
34/36
A cserépváraljai Munkás Szent József templom felújítása. Tervező: Partizan Architecture. Fotó: Danyi Balázs

A cserépváraljai templomnak kétségtelenül jól áll ez a gondolkodásmód: segít felerősíteni az épület bőségesen meglévő értékeit és identitását, az építés kézműves jellegéből eredő szerethetőséget, a helyi anyagok üzente otthonosságot, de az ötvenes évek végének avantgárd modernitását is, amely ezen a helyen emberközelivé szelídül. A helyszínen egyszerűen nehéz elképzelni, hogy ezt másképp is lehetne. Pedig lehetne. Ehhez még csak a nagy vitát kiváltó veszprémi székesegyházig sem kell elmenni: elegendő a szomszédos Bogács középkori templomának – a cserépváraljaival párhuzamosan lezajlott – helyreállítását megszemlélni, amelynek tervezője túlméretezett falikarokkal és csillárokkal jelzi jelenlétét a térben.

Hogy ez ne így legyen, ahhoz fel kellett ismerni, hogy Cserépváralja mire való: a templom önmaga jelentette értékét, hogy nem igényel sem kortárs minimalista átalakítást, sem újabb kézműves dekorációkat. Hogy nem csak a hozzáadás: a gondosan mérlegelt elvétel, az újrarendezés, a folytatás is építészi tett. Amely ebben az esetben nem új felületekben és tárgyakban, hanem például a számolatlan alkalommal zajló helyszíni művezetésben testesült meg – akárcsak a hajdani építés esetében. A jól átgondolt „kitakarítás" végeredményben az évtizedes fenntartói szemlélet hiányát pótolja, a gondviselés jelenlétét teremti meg. Ez önmagában is példát statuálhat egy olyan országban, amelyben a jó gazda évtizedek óta hiányzó mintakép.

Az ifjabb Csaba László által a Somogyi-örökösöknél felkutatott, eredeti korpusz 3D-modellje, a sérülések kiegészítésével. Kép: Basiliskus 3D
36/36
Az ifjabb Csaba László által a Somogyi-örökösöknél felkutatott, eredeti korpusz 3D-modellje, a sérülések kiegészítésével. Kép: Basiliskus 3D

A templomot a közösség ezen a nyáron vette újra használatba, bár a felszentelés még várat magára. És talán nincs teljesen lezárva a megújulás sem. Az építész fia, ifjabb Csaba László elkötelezettségének köszönhetően ugyanis komolyan felmerült, hogy visszakerülhetne a templomba Kondor tabernákulumajtaja és Somogyi korpusza. Egyik sincs teljesen eredeti állapotában: a Kondor-féle festményről jóvátehetetlenül eltűnt az eredeti aranyozás érzékeny rétege, a Somogyi-korpusz gipsztestét pedig az elmúlt évtizedek viselték meg. A cserépváraljai közösség azonban mára megszerette annyira a templomot, hogy nyitottak lennének az eredeti összkép helyreállítására. Az építészek és a hívek most támogatókat keresnek a korpusz restaurálásához (és esetleg végleges kiöntéséhez, hogy ne a sérülékeny gipszminta kerüljön a falra). Így valósulhatna meg az eredeti teljesség, az első modern magyar templom méltó állapota.

Kovács Dániel

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.