Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Otthonok a város tetején – A magyarországi toronyházak 70 éve

1/19

A városok központi tereit kijelölő, magas lakóházak építése régi hagyomány. Egyik első, még csupán öt emeletes képviselőjük, a komlói Zrínyi tér miniatűr "felhőkarcolója" az 1950-es évek elején épült.

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el.  

Az épület 79 méterével ma az ország második legmagasabb lakóháza. 22 emeletén szintenként 11 lakás kapott helyet, illetve a legfelső emeleteken belső kétszintes lakások.

A város nagy részéből jól látható toronyház a Debreceni Tervező Vállalatnál dolgozó Boruzs Bernát és Szabó János munkája.

Az újonnan épült magasházak felső emeleteinek vízellátását a városi vízművek a legtöbbször már nem tudta biztosítani, ezért külön tartályokat helyeztek el a tetőkben. A hasonló megoldások közül szó szerint kiemelkedik a budapesti újpalotai víztoronyház, amely 1000 köbméteres medencéjével a teljes lakótelep vízellátását biztosítja.  

Míg a magasházak darabszámát tekintve a főváros a csúcstartó, az arányok, és a városkép egésze szempontjából a hazai "felhőkarcolók városa" cím kétségtelenül Szolnokra illik a leginkább. Négy tizenöt emeletnél magasabb épülete közül három lakóház.

A városi modern vasútállomás mellett, azzal egy időben, 1975-re készült el a 23 emeletes toronyház, 81 méterével ma az ország legmagasabb lakóépülete.

A csúszózsalus betonozással készült épület megközelítőleg 800 ember otthona.

Az 50 évvel ezelőtti turisztikai fotók legnépszerűbb témája a toronyház és a Gyurcsek Ferenc, Kampis Miklós páros Tanúhegy című betonszobra, amely a város 900 éves történetét dolgozza fel.

Szolnok másik két lakótornya 18 emeletes, 61 méteres magassággal. A Várkonyi téren álló, ma is eredeti állapotára emlékeztető toronyház 1970-ben, míg a Tallinn városrész szélén álló, mára felújított épület egy évvel később készült el.

A teljesen újjáépülő Salgótarjánban különösen fontos szerepet szánt a központot jelölő markáns toronyházak a koncepcióját és magukat az épületeket is megálmodó Magyar Géza. A garzon toronyházak 1974-re készültek el.

A 18 és 21 szintes épületekbe – a nevüknek megfelelően – csupa egyforma garzonlakás került, 264 új otthonnal enyhítve a növekvő iparváros lakhatási gondjait.

Az Alföld felől már sok kilométerrel a város megpillantása előtt feltűnik a 70 méter magas gyöngyösi toronyház. A 28 ezer fős mátraaljai város volt a legkisebb, ahol ilyen épület építésére vállalkoztak. Alaprajza szinte azonos a szolnoki toronyházéval.

Veszprém központjában az eredeti tervek szerint három egymás mellett sorakozó toronyház emelkedett volna a régi vár és a templomtornyok fölé. Közülük 1974-re egyetlen valósult meg.  

A Márton István tervei szerint épült toronyház a városközpont nagyját érintő projekt része volt. 22 szintjéből 16 lakott, a legfelsőkön étterem, majd később stúdió kapott helyet.

A vízszintes sávokból álló homlokzat állapotának romlása az északi oldalon kevésbé látványos, délen azonban már fix állványzattal kellett védeni az alatta húzódó járdát a lehulló daraboktól. A felújítása 15 éve szinte folyamatosan napirenden van.  

A toronyház tövében elterülő kétszintes lepényépületnek a rendszerváltást követő évekre tucatnyi tulajdonosa lett, meglehetősen kaotikus összképpel. Felújítása és akadálymentesítése 2014-re készült el a Veszprémi Építész Műhely tervei alapján.

A földszinti felújításból kimaradt szegletében Csekovszky Árpád kerámia térplasztikája a toronyház helyén elterülő, régi városközpontnak állít emléket.

Fél évszázaddal a megyeszékhelyek tornyai után, a 2020-as évekre ismét Budapesten épülnek 10 emeletnél magasabb lakóházak. Közülük a legkarakteresebb, városképformáló elem a Kopaszi-gáton elterülő Budapart, amelynek következő ütemeiben tovább gyarapodnak a magasházak.

?>
A városok központi tereit kijelölő, magas lakóházak építése régi hagyomány. Egyik első, még csupán öt emeletes képviselőjük, a komlói Zrínyi tér miniatűr "felhőkarcolója" az 1950-es évek elején épült.
?>
Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el.

 
?>
Az épület 79 méterével ma az ország második legmagasabb lakóháza. 22 emeletén szintenként 11 lakás kapott helyet, illetve a legfelső emeleteken belső kétszintes lakások.
?>
A város nagy részéből jól látható toronyház a Debreceni Tervező Vállalatnál dolgozó Boruzs Bernát és Szabó János munkája.
?>
Az újonnan épült magasházak felső emeleteinek vízellátását a városi vízművek a legtöbbször már nem tudta biztosítani, ezért külön tartályokat helyeztek el a tetőkben. A hasonló megoldások közül szó szerint kiemelkedik a budapesti újpalotai víztoronyház, amely 1000 köbméteres medencéjével a teljes lakótelep vízellátását biztosítja.

 
?>
Míg a magasházak darabszámát tekintve a főváros a csúcstartó, az arányok, és a városkép egésze szempontjából a hazai "felhőkarcolók városa" cím kétségtelenül Szolnokra illik a leginkább. Négy tizenöt emeletnél magasabb épülete közül három lakóház.
?>
A városi modern vasútállomás mellett, azzal egy időben, 1975-re készült el a 23 emeletes toronyház, 81 méterével ma az ország legmagasabb lakóépülete.
?>
A csúszózsalus betonozással készült épület megközelítőleg 800 ember otthona.
?>
Az 50 évvel ezelőtti turisztikai fotók legnépszerűbb témája a toronyház és a Gyurcsek Ferenc, Kampis Miklós páros Tanúhegy című betonszobra, amely a város 900 éves történetét dolgozza fel.
?>
Szolnok másik két lakótornya 18 emeletes, 61 méteres magassággal. A Várkonyi téren álló, ma is eredeti állapotára emlékeztető toronyház 1970-ben, míg a Tallinn városrész szélén álló, mára felújított épület egy évvel később készült el.
?>
A teljesen újjáépülő Salgótarjánban különösen fontos szerepet szánt a központot jelölő markáns toronyházak a koncepcióját és magukat az épületeket is megálmodó Magyar Géza. A garzon toronyházak 1974-re készültek el.
?>
A 18 és 21 szintes épületekbe – a nevüknek megfelelően – csupa egyforma garzonlakás került, 264 új otthonnal enyhítve a növekvő iparváros lakhatási gondjait.
?>
Az Alföld felől már sok kilométerrel a város megpillantása előtt feltűnik a 70 méter magas gyöngyösi toronyház. A 28 ezer fős mátraaljai város volt a legkisebb, ahol ilyen épület építésére vállalkoztak. Alaprajza szinte azonos a szolnoki toronyházéval.
?>
Veszprém központjában az eredeti tervek szerint három egymás mellett sorakozó toronyház emelkedett volna a régi vár és a templomtornyok fölé. Közülük 1974-re egyetlen valósult meg.

 
?>
A Márton István tervei szerint épült toronyház a városközpont nagyját érintő projekt része volt. 22 szintjéből 16 lakott, a legfelsőkön étterem, majd később stúdió kapott helyet.
?>
A vízszintes sávokból álló homlokzat állapotának romlása az északi oldalon kevésbé látványos, délen azonban már fix állványzattal kellett védeni az alatta húzódó járdát a lehulló daraboktól. A felújítása 15 éve szinte folyamatosan napirenden van.


 
?>
A toronyház tövében elterülő kétszintes lepényépületnek a rendszerváltást követő évekre tucatnyi tulajdonosa lett, meglehetősen kaotikus összképpel. Felújítása és akadálymentesítése 2014-re készült el a Veszprémi Építész Műhely tervei alapján.
?>
A földszinti felújításból kimaradt szegletében Csekovszky Árpád kerámia térplasztikája a toronyház helyén elterülő, régi városközpontnak állít emléket.
?>
Fél évszázaddal a megyeszékhelyek tornyai után, a 2020-as évekre ismét Budapesten épülnek 10 emeletnél magasabb lakóházak. Közülük a legkarakteresebb, városképformáló elem a Kopaszi-gáton elterülő Budapart, amelynek következő ütemeiben tovább gyarapodnak a magasházak.
1/19

A városok központi tereit kijelölő, magas lakóházak építése régi hagyomány. Egyik első, még csupán öt emeletes képviselőjük, a komlói Zrínyi tér miniatűr "felhőkarcolója" az 1950-es évek elején épült.

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el.  

Az épület 79 méterével ma az ország második legmagasabb lakóháza. 22 emeletén szintenként 11 lakás kapott helyet, illetve a legfelső emeleteken belső kétszintes lakások.

A város nagy részéből jól látható toronyház a Debreceni Tervező Vállalatnál dolgozó Boruzs Bernát és Szabó János munkája.

Az újonnan épült magasházak felső emeleteinek vízellátását a városi vízművek a legtöbbször már nem tudta biztosítani, ezért külön tartályokat helyeztek el a tetőkben. A hasonló megoldások közül szó szerint kiemelkedik a budapesti újpalotai víztoronyház, amely 1000 köbméteres medencéjével a teljes lakótelep vízellátását biztosítja.  

Míg a magasházak darabszámát tekintve a főváros a csúcstartó, az arányok, és a városkép egésze szempontjából a hazai "felhőkarcolók városa" cím kétségtelenül Szolnokra illik a leginkább. Négy tizenöt emeletnél magasabb épülete közül három lakóház.

A városi modern vasútállomás mellett, azzal egy időben, 1975-re készült el a 23 emeletes toronyház, 81 méterével ma az ország legmagasabb lakóépülete.

A csúszózsalus betonozással készült épület megközelítőleg 800 ember otthona.

Az 50 évvel ezelőtti turisztikai fotók legnépszerűbb témája a toronyház és a Gyurcsek Ferenc, Kampis Miklós páros Tanúhegy című betonszobra, amely a város 900 éves történetét dolgozza fel.

Szolnok másik két lakótornya 18 emeletes, 61 méteres magassággal. A Várkonyi téren álló, ma is eredeti állapotára emlékeztető toronyház 1970-ben, míg a Tallinn városrész szélén álló, mára felújított épület egy évvel később készült el.

A teljesen újjáépülő Salgótarjánban különösen fontos szerepet szánt a központot jelölő markáns toronyházak a koncepcióját és magukat az épületeket is megálmodó Magyar Géza. A garzon toronyházak 1974-re készültek el.

A 18 és 21 szintes épületekbe – a nevüknek megfelelően – csupa egyforma garzonlakás került, 264 új otthonnal enyhítve a növekvő iparváros lakhatási gondjait.

Az Alföld felől már sok kilométerrel a város megpillantása előtt feltűnik a 70 méter magas gyöngyösi toronyház. A 28 ezer fős mátraaljai város volt a legkisebb, ahol ilyen épület építésére vállalkoztak. Alaprajza szinte azonos a szolnoki toronyházéval.

Veszprém központjában az eredeti tervek szerint három egymás mellett sorakozó toronyház emelkedett volna a régi vár és a templomtornyok fölé. Közülük 1974-re egyetlen valósult meg.  

A Márton István tervei szerint épült toronyház a városközpont nagyját érintő projekt része volt. 22 szintjéből 16 lakott, a legfelsőkön étterem, majd később stúdió kapott helyet.

A vízszintes sávokból álló homlokzat állapotának romlása az északi oldalon kevésbé látványos, délen azonban már fix állványzattal kellett védeni az alatta húzódó járdát a lehulló daraboktól. A felújítása 15 éve szinte folyamatosan napirenden van.  

A toronyház tövében elterülő kétszintes lepényépületnek a rendszerváltást követő évekre tucatnyi tulajdonosa lett, meglehetősen kaotikus összképpel. Felújítása és akadálymentesítése 2014-re készült el a Veszprémi Építész Műhely tervei alapján.

A földszinti felújításból kimaradt szegletében Csekovszky Árpád kerámia térplasztikája a toronyház helyén elterülő, régi városközpontnak állít emléket.

Fél évszázaddal a megyeszékhelyek tornyai után, a 2020-as évekre ismét Budapesten épülnek 10 emeletnél magasabb lakóházak. Közülük a legkarakteresebb, városképformáló elem a Kopaszi-gáton elterülő Budapart, amelynek következő ütemeiben tovább gyarapodnak a magasházak.

Nézőpontok/Vélemény

Otthonok a város tetején – A magyarországi toronyházak 70 éve

2023.09.23. 13:16
1/19

A városok központi tereit kijelölő, magas lakóházak építése régi hagyomány. Egyik első, még csupán öt emeletes képviselőjük, a komlói Zrínyi tér miniatűr "felhőkarcolója" az 1950-es évek elején épült.

Az 1960-as években beindult fővárosi magasházépítések nyomán a következő évtizedre a vidéki városokban is gőzerővel haladtak az építkezések. A debreceni toronyház 1973-ra készült el.  

Az épület 79 méterével ma az ország második legmagasabb lakóháza. 22 emeletén szintenként 11 lakás kapott helyet, illetve a legfelső emeleteken belső kétszintes lakások.

A város nagy részéből jól látható toronyház a Debreceni Tervező Vállalatnál dolgozó Boruzs Bernát és Szabó János munkája.

Az újonnan épült magasházak felső emeleteinek vízellátását a városi vízművek a legtöbbször már nem tudta biztosítani, ezért külön tartályokat helyeztek el a tetőkben. A hasonló megoldások közül szó szerint kiemelkedik a budapesti újpalotai víztoronyház, amely 1000 köbméteres medencéjével a teljes lakótelep vízellátását biztosítja.  

Míg a magasházak darabszámát tekintve a főváros a csúcstartó, az arányok, és a városkép egésze szempontjából a hazai "felhőkarcolók városa" cím kétségtelenül Szolnokra illik a leginkább. Négy tizenöt emeletnél magasabb épülete közül három lakóház.

A városi modern vasútállomás mellett, azzal egy időben, 1975-re készült el a 23 emeletes toronyház, 81 méterével ma az ország legmagasabb lakóépülete.

A csúszózsalus betonozással készült épület megközelítőleg 800 ember otthona.

Az 50 évvel ezelőtti turisztikai fotók legnépszerűbb témája a toronyház és a Gyurcsek Ferenc, Kampis Miklós páros Tanúhegy című betonszobra, amely a város 900 éves történetét dolgozza fel.

Szolnok másik két lakótornya 18 emeletes, 61 méteres magassággal. A Várkonyi téren álló, ma is eredeti állapotára emlékeztető toronyház 1970-ben, míg a Tallinn városrész szélén álló, mára felújított épület egy évvel később készült el.

A teljesen újjáépülő Salgótarjánban különösen fontos szerepet szánt a központot jelölő markáns toronyházak a koncepcióját és magukat az épületeket is megálmodó Magyar Géza. A garzon toronyházak 1974-re készültek el.

A 18 és 21 szintes épületekbe – a nevüknek megfelelően – csupa egyforma garzonlakás került, 264 új otthonnal enyhítve a növekvő iparváros lakhatási gondjait.

Az Alföld felől már sok kilométerrel a város megpillantása előtt feltűnik a 70 méter magas gyöngyösi toronyház. A 28 ezer fős mátraaljai város volt a legkisebb, ahol ilyen épület építésére vállalkoztak. Alaprajza szinte azonos a szolnoki toronyházéval.

Veszprém központjában az eredeti tervek szerint három egymás mellett sorakozó toronyház emelkedett volna a régi vár és a templomtornyok fölé. Közülük 1974-re egyetlen valósult meg.  

A Márton István tervei szerint épült toronyház a városközpont nagyját érintő projekt része volt. 22 szintjéből 16 lakott, a legfelsőkön étterem, majd később stúdió kapott helyet.

A vízszintes sávokból álló homlokzat állapotának romlása az északi oldalon kevésbé látványos, délen azonban már fix állványzattal kellett védeni az alatta húzódó járdát a lehulló daraboktól. A felújítása 15 éve szinte folyamatosan napirenden van.  

A toronyház tövében elterülő kétszintes lepényépületnek a rendszerváltást követő évekre tucatnyi tulajdonosa lett, meglehetősen kaotikus összképpel. Felújítása és akadálymentesítése 2014-re készült el a Veszprémi Építész Műhely tervei alapján.

A földszinti felújításból kimaradt szegletében Csekovszky Árpád kerámia térplasztikája a toronyház helyén elterülő, régi városközpontnak állít emléket.

Fél évszázaddal a megyeszékhelyek tornyai után, a 2020-as évekre ismét Budapesten épülnek 10 emeletnél magasabb lakóházak. Közülük a legkarakteresebb, városképformáló elem a Kopaszi-gáton elterülő Budapart, amelynek következő ütemeiben tovább gyarapodnak a magasházak.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.