Épülettervek/Tervpályázat

Füstbe ment terv – Rüll Tamás és kollégáinak pályaműve a zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítására kiírt pályázaton

1/20

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

Möller István rekonstrukciós terve – keleti homlokzat. Forrás: MÉM-MDK Tervtár, Lux-hagyaték

Lux Géza rekonstrukciós terve – nyugati homlokzat. Forrás: MÉM-MDK Tervtár, Lux-hagyaték

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
Möller István rekonstrukciós terve – keleti homlokzat. Forrás: MÉM-MDK Tervtár, Lux-hagyaték
?>
Lux Géza rekonstrukciós terve – nyugati homlokzat. Forrás: MÉM-MDK Tervtár, Lux-hagyaték
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
?>
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
1/20

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

Möller István rekonstrukciós terve – keleti homlokzat. Forrás: MÉM-MDK Tervtár, Lux-hagyaték

Lux Géza rekonstrukciós terve – nyugati homlokzat. Forrás: MÉM-MDK Tervtár, Lux-hagyaték

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

Füstbe ment terv – Rüll Tamás és kollégáinak pályaműve a zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítására kiírt pályázaton
Épülettervek/Tervpályázat

Füstbe ment terv – Rüll Tamás és kollégáinak pályaműve a zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítására kiírt pályázaton

2024.04.29. 18:00

Projektinfó

A zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása

Tervezés éve:
2023

Stáblista

Arnóczki-Nagy Mariann, építész

Bercsényi Szepesi Ákos, építész, műemléki szakmérnök

Csaba Kinga, tájépítész

Kristók Attila, építész, látványtervező

Rüll Tamás, építész

Török Ádám építész, belsőépítész

Dosszié:

A tervezők alapgondolata a meglévő romok konzerválása és az új épületegyüttesbe való integrálása volt, lehetőség szerint alakhű visszaépítésekkel. Az épületkiegészítés formai részletképzésének alapgondolata a növényi anatómia és a gótika építészeti formajegyeinek rokonságán alapult. A terv részleteit Rüll Tamás ismerteti.

Alapvetésünk volt, hogy a meglévő romokat konzerváljuk és integráljuk az új épületegyüttesbe, az új részek esetében pedig a hiteles, lehetőség szerint alakhű visszaépítést tűztük ki célul, a meglévő falmaradványok nyomvonalának teljes lekövetésével. Szintén kiinduló gondolat volt, hogy a meglévő egyedi, faragott köveket beépítjük a helyükre, amennyiben elegendő, hitelt érdemlő adat áll rendelkezésünkre. Amely egyedi faragott köveknek a helye nem határozható meg, azokra vonatkozóan a kőtári elhelyezés fenntartását javasoljuk. A fennmaradt és a templomrom apszisának közelében felhalmozott faragott építőköveket (kváderköveket) és töltőköveket a visszaépítendő részek falazásához terveztük újra felhasználni. A kiegészítéseket a hitelesen és alakhűen rekonstruált részektől első sorban színben és anyagválasztásban akartuk elkülöníteni, környezetbarát technológiák felhasználásával.

A pályázatkiírás egy a kolostoregyüttesnél bővebb tervezési programot tartalmazott, amely a valaha volt épületegyüttes kereteit feszegeti, legalább is akkor, ha valaki – ahogy mi is – meglévő romfalak kontúrjain belül szeretné megoldani a feladatot.

Möller István és Lux Géza rekonstrukciós terveit (MÉM-MDK tervtár[1]) és a megvalósult állagmegóvási és helyreállítási munkáikat vizsgáltuk tervezői gondolkodásuk rokonsága miatt. Első ránézésre a terveken megjelenő részletek teljes, alakhű rekonstrukció képét mutatják. Jobban megismerve a terveket kiderül, hogy részben helyreállításról, részben pedig remek formaérzékkel készült kiegészítésekről van szó, tehát az alkotók mély stílusismeretén alapuló "stílben" tervezésről, amit néhány, kifejezetten állagmegóvó jellegű tartószerkezeti pótlás egészít ki. (Lővei Pálnak ´A zsámbéki rom műemléki története´[2] címmel a Magyar Műemlékvédelem hasábjain megjelent elemző írásából megismerhető Möller István helyreállítási és kiegészítési munkáinak története és megérthető a motiváció is, amivel az építész egy munkán belül alkalmazott faragott követ hiteles rekonstrukcióhoz és téglát ideiglenes tartószerkezeti megerősítéshez.)

Lux Géza rekonstrukciós terve – nyugati homlokzat. Forrás: MÉM-MDK Tervtár, Lux-hagyaték
3/20
Lux Géza rekonstrukciós terve – nyugati homlokzat. Forrás: MÉM-MDK Tervtár, Lux-hagyaték

A fentiek ismeretében a templom és a kolostorépület tömegének visszaidézését terveztük, a kolostor kerengőjével és a kvadrumban a belső kerttel együtt. A rendház és a látogatóközpont tereit egyaránt ebben a kiegészítésekkel létrejövő épülettömegben képzeltük el. A premontrei időkből származó keleti és északi épületszárny és a pálos időkben épült nyugati szárny, valamint a kapcsolódó késő gótikus átépítések is helyet kaptak a kompozícióban. Idővel sikerült igazolni, hogy a kiírásban meghatározott funkciók belefogalmazhatók az eredeti épülettömegekbe, aminek felépítésével így elkerüljük a helyszín új, felszín feletti – vagy alatti – beépítésekkel való terhelését.

A múltbeli tapasztalatok szerint (és a pályázati kiíráshoz csatolt műszaki előkészítő dokumentáció Buzás Gergelytől származó, "Romok és műemlékvédelem"[3] című fejezetében szereplő elemzés tanulsága szerint is) a szabadon hagyott, romként konzervált (esetleg védő falkoronával ellátott) falszerkezetek tovább pusztulnak. Új épületbe való beépítésük hosszabb élettartamot jelent, az integráló épület és a fenntartó állandó jelenléte miatt is.

Az épületegyüttes visszaépítésének szándéka a fentieken túl elsődlegesen a rekonstrukció igényéből fakadt. Mivel azonban a teljes hiteles rekonstrukcióhoz nem állt rendelkezésünkre elegendő adat, csak néhány elem helyreállításában gondolkodtunk, mely munkában Möller István, Lux Géza, Kremnicsán Ilona és Guzsik Tamás, Valter Ilona, Sedlmayer János, Lővei Pál, Bozóki Lajos, Deák Zoltán, Buzás Gergely és mások már elvégzett építészeti és tudományos munkáira támaszkodunk. (A részletek kifejtésére e pályázat keretei között nem volt lehetőség, ezért a látványképeinken és vázlatainkon nem találhatók meg részletesen a rekonstruált faragások, épületdíszítő és tartószerkezeti elemek.)

Az épület nagyobb részén − különösen a kolostor esetében − kiegészítésekkel éltünk, felületminőségben (vakolt felületek) és építészeti részletképzésben is érzékelhető különbséget tettünk a régi és az új között.

Az épületkiegészítés formai részletképzésének alapgondolata a növényi anatómia és a gótika építészeti formajegyeinek rokonságán alapult. A meglévő, alakhűen rekonstruált és új kiegészítés szétválasztásához így nem piros téglát használtunk, hanem organikus ornamentikát. A kivágott fa tuskójából makacsul kisarjadó új hajtás; a sziklán megtelepedő kövirózsa a két hívókép, ami legjobban leírja az alkotói szándékunkat.

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
4/20
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

Ennek érzékeltetése céljából a romfalakat, megmaradt boltozatokat látszó szerkezetként mutatjuk be, a padló síkja alatti meglévő megmaradó szerkezeteket (például az Árpád-kori körtemplom és a nemzetségi kistemplom falait vagy a kolostorban a funkcionális okokból vissza nem épített falakat) padlóburkolati mintával kijelölve érzékeltetjük, míg a föléjük emelkedő új építészeti struktúrát éterien fehér, növényi formálású homlokzati plasztikával jelenítjük meg. A növényi jelleg a tető felületi megformálását is meghatározza. Itt a szirmok takarásában síkban tartott tetőbevilágítók és szellőző felületek kapnak helyet.

A templom esetében ez markánsan a kiegészítésekben mutatkozik meg. Az északi torony, a nyugati kapu, a déli kapu, és az apáti kápolnaként is használt sekrestye hangulati és részben formai kapcsolatot ápol az együttessel. A nyugati kapu és a sekrestye esetében a premontrei idők hangulati megjelenítése volt a célunk, az északi torony és a ´déli´ kapu esetében pedig a pálos időkben alkalmazott késő gótika megelevenítése.

Emellett szándékunkban állt a templomon minden olyan téglapótlás kicserélése, kiegészítésként kezelése, aminek kizárólag ideiglenes tartószerkezeti szerepe van. (Lásd Lővei Pál korábban említett elemzését!)

Jóval nehezebb és az alkotói munkához kapcsolódó szerzői jogokat is érintő kérdés: mit szabad kezdeni a Sedlmayer János tervei alapján készült, önálló művészeti értékkel rendelkező téglaplasztikával és lépcsőtoronnyal? Tervünk teljességéhez hozzátartozik, hogy kezdeményeztük, hogy ezt az önálló műalkotásnak tekinthető téglaplasztikát elemenként számozzák be, és építsék át egy, a területre tervezett körsétány mellé, és legyen belőle önálló kilátótorony, amennyiben a szerzői jog tulajdonosai ehhez hozzájárulnak.

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
5/20
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

Néhány szó az alaprajzi elrendezésről:
A rekonstruálás vágyával együtt a terek eredeti, a régészeti kutatásokból[4] ismert helyzetének megtartása is tervezői szándék volt. Olyan elrendezést terveztünk, ami nem didaktikusan, de érzékelhetően utal a premontrei és pálos építkezésekre.

A kolostorépület földszintjén az eredetileg a premontrei időkben a ´keleti´ (csillagászati tájolás szerint északkeleti) szárnyban volt szerzetesi műhelyek helyére épülnek az új szerzetesi dolgozószobák, irodák és a klauzúra önálló bejárata. Ugyanennek az épületszárnynak az emeletén voltak a szerzetesi hálótermek (dormitorium). Helyükre a szerzetesi hálószobákat helyeznénk vissza. Ennek a szárnynak a tetőterében néhány, a szerzetesek hétköznapi életét szolgáló helyiség kaphat helyet (pl.: mosoda, raktár, gépészet).

A földszinten az ´északi´ (csillagászati tájolás szerint északnyugati) szárnyban volt a premontreiek refektóriuma, konyhával, gazdasági bejárattal, és a kapcsolódó ´nyugati´ (csillagászati tájolás szerint délnyugati) irányban hozzátoldott épületrészben pedig a pincelejárókkal. Jelenleg a fenti épületrész maradványai kőtárként működnek. A szerkezetek egy jelentős része – kőfalak és térlefedés – megmaradt, (a kőtár kialakításával megmenekült). Ezeket úgy akarjuk az épületbe integrálni, hogy közben a premontrei refektóriumnak (tanácsterem és közös étkező), a konyhának, büfének és kiszolgáló tereiknek helyet biztosítunk.

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
6/20
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

Ugyanennek az épületszárnynak az emeletén kaphatnak helyet a klauzúrához kapcsolódóan a vendégszobák, a tetőtérben pedig a kiállítóterek egy része.

A ´nyugati´ (csillagászati tájolás szerint délnyugati) szárny, ami a legkésőbb, tehát a pálos időben épült és a pálosok refektóriumát, konyhát és calefactorium-ot (melegedőt) foglalt magában, befogadhatja a legtöbb új, közönségforgalmi funkciót. Földszintjén a közönségforgalmi fedett-nyitott bejáratot, az előcsarnokot, a recepciót, az ajándékboltot, a ruhatárt és a múzeumi irodát, emeletén a konferenciatermet és a múzeumpedagógiai teret, valamint a tetőterében további kiállítótereket.

Az épületegyüttes környezetének kialakításáról:
Az épületegyüttest körülvevő térséget közösségi zöldfelületként képzeltük el, amely sok felületen érintkezik a rendház saját kertjeivel. A közforgalmú park az épületegyüttesen és gazdasági udvarán kívül eső, minden időben szabadon bejárható, ligetként elképzelt terület, amelyet egy körsétány fog össze, rajta az alább felsorolt kilenc állomással.

  1. Szent Ferenc-kút (Corvin János utca felőli érkezés kiinduló pontja)
  2. Látogatóközpont bejárat – közönségforgalmi bejárat és előtere
  3. Templom "nyugati" bejárata (Nemzeti Emlékhely tábla)
  4. "Déli" kapu – érkezés a meghosszabbított Szent Erzsébet lépcső felől
  5. Sírkert – II. világháborús szovjet-ukrán hadisírok növényekkel bezárt ligete
  6. Sedlmayer János kilátótorony – a meglévő ´déli´ lépcsőtorony és romplasztika téglánként történő átépítésével
  7. Melocco Miklós: Szabadságoszlop (eredeti helyén)
  8. Szabadtéri színpad (hospícium romja fölött) és terepre illesztett nézőtér, valamint zenepavilon (utóbbi az üvegműhely romja fölött)
  9. Kolostorépület (klauzúra) szerzetesi bejárata

Rendház saját kertjei funkciójuk szerint kapcsolódnak az épülethez, és ebből következő helyzetük szerint a közforgalmú parkhoz.

  1. kvadrum – négyosztatú, belső szakrális kert (hortus conclusus), középpontjában kúttal, csak nyitvatartási időben látogatható
  2. szerzetesi gyógynövényes és fűszeres kert filagóriával, a hely ökológiai adottságaihoz igazított növénytelepítéssel, szabadon látogatható
  3. virágos kert és rózsalugas a templom környezetében és a sétány mentén a Szent Erzsébet lépcső folytatásához kapcsolódva, vörös (Krisztus vére) és fehér (Szűz Mária) rózsákkal, szabadon látogatható
  4. konyhakert a rendház gazdasági udvarán, kiemelt ágyásokkal, az önfenntartó kolostorkert hangulatával, csak nyitvatartási időben látogatható
  5. esőkert – a természetes erdők működését mintázó, az esővíz-megtartó kapacitás növelése érdekében kialakított, terepalakulatra ültetett növénycsoport, a terület külső, mélyebb fekvésű peremén
  6. intézményi vízkert – intézmény méretű, vizes élőhelyet biztosító biológiai (élőflórás) szennyvíztisztító

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
10/20
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

Belsőépítészeti koncepció:
Kevés adatunk marad fenn az épület belsőépítészeti vonatkozásairól. 1907-ből van néhány remek másolat az akkor még in situ létező falfestményekről, ismerjük a körtemplom, később nemzetségi templom oltárhelyét, amely a premontrei időkben a szentélyrekesztő előtti népoltár helye lehetett. A bútorozásáról nincs adatunk, vélhetően a mai használathoz kapcsolódó mobíliák nem voltak a templomtérben. A templom mai használatához szükséges elemeket a kiegészítésként kezeltük: egységes színhasználattal és az új szerkezeteken megjelenő építészeti részletképzéssel. Padokat, oltárt, szentségtartót, felolvasó állványt, szenteltvíztartót terveztünk ebben a szellemben.

A kolostorépület belsőépítészetét szintén utólagos, kiegészítő alkotásként kezeljük, és a templomban végzett belsőépítészeti kiegészítésekkel azonos szellemiségben, de visszafogottabb, egyszerűbb formában terveztük megvalósítani.

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
12/20
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

Épületszerkezeti, épülettechnikai és fenntarthatósági koncepció:
Alapvető szándékunk volt a kiegészítések tervezésekor, hogy anyaghasználati – és ha lehet építéstechnológiai – rokonság mutatkozzon régi és új között. Ennek egyrész műszaki szükségszerűség az indoka, másrészt mivel a hagyományos szakmák felvonulása (kőfaragó, kőműves) a hiteles rekonstrukciót kívánó helyzetekben egyébként is szükséges, a kiegészítésekkel kapcsolatos kivitelezési munkában is számíthatnánk rájuk.

A fentiekkel összefüggésben hagyományos, nyílt rendszerű páraháztartásban és vízelvezetésben gondolkodtunk, mivel a rendeltetésnek megfelelő falszigetelés nem alakítható ki a falmaradványok nagyarányú sérülése, visszabontása nélkül. A működőképességnek ebben az esetben feltétele a jó felszíni csapadékvízelvezetés (a csapadék távoltartása falaktól, épületkörüli járdával és felületszivárgóval) és a talajpára kiszellőzésének egyidejű biztosítása, utóbbi a fal mindkét oldalán, és lehetőség szerint gravitációsan a falazatban kialakított szellőző kürtőkkel valósítandó meg. A szellőzőkürtők gravitációs működéséhez magasságkülönbségre és hőmérsékletkülönbségre is szükség van. A földszinti helyiségek szellőzőkürtőinek kivezetései az emeleti szint fölötti ereszeknél helyezkedhetnek el a falazatban olyan nyílásként, mint a középkori falazásnál alkalmazott állványgerendák fészkei. Az emeleti helyiségek közül a ´keleti´ szárnyban található szerzetesi szobák a szabadkémények mintájára megformált szellőző-bevilágító ernyőt kaphatnak, amelynek nyitható felületein keresztül megoldható a szellőzés, tetősíkba integrált felületei pedig a napkémény mintájára huzatfokozóként működhetnek. Minden helyiségnek tervezünk természetes szellőzést, de a gravitációs egyedi kürtős szellőzésnek időjárási korlátjai vannak, ezért tartósan forró időjárás esetére egy "vészeseti" ventilátort érdemes beépíteni, ami kézi kapcsolással működtethető igény szerint.

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
15/20
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A padlástéri kiállító helyiségekben a felülvilágítóknak nyitható felületeket terveztünk. Minden jó tájolású (délkeleti, déli, délnyugati irányból direkt napsugárzással érintett) üvegezett felületet külső árnyékolóval kell ellátni. Az ablakok esetében önállóan nyitható, fatáblás árnyékolót, a tetősíkban fekvő felülvilágítókra pedig állítható lamellás külső árnyékolót tervezünk.

A tetőszerkezetek kialakításánál lényeges szempont lehet a bemutathatóság. Mivel a templomban boltozatok visszaépítését terveztünk, látszó helyzetbe nem kerül fedélszerkezet, ezért középkori fedélszék visszaidézését nem terveztük. A kolostorépületben viszont utalás szintjén érdemes a középkori szerkezetek világát kicsit megjeleníteni, mivel tervünkön a múzeumi kiállítóterek a hasznosított padlástérbe kerülnek.

A templom tetőfedésére egyedi kerámiacserép fedést tervezünk a régészeti feltárás során megtalált szögletes (egyenes vágású), barát-apáca fedésre alkalmas elemek mintájára, mázazással a tartósság érdekében, ami tekintettel a késő gótikus átépítésre vannak korabeli előzményei máshol. Kivétel a két mellékszentély és a két toronysisak, ahol a fedés faragott kőből van és a kiegészítéseknél is ezt tervezzük.

A kolostor fedéséhez egyszerű, egyenes vágású kereskedelmi forgalomba kapható, bevonatos, sorolt cserepet választottunk kettős fedéssel. Ez utal arra, hogy ennek az épületrésznek lehetett fazsindellyel fedett periódusa is. A sorolt cserép ("hódfarkú") alkalmas a tervezett felületi mozgatások és az integrált bevilágítók és szellőzők tervezett vonalvezetésének lekövetésére. A tető légrétegének kiszellőztetésére olyan szellőzőcserépsorok beiktatását tervezzük, ami nem emelkedik ki a fedés síkjából. (Hátoldalon rovátkolt, síkban maradó, kerámia szellőzőcserép.)

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
17/20
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A templom kiegészítéseinél az eredeti, meglévő falazat anyagához legközelebb állót kell választani. (Sóskúti vagy szentmargitbányai kő.) Egyrészt, az eredetivel azonos felújítási technológia és felújítási periódus miatt. Másrészt pedig a megjelentés miatt, mivel a templomtéri kiegészítéseknél a kváderkő mérete is fontos, hogy szerves folytatása tudjon lenni a meglévő falazatnak. (A különbséget az új kő frissessége adja, amelyet meszeléssel lehet hangsúlyosabbá tenni, de az osztás, a felületi faktúra látható marad ez utóbbi esetben is.) Az építésre vizsgálatok után alkalmasak lehetnek a romból kinyert és a főszentély mögött deponált faragott kváderkövek is, természetesen olyan falazatmezőkben, ahol nem volt díszítő faragás.

A kolostorépület helyén meglévő és a régészeti feltárásból ismert falvastagságok megtartásával helyet nyerhetünk egy hőszigetelőképességben is elfogadható, réteges falszerkezet kialakításához, ami, ha nem is elegendő a ´közel nulla energiás´ követelményszint teljesítéséhez (ez örökségvédelmi okokból nem lehet általánosságban kitűzött cél), a gazdaságos üzemeltetéshez hozzásegítheti a használókat. A külső és belső tér irányában szilikát kérget (kívül sóskúti vagy szentmargitbányai mészkövet, belül tömör téglát vagy a földszint fölötti részeken, ahol nincsenek boltozatok hőszigetelő vázkerámiát) alkalmazunk. A kérgek közötti összeköttetést a hőszigetelt részeken acél kiegészítőkkel, a hőszigetelés nélkül tervezett részeken a tartószerkezettel oldjuk meg.

Ahol boltozatot idézünk vissza mérlegelendő, hogy melyik szempont az erősebb. A kerengőnél, mivel fedett-nyitott térről van szó, részben lehetséges a hőszigetelés helyett rejtett tartószerkezeti kiegészítés kialakítása, de máshol is az lenne a cél, hogy a szükséges tartószerkezeti kiegészítések el lehessen rejteni, és építéstechnológiai szempontból mégis kompatibilisek maradjanak.

A réteges falszerkezetbe (ami jelen esetben egy maghőszigetelésű szerkezet) a páratechnikai problémák elkerülése érdekében újrahasznosított üvegből készülő üveghab granulátum hőszigetelést terveztünk. Az emeleti tereknél ez azt is jelentheti, hogy elérjük az aktuális hőtechnikai követelményértéket a rétegrendi hőátbocsátás terén.

Az épület fűtését lehetőség szerint megújuló forrásból kell biztosítani. Energiahordozóként szóba jöhet a környezeti hő: levegő és geotermikus lehetőségek. Mivel a felület- és szerkezeti hőleadókat egyenletességük és energiatakarékosságuk miatt korszerűnek tekinthetjük (és a szükséges, kis keresztmetszetű csőhálózat is elhelyezhető a padlószerkezetben), azzal kompatibilis hőtermelési megoldást akarunk választani fentiek közül. Az optimális megoldás kereséséhez olyan építészeti, épületgépészeti és gazdasági szempontokat felölelő kutatást kell véghez vinni, ami túlmutat a pályázat keretein.

A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve
20/20
A zsámbéki öregtemplom és környezetének megújítása – Arnóczki-Nagy Mariann, Bercsényi Szepesi Ákos, Csaba Kinga, Kristók Attila, Rüll Tamás és Török Ádám pályaműve

A napenergia hasznosítása is kézenfekvő, de tekintettel az építészeti-örökségvédelmi szempontokra, a tervünkön csak passzív módon, a gravitációs szellőzés megsegítésére szolgáló, épülettömegbe integrált napkémény szerepel. A jó tájolású felületek többnyire a látkép részét képezik. (Egy megoldás merülhet fel foto-voltaikus cellák elhelyezésére. Már elérhető egy hazai cserépgyártó fedésbe integrált napelem rendszere. Ez azonban a választottól és a hagyományostól eltérő elemméretű, beton anyagú tetőfedő elem. Az alakhű rekonstrukcióval nem érintett, jól tájolású tetőfelületeken fedhetők lennének ilyen elemekkel, de biztosítani kell az inverternek és az akkumulátorparknak is helyet, tehát van gépészeti térigénye.)

A terület fenntartható vízgazdálkodása érdekében ciszternába gyűjtjük a tetőn megjelenő csapadékvizet, amelyet első sorban növények öntözéséhez lehet használni. A terület többi részén a mélyebben fekvő sávokban esőkertek segíthetik a vízmegtartást. A kvadrum közepére tervezett mélyfúrású, saját kútra, mint önálló ivóvízforrásra számítunk. (Amennyiben ennek megvalósítása hidrogeológiai akadályba ütközik, akkor ott kell megfúrni a kutat, ahol lehetséges. Elérhető vízadó réteg biztos van a hegytetőn is, hiszen a Szent Ferenc kút a Corvin János út túloldalán van.) Az épületen belül szürkevíz hasznosításra is biztosítunk lehetőséget. A padlástéri mosoda elfolyó vizét az emeleti fürdőszobákba tervezett wc-k öblítésére lehet használni. A szennyvíz kezeléshez vízkertet és biológiai víztisztítót szeretnénk kialakítani.

Exodus

Kialvatlan négy hónap után,
verőfényes nyári délután
döbbent csend nyer erőt
a képernyő előtt:
Az idő lejárt!

Hiába kitöltött T-PÁLYA,
és mögöttünk húszévnyi gálya,
négy hónap munkája
kerül a lomtárba.
A rendszer kizárt.

Dél elmúlt, EKR elnémult.
Az idő ablaka bezárult.
Fatális végjáték,
kegyetlen csattanó.
Ez még most is fáj.

Postás kisasszony digitális,
a gondolkodása bináris.
Nem felel neked sem,
ott fekszik keresztben,
az úttengelyben.

Kitartott tévedése mellett,
így újra igazolni kellett,
hogy nem vagyok robot.
Ismételtem legott,
mégis kidobott.

Rüll Tamás

 

Felhasznált irodalom:

[1] MÉM-MDK tervtár – Lux-hagyaték

[2] Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki története – in: Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal évkönyve1980-1990. X. kötet – p. 41-60.

[3] Buzás Gergely: Romok és műemlékvédelem – in: Zsámbék, premontrei templom és kolostor rekonstrukciója és újjáépítése c. projekt keretén belül megvalósuló fejlesztés műszaki előkészítése – 2022. – Tripartitum Építész Műhely – p. 723-724.

[4] Valter Ilona: "Tekintsd e művet, Isten" – A zsámbéki premontrei templom és kolostor története – Gödöllői Premontrei Apátság – Martin Opitz Kiadó – 2023.

 

Vélemények (1)
Reki
2024.05.01.
03:58

Nagyon érdekes terv. Nem modern betonkockákat épít mellé, hanem a gótika és a növényi ornamentika ötvözésével, odaillő, de modern kiegészítéseket. Az új toronysisak, kissé meglepő, de elfogadható látvány.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.