Az Építész Stúdió megosztott első díjas terve az Akadémia Park pályázatán

"Az Akadémia Park területe egyike azon kevés fejleszthető és egyelőre nem beépített területnek melyek sorsa meghatározó lehet a város fejlődésének következő évtizedeiben és irányt mutathat, milyen környezetben is képzeljük el a jövőnket." Az Építész Stúdió megosztott első díjas terve a fenntartható városépítés széleskörű felfogásán alapul. 

Gondolatok az Akadémia Park ötletpályázat kapcsán

Ötletpályázaton indulni hálátlan szerep. A tervezésbe, koncepcióalkotásba és kidolgozásba fektetett energia legjobb esetben egy díjazással zárul, hiszen a kiíró nem vállal kötelezettséget a folytatásra, a továbbtervezésre még eredményes pályázat esetén sincs semmilyen garancia. Mi késztet mégis egy (vagy esetünkben 15) hazai építészeti műhelyt, hogy egy ilyen megmérettetésen részt vegyen?

Az Akadémia Park területe Budapesten belül egyedülálló. Egyike azon kevés fejleszthető és egyelőre nem beépített területnek melyek sorsa meghatározó lehet a város fejlődésének következő évtizedeiben és irányt mutathat, milyen környezetben is képzeljük el a jövőnket. Egy ilyen kérdésfeltevésre választ keresni és véleményt mondani hallatlanul izgalmas feladat. Számunkra ez a pályázat olyan gondolatoknak az összegzése melyek az utóbbi években meghatározták a stúdió belső párbeszédeit.

Tervünk ‘A fenntartható városépítés kérdései az Akadémia Parkban’ alcímet kapta. Fenntarthatósággal foglalkozni mára kötelező klisé. Mégis relevánsnak tartottuk körbejárni egy olyan megközelítést ahol a tervezés minden szintjén ezek a szempontok kapnak meghatározó szerepet. A léptéktől kezdve a funkcionális programon, építészeti megjelenésen, környezetrendezésen, meglévő környezeten át a gépészeti és anyaghasználati megoldásokig.

A környezettudatos tervezés kulcsa a környezetünk ismerete. A terv ezért nem választható el a kontextusától, nem értelmezhető nélküle. A fizikai (fig.1) és történeti (fig.2) környezeten túl a szellemi (fig.3) és tágabb városi környezet (fig.4), a nemzetközi városépítési irányzatok (fig.5), passzív gépészeti trendek (fig.6), értékmegőrzés és újrahasznosítás gondolatai (fig.7), művészeti kompozíciók (fig.8) és tudatos vízgazdálkodási, táj- és élővilág rehabilitációs elvek (fig.9) illetve közösségépítő eszközök (fig.10) egyaránt formálták az építészeti és tájépítészeti javaslatot. A létrejött anyag egy folyamat pillanatképe, ami segíti a reflexiót és megalapozza a továbbírást.