Emberek/Interjú

Auditórium Podcast – Bardóczi Sándor: Lehet-e egy városban túl sok fa?

1/2

?>
?>
Bardóczi Sándor – forrás: evtajepitesze.hu
1/2

Auditórium Podcast – Bardóczi Sándor: Lehet-e egy városban túl sok fa?
Emberek/Interjú

Auditórium Podcast – Bardóczi Sándor: Lehet-e egy városban túl sok fa?

2022.05.03. 07:53

Cikkinfó

Szerzők:
Zubreczki Dávid

Építészek, alkotók:
Bardóczi Sándor

Cég, szervezet:
Magyar Építőművészek Szövetsége

Vélemények:
1

Dosszié:

Az Auditórium podcastsorozat eheti részében Zubreczki Dávid a napokban Év Tájépítésze díjjal kitüntetett Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével beszélget, aki szerint "korszakot kellene váltani és a mennyiségből a minőségbe átcsapva inkább úgy korszerűsíteni a meglévő épületállományt, hogy az kevesebbet pöfögjön."

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, közíró, címzetes egyetemi docens. Diplomáját 1998-ban szerezte a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd Soprontól Tokajig az ország különböző vidékein vett részt területi tervezésben, településfejlesztési tervek készítésében, környezetvédelmi koncepciók kidolgozásában. Megvalósult munkái közül a XIII. kerületi Országbíró sétányra és a máriagyűdi kegytemplom környezetrendezésére a legbüszkébb.

Ma a legtöbben Budapest főtájépítészeként ismerik. 2019-ben a javaslatára született meg ez a titulus a főkertész helyett, ő ugyanis nem pusztán kertészeti feladatokat igyekszik megoldani. A vezetésével dolgozták ki a Radó Dezső Tervet, mely 2030-ig határozza meg, hogy milyen tennivalók vannak a fővárosban a zöld infrastruktúrával. Ennek keretében új természetvédelmi területeket jelöltek ki, kidolgozták három nagypark stratégiai tervét és olyan módszereket igyekeznek meghonosítani, mint a gyökércellás faültetés, a közösségi komposztálás vagy épp a méhbarát gyepgazdálkodás.

Szakmai munkájának mindig is jelentős részét tette ki a civil aktivitás: sokat tett a tájépítészet jelentőségének elismeréséért. Elnökségi tagja volt a Magyar Építész Kamara kert- és tájépítészeti tagozatának, valamint a Levegő Munkacsoportnak. Éveken át volt a Tájodüsszeia szakmai kiállítás kurátora. 2007 óta több száz publikációt írt az Építészfórum szerzőjeként, illetve saját Facebook-oldalán, mely idővel önálló szakmai bloggá nőtte ki magát. Írásainak köszönhetően az egyes zöldberuházások, parkfejlesztések, s általában tájépítészeti feladatok megértése minden téma iránt érdeklődőnek könnyebbé vált. Közírói munkásságát a Honi Művészetekért Alapítvány Ezüst Ácsceruza-díjjal honorálta.

A kezdetektől főszervezője volt az Év Tájépítésze Díjnak, a szakma legrangosabb hazai elismerésének. Itt végzett munkájáért 2014-ben elnöki különdíjat kapott. Mivel évek óta visszavonult ettől a tevékenységtől, idén már őt is jelölhették a díjra: 2022-ben őt választotta a szakmai zsűri az Év Tájépítészének.

Bardóczi Sándor – forrás: evtajepitesze.hu
2/2
Bardóczi Sándor – forrás: evtajepitesze.hu

A podcastban elsősorban Budapest problémáiról és annak megoldási lehetőségeiről beszél. Bár meglátásai messze túlmutatnak a tájépítészeten (szóba kerülnek lakhatási vagy épp energetikai szempontok is), az adásban elsősorban a főváros zöldfelületeiről esik szó. Például arról, hogy még mindig vannak védelemre érdemes értékeinek, amelyek még nincsenek természeti oltalom alatt, vagy hogy hol lehetne új parkokat kialakítani. Szóba kerül az a 36 hektáros erdő, amely Budapest mértani középpontjában, egy metróvégállomás és egy tervezett vasútállomás közelében van, mégis alig ismerik néhányan. Véleményt mond a tervezett Blaha Lujza térről és beszél arról is, hogy mit lehet kezdeni a belvárossal, ahol már szinte alig jut hely fáknak. Az adásban érinti a Városháza park témáját is, bár a felvétel idején még nem lehetett tudni, milyen is lesz a győztes terv.

Bardóczi Sándor azt vallja, hogy akkor működnek jól a dolgok, ha a három lábú szék – melynek három lába a gazdaság, a társadalom és a környezet – kiegyensúlyozott. Jelenleg egy szinte kétlábú széken ülünk, elég csak megnézni, a három témáról mennyi szó esik a médiában.

Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének keddenként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget ismert építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum: a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak nálunk az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.

A legutóbbi részben Vitézy Dáviddal beszélgettünk, a korábbi adások vendége volt Csillag Katalin, Erő Zoltán, Fajcsák Dénes, Golda János, Kovács Csaba, Nagy Csaba, Smiló Dávid, Szabó Levente, Tihanyi Dominika és Zoboki Gábor is. A podcast megtalálható az ismert lejátszókban (AppleSpotifyGoogle), az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.

A következő kedden Soltész Noémivel, a NANAVÍZIÓ társalapítójával hallhatnak majd beszélgetést itt, az Építészfórumon.

Zubreczki Dávid

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
Reki
2022.05.03.
15:36

Zubreczki Dávid érdekes cikkeket írt az Urbanistán anno.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk