Emberek/Interjú

Auditórium Podcast – Szabó Levente: A hallgatók ma már nem csak anyagokban gondolkodnak, hanem mondjuk egy település egészében

1/3

?>
?>
Móricz Zsigmond körtéri Gomba – Hetedik Műterem – fotó: Szentirmai Tamás
?>
Reformáció500 emlékmű – Hetedik Műterem – fotó: Danyi Balázs
1/3

Auditórium Podcast – Szabó Levente: A hallgatók ma már nem csak anyagokban gondolkodnak, hanem mondjuk egy település egészében
Emberek/Interjú

Auditórium Podcast – Szabó Levente: A hallgatók ma már nem csak anyagokban gondolkodnak, hanem mondjuk egy település egészében

2021.11.16. 08:01

Az Auditórium podcast második évadának utolsó részében Zubreczki Dávid Szabó Leventével, a Hetedik Műterem vezető tervezőjével beszélgetett a fenntartható építészetről.

„Mikor az olyan fogalmak, mint a fenntarthatóság divatossá válnak, nehéz lehámozni róluk a múló érvényességű dolgokat. Gondolok itt mondjuk azokra a minősítési rendszerekre, amelyek biztos nagyon fontosak, de most hirtelen marketingeszközökké váltak. Ezeket meg kell különböztetni azoktól, amelyek függetlenül a mostani diskurzustól, és évszázadok óta jelen vannak az építészetben. Vagy akár a történelem során mindig is jelen voltak." – többek között ezeket a gondolatokat fogalmazta meg Szabó Levente építész, amikor a fenntarthatóságról kérdeztük az Auditórium podcast idei utolsó adásában. A műsorban nem csak arról mesélt, miként jelenik meg mindez a saját munkáiban. Mint a BME Középülettervezési Tanszékének vezetője azt is látja, hogy a felnövekvő építészgenerációk hogyan viszonyulnak ehhez a szemlélethez.

Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének keddenként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget ismert építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum: a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak nálunk az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.

Móricz Zsigmond körtéri Gomba – Hetedik Műterem – fotó: Szentirmai Tamás
2/3
Móricz Zsigmond körtéri Gomba – Hetedik Műterem – fotó: Szentirmai Tamás

Szabó Levente Ybl-díjas, kétszeres Pro Architektúra-díjas építész, akadémikus, a Hetedik Műterem vezetője. A BME Középülettervezési Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Könyvet írt Bán Ferenc építészetéről, emellett számos szakcikk és tanulmány szerzője. Kiterjedt elméleti munkássága mellett több fontos terve valósult meg az elmúlt években.

Ezek egy része műemlékvédelmi rekonstrukció volt, mint amilyen a Móricz Zsigmond körtéri Gomba, vagy a régi Budai Városháza épületének újragondolása. Nagyobb léptékben, de szintén egy történelmi emlék élhetővé és használhatóvá tételéről szólt a soproni Várkerület revitalizációja is. Az adásban magától értetődő módon kerültek elő ezek a fejlesztések, hiszen főszerephez jut bennük a megőrzés. Persze egy többszáz éves vári műemlék esetében nem hagyományos értelemben jön szóba az újrahasznosítás, hiszen egy ilyen épületnél természetes a régi értékek megőrzése. Ugyanakkor rengeteget lehet tanulni abból, hogyan is fogtak hozzá eleink egy régi ház újjáépítéséhez.

Reformáció500 emlékmű – Hetedik Műterem – fotó: Danyi Balázs
3/3
Reformáció500 emlékmű – Hetedik Műterem – fotó: Danyi Balázs

Szabó Levente munkásságának jelentős részét teszik ki az emlékművek is. Társalkotója volt az ELTE Trefort-kertjében kialakított „Bevésett nevek" című alkotásnak, majd a reformáció 500. évfordulójára készült Kálvin téri installációnak is. Ennek kapcsán egy nagyon érdekes területre tévedt a beszélgetés: vajon mennyire lehet fenntartható egy emlékmű? Olyan alkotások ezek, amelyek eredeti célja ugyan épp a fennmaradás, a megőrzés, a történelem vagy a város fejlődése mégis gyakran mégis felülírja ezeket. Hogy látja ezt egy olyan alkotó, akinek az emlékművei jelentősen eltérnek az idehaza megszokottaktól?

Ez volt idén az Auditórium utolsó adása, a podcast 2022 tavaszán jelentkezik újra itt az Építészfórumon, ahol a beszélgetéssorozat korábbi adásait is megtalálják. Az őszi évadban Erő Zoltán a világvárosok lefőbb problémájáról, a szétterülésről, Fajcsák Dénes az elnéptelenedő magyar falvakról és az üres parasztházak újrahasznosítsáról, Tihanyi Dominika a szociálisan is fenntartható tájépítészetről, míg Smiló Dávid a „lakóbarát" Terézvárosról és a gangos bérházak jövőjéről mondta el gondolatait  A 2021-es tavaszi évad vendége Csillag Katalin, Golda János, Kovács Csaba, Nagy Csaba és Zoboki Gábor volt.

A podcast megtalálható az ismert lejátszókban (AppleSpotifyGoogle), az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.

Zubreczki Dávid

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk