Árnyékolók műemléki környezetben

A Krüllung Kft. cikke gyakorlatban megvalósult példákon keresztül mutatja be a műemléki vagy helyi védettséget élvező épületek esetében elengedhetetlen tervezési szempontokat, árnyékolástechnikai megoldásokat, amelyek nemcsak a homlokzatra vannak hatással, de a belső teret is védik és komfortosabbá teszik a felhasználók mindennapi életét. A történeti épületek homlokzatának megőrzése és helyreállítása amellett, hogy növeli az ingatlan értékét, a környezetére is hatással van, javítja az utca- és a városképet. A gazdagon díszített, tartós anyagokból készült egyedi épületek az elmúlt korok magas színvonalát tükrözik, s a helyreállításkor – az összképet szem előtt tartva – törekedni kell az eredeti megoldások megtartására. 

Az eredeti megtartása

Fa redőnyök a külső térben

A 19. század második felétől a kapcsolt gerébtokos ablakok külső árnyékolójaként a kitámasztható karú esslingeni redőnyöket használták, melyek többsége ma is működőképes vagy felújítható. 

A résekkel és tömören is záró árnyékolók szerkezete nem látható, mert külső ablakkeretezések mögé, redőnyszekrénybe rejtették őket.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nyilvántartott műemléki értéknek minősülő épületeket, fizikai valójukban, épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell megőrizni és fenntartani. Mindez igaz az épületek hiteles alkotóelemeire, így az épület külső/belső nyílászáróira és az árnyékolókra is. A lenti képek alapján látható, hogy milyen karakterromboló lehet egy nem megfelelő ablakcsere. Az árnyékolószerkezetek (redőnyök, spaletták) minden esetben a nyílászáró szerkezet részeként voltak megtervezve, így javításuk, egy-egy részük pótlása, cseréje sem képzelhető el az egységesség szem előtt tartása nélkül.

A Vigadó tér 3. szám alatt álló bérház 1869-1871-ben a Thonet testvérek megbízásából épült. A nyílászárók és az árnyékolószerkezetek rekonstruálásakor is szempont volt a még használható szerkezeti elemek felhasználása, valamint azok eredeti tervek alapján történő helyreállítása, újragyártása. Hosszú mintáztatási időszakot követően készültek el a kapcsolt gerébtokos nyílászáró szerkezetek, valamint a motorosan működtethető fa lamellázatú redőnyök. A faredőny palástjának rekonstrukciója is a meglévő szerkezeti keresztmetszetek alapján történt. A redőnypalást végül a műemléki szempontoknak megfelelően lett a külső tér irányában, a homlokzat színéhez igazodó homogén színben 4 rétegű vékonylazúr bevonattal felületkezelve, míg a belső tér irányába a megrendelő igényei szerint, teak, világos vörösesbarna színt kapott. A kitámasztó karok pedig az eredeti karok felújításával készültek el.

A fa lamellás redőnyök esetében is többféle keresztmetszeti kialakításra van lehetőség attól függően, hogy melyik korszakhoz kell illeszkedni. A lamellák rozsdamentes acél kapcsos felfűzéssel, krómacél szalaggal kapcsolódnak egymáshoz. A kapcsos felfűzés lehetőséget kínál, hogy a lamellák közti részt megnövelve a redőnyön keresztül több fény, illetve levegő jusson a belső térbe. A krómacél szalag felfűzés stabilabbá teszi a szerkezetet, a redőny feltekert állapotban kevesebb helyet foglal, kisebb méretű redőnytok szükséges. A záróléc alján bemart horonyba elhelyezett gumikéder biztosítja a redőny zajmentes záródását.

Pallótokos és kapcsolt gerébtokos szerkezetek közé telepített árnyékolók

A gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont 2016-ban újult meg, majd 2017-ben a példaadó műemlék-felújításért járó ICOMOS-díjat nyert. A felújítás részét képezték az árnyékolószerkezetek is, melyek a napjainkban már kevésbé használatos, ám műemlék jellegű épületekben gyakran előforduló ún. pallótokos ablakok szárnyai közé lettek beépítve.

A pallótokos fa ablakok külső szárnya kifelé, belső szárnya befelé nyílik.

A két nyíló szárny között kaptak helyet a motoros működtetésű textil rolók, melyek hagyományosan kedvelt árnyékoló megoldásnak számítanak műemlékek esetében. Az árnyékolószerkezetek leengedett állapotban különleges hangulatot kölcsönöznek a homlokzaton, ugyanis szintén a nyílászáró tokjában LED világítás van elrejtve, mely az üvegezésre applikált sziluett fóliák mögötti teret megvilágítva, életet lehel a kastélyba.

A kapcsolt gerébtokos ablakok a múlt században kifejlesztett technológiai megoldások egyike, s műemléki rekonstrukciók esetében gyakran kerül sor a régi üvegek cseréjére, a vasalatok pótlására, a csavarok cseréjére. Az egykori Budai Városháza felújításakor az eredeti nyílászárók alapján előkészített ablakoknál, az ablakszárnyak közé motoros mozgatású textil rolók kerültek.

A Kőbányai Polgármesteri Hivatal esetében mind az új épületrésznél, mind a régi épületnél különböző beépítési módokban lettek a belső téri textil rolók beépítve. A filigrán rolós szerkezetek a régi épületrésznél a gerébtokos ablakszárnyak közé lettek telepítve, míg az új épületben a nagy méretű rolók az álmennyezeti horonyba rejtettek.

 
A Budavári Palotanegyedben található Oroszlános Udvar Szent István termében az árnyékolószerkezetek helyreállítása a királyi palota archív tervei és fotói alapján történt. A fa lamellás reluxák fix, illetve mozgatható kivitelben kerültek beépítésre.

 
A tervcsomag részét képezték olyan különleges kézi hímzésű textil árnyékolók, melyek díszítő mintája a felújítási munkálatokat követően is kézi hímzéssel készült el. A belső téri textil rolók motoros működtetésűek, a díszített szegélysáv az ejtőrúdnál rögzül a roló szerkezetéhez, az utólagos tisztíthatóság megkönnyítése céljából.

Hasonló karakter – megújult formában

Alumínium redőnyök

Nem mindig opció a meglévő árnyékolószerkezetek helyreállítása. Előfordul, hogy új, korszerűbb és időtállóbb anyagokból készülő árnyékoló telepítése szükséges. Redőnyök esetében, a hasonló karakter megőrzése céljából, az alumínium lamellázatú redőnyök törődésmentes, hosszú élettartamról és szolid megjelenésről gondoskodnak kívül-belül.

Textil árnyékolók

Műemlék vagy helyi védettséget élvező épületeknél gyakran alkalmazott külső téri árnyékolószerkezetek a homlokzati textil rolók, elsősorban kis helyigényük miatt, melyek különböző mozgatási módokkal kombinálhatók, s a hatalmas anyagválasztéknak köszönhetően könnyedén a homlokzat stílusához igazíthatók. A legkisebb rolók burkolata csupán 53x53 mm-es és 200x250 cm ablak árnyékolható vele. A helyi védettség alatt álló Farkasdy-épület megőrizte eredeti karakterét, s felújítása során külső és belső téri textil rolókkal gazdagodott.

A korábban kitámasztható megoldással alkalmazott redőnyök hangulatát idézik a kibukókaros textil árnyékolók, melyek az épületszerkezetbe épített redőnydobozokba rejthetők.

A kibukókaros textil roló karja 135°-ig állítható, motorosan működtethető szerkezet.

Üvegtetők és tetőbevilágítók árnyékoló megoldásai

A múzeumépületek megvilágításakor a tervező gyakran operál a természetes fénnyel, mely fénymennyiséget a tetőbevilágítók használatával igyekszik biztosítani. A nagy európai múzeumok mind keresztülmentek egy modernizációs folyamaton, ahol a terek jobb kihasználhatósága, valamint felhasználóbarátabbá tétele mellett, a modern klímarendszerek is beépítésre kerültek. Arról azonban, hogy ezek mennyire tesznek eleget a mai “fenntarthatósági" szempontoknak, kevés szó esik.

A tetőbevilágítók és üvegtetők árnyékolására megoldást jelenthetnek a textil rolós kialakítású, valamint a fém lamellás szerkezetek is.

Textil árnyékolók

A textil árnyékolók hagyományos megoldásnak számítanak sínes, valamint sodronyos kivitelben is egyszerűbb, sík üvegek árnyékolószerkezeteként. A Szabó Ervin Könyvtár felújításakor gondoskodni kellett az üvegtetővel fedett, trapéz alakú aulatér árnyékolásáról. A tervezőkkel való együttgondolkodás eredményeképpen született meg a koncepció, melynek keretében az üvegtető raszteréhez igazodó, a szűkülő teret lépcsőzetesen követő, motoros mozgatású, ellenhúzott textil árnyékolók kerültek beépítésre.

Sopronban a nemrégiben megújult Múzeumnegyed üvegtetővel fedett belső átriumát nagyméretű, 15 méter fesztávú, sodronyos megvezetésű ellenhúzott textil rolók óvják a közvetlen hőtől.

Alumínium lamellás megoldások

Fémlamellás megoldások is alkalmazhatók üvegtető árnyékolására. Egy sokoldalúan alkalmazható, dönthető, billenthető kislamellás árnyékoló gondoskodik a debreceni Déri Múzeumban kiállított Munkácsy-trilógiáról. Az árnyékoló előnye, hogy a lamellák fénycsapdás kialakítású keresztmetszetének köszönhetően, gyakorlatilag teljes sötétítésre lehetőség van a múzeum Munkácsy Termében, ami a festmények éves fényterhelésének biztosítása miatt itt különösen fontos funkcionális követelmény volt.

Az alumíniumból készült, forgatható nagylamellás árnyékolószerkezetek is alkalmasak lehetnek bármilyen görbült felület árnyékolására.

A Természettudományi Múzeum bővítése föld alá süllyesztett terekkel történt. Ezek felett négy üvegtető van, melyek közül kettő is kétszeresen görbült felület, nyíló füstelvezető ablakokkal. A tervezőkkel közösen kidolgozott rendszer szerint mind a négy tető fölé motorosan mozgatható, nagylamellás árnyékolószerkezet került, repülőgépszárny keresztmetszetű sajtolt alumínium lamellákkal. Ezek a szerkezetek funkcionálisan és esztétikailag is alkalmasak erre a feladatra. Kiemelkedőek abban, hogy jól bírják az időjárás viszontagságait (pl. teljesen szélállóak), kiváló napvédelmet biztosítanak és a bejutó fényt szinte fokozatmentesen tudják szabályozni.

A főbejárati üvegetető esetében az árnyékoló lamellák pikkelyszerű megjelenése, a tervezői szándékkal összhangban erősíti a tető geometriájából eredő ’ősállat-hát’ asszociációt.

A lamellás szerkezetek előnye, hogy olyan műemlékileg aggályos szituációkban is alkalmazhatók, ahol szükséges az eredeti burkolatok vagy az egységes megjelenés megőrzése. A szentendrei Kék Ház esetében a tetőt borító cserép fedés felhasználásával készült billenthető lamellás árnyékoló, amely gondoskodik a tetőtér természetes fénnyel való ellátásáról, illetve a nyári túlmelegedés elleni védelemről.

Teljesen egyedi megoldásokra is van lehetőség, ahogy a régi budai városháza két üvegtetővel fedett belső udvarának árnyékolása esetében történt. A textil lamellás árnyékolószerkezetek kitüntetett pozícióban, újragondolt belső funkciókat befogadó tereket árnyékolnak. Az egyedi fejlesztésű árnyékoló eredeti rendeltetésén túl, tökéletesen illeszkedik a letisztult összképi környezetbe, s megőrzi a korábban nyitott tér külső-belső átmeneti kapcsolatát.

A műemlék környezetének védelme

Az állagmegóváshoz és a védelemhez hozzátartozik az épületet körülvevő közvetlen környezet is, mely az árnyékolók szempontjából is érzékeny hozzáállást és tervezést igényel.

A redőnyök mintájára működő mikrolamellás design árnyékoló háttérszerű egyedi struktúrát nyújt műemléki előtérbe helyezéshez. A rolószerűen feltekeredő szerkezet speciálisan profilozott 5*5 mm-es lamellái rozsdamentes acélból készülnek. Kialakítása révén folyamatos vizuális kapcsolatot biztosítanak a külső térrel, miközben a 20° fokos beesési szög feletti napsugárzást teljesen kiszűrik. 

Szombathely legismertebb ókori műemlékét, az Iseum épületét körbeölelő kiállítóterek körültekintő tervezésnek köszönhetően az árnyékolószerkezet összes szerelvénye (tengely, vezetősínek) a kőburkolat mögé van rejtve, így még határozottabban érvényesül a kőbordákkal szabdalt üveghomlokzat és a filigrán rozsdamentes acél lamellasor egymást erősítő hatása.

A Kimpton Bem Budapest megújult épülete előtti kávézóterasz elegáns, de masszív napernyőkkel gazdagodott. 

Különleges megoldásra is szükség volt a helyi adottságok miatt, ugyanis egy villanyoszlop elhalasztott arrébb helyezése egyedi megoldásokat követelt.

A Gresham Palotánál, mint műemlék épületek esetében általában, egyedi megoldásokat dolgoztunk ki a tervezőkkel annak érdekében, hogy a szálloda színvonalához igazodó belső téri komfort elérése minél kevesebb nyomot hagyjon az épületen.

Ennek egyik példája a főhomlokzat előtti teraszt árnyékoló csuklókaros napellenzők integrálása a nyílászárók között kiképzett horonyba. A szerkezet homlokprofiljára rögzített patinás bronzlemez burkolat révén, mely az épületen több helyen megjelenik, a szerkezet zárt állapotban gyakorlatilag észrevétlenül simul a homlokzati síkba.

A belső téri árnyékolók hatása a homlokzatra

Visszakanyarodva a külső homlokzatot befolyásoló hatásokra, szeretnénk felhívni a figyelmet egy olyan közvetett hatásra, melyet a belsőtéri árnyékolók gyakorolnak a külső homlokzatra. Előfordul, hogy az árnyékoló textil – elsősorban a fényzáró, vagy bevonatos textilek, – több rétegből állnak. A fényzárást biztosító réteg általában más színű, mint a belső oldal. Vannak azonban azonos színű elő és hátoldallal rendelkező bevonatos anyagok is. Érdemes a tervezés során alapos figyelmet fordítani a homlokzatot is érintő belső téri árnyékoló megoldásokra.

Összegzés – Tervezési feladatok

Az árnyékolók megtervezésekor műemléki környezetben is ajánlott szem előtt tartani a felhasználói szempontokat. Fontos meghatározni és rangsorolni az árnyékolószerkezettel szemben támasztott funkcionális igényeket, valamint a tervezéshez szakember segítségét kérni. Mind a helyreállítási, tervezési folyamatokban tapasztalt, szakértő segítséget nyújt a Krüllung csapata!