Al Za’atari tábor – Rnin Salah diplomamunkája

Emberek milliói kényszerülnek otthonaik elhagyására és kerülnek menekülttáborokba szerte a világon. Ezeket a táborokat általában olcsón és hatékonyan hozzák létre annak érdekében, hogy minél több menedékhelyet tudjanak biztosítani a lehető legrövidebb időn belül. Gyakran azonban nem csak ideiglenes megoldásként működnek, hanem állandósulnak, egyes generációk ezekben a táborokban születnek, élnek és nőnek fel. Rnin Salah diplomamunkájában az Al Za’atari táboron keresztül mutatja be a menekülttáborok helyzetét és fejleszthetőségüket.

A PROJEKT HÁTTERE

Bevezetés
Az Al Za’atari tábor a menekült közösség társadalmi szerkezetét, szokásait és szervezetét tükrözi. Átmeneti szükségmegoldásai az évek során fokozatosan a mindennapi és társadalmi élet állandó szervezetévé váltak. A tábor odáig gyarapodott, hogy városi formát öltött, magába foglalva a környezet átmeneti tulajdonságait, és végül (főleg a használók hatására) állandó városi és társadalmi szövetté fejlődött. Ezért vált szükségessé a felhasználók aktuális és tényleges igényeinek támogatása és kielégítése.

Ezek a jelenségek a tábor és tereinek újragondolásához vezettek. Ami felkeltette a figyelmemet, az az, hogy az idő előrehaladtával csökken a nemzetközi érdeklődés a táborkérdések iránt, miközben a tábor urbanizációja olyan tény, amely az „átmeneti" szükségkörnyezet megépítése után azonnal tovább fog nőni, és menekülttáborként folytatódik. Ez a jelenség ellentétben áll azzal, amit a tervezők, a finanszírozók és a segélyszolgáltatók elképzeltek a menekültek számára, és úgy tűnik, hogy egyes szervezetek még ma is tagadják az ideiglenes táborok állandó városi terekké való átalakulását. Azonban vannak olyan tényezők, mint a fizikai/térbeli fejlődés, a helyi gazdaság kialakulása, vagy a társadalmi szokások változása. Az ehhez hasonló tendenciák azt mutatják, hogy most a sürgősségi segélyeken túlmenően kell gondolkodnunk válaszon.

Elhelyezkedés
Mafraq kormányzóság egyike annak a tizenkét kormányzóságnak, amely a Jordán Hasimita Királyságot alkotja, az ország északkeleti részén található, keleten pedig Szíria határolja. Sivatagi természetű, talajvízben gazdag. Nagy területe, sivataga, száraz éghajlata jellemzi, évi 200 mm-nél kevesebb csapadékkal, és jelentős vízgyűjtőkkel rendelkezik. Ezen a területen létesült az AL-Za’atari tábor, 12 km-re a szíriai határoktól.

A tábor felépítése
A tábor területe 5,30 négyzetkilométer, amelyet a jordán kormány és a jordán hatóságok biztosítanak. A tábor keletről nyugatra nőtt, a keleti oldal, amely ma 1., 2. és 12. kerület, az első telepesek, és „óvárosként" ismerték őket, amely magában foglalja a belvárost és a fő piacot. A keleti térség települései először az út környékén gyarapodtak, ahol az emberek elkezdik felállítani az árustandokat, árusítani portékáikat. A főút a tábor azon kevés aszfaltozott utjainak egyike, amelyek többnyire az „óvárosban" helyezkednek el.

A tábor eredetileg rácsos elrendezésű, sorokban elhelyezett lakókocsikkal, amelyeket úgy terveztek, hogy elegendő helyet biztosítsanak az ellátó járműveknek, a tűzvészhelyzetekhez és a higiéniához. A Vészhelyzeti létesítmények kézikönyve szerint az UNHCR felmérői döntik el, hogy hol helyezzék el a lakókocsikat.

Otthon, távol az otthontól:
Amikor a tábor 2012 júliusában megnyílt, az egyetlen elérhető menedék a szövetsátor volt, ezeket a tábor keleti részében helyezték el. 2013-ban új, előregyártott lakókocsik kezdték el leváltani a régi sátrakat, ami spontánabbá tette a régi rész elrendezését, hiszen az embereknek már megvolt a földterületük, és a sátrat a kívánt módon elhelyezett lakókocsikra cserélték. A táborban a lakókocsik tábori elhelyezésének informális rendszere jól megfigyelhető az óvárosban. A lakókocsik gyakran U-alakot alkotnak a családok számára, hogy privátabbá és kényelmesebbé tegyék a környezetüket, valamint, hogy egyfajta udvart alakítsanak ki, néhányan még szökőkutakat és növényeket is hozzáadtak, hogy otthonsabbá tegyék a környezetet. A menekültek átrendezik a táborban elfoglalt helyeiket is, hogy közelebb kerüljenek a saját falujukból és régiójukból származó emberekhez, olyan közösséget hozva létre, amely biztonságosabbá teszi számukra a környezetüket. Az ilyen jellegű rendezések 2013 elején kezdődtek a táborban, amikor a vezetőség megértette a hosszú távú tartózkodást, és azt, hogy a konfliktusnak nem lesz egyhamar vége. 

Háztartási tipológiák és fejlesztés:
1| Sátor: Egy szabványos dupla vászon sátor belső lakóterülete 23 négyzetméter, ezen kívül mindkét végén körülbelül 4 négyzetméter áll rendelkezésre a tároláshoz, amelyet gyakran főzéshez vagy mosáshoz használnak. A családtagok rokonok a sátrakat összetett klaszterekbe rendezték, hogy belső nyitott, félig privát területeket hozzanak létre. A sátrak nem nyújtottak sok védelmet a zord időjárási viszonyokkal szemben, és hamarosan felváltották őket a lakókocsik.

2| Lakókocsik: A lakókocsi egy 16 nm-es előregyártott téglalap alakú fém szoba, parkettával, ajtóval, kis ablakokkal, amelyeket 30 cm-rel a talaj fölé emeli egy acélváz. A falak 40 mm-es poliuretán szigetelésű szendvicspanelekből készülnek, amelyek jobb megoldást nyújtanak a tábor zord nyári és téli időjárásával szemben.

3| A Multi-Caravan Cluster Több lakókocsiból áll, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy egy olyan komplexumot hozzanak létre, amely egy háztartásként szolgál, ahol minden kijelölt hely egy bizonyos funkciót lát el. A szobákkal körülvett nyitott vagy zárt udvarok általános formációja olyan privát és félig privát tereket hoz létre, amelyek térbeli morfológiája hasonló a hagyományos arab városokban találhatóakhoz. A kialakított terek nappali/családi összejövetelként vagy vendégszobáként, konyhaként, hálószobaként, mosdóként vagy tárolóként szolgálnak. Ezen terek kialakításánál horganyzott hullámlemezeket vagy egyéb lakókocsi-alkatrészeket is felhasználnak. A terek belső vagy külső kiegészítéseit általában hasonló módon a táborban található újrahasznosított anyagokkal egészítik ki vagy alakítják át.

A PROJEKT | AL ZA’ATARI SZAKISKOLA

A tervezési koncepció 
A tábor területén olyan intézmény létrehozása, mely szakképzést biztosít, hatással lesz a táborban élő fiatalok életére és hasznot hoz számukra, hiszen lehetőségük lesz kiválasztani azt az oktatási típust, amely a jövőben munkát és bevételi forrást biztosít számukra, mind a táborban, mind akkor, ha visszatérnek hazájukba.

Észrevehető, hogy a tábort nagymértékben formálta a lakosság, különösen magukat a menedékhelyek, ahol a menekültek úgy alakították át őket, hogy nekik megfeleljenek, sőt oly módon alakították át őket, hogy a lehető legközelebb álljanak lakóhelyük karakteréhez. Ezért kizártam azt a gondolatot, hogy új típusú menhelyre cseréljék otthonukat, mert az a saját alkotásuk lett, de az oktatás új lehetőséget nyit számukra, így pozitív hatással lehet a lakók lelki helyzetére, ahol valamelyest egy helyhez tartozónak érzhetik magukat, még ha az átmeneti is. És mivel a tábor most stabil, szakképzésre van szükség, hogy jobb hely legyen.

Az építési koncepció    
A koncepció elsősorban a tábor valós helyzetétől függ, a valósághoz és az átmeneti helyzethez kapcsolódik. A tábor valóságát tekintve 3 dolgot egyesít, az eredeti tábor elrendezést (grid elrendezés), a tábor fő alkotóelemét képező lakókocsikat és a rendelkezésre álló alapanyagokat. Amellett, hogy a táborban szétszórt sivatagi környezettől távol, az iskolás tanulók számára zöldterületeket kell biztosítani. Ami az átmeneti helyzetet illeti, mivel a táborban tilos bármilyen állandó építési módot alkalmazni (előre gyártottnak kell lennie, hogy a tábor bezárása után szétszerelhető legyen), a fő szerkezet betonpadlós acél lesz (betonpadló megengedett) és fémlemez tető, helyben épített kettős blokkfalakkal. Az épület födémei 20 cm-es betonlapból készülnek. A fő tartószerkezet beton födémre rögzített fém pillérekből áll, amelyre a tető acél rácsokra rögzített fémlemezekből készül.

Rnin Salah