Helyek/Tájépítészet

A rizsföldek őse: díjnyertes rekonstrukció Kínában

1/7

Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape

?>
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
?>
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
?>
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
?>
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
?>
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
?>
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
?>
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
1/7

Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape

A rizsföldek őse: díjnyertes rekonstrukció Kínában
Helyek/Tájépítészet

A rizsföldek őse: díjnyertes rekonstrukció Kínában

2017.12.06. 16:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Kína

Építészek, alkotók:
Turenscape

Szokatlan építészeti feladat egy rizsföldet hagyományosan, de a mai látogatók számára is élményt nyújtva feléleszteni. A kínai Turenscape irodának jó érzékkel és harmóniával sikerült mindezt megoldani, ezzel elnyerve a World Architecture Festival tájépítészeti kategóriájának díját. Bán Dávid írása. 

Van valami ellentmondásosság abban, amikor emberek, turisták, kíváncsiskodók egy üveghídon szállnak az archaikusnak tartott táj fölé és mintha a jövőben lebegve néznének vissza a múltba, csattogtatják csúcstechnikájú fényképezőiket, mutogatnak a földeken tevékenykedő embertársaikra, mintegy „emberkertben" csodálkozva rá a rizsföldeken dolgozó különös fajra. Holott valami ilyesmi érzetünk támad egyes fényképekről, amelyek az idei World Architecture Festival tájépítészeti kategóriájának nyertes munkájáról, a délkelet kínai Hunan tartományban található Csengtusan régészeti parkról készültek.


Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
6/7
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape


A régészethez szokatlanul közelít maga a terület: egy 1979-ben véletlenül felfedezett több ezer éves ősi település romjait mutatja be a park, miközben egy eleven, kortársnak ható kultúrtájban találja magát a látogató. A kutatók szerint Csengtusan Kína legősibb városa, múltja 6500 évre vezethető vissza, és ezt tartják a rizstermesztés bölcsőjének is. A terület évtizedek óta védettséget élvez, amelyet a helyi kormányzat komolyan is vesz. 2015 elején terv született a terület olyan jellegű megreformálására, amely alapjaiban sehol nem szól bele az ősi mezőgazdasági táj képébe, szerkezetébe, ugyanakkor turistalátványosságként és oktatóhelyként megfelelő bejárhatóságot és látványt nyújt a látogatók számára is.


Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
5/7
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape


A sokáig rejtett kincsként megbújó, majd nem megfelelően feltárt tájat most a kínai Turenscape építészeti iroda tervei alapján fedezhetjük fel újra. Az 1998-ban alapított, pekingi székhelyű, ma már óriás iroda leginkább a fenntartható városi modellekre és tájképépítészetre szakosodott, ez utóbbi területen több mint 1000 tervük valósult meg országszerte. Csengtusan 1979-es feltárása jelentős régészeti értékkel gazdagította az országot, fontos elemek tárultak fel a mezőgazdaság múltjáról is, mindez lázba hozta a tudósokat, de púpot jelentett a helybéli, amúgy is szegény lakosság hátán. Hiszen a védetté nyilvánított mezőgazdasági területen ezután már nem termelhettek a megszokott módon, emellett megkapták az értékmegőrzés felelősségét is.

Bő három évtizeddel a felfedezés után a helyi vezetőség úgy látta, hogy a kihasználatlan területen a turizmus jelentheti a fellendülést a helyiek számára, így egy költséges, de később elhibázottnak tartott fejlesztésbe kezdtek. A régészeti terület köré a mezőgazdasági táj helyett díszes kerteket terveztettek, hatalmas sugárutak épültek, mellettük múzeumokkal, köztük virágkertekkel. A monumentális, városi szemléletű régészeti park kiépítése már javában zajlott, a terület is kezdte elveszteni egyediségét, eredetiségét, amikor a kormányzóság hivatali szintjén vezetőség- és szemléletváltás történt.


Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
7/7
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape


Amikor a Turenscape tervezőit felkérték a terület tájépítészeti újragondolására és 2015 elején megszülettek az első tervek, számos ponton már elkéstek. A 20 hektáros terület újraértelmezésének két fontos stratégiai eleme lett: a meglévő feltárások szellemiségének átgondolása, valamint a hagyományos mezőgazdasági táj felélesztése. A lelet együttes területén csak minimális változásokat eszközöltek, annak érdekben, hogy a turisták útvonalai közvetlen kapcsolatba kerülhessenek a környező természettel. Mindemellett a kör alakú korabeli település melletti vizes árkot egyfajta néma színházként üresen hagyták, ezzel kívánták megadni a látogatóknak azt a lehetőséget, hogy képzelőerejére bízva fedezzék fel az ősi várost.

A legfontosabb stratégiai feladat az ökológiai táj újjáélesztése: a rizsföldrendszerek és a csatornahálózat kiépítése volt. Az ősi várost és a vizes árkot körbevevő, a korabeli lakosok életét minden szinten meghatározó rizsföldek rekonstrukciója, az eredeti növényvilág visszatelepítése nemcsak a turizmus, de az oktatás és a tájrehabilitáció számára is jelentős lépés volt. A visszatelepítés során két olyan fajtát vetettek, amelyek az egész év során nőnek és teremnek, így a látogatók számára mindig bemutatható valamilyen aktív munkafázis. A kisebb parcellák közé olyan, a talajszint felett cölöpsoron lebegő útvonalakat építettek ki, amelyeken a látogatók kényelmesen, a táj különösebb megzavarása nélkül tudnak végigsétálni a rizsföldeken. Az észak-déli fekvésű utak mellé hagyományos vörösfenyőket telepítettek, amelyek a nyári hónapokban olyan módon biztosítanak az arra járók számára árnyékot, hogy közben nem tájidegenek.


Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape
3/7
Csengtusan régészeti park, Kína - építész: Turenscape


Fontos elemként egy négy méter magasságban húzódó üveghíd is épült, amelyről egyrészt jól belátható maga a régészeti terület, de egyes szakaszai már az aktív rizsföldek felé is bemerészkednek. A hídról jól belátható maga a park, ugyanakkor nem titkoltan egy színes látványossággal kívánja feldobni az amúgy – főleg a gyerekeknek – akár monotonnak, unalmasnak is tarható mezőgazdasági tájat. A terület kettősségét az aktivitások szintje adja. Míg maga a régészeti feltárás a csendjével, az elmélyedést, addig a rizsföldeken és a park nagy részében elhelyezett útvonalak inkább a bevonódást szolgálják. Lehetőség van kipróbálni a mezőgazdasági munkát, de helyet kapott a rekreáció is: kiépült piknikező hely vagy kocogásra alkalmas pálya is.

A régészeti, ősi mezőgazdasági tájat olyan módon sikerült rekonstruálni, hogy a látogatók számára élővé tették azt, honnan ered őseik élelme, miként kell megküzdenünk az alapvető gabonák megtermeléséért, s mindezt sikerült mai, vonzó, de a tájképben nem idegen elemekkel elérni.

Bán Dávid

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk