| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Tanulmány

A jövő kórháza – A tudomány, a technológia, a pusztulás és építés spirális versenyfutásának pillanatképe

1/7

Nightingale diagram, 1856., Science Museum Group Collection, UK

Hallgatói terv szükségkórházi létesítményekre, BME 2020., A.Tsiompra, N.Tsinopoulou, M.T’joen

Aarhus Kommunehospital, 1934., C.F.Møller, K.Fisker, Fotó: Schrammel Zoltán

Düsseldorf Uniklinik Sebészeti épület, 2015., Heinle Wischer und Partner, Fotó: Schrammel Zoltán

A Károlyi S. Kórház bővítése, Újpest, terv 2021., Schrammel Zoltán

John Hopkins Hospital, irányító központ, Baltimore, USA, Fotó forrása: hopkinsmedicine.org

“Képesített" digitalizált műtő, Karl Storz, Tuttlingen, Fotó: Schrammel Zoltán

?>
Nightingale diagram, 1856.,  Science Museum Group Collection, UK
?>
Hallgatói terv szükségkórházi létesítményekre, BME 2020., A.Tsiompra, N.Tsinopoulou, M.T’joen
?>
Aarhus Kommunehospital, 1934., C.F.Møller, K.Fisker, Fotó: Schrammel Zoltán
?>
Düsseldorf Uniklinik Sebészeti épület, 2015., Heinle Wischer und Partner, Fotó: Schrammel Zoltán
?>
A Károlyi S. Kórház bővítése, Újpest, terv 2021., Schrammel Zoltán
?>
John Hopkins Hospital, irányító központ, Baltimore, USA, Fotó forrása: hopkinsmedicine.org
?>
“Képesített" digitalizált műtő, Karl Storz, Tuttlingen, Fotó: Schrammel Zoltán
1/7

Nightingale diagram, 1856., Science Museum Group Collection, UK

Hallgatói terv szükségkórházi létesítményekre, BME 2020., A.Tsiompra, N.Tsinopoulou, M.T’joen

Aarhus Kommunehospital, 1934., C.F.Møller, K.Fisker, Fotó: Schrammel Zoltán

Düsseldorf Uniklinik Sebészeti épület, 2015., Heinle Wischer und Partner, Fotó: Schrammel Zoltán

A Károlyi S. Kórház bővítése, Újpest, terv 2021., Schrammel Zoltán

John Hopkins Hospital, irányító központ, Baltimore, USA, Fotó forrása: hopkinsmedicine.org

“Képesített" digitalizált műtő, Karl Storz, Tuttlingen, Fotó: Schrammel Zoltán

A  jövő kórháza – A tudomány, a technológia, a pusztulás és építés spirális versenyfutásának pillanatképe
Nézőpontok/Tanulmány

A jövő kórháza – A tudomány, a technológia, a pusztulás és építés spirális versenyfutásának pillanatképe

2022.04.25. 07:55

A kórháztervezés aktuális szereplői között egy témában mindig teljes az egyetértés: szükségszerű paradigmaváltás küszöbén állunk. A kijelentésből kiérezhető némi fenyegetettség, sok bizonytalanság, manipulációs lehetőségek sorozata, ami nem meglepő, mivel felgyorsuló ütemben ismétlődve olvashatunk róla a különböző szakmai fórumokon. A koronavírus egyik napról a másikra döbbentett rá bennünket a korszerűség fogalmának folyamatosan erodáló, téves használatára - Schrammel Zoltán, BME Középülettervezési Tanszék adjunktusa, kórház tervezési szakértő írása.

Konferenciák, előadások, dolgozatok ezrei kezdődnek ugyanazokkal a megújulást sürgető, vagy megünneplő parafrázisokkal szerte a világban. Joggal vetődik fel a kérdés, a kórházak tervezése tényleg annyira “kötöttpályás", hogy csak időről időre végrehajtott sarkos váltásokkal tud megfelelni a folyamatosan változó társadalmi-felhasználói igényeknek? Visszatekintve az újkori építészet történetre, valóban megállapíthatók egyes mérföldkövek az ispotályok kórházzá alakulásában, majd későbbi szerkezeti fejlődésében, amelyek párhuzamba állíthatók az orvostudományban elért korszakos eredményekkel - de mindig utólag.Ennek az írásnak nem célja az analitikus visszatekintés, legfeljebb az ismétlődő kihívások említésénél érdemes a tanulságokra utalni.

A kórházak minden tekintetben a legigényesebb beruházású középületek közé tartoznak, az egészségügyi létesítmények pedig összességükben a nemzeti vagyon jelentős hányadát teszik ki, így magától értetődő a tervezésüket jellemző nagy felelősség, ami viszont a gyakorlatban nem mindig érhető tetten. Az egészségügy a társadalom egyik legszélesebb támogató pillére, hatalmas közvetlen forrásigénnyel, ugyanakkor a “visszaforgató" hatása közvetett, nehezen kimutatható, ezért gyakran válik a politikai, gazdasági célok eszközévé vagy áldozatává.

Ez a jelenség sem új, Florence Nightingale, a hatékony betegápolás megteremtőjének gyors elismerését sem a betegek iránt érzett uralkodói felelősségnek köszönhette, hanem azoknak a kiváló statisztikáinak, amivel kimutatta a Krími Háború tábori lazarettjeiben elért eredményeit  – a sérült katonák újbóli bevethetőségének nagyságrendi emelkedését. Semmelweis Ignácnak mennyivel szomorúbb sors jutott, hiszen ő “csak" anyákat mentett egy hátországban….

Nightingale diagram, 1856.,  Science Museum Group Collection, UK
1/7
Nightingale diagram, 1856., Science Museum Group Collection, UK

2020 beköszönte óta a kórházak a közérdeklődés, a média, és ezáltal a politika fókuszába kerültek, amint kiderült, hogy a fejlett világrészeken korszerűnek vélt életformánk és egészségügyi rendszerünk sem tud megvédeni bennünket egy  – már csaknem feledésbe merülő pusztítástól, a vírusok okozta világjárványtól.

Drámai képsorok, tudósítások terjedtek minden eszközön a kórházak mellé telepített ideiglenes barakkokról, sátrakról, hűtőkamionokról, közösségi épületek vészhelyzeti átrendezéséről az elkülönítés céljára. Mintha a száz évvel ezelőtti fekete-fehér felvételek elevenedtek volna meg a fővárosi Gellért és Zita szükségkórházakról. Vadonatúj létesítményekről derült ki, hogy alkalmatlanok a fertőző betegek tömeges ellátására, alapvető építészeti megoldások hiányoznak az órák alatt változó igények kielégítéséhez. A koronavírus egyik napról a másikra döbbentett rá bennünket a korszerűség fogalmának folyamatosan erodáló, téves használatára!

Hallgatói terv szükségkórházi létesítményekre, BME 2020., A.Tsiompra, N.Tsinopoulou, M.T’joen
2/7
Hallgatói terv szükségkórházi létesítményekre, BME 2020., A.Tsiompra, N.Tsinopoulou, M.T’joen

Több mint három, kórházakkal töltött évtized után kapkodva nyomoztam az építészeti anamnézis után, amikor újra előjöttek a régi tanító intelmek: Farkasdy Zoltán a hatvanas években írta, hogy “a korszerű kórházépület csak keret-burok-váz-szerkezet lehet." A kórháztervezésben az öncélú építészeti egyénieskedést a szolgálat javára  – egyszer és mindenkorra  – helyére tévő intelemnek soha nem várt érvei születtek a pandémia elleni küzdelemben.

Gyorsan kiderült “a nagy tanulság: ami épphogy elég, az már kevés"  – ahogy egy frontvonalban küzdő orvos barátom keserűen megjegyezte. Az utóbbi évtizedekben kötelező kórháztervezési gyakorlattá vált “spórolás" a terekkel most kegyetlenül visszaköszönt ugyanúgy, ahogy az intenzív tömbösítés és a költséges funkciók túlzott koncentrációja is. Sok vezető már az avítt pavilonos rendszer reneszánszát kezdte vizionálni, ahol a gazdaságtalanul többszörözött diagnosztikai, terápiás és kiszolgáló rendszerek most meg tudtak felelni az elkülönítés hirtelen feléledt igényeinek.

Ahogy az elmúlt két év alatt az emberek többsége is beletanult együtt élni a járvánnyal, kialakultak a védekezési gyakorlatok, ugyanúgy a kórháztervezésben is kiválasztódtak a jogos igények a kapkodásban született ötlet áradatból. Ami megmaradt, az a magas igényszint, a technológiai függés, a szakemberhiány, valamint az egyre növekvő működési és beruházási költségek paradox együttese. A jövő kórházainak ezekre kell “mindenkinek megfelelő" megoldást nyújtania.

A reménytelennek tűnő vállalkozáshoz vannak azonban reményt keltő kezdeményezések is, érdemes őket kiemelt figyelemmel kezelni. Az első mindjárt a tervezés eddigi gyakorlatának felülvizsgálata. Az utóbbi évtizedekben többször tapasztaltuk, hogy a kormányok kampányszerűen fogtak bele az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális fejlesztésébe, ugyanakkor  – kis ország révén  – a tervezéshez, kivitelezéshez rendelkezésre álló, valóban szakértői kapacitás elégtelen a hullámhegyek teljesítéséhez, főleg úgy, hogy a völgyek megtapasztalt ínségében sokan távoztak külföldre  –elsősorban a reményteljes fiatalok közül.

Itthon még mindig nem vált gyakorlattá a részletes elemzéseken alapuló projekt előkészítő tervezés, hanem ezt a feladatot is a későbbi tervezőkre hárítják a közbeszerzési tortúra egyszerűsítése érdekében, holott ebben az esetben a szereplők érdekei már különböznek. A klasszikus tervezési folyamatra sajnos egyre inkább a jogi praktikák érvényesülése a jellemző, háttérbe szorítva, sőt kiiktatva az együttgondolkodás, a széleskörű participáció lehetőségét, esélyét. Szomorúan látom, hogy az alkotó szellemet a jogilag támadhatatlan, végrehajtó szemlélet váltja fel (pénz, határidő, teljesítés, felelősség, pénz…). Ebben a gyakorlatban, ha a megrendelő felelősen gondolkodik, akkor az előkészítő fázisban állít maga mellé megfelelően képzett, nemzetközi tapasztalatokkal és kitekintéssel is rendelkező szakértőket, akik a tervezés egész folyamatában képesek támogatni a körültekintően kigondolt tartalom megvalósítását.

A másik érdekes kérdés, hogy újat építeni, vagy felújítani? A globális fenntarthatóság szempontjából nézve minden épület vagyontárgy, aminek elbontása újabb terhet ró a környezetre. Funkcionális értelemben egy elavult épület menthetetlen is lehet, ami különösen igaz a kórházak esetében - gondoljunk csak Farkasdy idézett intelmére és egy 6x6 méteres modulban épült többszintes pavilonra. A legegyszerűbb a gazdaságosság kérdése, amit majdnem pontosan lehet számolni egy stabil, átlátható gazdasági környezetben. Az erkölcsi avulás azonban sokkal összetettebb, hiszen erősen befolyásolják az érzelmek, a megszokás, a humán erőforrás jelenléte. Emiatt egy zöldmezős új létesítménynek minden területen kézzelfogható előnyöket kell nyújtania ahhoz, hogy általános elfogadottságot nyerjen, ami csak csúcsteljesítményekkel érhető el a megvalósítás minden szakaszában. A bevezető kérdés helyes megválaszolása is a szakértői előtervezés feladatai közé tartozik.

Düsseldorf Uniklinik Sebészeti épület, 2015., Heinle Wischer und Partner, Fotó: Schrammel Zoltán
4/7
Düsseldorf Uniklinik Sebészeti épület, 2015., Heinle Wischer und Partner, Fotó: Schrammel Zoltán

A kórházakat a mai napig az ágyak számában mérik, ami az orvostudomány és technológiai fejlődését tekintve teljesen anakronisztikus. A tendencia egyértelműen a megelőzést, a betegek otthontartását és az orvos-beteg kapcsolat fizikai megvalósulásának csökkentését célozza a hospitalizáció ellenében, ami az infrastruktúrával szemben a korábbihoz képest nagyban eltérő igényeket támaszt. A fejlődés mellett, a támogató érvek közé tartozik a szakszemélyzet növekvő hiánya, az intelligens technológia (IT) alapú életvitel terjedése, a mobilizáció általánossága, és nem utolsó sorban az emberek rossz kórházi tapasztalatai  – a közösségi média által túlszínezve. 

Ha a technikai vívmányok a jelenlegi ütemben képesek átvenni a hagyományos kórházi funkciókat, és vele párhuzamosan a betegek, valamint az első vonalban dolgozó orvosok, szakdolgozók  általános edukációja is generációs lépést tesz, (“beteg 4.0") akkor a jövő kórházai specifikált funkciójú célintézményekké válhatnak, összességében jóval kisebb alapterületen.

Ezek közé tartoznak:

  • A mobil szolgáltatások bázis intézményei “anyahajói", ahonnan az otthonukban, munkahelyükön diagnosztizálhatók, gyógyíthatók, ápolhatók ellátása intézhető a távolból, minimális humán erőforrás bevetésével.
     
  • A sürgősségi ellátó csúcsintézmények, amelyek elsősorban az előre ki nem számítható eseteket és baleseti áldozatokat fogadják teljeskörű ellátással  – kiegészülve vészeseti tartalék infrastruktúrával (COVID tanulság).
     
  • Orvosi tudásközpontok, amelyek minden egészségügyi intézmény által elérhető, széleskörű, elsősorban diagnosztikai és tanácsadói szolgáltatást tudnak nyújtani távoli elérhetőséggel. A digitális technológia fejlődése hamarosan lehetővé teszi a terápiás beavatkozások “közvetítését" is határokon, földrészeken átívelően. Ne felejtsük el, hogy sok fejlődő országban a digitális szolgáltatások színvonala sokszorosan előrébb tart az egészségügyi infrastruktúráénál, így ezek a nemzetközi központok lehetővé tennék az ellátásban fennálló hatalmas lemaradás csökkentését.
     
  • A speciális terápiákat és szolgáltatásokat nyújtó létesítmények (reumatológia, onkológia, pszichiátria, stb.).
     
  • Tartós ápolást, vagy általános rehabilitációt igénylő betegeket ellátó helyi kórházak, amelyeknek ki kell törniük jelenlegi szerepükből és megítélési helyzetükből - humánus környezetet és lakosságközeli biztonságot szolgáltatva az egyszerűbb esetek kezelésével, a sürgősségi centrumok tehermentesítésével. A lakosság elöregedésével ezekre az intézményekre egyre nagyobb szükség van már ma is, és a jövőben még inkább, a várható életkor növekedésével arányosan.5
     
  • Az oktatási, tudományos kutatási “laboratóriumok", amelyek képesek egyesíteni a virtuális, az in vivo és in vitro gyógyászat szükséges keverékét.
     
  • Magukban a kórházakban és a kiszolgáló intézményekben nagyon fontos az adatközpontú, komplex, integrált vezérlési rendszer megvalósítása, amely a jelenlegi széttagolt “soknyelvűség" helyett képes lesz az egyénekre szabott szolgáltatások biztosítását az elejétől a végéig irányítani, mesterséges intelligenciával is támogatva. Ma már ezek külön külön mind elérhetőek, de a működési hatékonyságukat lerontja a vezető központ hiánya, az irányítás széttagoltsága - érthető, de hosszú távon el nem fogadható, egyéni üzleti érdekek miatt. A digitalizáció, az intelligens (“smart") rendszerek, robotok integrált alkalmazása jelenti az egyetlen kiutat a humán erőforrás megállíthatatlannak tűnő fogyásában is.

John Hopkins Hospital, irányító központ, Baltimore, USA, Fotó forrása: hopkinsmedicine.org
6/7
John Hopkins Hospital, irányító központ, Baltimore, USA, Fotó forrása: hopkinsmedicine.org

Nem szeretném, ha az írásom a kórházakról egy technokrata jövőképet hagyna az olvasókban, mert ezt a hibát már elkövették elődeink a hetvenes években, túlzott teret engedve a technológiának és a gazdaságos üzemeltetés feltételeinek együttesen. A kórháztervezésben számontartott öt forradalom (Cor Wagenaar_2006.) ciklikusan váltva helyezte előtérbe a tudományt, illetve a humanizmust a pillanatnyi korszellemnek megfelelően. Remélhetőleg a következőt egy észszerű koktélként ítéli meg az utókor.

A gyógyítás a leghumánusabb tevékenységek egyike, ahol a környezeti tényező sokat segíthet vagy ronthat a gyógyulás folyamatában, illetve a gyógyító tevékenység hatékonyságában, valamint a közreműködők munkakörülményeiben, tehát az igényes építészetre továbbra is nagy szükség van minden területen, ahol emberek töltik idejüket, meg ott is, ahol a tudomány és technológia diktálja a tereket.

 

Schrammel Zoltán DLA
egyetemi adjunktus, BME Középülettervezési Tanszék,
a Dél-Budai Centrum Kórház vezető építész szakértője

 

Szerk.: Pleskovics Viola

 

A cikksorozat megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.