| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Történet

”Akkor elfogadom, ha olyan, mint Margaret Thatcher...” – Somogyi László minisztersége (1984-1988)

1/9

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Forrás: Ludas Matyi 1988.

Budapest III. Pók utcai (Római úti) lakótelep, Amfiteátrum utcai építkezés a Római sétány felől nézve. Fortepan / Péterffy István

Salgótarján, a belváros látképe a Szent Imre-hegyről, középen a Fő téren a József Attila Művelődési Ház. Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Dunaharaszti, az M0-s körgyűrű Déli Duna-hídjának építése a Ráckevei (Soroksári)-Dunánál.Fortepan / UVATERV

?>
Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre
?>
Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre
?>
Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre
?>
Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre
?>
Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre
?>
Forrás: Ludas Matyi 1988.
?>
Budapest III. Pók utcai (Római úti) lakótelep, Amfiteátrum utcai építkezés a Római sétány felől nézve. Fortepan / Péterffy István
?>
Salgótarján, a belváros látképe a Szent Imre-hegyről, középen a Fő téren a József Attila Művelődési Ház. Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
?>
Dunaharaszti, az M0-s körgyűrű Déli Duna-hídjának építése a Ráckevei (Soroksári)-Dunánál.Fortepan / UVATERV
1/9

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Forrás: Ludas Matyi 1988.

Budapest III. Pók utcai (Római úti) lakótelep, Amfiteátrum utcai építkezés a Római sétány felől nézve. Fortepan / Péterffy István

Salgótarján, a belváros látképe a Szent Imre-hegyről, középen a Fő téren a József Attila Művelődési Ház. Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Dunaharaszti, az M0-s körgyűrű Déli Duna-hídjának építése a Ráckevei (Soroksári)-Dunánál.Fortepan / UVATERV

”Akkor elfogadom, ha olyan, mint Margaret Thatcher...” – Somogyi László minisztersége (1984-1988)
Nézőpontok/Történet

”Akkor elfogadom, ha olyan, mint Margaret Thatcher...” – Somogyi László minisztersége (1984-1988)

2022.12.08. 08:03

A kádári rendszer utolsó építésügyi minisztereként Somogyi László pályája tanulságos mozzanata a hazai rendszerváltozás időszakának. A szabadversenyről és a külföldi tőke érdekeiről lelkesen szónokló párttag nemcsak a roskadozó múlt, hanem az annak romjaiból építkező jövő rendszerében is megtalálta helyét. Keller Márkus cikksorozatának utolsó része. 

A vármegyei hivatalsegéd apától született Somogyi László, ha van a kifejezésnek értelme, a legtechnokratább volt az építésügyi miniszterek közül. Ő volt az egyetlen, aki államigazgatási tapasztalat nélkül lett miniszter. Somogyi egy építőipari kivitelező cég, a Középépületépítő Vállalat igazgatói pozíciójából érkezett a miniszteri székbe 1984-ben és korábban is csak „ipari" pozíciói voltak, soha nem volt minisztériumi alkalmazott. Nemcsak a közvetlen pártpolitikai-hivatali tapasztalat hiánya, hanem a nagyon felszínes mozgalmi múlt is megkülönbözteti elődjeitől. Igaz, az ötvenes évek elején belép az MDP-be, de MSZMP tagsága csak 1969-től kezdődik. Az idők változását mutatja, hogy a politikai aktivitás (szemben a korábbiakkal) a kinevezési irataiban nem jelenik meg szempontként.[1]

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre
3/9
Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Somogyi László egy agyonhallgatott botrány, egy rosszul sikerült külföldi üzlet után került a minisztérium élére. Az líbiai lakásexport felelőse ugyan az Építésügyi Minisztérium volt, de miniszter valójában csak bűnbakként szolgált, a minisztérium működése nem sérült. Ennek ellenére Somogyi színrelépése mégis cezúra az építőipar történetében. 1985-től minden megváltozik. Megszűnnek a nagy állami projektek, a lakásépítésben a korábbiak alá, 20%-ra csökken az állami építkezések aránya.  Már nem a termelés növelése, a fejlődés a cél, hanem Somogyi szavaival: a „dinamikus szinten tartás". [2] A nagy feladatok megvalósítása helyett a „decentralizáció", a helyi elképzelések támogatása lett fontos. 

A megváltozott feladatok komoly kihívások elé állították az állami építőipari vállalatokat. A csökkenő állami megrendeléseknek ugyan jótékony következménye volt, hogy megszűnt az építőipart évtizedek óta kínzó kapacitáshiány és az építőanyagokból (legalábbis időnként) a kínálat meghaladta a keresletet. Sokkal súlyosabbak voltak azonban a negatív következmények. A nagy, állami építőipari vállalatok ugyanis állami megrendelések híján hatalmas veszteségeket halmoztak fel.[3] A minisztérium által javasolt megoldások a versenytárgyalás, a hatékonyság növelése, az érdekeltség megteremtése és a vállalati autonómia voltak.  Az állami források csökkenése akorábbi legfontosabb ügy, a lakásépítés megítélését is megváltoztatta. A lakások felújítása és különösen a gyorsan öregedő panellakótelepek karbantartása és a lakossági erőforrások mozgósítása, a magánerős lakásépítés állami segítése került középpontba. Mindezek mellett a miniszter nem titkolja, a lakásárak csökkenésére nincs esély, legjobb esetben is csak az árnövekedés mérséklésére tehet ígéretet.[4]

Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre
5/9
Az éptésügy minisztere. Somogyi Lászlóval beszélget Szöllősi Ferenc. Forrás: Képes 7 1986. 2. Fotó: Benkő Imre

Somogyi már 1986-ban kimondja a rendszerváltást kísérő gazdasági transzformáció kulcsmondatát: „jobb ma egy radikális lépés, mint egy későbbi, de már teljesen hatástalan intézkedés."[5]

1984 és 1988 között már nem csak hetvenes évektől ritkuló szocialista utalások tűnnek el szinte teljesen a miniszteri helyzetértékelésekből, hanem a korábbi vezetéselméleti, a munkavégzés jobb szervezésére koncentráló megoldási javaslatok helyét is átveszik (a mai szemmel) a neoliberalizmushoz köthető receptek. Az építőanyagipar válságának oldódását például a vegyesvállalatok létrehozásától remélték. Az ilyen típusú vállalatok alapítását Somogyi László, még a rendszerváltás után évekkel is az egyik legsikeresebb miniszteri tevékenységének tartotta.[6] Somogyi 1988. december 21-i miniszteri búcsúbeszéde lényegében a piacgazdaság, a „külföldi működő tőke" és a minisztérium gazdaságátalakító munkája melletti kiállás volt:

"A külföldi valóban észreveszi, hogy van bürokrácia; észreveszi, hogy az infrastruktúránk hiányos; észreveszi, hogy vannak elavult gépeink és gyáraink; tényleg észreveszi a magas kamatot és az inflációt; és tényleg észreveszi mindazokat a körülményeket, amelyek között mi dolgozunk. De a külföldi észreveszi és konstatálja azt is, hogy a szocialista táborban példa nélkül álló, olyan egyesülési és vállalkozási törvényt alkotott ez a parlament, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy valóban vállalkozás legyen ebben az országban. Észreveszi azokat a nyitott kapukat, amelyeket mi a gazdaságpolitikánkkal ki akarunk alakítani. Észreveszi, hogy a vezetés szándéka nem sanda, hanem tisztességes és a külföldi, aki ide bejön, az a nyereségét, a termelését, a hasznát szabadon kiviheti és nem éri károsodás. Észreveszi azokat a lehetőségeket, amelyeket az idegenforgalom vagy a termelés kínál, és észreveszi azokat az áruhiányokat is, ami ebben az országban van, és ha annak a kielégítését megteremti, számára jó üzletet jelent. Észreveszi a mérnökök hozzáértését, akik az adott területen magas színvonalú munkát végeznek. Észreveszi a munkásoknak a hozzáértését. Észreveszi azokat a szakmai kultúrákat, ami ebben az országban van."[7]

Salgótarján, a belváros látképe a Szent Imre-hegyről, középen a Fő téren a József Attila Művelődési Ház. Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
8/9
Salgótarján, a belváros látképe a Szent Imre-hegyről, középen a Fő téren a József Attila Művelődési Ház. Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

A mából szemlélve, az utólagos előrelátás birtokában, ezek a szavak hihetetlenül naivnak, már-már komikusnak tűnnek, de jól kifejezik az akkori technokrata vezető réteg tapasztalati és várakozási horizontját. Jól látszik, hogy ez a horizont nem volt igazán távlatos, valójában a nyugati tanácsok, a neoliberális elvek kritikátlan átvételét jelentette. Ezeknek a rendszerváltáskor a népszerűségük csúcsán lévő elveknek a korabeli beágyazottságát szépen illusztrálja Somogyi válasza az 1988-as Ludas Matyinak arra a kérdésére, hogy mit szólna egy női miniszterelnökhöz:

"Akkor elfogadom, ha olyan, mint Margaret Thatcher, mert Magyarországnak ma hasonlóra lenne szüksége."[8]

Annak ellenére, hogy Somogyi László miniszteri ideje egybeesett az építőipar válságával, az állami lakásépítés addig soha nem látott visszaesésével, a nagy építőipari vállalatok csődjével és a lakások drágulásával, a sajtóval való kapcsolata kifejezetten harmonikus volt. Már kortársainak is feltűnt, hogy Csehák Judit mellett ő az, aki a leggyakrabban jelenik meg a nyilvánosságban és tudatosan használja annak eszközeit.[9] A rendszerváltás után maga Somogyi is elismerte, hogy szándékosan és örömmel teljesítette túl a Tájékoztatás Hivatal által kiadott sajtótervet. Ha végig böngésszük a korabeli sajtót, valóban látszik, hogy rengeteget szerepelt az újságokban, tv és rádióműsorokban ügyelve arra, hogy ne csak mint miniszter, hanem mint magánember is látható legyen.[10] Az így kialakuló képben fontos vonás volt a munka szeretete, a koránkelés, a sport, a nyelvtudás és a folyamatos szakmai önképzés, de hiányzott például (szemben Ábrahám Kálmánnal) az irodalom szeretete, a tudomány művelése iránti vágy, egy szóval a magas értelmiségi pozíció attribútumai.

Dunaharaszti, az M0-s körgyűrű Déli Duna-hídjának építése a Ráckevei (Soroksári)-Dunánál.Fortepan / UVATERV
9/9
Dunaharaszti, az M0-s körgyűrű Déli Duna-hídjának építése a Ráckevei (Soroksári)-Dunánál.Fortepan / UVATERV

1988 decemberében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot összevonták a közlekedési minisztériummal. Somogyi László az megszűntetéssel/összevonással ugyan nem értett egyet, de személyes karrierjében nem okozott igazi törést miniszteri tárcájának a megszűnése. Grósz Károly a KB előtti 1988. évi decemberi beszámolójában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Somogyi elvtársnak több különböző pozíciót ajánlottak fel, míg végül a Bécs-Budapest világkiállítás miniszteri biztosi állást elfogadta.[11] Somogyi (saját elmondása alapján) hamar rájött azonban arra, hogy a világkiállítás megvalósításra nincs igazi akarat, így 1990-ben nyugdíjazását kérte.[12] Nem maradt azonban munka nélkül. Egyrészt megtalálta a helyét a rendszerváltás környékén alakult cégekben (vezérigazgatója volt Fundamentum Befektetési Rt-nek, Dunaholding Invest Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett, Dunaholding Rt., Gropius Építőipari Rt. és  CET Svájci-Magyar Építéstervezési Rt. felügyelő bizottsági tagja volt még a 2000-es évek elején is), másrészt az Építés Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumának elnökeként részt vett az Építőipari Nívódíj odaítélésben és utolsó építésügyi miniszterként haláláig minden évben „baráti találkozóra hívta" a minisztérium volt dolgozóit.[13]

Keller Márkus

 

[1] HU_MNL_OL_M-KS_288_04_02, 1984. június 26. (kibővített ülés)+(288. f. 4/200. ő. e.) Személyi, szervezeti kérdések.
[2] Az Országgyűlés 6. ülése, 1986. március 20., 450.
[3]
[4] Az Országgyűlés 7. ülése, 19S6. március 21., 523-529.
[5] Az Országgyűlés 6. ülése, 1986. március 20., 452.
[6] Szikora Katalin: Mi van vele? Somogyi László. Magyar Hírlap, 1998. február 9., 15.
[7] Az Országgyűlés 35. ülése, 1988. december 21., 2962.
[8] Ludas Matyi 1988/48. 4.
[9] Megyesi Gusztáv: Mindenki lehet (Color) sztár. Élet és Irodalom, 1987. január 9., 1.
[10] Szöllősi Ferenc: Az építésügy minisztere. Képes7, 1988/30., 31-34.
[11] HU-MNL-OL-M-KS 288,. 1988. december 15.+(288. f. 4/248-249. ő. e.) Személyi kérdések.
[12] Szikora Katalin: Mi van vele? Somogyi László. Magyar Hírlap, 1998. február 9., 15.
[13] Bódis András-Szőnyi Szilárd: Az igaz lista. Heti Válasz, 2005/12. 15.; Építésügyi Szemle 2013/5. 33-34.

 

A kutatást és a tanulmány elkészítését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K-135399. azonosítószámú támogatása tette lehetővé.

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.