Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Visszapillantás / Operaház 125

1/20

Operaház felújítás előtt, 1980 k. / fotó: Szabó-Jilek Iván

?>
Operaház felújítás előtt, 1980 k. / fotó: Szabó-Jilek Iván
?>
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.
?>
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.
?>
Operaház 125 - fotó vm
?>
Operaház 125 - fotó vm
?>
Operaház felújítás előtt, 1980 k. / fotó: Szabó-Jilek Iván
?>
Operaház felújítás, alagútépítés az üzemházhoz / fotó: Szabó-Jilek Iván
?>
Operaház felújítás, balra az üzemház a Hajós utcai oldalon / fotó: Szabó-Jilek Iván
?>
Operaház felújítás, az Asphaleia gépezet kiszerelt munkahengerei / fotó: Szabó-Jilek Iván
?>
?>
Operaház, képeslap 1930-ból
?>
Operaház felújítás előtt, festőterem / fotó: Szabó-Jilek Iván
?>
karikatúra a Borsszem Jankóból, 1884
?>
Operaház felújítás, kibontott színpadtorony / fotó: Szabó-Jilek Iván
?>
Operaház felújítás, kibontott nézőtér / fotó: Szabó-Jilek Iván
?>
Operaház felújítás vége, akusztikai próba 1984-ben
?>
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.
?>
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.
?>
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.
?>
Operaház 125 - fotó vm
1/20

Operaház felújítás előtt, 1980 k. / fotó: Szabó-Jilek Iván

Visszapillantás / Operaház 125
Épületek/Örökség

Visszapillantás / Operaház 125

2009.09.25. 11:36

Cikkinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Azóta sem sikerült ilyen színvonalon színházat építeni: szeptember 27-én ünnepljük az Ybl Miklós által tervezett Andrássy úti épület 1884. évi megnyitásának 125. évfordulóját. Az ünnepélyes megnyitó viszont, Ferenc József király jelenlétében, nem volt zavartalan, a karhatalom kardlappal tartotta távol a tüntetőket az épülettől.

Építészeti mű és sikerrel működő színtársulat – ritkán kerülnek olyan összhangba, ami fénylő példát eredményez, hosszú sikerszériákat. Budapesten akad egy, ami közelít ehhez az ideáltípushoz. Az Andrássy úti Operaház mind látható formáit, mind virtuális életét, a napi működést tekintve sikertörténet – persze nem folyamatosan, hanem a maga kudarcaival fűszerezve. A sikerek érzékeltetésére érdemes néhány nevet említeni a zenei-színházi világból, akiknek pályafutásában fontos helyszín a budapesti Operaház: Erkel Ferenc, Millos Aurél, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Oláh Gusztáv, Nádasdy Kálmán mellett Gustav Mahler, Nicolo Guerra vagy Otto Klemperer említhető, a kortársak közül pedig Fischer Ádám és Kovalik Balázs.

 

Operaház 125 - fotó vm
20/20
Operaház 125 - fotó vm

Operaház 125 - fotó vm
4/20
Operaház 125 - fotó vm

Operaház 125 - fotó vm
5/20
Operaház 125 - fotó vm

 

Az 1837-ben megnyitott Pesti Magyar Színházban – mely 1840-től lett elnevezésében is Nemzeti Színház – váltakozva játszottak drámát, operát és balettet, sőt ún. népszínműveket is, amiből azután az operett-műfaj kialakult. Az óhajtott szétváláshoz újabb épületek csak a század utolsó harmadában születtek. Legelőbb a népszínművek játszására készült el a Fellner és Helmer féle Népszínház 1875-ben, és ugyanebben az évben kezdődött a nagyszerűre sikeredett Operaház építése.

 

Operaház felújítás előtt, 1980 k. / fotó: Szabó-Jilek Iván
6/20
Operaház felújítás előtt, 1980 k. / fotó: Szabó-Jilek Iván

Operaház felújítás, alagútépítés az üzemházhoz / fotó: Szabó-Jilek Iván
7/20
Operaház felújítás, alagútépítés az üzemházhoz / fotó: Szabó-Jilek Iván

Operaház felújítás, balra az üzemház a Hajós utcai oldalon / fotó: Szabó-Jilek Iván
8/20
Operaház felújítás, balra az üzemház a Hajós utcai oldalon / fotó: Szabó-Jilek Iván

Operaház felújítás, az Asphaleia gépezet kiszerelt munkahengerei / fotó: Szabó-Jilek Iván
9/20
Operaház felújítás, az Asphaleia gépezet kiszerelt munkahengerei / fotó: Szabó-Jilek Iván

 

Tervezését meghívásos pályázaton nyerte el Ybl Miklós, azt követően, hogy az építés előkészítésére alakított bizottság meglelte az alkalmas telket. Az akkor kiépülőben lévő Sugár úton, a zsibvásárnak helyet adó Hermina téren lehetett a legolcsóbb építkezésre számítani. Ybl korábban e telekre már készített vázlattervet. Annak leírását szószerint idézték a pályázati kiírásban, melyben neoreneszánsz épület tervezését kérték: „Inkább aránylag kevesebb néző találjon helyet, semmint hogy egy is rossz, kényelmetlen helyet találjon s azért a nézőhelyek beosztásában mindenekelőtt ez tartassék szemelőtt." A terv szerint a négyemeletes, patkóformájú nézőtéren közel 1800 ülőhely és 200 állóhely lett volna, az építési költséget 3 millió forintra kalkulálták. A miniszterelnök ezt nem hagyta jóvá, redukált terveket kért 2 millió forintra, 1200 nézőre.

 

10/20

Operaház, képeslap 1930-ból
11/20
Operaház, képeslap 1930-ból

Operaház felújítás előtt, festőterem / fotó: Szabó-Jilek Iván
12/20
Operaház felújítás előtt, festőterem / fotó: Szabó-Jilek Iván

 

A helyszín azért is megfelelt, mert csupán a főholmokzat kívánt drága kialakítást. Formai – és egyben épületszerkezeti – lelemény volt Ybl tervén, hogy egyetlen hatalmas tető alá vonták a színpadot és a nézőteret. 1878-ban megtartották a bokrétaünnepet – miközben számos módosítást hajtottak végre a kiviteli terveken. Az Operaház világelső lett egy technikai újítás megvalósításában: itt építették be először a bécsi Asphaleia cég által kifejlesztett, öntöttvas szerkezetből épített hidraulikus színpadgépezetet. Az acélszerkezetű, vízhidraulikával működő alsó- és felsőgépezetet a budapesti Schlick gépgyár kivitelezte.

karikatúra a Borsszem Jankóból, 1884
13/20
karikatúra a Borsszem Jankóból, 1884

Az 1884. szeptember 27-ei ünnepélyes megnyitó Ferenc József király jelenlétében nem volt zavartalan: az épülettől a karhatalom kardlappal tartotta távol a tüntetőket. A színpad, melyen az első este Erkel Ferenc és Richard Wagner műveiből játszottak, elrendezését tekintve még a fából ácsolt kulissza-utcákat utánozta, de a hatalmas vashengerek dugattyúinak segítségével emberi erő helyett a víznyomás mozgatott mindent: a süllyedőket és a felsőgépezet díszlethúzóit, ún. trégereit egyaránt. A sors úgy hozta, hogy az Asphelia rendszerből – bár utána sok helyen használták Európában, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is – a budapesti első példány szolgált legtovább, több mint 80 évig! Az alsógépezet használatát 1970-ben állították le. Ám amikor a 100 éves jubileumra készülve megkezdődött a rekonstrukció, 1981-ben a süllyedőt – 97 évesen – még egyszer, utoljára sikerült mozgásba hozni.

 

Operaház felújítás, kibontott színpadtorony / fotó: Szabó-Jilek Iván
14/20
Operaház felújítás, kibontott színpadtorony / fotó: Szabó-Jilek Iván

Operaház felújítás, kibontott nézőtér / fotó: Szabó-Jilek Iván
15/20
Operaház felújítás, kibontott nézőtér / fotó: Szabó-Jilek Iván

Operaház felújítás vége, akusztikai próba 1984-ben
16/20
Operaház felújítás vége, akusztikai próba 1984-ben


 

Az Operaház megnyitásakor, 125 évvel ezelőtt mind a főhomlokzatot, mind a belső tereket gazdagon díszítették, az ebben közreműködő festők és szobrászok Székely Bertalan, Than Mór, Feszty Árpád, Újváry Ignác, Vastagh György, Scholtz Róbert, Aggházy Gyula, Lotz Károly voltak. A kevésbé igényes oldalhomlokzatokon is létesítettek kocsifelhajtót, balra a királyi lépcsőhöz, jobbra a művészbejáróhoz. A főlépcsőház méretei szerényebbek, mint a párizsi Operában, de térképzése hasonlóan impozáns.

A szeptemberi megnyitót követően már októberben kis átépítés történt: kétnapos munkával emelték a földszinti nézőtér lejtését a látási viszonyok javítására. A díszlet- és jelmezkészítés összes műhelyei megtalálhatók voltak az épületben. A 4. emeleti festőteremből a kész vásznakat két födémcsapdán keresztül közvetlenül le tudták juttatni a színpadra. A megnyitás után közel harminc évig a legfontosabb változás a világítás átállítása volt gázról villanyra. 1912-ben végre nagyobb összeg adódott a nyári szünetben elvégzett átalakításokra. A ruhatárak zsúfoltságát két új lépcsőkar építésével csökkentették, a nézőtéri padlófödémet acélszerkezetre cserélték. Medgyaszay István tervei alapján átalakították a zenekari árkot, és a padlástéri üzemi tereket is bővítették új, vasbetonszerkezetű lefedésekkel. Csak kisebb módosításra volt szükség az egyébként kiválóan működő, kürtős, falazott járatos fűtési-szellőzési rendszerben, ami csekély gépi rásegítéssel, gravitációs elven működött.

 

Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.
17/20
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.

Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.
18/20
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.

Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.
19/20
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1912. XI. 10.

 

Nagyobb felújítási munkálatok majd csak jóval később váltak szükségessé, az Operaház centenáriumára. Üzemház építésével kívánták a megnövekedett igényeket kiszolgálni, a történeti épület felújítását későbbre ütemezték. Váratlanul 1980-ban mégis bezárták az Operaházat, és 1984-re befejeződött a külső tatarozás – belső felújítás-átalakítás. Az Operaház és az üzemház között térszint alatti alagúttal létesítettek kapcsolatot. Anyagában elöregedett, ezért nem volt felújítható az eredeti Asphaleia gépezet. Helyére elektromos meghajtású új rendszert építettek be, amit Kelet-Németországból importáltak, majd szabályozását pár évvel később hazai gyártásúra cserélték... Mindezzel együtt összességében nézve az Operaház máig a legkiválóbb hazai színházépület, mely híven őrzi rangját.
vm

Magyar Állami Operaház
Budapest, VI., Andrássy út 22.
építés: 1875–1884; építész: Ybl Miklós
felújítás: 1912, a nyári szünetben; építész: Medgyaszay István
a legutóbbi nagyrekonstrukció: 1980–1984; tervező:KÖZTI, építész Siklós Mária, belsőépítész: Schinagl Gábor
nézőtéri férőhelyek száma: 1289

Vélemények (1)
gramercy
2009.09.27.
16:54

és mennyire nem működik ma...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk