| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Város a mélyben

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Város a mélyben
Helyek

Város a mélyben

2006.04.12. 10:44

Cikkinfó

Szerzők:
Szemerey Samu

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Mit rejt egy város? Kik kutatják? Kik emlékeznek? Miért érdekes ez? Mit lehet kezdeni egy város gyomrában?  Szemerey Samu beszámolója a Földalatti Budapestről

Helyszín: Sziklakórház. Az meg hol van. A Vár alatt. Nem, a Gellérthegyben. De át lehet menni. Meg a Duna alatt is, egészen a Fehér Ház alá, ahol meg ott a pártmetró vége. Onnan meg le az atombunkerbe. 

Mit rejt egy város? Kik kutatják? Kik emlékeznek? Miért érdekes ez? Mit lehet kezdeni egy város gyomrában? 

A Krétakör és az Építészfórum beszélgetése ezekre a kérdésekre kereste a választ azokkal az elszánt látogatókkal, akik az egyik első verőfényes tavaszi délutánon leszálltak a Várhegy mélyére, hogy a Sziklakórház egyik nagytermében részt vegyenek az eseményen. A beszélgetés vendégei Erő Zoltán építész, városépítész és N. Kósa Judit történész, újságíró voltak, akiket a házigazda, Szemerey Samu építész kérdezett. A délután során elhangzott szövegrészleteket a Krétakör színészei, Gyabronka József, Katona László és Rába Roland olvasták fel. 



 

Budapest alatt, mint minden nagyváros alatt természetes és mesterséges terek sorozatai húzódnak, a magyar főváros azonban ezek közül is kiemelkedik természeti adottságainak, a budai barlangrendszereknek és föld alatti termálforrásainak köszönhetően. Ezek mellett, de sokszor ezekkel egybeépülve jöttek létre évszázadok alatt a közművekhez, a hadviseléshez és a közlekedéshez kapcsolódó föld alatti rendszerek, amik mára az egész várost behálózzák. Némelyik megléte közismert – mint például a várbeli barlangoké, vagy a metrót kibővítő szervizalagutaké – de számos olyan hatalmas építészeti mű felett megyünk el minden nap, amiről szinte alig lehet hallani. Hajózható méretű műemlék csatorna a Szabadság híd pesti oldalán? Gyalogos átjáró a Duna alatt a Petőfi-hídnál? Víztározók a Gellérthegyben, légvédelmi bunker a Naphegyben, városrész méretű pincerendszer Kőbányán? Mind itt vannak alattunk. 

Nem véletlen, hogy amilyen ismeretlennek, olyan titokzatosnak is hatnak ezek a terek – a föld alatti világhoz mítoszok, városi legendák tömege nőtt hozzá: a vár barlangjaiban évekig rejtőző török és német katonák, a Keleti pályaudvar alatt elásott mozdonyok, a metróalagutakból nyíló pártállami bunkerek és különjáratok ugyanúgy részei Budapest legendáriumának, mint a föld feletti történetek. Az emberi kíváncsiság természetes terepe a házak alatti, a mélyben létező másik világ – Jules Verne regényeitől Walter Benjaminon át Gaston Bachelardig sokmindenki foglalkozott a föld alatti terek és az emberi psziché szövevényes kapcsolatával. 

A felszín alatti város története ugyanakkor egy másik nézőpontot is őriz: az itteni terek leírása sajátos történelmi ívet rajzol fel a város életében. A török korban is használt budai barlangok a város összes ostromában fontos szerepet játszottak, de a huszadik században, különösen annak második felében kétszer is meghatározóvá váltak az összes föld alatti terek, létezők és elképzeltek egyaránt. A második világháború alatt szinte életmóddá vált a föld alatti, házak alatti létezés, aminek technikáit mai ésszel alig lehet elképzelni, még ha egy bunkerkórházban is ül az ember. Ötvenhatban még elevenen élt ez a tudás, és döbbenetes erővel tört elő – legutóbb Nádas Péter új regényében olvasható ez, akárcsak a Köztársaság téri ostrom kirobbanásában meghatározó föld alatti börtönök legendái. Persze a történelem itt nem állt meg, a föld alatti város története csendes és látványos epizódokban folytatódik – utóbbira példa a Krétakör közelmúltbeli kísérlete a félkész Erzsébet téri Gödör színháztermének megnyitására. Ez az eset a kortárs földalatti terek – négyes metró! – mellett azok hozzáférhetóségéről is szól. 

Hogy hogyan is került ki ez a világ a nyilvánosság látóköréből, hogy miért nem ismerhető meg az alattunk levő város, ez volt a beszélgetés harmadik témája. A nyugat-európai nagyvárosok legújabb kori jellegzetessége az építészet mint informatív és szórakoztató közeg, mint a megismerés közegének megjelenése. A város ismét meghatározó kulturális tényezővé vált, megismerése pedig saját magunk megismeréséhez járul hozzá. Komoly mozgalmak kutatják a föld alatti infrastruktúrát, amibe a kezelő intézmények is beszálltak: a nyugati tömegközlekedés arculatképző és idegenforgalmi elemévé vált saját föld alatti tereinek bemutatása. Ahogy a hadi infrastruktúra már évtizedek óta ilyen státuszú, mára a közműrendszerek is az épített – kulturális – emberi környezet részeiként ismertek és hasznosítottak. 

A városi archeológia műfaja Magyarországon egyelőre szinte ismeretlen, különösen intézményi keretek között. A mérnökképzés keretein túl gyakorlatilag nincs bejutás a főváros föld alatti tereibe, holott ezek komoly idegenforgalmi és kulturális potenciállal rendelkeznek. Ahhoz, hogy ezek a közös emlékezet, a városban élők közös identitásának részévé válhassanak, annak széleskörű felismerése szükséges, hogy az épített környezetnek nem csupán a művészettörténet által elismert szelete hozza létre saját örökségünket és kultúránkat. A közigazgatás, a hazai (kulturális) politika számára új nyelv megtanulásában a civil kezdeményezések nagy jelentőségűek – a beszélgetés résztvevői remélhetőleg kaptak egy kis lendületet, hogy ebben tevékenyen is megnyilvánuljanak. Irány: lefelé. 

Szemerey Samu 
fotó: Somlyódy Nóra, Vargha Mihály 

a felolvasott szövegrészletek forrásai:
Saly Emil: Budapest közműrendszerei (in: Budapesti Negyed II/3.)
Walter Benjamin: Egyirányú utca – Berlini gyermekkor a századforduló táján (Atlantisz kiadó, Budapest, 2005)
Nagy Lajos: Pincenapló (in: Budapesti Negyed II/3.)
Nádas Péter: Párhuzamos történetek (Jelenkor, Pécs, 2005)
Gosztonyi Péter: A Köztársaság téri ostrom és a föld alatti kazamaták mítosza (in: Budapesti Negyed II/3.) 

 

kapcsolódó oldalak:
budapesti negyed 1994 ősz - A város alatt

négyes metró

a négyes metró állomásainak tervei

a budapesti csatornázás története

a Kis-gellérthegy föld alatti létesítményei

a budapesti aluljárók fejlesztése és megítélése

a Gellért tér fürdőalagútja

Odalent - alkotóhét a Műegyetemen

tanulmány a hazai föld alatti honvédelemről

 
föld alatti kutató linkek:
International Urban Glow: Europe underground

Infiltration

The derelict sensation

Abandoned places

Zone tour: database of urban exploration

Underground Kent

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.