Helyek/Tájépítészet

Út az élhető városok felé, avagy mit tanított nekünk a COVID-19?

1/11

Kuriózumnak számító udvarkert a belvárosban, XIII. kerület, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

?>
Kuriózumnak számító udvarkert a belvárosban, XIII. kerület, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Közösségi tér a tetőn, Margit körút, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Közösségi tér egy belső udvarban, VIII. kerület, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Budapest zöldfelület intenzitás térképe. Fotó: Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., 2015
?>
Utcai zöldfelületek, Roham utca, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Inspiráló közpark, Erzsébet Liget, Szeged. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Kockafák a Károly körúton. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Tágas, árnyas köztér, Széll Kálmán tér, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Megújult zöldterület a Rákos-patak partján, XIII. kerület, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Gyalogosbarát közterület, Újhegyi sétány, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
?>
Árnyas pihenőpont, Buzogány sétány, BGE, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
1/11

Kuriózumnak számító udvarkert a belvárosban, XIII. kerület, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

Út az élhető városok felé, avagy mit tanított nekünk a COVID-19?
Helyek/Tájépítészet

Út az élhető városok felé, avagy mit tanított nekünk a COVID-19?

2020.06.17. 16:51

Városi zöld elérhető közelségben, emberközpontú terek és gyalogosbarát település, lokális gondolkodás – ezek fontosságára hívja fel a figyelmet a Lépték-Terv Tájépítész Iroda a pandémia hatásait összefoglaló cikkében.

Vajon a pandémia hatásai, hosszú távon megváltoztatják a szabadterekkel kapcsolatos társadalmi elvárásokat, nyomást gyakorolva ezzel a városfejlesztés eddigi irányára és bevett gyakorlataira, vagy csak pillanatnyi kellemetlenségként tekintünk majd vissza erre az időszakra? Tájépítészként, cikkünkben megkíséreljük összefoglalni, milyen változásokat hozhatnak a közelmúlt történései a közterülethasználatban és a szabadtértervezésben, valamint milyen új fejlesztési irányokat kell kijelölni a tapasztalatok alapján.

A korlátozások, a vírus visszaszorítására vonatkozó rendeletek nem határozhatják meg maradandóan az életünket, ugyanakkor rávilágítanak épített környezetünk, szabadtereink és az ezekhez való hozzáállásunk gyenge pontjaira. Miután sokunk élete statikussá vált és otthonaink falai közé korlátozódott, még inkább vágyunk a természetre és a szabad levegőre. Elkezdtünk másként tekinteni környezetünkre, elkezdtük felfedezni a közelünkben lévő szabadtereket, az otthonunkon kívül töltött szabadidő szépségeit. Miközben próbáltuk elkerülni a zsúfoltságot, észrevétlenül bővült mentális térképünk, és mindannyiunk szemében felértékelődött a zöldfelületek jelentősége. A változások és a mai korra egyébként is jellemző virtuális életvitel mentén fontos, hogy szabadtereink inspirálóak legyenek, egészséges, zöld környezetet biztosítsanak és minél változatosabb használati módokat kínáljanak, hogy az emberek többet járjanak a szabadba és ott éljék át a valós kommunikációt, a valós találkozásokat.

Gyalogosbarát közterület, Újhegyi sétány, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
10/11
Gyalogosbarát közterület, Újhegyi sétány, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

Városi zöld elérhető közelségben

A nagyobb parkok, erdők lezárásakor mutatkozott meg igazán, mennyire kevés a használható, lokális szabadtér, és hogy mennyire egyenlőtlen azok térbeli eloszlása. Budapest és a legtöbb hazai nagyváros történeti szövete elenyésző zöldfelülettel rendelkezik. Míg a főváros teljes területének zöldfelület-intenzitása 2015-ben a környező erdőket is figyelembe véve 52,5% volt, addig a belvárosi területeken ez minimális, 0-10%, azaz 0-5m² közhasználatú zöldterület/fő közötti érték. Ez azt jelenti, hogy a belvárosi területeken sokszor fél parkolóhelynyi zöldterület sem jut egy lakosra.

A városban igazán jelentős településökológiai hatást a nagyobb parkok és azok ökológiai folyosókkal összekötött rendszere képes kifejteni. A sűrű belvárosi szövetben ugyanakkor új parkokat szinte lehetetlen létesíteni, így ehhez a külsőbb zónák kihasználatlan zöldfelületei szolgálhatnak hatalmas fejlesztési lehetőséggel. Ilyenek a barnamezős, volt ipari területek és az alulhasznosított zöldfelületek, mint Budapesten a Szilas- vagy a Rákos-patak partja.

Megújult zöldterület a Rákos-patak partján, XIII. kerület, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
9/11
Megújult zöldterület a Rákos-patak partján, XIII. kerület, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

A belváros élhetőbbé tételéhez lokális gondolkodásra és megoldásokra van szükség. Nagy lehetőségeket kínál a belső udvarok eddig elrejtett világa, hiszen ezek fejlesztésével, közösségi használatra alkalmassá tételével a lakosok akár otthonaik közvetlen közelében lehetnek zöld környezetben. Az udvarok fejlesztése nemcsak az adott társasház, de a szomszédság vagy akár az egész település javát is szolgálhatja, hiszen Budapest belső kerületei területének 6%-át zárt udvarterület, azaz potenciális zöldfelület teszi ki. Az ezek zöldítésével járó mikroklimatikus hatást pedig a tágabb környezet is érzékelni fogja. Az sem kizárt és nem példa nélküli, hogy egyes udvarok megnyíljanak a köz számára is.

A fővárosi és a kerületi önkormányzatok kulcsfontosságú szereplői az udvarmegújításoknak. A jelenlegi gyakorlat szerint egyes önkormányzatok pályázati programokon keresztül anyagi támogatást nyújtanak az udvarzöldítés megvalósítására, mely kezdeményezés előremutató és támogatandó, azonban nem elég széles körben elterjedt. Az udvarmegújulásokhoz szükség van pénzügyi és szakmai segítségre, hiszen ezek nélkül a zöldítések csak csekély mértékben, erőtlenül tudnak megvalósulni.

Budapest zöldfelület intenzitás térképe. Fotó: Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., 2015
4/11
Budapest zöldfelület intenzitás térképe. Fotó: Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., 2015

Tágas, emberközpontú közterek és utcák

A korlátozott térbeli lehetőségekből fakadóan különösen fontos, hogy élhetővé tegyük az utcákat, hogy kisebb teresedések és zölddel átszőtt, gyalogosbarát utcahálózat alkossa a város vázát. Jelenleg belvárosi utcáink körülbelül 70%-át parkoló vagy úttest foglalja el, mely aránytalanul magas érték. A lakóutcáknak az autós közlekedésen és a parkoláson túl helyet kellene biztosítania a gyalogosoknak és bicikliseknek, vagyis a védtelenebb közlekedőknek. Annak érdekében, hogy az emberek otthonosan és biztonságban érezzék magukat a városban, szükséges árnyas, védett, pihenésre alkalmas pontok és a zsúfoltság elkerülését lehetővé tevő szélességű járdák biztosítása. Ehhez újra kell gondolni a közterületek felosztását, felhasználását és alapvetően saját hozzáállásunkat is. Arányosan kell teret biztosítani a különböző funkcióknak; a közlekedési és parkoló területeknek, zöldfelületeknek és berendezési sávoknak, ahova padokat, kerékpártámaszokat és egyéb köztéri bútorokat helyezhetünk el.

További megoldást jelenthet a városi zöldfelületek és közösségi terek növelésében a foghíjtelkeken, még elérhető szabad területeken zsebparkok, közösségi kertek létesítése. Az új építésű lapostetőket a jövőben közösségi használatra alkalmas zöldtetővel érdemes kialakítani. Valamint, ha a meglévő épületek teherbírása nem elegendő a zöldtetők ültetőközegének biztosításához, lapos tetőiken ilyen esetekben is lehetséges levegőzésre alkalmas közösségi terek létrehozása.

Árnyas pihenőpont, Buzogány sétány, BGE, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
11/11
Árnyas pihenőpont, Buzogány sétány, BGE, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

A járvány alatt megmutatkozott, hogy a monofunkciós és a specializálódott közterületek nagyon érzékenyek a változásokra. Kihasználatlanul álltak a zöldfelület nélküli bevásárló utcák, a funkciószegény és pihenésre alkalmatlan burkolt közterek, míg a közkedvelt parkok zsúfolásig megteltek emberekkel. Ezért a jövőben kiemelten fontos, hogy parkjaink, utcáink és tereink tágabb közönségnek szóljanak, hogy a szabadterek méretüktől függetlenül fákkal, zöldfelületekkel, pihenést szolgáló köztéri bútorokkal jól ellátottak és funkcióban gazdagok legyenek. Fontos, hogy a szabadterekre irányuló változások megteremtsék az emberekben a biztonságérzetet anélkül, hogy a tervezés új, hosszú távú mértékegysége az 1,5 méter minimum távolság legyen. Ennek feltétele, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a használatokhoz kapcsolódó felületek mérete között, így megszűnik a zsúfoltság érzete, az alulhasznosított területek megtelnek élettel és a közösségi élet visszatér a szabad ég alá.

Gyalogos- és kerékpárosbarát település. Honnan lesz több hely a városban?

Az elmúlt két hónapban drasztikusan csökkent az autós forgalom a városokban, aminek nyilvánvaló oka a kijárási korlátozás, az otthonról történő munkavégzés és a távoktatás volt. Budapesten március közepén az év korábbi időszakaihoz képest 30-50% közötti csökkenést mutatott a Budapest Közút forgalomszámlálási statisztikája. Csökkenés jellemezte a tömegközlekedési eszközök használatát is, míg ezekkel párhuzamosan a kerékpáros forgalom jelentősen megnövekedett. Az élet, a munkavégzés normál kerékvágásba történő visszaállásával azonban félő, hogy az autós közlekedés a korábbi, vagy annál még erősebb mértékben terheli majd újra a városokat. A tömegközlekedési eszközökön való nehézkes távolságtartás miatt még többen választhatják majd az autózást.

Városaink hosszútávú és élhető fejlesztése szempontjából az autós forgalom elsőbbségének csökkentése a helyes lépés. Ennek legegyszerűbb magyarázata, hogy a városokban fizikailag nincs annyi hely, amennyi a dugómentes közlekedéshez szükséges. A gépjárműforgalom általi túlterheltségből adódó légszennyezés, a közúti balesetek és a közterületekből irreálisan sok helyet elfoglaló parkolás is mind ezt alátámasztó problémák. A megoldás tehát az, ha olyan infrastrukturális rendszer kialakítására törekszünk, amelyben minél többen más alternatívát választanak az autós közlekedés helyett.

Utcai zöldfelületek, Roham utca, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda
5/11
Utcai zöldfelületek, Roham utca, Budapest. Fotó: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

Ez az alternatíva a mikromobilitás lehet, ami a kisméretű közlekedési eszközök alkalmazására utal, mint a kerékpár, a roller és ezek elektromos változatai. Ahhoz viszont, hogy az emberek a mikromobilitás eszközeit rendszeresen és teljes biztonsággal tudják használni, meg kell teremteni a megfelelő kialakítású és folytonos rendszert, széles, védett kerékpárutakkal és kerékpársávokkal. Ezt természetesen fokozatosan, a városokat átfogóan és átgondoltan kezelő terv mentén lehet megvalósítani. Az ideiglenes kerékpársávok és a rakpart hétvégi lezárása a pandémia során bevezetett, átmeneti megoldások voltak. Érdemes azonban ezeket a megoldásokat továbbra is alkalmazni, folyamatában állandóvá tenni. Az emberek hirtelen beállt helyzethez való gyors alkalmazkodásából és a változások közterülethasználatra gyakorolt kedvező hatásából következtetve nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben az autózás alternatíváit és a város lakóinak életminőségét tudjuk szem előtt tartani.

A közelmúlt eseményei indikátorként megmutatták, mely funkciók hogyan működnek a városban, miből van hiány és miből van többlet. Egyes dolgokon, így az urbanizáción, a városok sűrűsödésén, vagy a bennük rendelkezésre álló területen nehéz változtatni. Vannak azonban olyanok is, amelyeken tudunk és amelyeken az események fényében változtatni kötelességünk. Több zöldfelület létesítése, a kihasználatlan területek funkciókkal való felruházása és a lakóutcák gyalogosközpontú újragondolása mind olyan, rövid távon megvalósítható eszközök, melyek közelebb vihetnek minket egy élhetőbb város kialakításához. A járvány katalizátorként kell, hogy működjön, hogy ezáltal a szükséges fejlesztési projektek megvalósuljanak és a valós folyamatok során ne vesszen el a hangsúly az elsődleges motiváló tényezőkről: az emberről és az egészséges környezetről. A pandémia városokra és a szabadterek megítélésére gyakorolt hatására nem hátrányként, hanem lehetőségként kell tekintenünk. Lehetőségként, amely összekovácsolja az embereket, elhatározásra juttatja a döntéshozókat az élhető városi jövő érdekében. Elengedhetetlen, hogy városaink és szabadtereink kialakításakor ismét az emberre koncentráljunk, akinek a város jelenti a kertjét, a nappaliját, az otthonát.


Források:

Public Space plays vital role in pandemic (2020.05.28.)
How will COVID-19 affect urban planning? (2020.05.28.)
Breathing Space - How coronavirus may change the shape of our cities (2020.05.28.)
The Future of Our Citites – ArchDaily x LifeCycles – Panel Discussion; Résztvevők: Kim Van Hoslbeke – Skidmore Owings & Merrill – New York, Arjan Dingste – UNStudio – Amsterdam, Jacob Kurek – Henning Larsen – Copenhagen (2020.05.28.)
The Future of our Environment – ArchDaily x LifeCycles – Panel Discussion; Résztvevők: David Gianotten – OMA – Rotterdam, Sinus Lynge – Effekt – Copenhagen, Lina Ghotmeh – Lina Ghotmeh Architecture – Paris; (2020.05.28.)
A budapesti autósok harmada eltűnt a járvány miatt (2020.05.28.)
Budapest 2030 Hosszú távú fejlesztési koncepció (2020.05.28.)
Designing to Move People (2020.05.28.)
Észrevesszük-e a szélvédő mögül, hogy élhetetlen a város? (2020.05.29.)
Szükség van a városi közlekedés átalakítására, a városlakók igényeinek előnyben részesítésére? (2020.05.29.)
Zöldinfrastruktúra füzetek 5. (2020.05.29.)

szerk.: Fürdős Zsanett

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk