Nézőpontok/Történet

Turányi Gábor – Göde András emlékein keresztül

1/1

Turányi Gábor első skicce a Budakeszi úton lévő Erdészeti Információs Központról ( ami a T2A Építésziroda székhelye is egyben)

Hirdetés
?>
Turányi Gábor első skicce a Budakeszi úton lévő  Erdészeti Információs Központról ( ami a T2A Építésziroda székhelye is egyben)
1/1

Turányi Gábor első skicce a Budakeszi úton lévő Erdészeti Információs Központról ( ami a T2A Építésziroda székhelye is egyben)

Turányi Gábor – Göde András emlékein keresztül
Nézőpontok/Történet

Turányi Gábor – Göde András emlékein keresztül

2020.03.30. 10:35

Cikkinfó

Szerzők:
Göde András

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Turányi Gábor

Címkék:
gyász

Vélemények:
1

Dosszié:

Közeli munkatársa, Göde András, a MOME Építészeti Intézetének tanára emlékezik Turányi Gáborra.

Másodéves hallgatóként hallottam ezt a nevet először, Janáky István tartott egy előadást. Pista arról beszélt, hogy két építészt ismert, akik térben és időben utazni tudnak az építészettörténet időkúpjában, ezek Scarpa és Turányi. Mivel akkoriban Scarpa az egyik kedvencem volt, felkaptam a fejem: ki is ez a Turányi? Mire végzős lettem, megjelent a suliban. Csomay Zsófival tartottak egy kurzust, amin én sajnos nem vettem részt, így sohasem voltam hivatalosan tanítványa. Mégis a mesterem lett egész életemre.

Amikor felkért, hogy vegyek részt a Visegrádi Iskola tervezésében, még zöldfülű voltam. Kockáztatott. Rám bízta a teljes belső tervezését. Később rájöttem, hogy mindig szeretett kockáztatni. Óriási bizalommal szemelt ki magának egy-egy fiatalt, akit maga mellé vett és hagyta, hogy szabadon gondolkodjon. Mint egy tudós a laboratóriumában: figyelte kívülről, mit hoz ki magából a kiszemeltje, és nagyon ritkán, ha kellett, pár szóval rakta helyére a dolgokat. Igazi mester volt. Hagyta, hogy a köré sereglett fiatalok elleshessék a fortélyokat.

Minden mozdulatával, huncut kacsintásával tanított. Tanította a Szakmát, az Építész szerepét és az Ember magatartását, de leginkább épületeivel tanított. A házak egy észrevétlen láncra fűzve sorjáztak egymás után. Nem volt felismerhető stílusa, és erre büszke volt. Láttam, nem volt könnyű a sokszor meglepő és a szakmán kívüliek számára nehezen dekódolható terveket véghezvinnie, de amit megtanultam tőle az volt, hogy az építész sohasem panaszkodhat. Senkit nem érdekelnek a szülési fájdalmak, csak az épület van, csak az mesélhet.

Gyermeki lelkesedéssel tudott beszélni, akár konkurens építészekről is. Rosszat sohasem hallottam tőle senkiről. Ha vele beszélgettünk egy-egy munkáról, megbízóról, kivitelezésről, olybá tűnt, mintha neki volna a legkönnyebb dolga a világon, holott tudtuk, hogy ez nem így volt.

Később, mint az Iparművészeti docense hívott a Zugligetre óraadónak. Közvetlen mellé kerültem szárnysegédnek. Párban tanítottunk. A konzultációk a hallgatóval hármasban zajlottak, a többiek kívülről figyeltek. Rövid tőmondatokban, lényegre törően, de empatikusan beszélt. Néha kegyetlenül, de annyira derűsen, hogy senki nem sértődött meg. A diákok imádták.

Hitt az intuícióban, az első vízió erejében. A Visegrádi Iskola építészeti gondolata először egy zöld kartonból, hevenyészetten összeragasztott kis modellben jelent meg, egy vonal húzása nélkül. A megépült épület alig tér el ettől a skicctől. A kis modell is bekerült a kedvenc relikviái közé, úgy, mint a Budakeszi útra tervezett Erdészeti Központ épületéről készített apró, melankolikus rajza, vagy az a fotó, amit egy iskolai kipakoláson készített Janákyról, ahol Pista a Hasselblad fényképezőgépe hátulján rajzol.

Turányi az angolos távozás nagymestere volt, kicsiben, nagyban. Akár az iskolai órákról, akár egy művezetésről úgy tudott lelépni, mint aki csak kilépett valamiért és mindjárt visszajön, de csak várhattuk. A Zugligetről is így tűnt el.

A FUGÁ-ban, a 70. születésnapján rendezett kiállításon mertem először megkérdezni tőle, hogy Gábor hogy van ez az eltűnés? Kicsit elgondolkodott, tettetve, hogy csodálkozik a kérdésen, majd azt válaszolta, hogy minden embernek kell, hogy legyen egy rossz tulajdonsága, hát legyen ez az övé, és mellé huncutul felnevetett.

Hát most végleg itt maradtunk. Kétségbe esve forgunk körbe-körbe:

„És Gábor hová lett, és… és… és velünk most mi lesz?"

 

Göde András

 

 

Szerk: Somogyi Krisztina

 

 

Vélemények (1)
botikati
2020.03.31.
09:12

Kedves András! Megrendüléssel olvastam a hírt! Nyugodjék békében! Köszönöm, hogy ilyen szépen emlékeztél Rá! Megérdemelte a szeretetünket! S. Botond

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.