Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Örökség

Ahol megfagyott az idő - Kelenföldi Erőmű

1/20

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
?>
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
1/20

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Ahol megfagyott az idő - Kelenföldi Erőmű
Épületek/Örökség

Ahol megfagyott az idő - Kelenföldi Erőmű

2018.03.07. 18:00

Cikkinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Dormán Miklós

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Borbíró Virgil, Reichl Kálmán

Vélemények:
3

Dosszié:

Gigantikus kortörténeti műtárgy, félhomályban úszó hatalmas csarnokok, elnémult masinák, szűk ipari folyósók labirintusa. Ez a Kelenföldi Erőmű kapcsolóháza, mely opálüveg tetőszerkezetével az art deco stílus jellegzetes példájává avanzsált.

A Duna partján, a Kopaszi-gát szomszédságában elhelyezkedő erőmű építéséről 1911-ben döntött Budapest városvezetése, melynek építése hamarosan el is kezdődött Reichl Kálmán, akkori műegyetemi tanár tervei alapján. Az erőmű építésére kiírt pályázatot a Ganz Villamossági Gyár és a Nicholson Gépgyár együttese nyerte meg. Az áramszolgáltatás 1914. június 18-án indult meg, ám az átadás után alig pár héttel kirobbanó világháború évekre megakasztotta az építkezést, és csak az 1920-as években folytatódhattak a munkálatok.

Az épület hamar bővítésre szorult, ám Reichl Kálmán halála miatt más tervezővel kellett tovább dolgozniuk. Ekkor kapta a megbízást Borbíró (Bierbauer) Virgil, aki német és holland tanulmányai után ült a tervező asztalhoz immár 1926-ban. Az art deco stílus mellett Breuer Marcell gyakorolt rá nagy hatást, akinek nikkelezett acélcsőből és üvegből készült bútora a hőerőmű egyik allegóriájává vált. Egészen könnyen belátható, hogy miért, ezek a bútorok nem korlátozzák a szemet, így a tér egésze átláthatóvá válik.



Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
6/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF



Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
13/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF




Ugyanez a transzparencia jelenik meg a hőerőmű egészében. Az épület logikus szerkezete mögött az a filozófia húzódik, hogy a munkásnak jogában áll átlátni mindent. Az épület emiatt három dimenzióban belátható, a födémek, falak nem korlátozzák a tekintetet, csak terelik, ahol szükséges. A tér felfelé is végtelennek tűnik az üvegkockákból összeálló padlónak köszönhetően. A Tér és Forma 1934-es számában így fogalmaz „tér mindhárom irányába nyúló áttetszőségű szimultanizmus", mely egészen kifejezi a belső térkomponálást.

A transzparencia egyik fontos eleme a korszakalkotó födém, melyet acél hálóba szőtt üvegelemek alkotnak. Az üvegtetőn átsütő fény így a legalsó szintig képes lejutni az üvegfödémeken keresztül. A tetőt ma már régi pompájában nem láthatjuk, mert a II. világháború idején bitumennel borították be a tetejét, hogy ne lehessen belátni a hőerőműbe a repülőgépekről. Ha észrevették volna az épület működését, lebéníthatták volna Budapest áramtermelését.


Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
11/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF

Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
16/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF




A hőerőművön két épület hatását fedezhetjük fel: logikus térszervezését tekintve Alvar Aalto Helsinkiben épült újságnyomdájával, homlokzatburkolati téglajátékával és üvegtetővel zárt vezénylőtermével pedig Berlin-Rummelsburg Klingenberg hőerőművel rokonítható. Az épület szerkezete tűzvédelmi és gazdasági szempontból sorolt pillérvázas, körbe betonozott acél szerkezet. A belső kialakítása egy vasbeton elválasztófalas rendszer, melynek rendeltetése, hogy kifelé irányítsa a transzformátorok esetleges felrobbanását, így ne az épület belső szerkezetében tegyen kárt. Az épület alaprajza egy logikus folyamatábra szerint alakult az irányítóközponttól a transzformátorokon át egészen a fojtótekercsekig.

Az épület ovális alaprajzú vezénylőterm összetett struktúrájú. Alulról egy opálos megjelenésű bevilágítót látunk, melyen a mai napig beárad a fény. Felemelő technikai vívmányt sugároz a hely szelleme, miközben minden fragmentum egy logikus és egyszerű koncepciót követve alkot rendszert. A vezénylőteremben körpanorámaként belátható volt minden kapcsoló és jelzőszerkezet a II. világháborúig. Ekkor egy bunkert emeltek be a térbe, mely ugyan bombatámadástól nem védett, de találat esetén a légnyomás hatására betörő üvegszerkezet ellen biztonságot nyújtott az ott dolgozóknak.


Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF
17/20
Kelenföldi Erőmű - építész: Borbíró Virgil - fotó: ÉF



Az 1934-es Tér és Forma egyik cikkében a következő olvasható a hőerőműről:
„Egy egészen mai ízű térkompozició ez, amelyet a korral élő művész tud csak teljesen átélvezni… De ami a legfontosabb, mindez nem külön akart, hanem a feladatból magából szigorúan adódó. A tervező mindezt nem gondolta el előre, hanem azáltal érte el, hogy legmesszebbmenően beleélte magát a feladat sajátos követelményeibe s azoknak átértékeléséből formált: munkájával elősegítvén a cél által megkövetelteknek minél tökéletesebb valóra váltását. S éppen ezért sikerült művészi hatásokat elérni - épp az önmegtartóztatásból, a feladatból nem folyó »díszítések« csábításának való ellenállásából lett az igazán tárgyilagos megoldásból művészi megoldás."

A korábbi ipari épületekhez képest az erőmű korszakalkotónak számított, mert nem csupán megünnepelni akarta az ipar „szentélyét" (például a berlini Ullstein nyomda katedrális, itthon a Valero selyemgyár épülete), hanem új tereket szervezve szolgálni is kívánta a hely működését. Az épületben teljes mértékben tetten érhető a Peter Behrens-féle „feladatokból levezetett forma" szemlélet, a tervezők számára fontos volt, hogy harmóniát teremtsenek a funkció és a forma között. Az erőmű bezárása után épp ezért vált kiszolgáltatottá az épület. Egy gigantikus kortörténeti műtárgynak tekinthetjük ma a Kelenföldi Erőművet, melyhez hozzányúlni nem merünk, csak próbáljuk megfejteni.

Dormán Miklós


 

A Kelenföldi Hőerőmű jelenleg nem látogatható. A tavalyi év folyamán a Kortárs Építészeti Központ szervezte séta keretében nyílt lehetőségünk bejutni az épületbe Dormán Miklós és Andriska Fanni vezetésével.

 

Vélemények (3)
botikati
2024.09.16.
19:05

Sajnálom, hogy Hajós Alfréd által, 1955-ben tervezett művelődési otthonról nem tesz emlitést a tanulmány. Lehet ezt pótolni?

iwel
2018.03.07.
19:05

Peter Behrens neve elírás lehet a cikkben

sutori.laura
2018.03.08.
08:53

@iwel: Köszönjük, javítottuk!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.