Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Kritika

Tudósítás Kínáról — létezhet-e együtt piacgazdaság és egypártrendszer?

1/1

Kína - barát vagy ellenség?

?>
Kína - barát vagy ellenség?
1/1

Kína - barát vagy ellenség?

Tudósítás Kínáról — létezhet-e együtt piacgazdaság és egypártrendszer?
Nézőpontok/Kritika

Tudósítás Kínáról — létezhet-e együtt piacgazdaság és egypártrendszer?

2008.09.17. 06:29

az alkalom — a Kína 2008 fókusztéma átadta helyét a Velencei Biennálénak...könyvismertetés — Hugo de Burgh: Kína – barát vagy ellenség?

Kína - barát vagy ellenség?
1/1
Kína - barát vagy ellenség?

Közhely, hogy Kína az új szuperhatalom. Az is közhely, hogy nagyon keveset tudunk erről, a meglehetősen zárt országról. Arról az országról, ahol közel ötszázezer ember csak azzal foglalkozik, hogy megakadályozza a szabad internet-használatot. A nagy kérdés természetesen az, hogy létezhet-e együtt piacgazdaság és egypártrendszer. Meddig tolerálja a világ az emberi jogok megsértését? A HVG által kiadott kötet szerzője Hugo de Burgh nem adja meg ezekre a kérdésekre választ, de könyvével nem is ez a célja.

A szerző több éven át kínai tudósítóként dolgozott a Scottish Television-nél, a BBC-nél és a Channel 4-nál. Jelenleg újságírást tanít a Westminster Egyetemen, és a Kína Média Központ igazgatója. Saját bevallása szerint azért írta meg ezt a könyvet, mert elkeserítette, hogy honfitársai milyen keveset tudnak Kínáról. Történt ugyanis, hogy egy ismert újságíró, aki nem mellesleg politikai szakértő is, azt találta nyilatkozni, hogy soha nem hallott a május 4. mozgalomról. Az oknyomozó újságírást is gyakorló tudósító de Burgh, ekkor döntött úgy, hogy tömör fejezetekbe összesűríti a legfontosabb tudnivalókat Kínáról. Olyan témákat választott, amelyekre „a külföldiek lehetnek kíváncsiak" s könyvét az érdeklődő, gyakorlatias embereknek szánja- derül ki a könyv előszavából.

A könyv öt fejezetben, negyven fontos témát körüljárva mutatja be Kína gazdaságát, történelmét, kultúráját és társadalmát. A szerző alaposságát és szándékát a pontos tájékoztatásra alátámasztotta egy kislexikonnal, ahol a legfontosabb események és személyek kerülnek rövid bemutatásra, kronológiával, sőt a dinasztiák uralkodását sem felejtette ki könyvéből.

Szemezgetve a fejezetekből: a joggal általánosságban, illetve az emberi jogokkal foglalkozó részekben a szerző kísérletet tesz arra, hogy a kínai társadalom ellentmondásait érzékeltesse. Rögtön az elején igyekszik leszögezni, hogy a hatalom önkénye erősebb a jognál, de a hazai és a külföldi nyomás azokat támogatja, akik ezen változtatni akarnak. Egy Nagy-Britanniában újságírást tanuló diák riportot készített egy sanghaji lakóház lebontásáról. Kétéves lakóingatlant ítéltek lebontásra, hogy helyére nyilvános park épüljön. A lakók petíciókat írtak, demonstráltak, de nem értek el vele semmit. A buldózerek megjelentek, a rendőrség pedig brutálisan eltávolította az utolsó lakót is. Az otthonokat lerombolták. A fiatal kínai riporter, a befektetőket nem szólította meg cikkében. A kérdésre, hogy miért nem tette, azt az egyszerű választ kapta de Burgh, hogy „Én csak élni szeretnék."

Bár Kína, a nyolcvanas években megkezdte a jogi intézmények újjáépítését, a bírói hatalom napjainkban sem különül el a végrehajtó-, a törvényhozó- vagy a párthatalomtól. Egy egyszerű közigazgatási határozattal bárki akár három év börtönbüntetést is kaphat, sőt ezt tíz évre is meghosszabbíthatják. A vezető káderek esetében azonban köztörvényes ügyeikkel nem a bíróság, hanem a párt fegyelmi szervei foglalkoznak. És egy pillanatra sem szabad elfelejteni a laogai-t, vagyis a kínai koncentrációs táborokat, akkor sem, ha 1994-től elnevezését jianyu-ra, azaz börtönre enyhítették.

Az elítélteket, szabadulásuk után, sok esetben arra kötelezik, hogy korábbi táboraik közelében telepedjenek le, az itt lévő körülmények pedig nem sokban különböznek a bentiektől. Ugyanakkor – teszi hozzá de Burgh – jogsegélyközpontok alakulnak, az emberek pedig, jogtudatosabbak lettek, aminek egyik következménye, hogy egyre szaporodnak a peres eljárások. A jogvédők ettől még könnyen válnak zaklatás áldozataivá, vagy gyorsan találhatják magukat börtönben.

Maga a szerző sem adja meg a választ, hogy az egyre tudatosabb joggyakorló kínaiak megjelenése, vagy a szaporodó segélyközpontok kozmetikázott jelenségek-e. A médiával foglalkozó részben ugyanez a kérdés merül föl, amikor de Burgh egy oknyomozó tévé show, egyik adását eleveníti föl. Valóban a sztori, a körítés és a riporter által feltett kérdések, bármelyik demokráciában megállnák a helyüket. Csakhogy Kínában a tévé csatornák a párt kezében vannak, ennek fényében pedig az oknyomozó, tényfeltáró újságírás fogalma nem tűnik túl hitelesnek.

Hugo de Burgh könyve, mindössze 300 oldalon, de tudósít Kínáról. A művészeteken át a táplálkozáskultúráig (az ételbíróságok intézményével) igyekszik lefedni mindent, ami Kínával kapcsolatban felmerülhet. Jól szerkesztett, áttekinthető de Burgh könyve, a vállalt feladatot szinte tökéletesen teljesíti.

Biczó Gabriella

Hugo de Burgh: Kína – ellenség vagy barát? Fordította: Gárdos Bálint. HVG Kiadó, 2007. 343 o., 3200 Ft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk