Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Emberek/Interjú

Tradíciók újraértelmezése – interjú Vasa J. Perović-csal, a ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével

1/6

A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs

?>
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
?>
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
?>
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
?>
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
?>
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
?>
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
1/6

A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs

Tradíciók újraértelmezése – interjú Vasa J. Perović-csal, a ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével
Emberek/Interjú

Tradíciók újraértelmezése – interjú Vasa J. Perović-csal, a ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével

2022.03.29. 07:57

Cikkinfó

Szerzők:
Major Zoltán

Földrajzi hely:
Ljubljana, Szlovénia

Építészek, alkotók:
Vasa J. Perović, bevk perović arhitekti

A szlovén bevk perović arhitekti iroda által tervezett, tavaly megnyílt ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ önmagában is figyelemre méltó együttes, amely különösen érdekes az építészetében megjelenő kulturális keveredés szempontjából. Major Zoltán doktori kutatása kapcsán beszélgetett Vasa J. Perović-csal, a központ vezető tervezőjével. 

A 2020-ban átadott ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ a modern szlovén állam első hivatalos mecsete. Felépítéséért mintegy 50 évig küzdött a helyi muszlim kisebbség. A projektben ugyan csupán egyetlen vallás szakrális terének létrehozása volt a cél, de ezen a városon belüli lehetséges szerepe miatt jelentősége túlmutat. Az épületegyüttes egyes elemei kapcsolatot keresnek a szűkebb és a tágabb környezettel. Nem elzárt, a város többi részétől függetlenül működő, csupán muszlimok által használt terület megalkotása volt a cél. A mecset mellett olyan közteret szerettek volna létrehozni az alkotók, amely központi szerepet tud betölteni a környék életében. Az épület számos kulturális referenciával rendelkezik. Ezek egy része kötődik az iszlámhoz, a többi része pedig a hagyományosan szlovén vagy a tágabb értelemben vett európai kultúrához. Az épületet tervező bevk perović arhitekti iroda vezető tervezője, Vasa J. Perović a mecsetet a különböző tradíciók interpretációjának tekinti. Beszélgetésünk során ezeket a tradíciókat és kulturális modulokat tekintettük át, valamint hatásukat a megvalósult épületre.

 

A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
2/6
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs

             

Major Zoltán: Hogyan kezdődött a tervezés folyamata?

Vasa J. Perović: Matija [Matija Bevk, az iroda társalapítója – a szerk.] és én egyaránt nagyon kíváncsi emberek vagyunk, a projektet nem tervezési, inkább kutatási folyamatként értelmeztük. Amikor elkezdtünk a pályázaton dolgozni, nem ismertük az iszlám és a mecsetépítési építészeti tradíciókat, ezért a tervezés ezek megismerésével kezdődött. Elsősorban a keleti típusú mecsetekkel foglalkoztunk, amelyek ugyan nem jellemzőek a térségben, de számunkra fontosabbak voltak. A kutatás egy másik iránya magáról a vallásról szólt. Azt kerestük, hogy hogyan fejeződhet ki a vallásosság egy építészeti struktúrában, mit jelent a szakrális tér, és miben különbözik a hétköznapi tereinktől. Azt gondoljuk, hogy a kupola az, amely szimbolizálja a szakrális teret, így abba sűrítettük a vallásról szóló gondolatainkat. Azt szerettük volna, hogy a kupola az egész épület legkönnyebb része legyen, mert úgy gondoljuk, ez kifejezi a hit anyagtalanságát és intimitását. A pályázat tehát egy hosszú tanulási folyamat volt, egyfelől a mecset működéséről és használatáról, másfelől arról, hogy miképp jelenhet meg ez a funkció egy olyan társadalmi környezetben, amelyben korábban nem volt jelen.

M.Z.: Az épületegyüttes tervezése során különböző történeti iszlám építészeti elemet is előképként használtak. Melyek voltak a legfontosabb ezek közül és miként jelennek meg?

V.P.: Az egyik fő referencia Szarajevó, a legfontosabb iszlám város volt a térségben. A törökök alapították és a városrészek, az úgynevezett mahallák, mecsetek köré szerveződtek. A mecset olyan volt, mint egy mag, amely életre kelti a környezetét. A tervezett mecset szerepét hasonlónak gondolkodtuk a szarajevóiakéhoz. A mecset nem önállóan jelenik meg, hanem egy sor egyéb funkció is kapcsolódik hozzá. A fejlesztés keretén belül elkészült egy iskola, egy óvoda, egy sportpálya, egy könyvtár, egy halal étterem és egy közpark is. Mindegyik funkció önálló épületet kapott, és a minaretet is leválasztottuk a mecsetről azért, hogy minél több különálló elemet kapjunk, amelyek együttesen egy kis várost alkotnak. Egy másik fontos referencia a perzsák által használt imasátor volt, amelyet a különböző ázsiai expedíciók és hadjáratok során használtak a katonák. Ez egy nagyon érdekes kulturális modul, amelynek használatát relevánsnak gondoltuk az adott helyzetben. A szlovén muszlimok nagyrésze bevándorló, és ilyen módon a vándorlás a létükbe ágyazott. Ezért a sátor terének intim és meghitt hangulatát szerettük volna visszaidézni a mecset belsejében.

A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
3/6
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs

M.Z.: A tipikus elemek mind modern, átértelmezett formában jelennek meg. Hogyan sikerült a modern építészet és a tradicionális iszlám építészet közötti egyensúlyt megtalálni?

V.P.: Nagy segítséget nyújtott ebben Dušan Grabrijan munkássága. Ő egyfelől a modern építészetet is mélyen ismerte, másfelől tanulmányozta az iszlám bosnyák szakrális és profán építészetet a 40-es és 50-es években. Hasonlóságokat állapított meg a tipikus falusi bosnyák ház és a modernista térfelfogás között. Ezek az elemzések megerősítettek minket abban, hogy a mecsetről a különböző kulturális modulok kortárs interpretációjaként gondolkozzunk. Konkrét példája ennek az épületek homlokzatainak kialakítása. A hagyományos bosnyák lakóházakra jellemző, hogy az ablakok elé áttört, díszes árnyékolókat helyeztek, amelyek nem engednek belátást a ház belső tereibe, ugyanakkor biztosítják a szellőzést. Ezt az ornamentális elemet értelmeztük át és használtuk fel. Mindegyik épületen megtalálható egy acél rács, amelynek geometrikus formája utal az iszlám díszítésre, ugyanakkor a megszokottól eltérő anyaghasználatnak köszönhetően egyértelműen kortárs megjelenésű. Szerepük hasonló az eredetihez: egyszerre árnyékol és rejti el a ház belső tereit. A mecset esetében azonban szerepe még jelentősebb, hiszen itt a “díszítés" maga a tartószerkezet is. 

M.Z.: A kupola színe az Yves Klein-féle kék. Ez egy olyan kulturális referencia, amely elsősorban a nyugati világhoz kötődik. Más nyugati, vagy helyi kultúrához kötődő elemek is megtalálhatók az épületben?

V.P.: Hagyományosan a kupola az eget szimbolizálja, ezért sok esetben a kupolák belülről kékek vagy zöldek. Ez volt az oka, annak, hogy a kupolát a kezdetektől kéknek képzeltük el. A választott színünk kevésbé az ég természetes árnyalatának felel meg, viszont a megjelenésének nagyon intenzív hatása van. A kupola tartószerkezetének megtervezéséhez a Buckminster Fuller-féle dóm felépítését vizsgáltuk és használtuk fel. Nem egy cikkelyes kupolát akartunk tervezni, hanem egy olyat, amely ugyanolyan méretű elemekből épül fel, nincs benne szerkezeti hierarchia. A kupolák felépítése a statikai erőjáték következménye, a mi kupolánknak azonban nincs súlya, csupán egy felület, ezért a “tartószerkezete" is más logikát követ.

A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
4/6
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs

M.Z.: Az iroda számára 60-as évek szlovén építészete különösen fontos referencia. Melyek azok az elemek, tervezési elvek, anyaghasználatok, amelyek erre a korszakra utalnak az Iszlám Kulturális és Vallási Központ építészetében?

V.P.: Nem konkrét referenciaként, hanem inkább általános gondolkodási keretként fontos számunkra ez az időszak. A 60-as évek szlovén építészete Plečnik-hez vezethető vissza, aki történeti előképeket használt, de ezekből egy teljesen autonóm, önálló építészetet hozott létre. Az ő tanítványai pedig a 60-as években ezt a gondolkodást folytatva igyekeztek megtalálni az egyensúlyt a szlovén építészeti örökség és a modernizmus építészete között. Ez a megközelítés fontos számunkra, szeretnénk megérteni, hogy történeti előképek, referenciák mennyire fontosak, hogy ezek igazából mi vagyunk, rólunk szólnak és fontos hogy értelmezzük és újraértelmezzük őket a munkáinkon keresztül. Az Iszlám Központ koncepciójának is ez az építészeti viselkedés az alapja. A épületegyüttes a tradíciók újraértelmezéséről szól a jelen helyzetben és helyszínen. Nem egy látványosan iszlám épület létrehozása volt a cél, hanem a mecset elemeinek átértelmezése a helyszín és a kor függvényében. A projekt finanszírozójának céljai is illeszkednek ehhez, aki egy olyan mecsetet szeretett volna látni, amely összekapcsolja a mai modern világot és az iszlám tradíciókat.

M.Z.: Hogyan fogadta a helyi muszlim közösség a terveket? Milyen változások kért a közösség a pályázati tervhez képest?

V.P.: A pályázat megnyerése után egy hosszú fejlesztési folyamat következett, amelybe az iszlám közösséget is bevontuk. Kezdetben a közösség nem igazán kedvelte az elképzeléseinket, de több alkalommal is kifejthették véleményüket és aggodalmaikat. Korábban olyan tereket használtak mecsetként, amelyet eredetileg nem erre a célra terveztek, így azon kérdések, hogy egy tér mitől válik szakrálissá, nem volt számukra olyan fontos, mint számunkra. Túl modernnek gondolták javaslatunkat, amely nagyon különbözött szülőföldjük mecseteitől. A közösség vezetőjétől egyfelől nagyon sokat tanultunk a muszlim szokásokról és szabályokról, másfelől nagyon sokat segített abban, hogy végül a közösség elfogadja, hogy az ő mecsetük különbözik majd a megszokottól.

A kezdetektől egyértelmű volt számunkra annak fontossága, hogy a közösség a sajátjának érezze az épületet. Ennek érdekében néhány ponton változtatásokat kellett tennünk az eredeti elképzelésekhez képest. A legfontosabb külső módosítás a minaret kialakításában történt. A tágabb környezet ipari múltja miatt a város ezen részén sok kémény található, ezért egy ezekhez hasonló hasábszerű minaretet terveztünk. Ez azonban nem volt elfogadható a közösségnek, akik egy hagyományosabb megjelenést szerettek volna. Az elkészült hengeres megoldás erőteljesebb beavatkozás a városképbe, amely azonosíthatóvá teszi az épületet, és ezáltal a közösség is jobban láthatóvá válik. A mecset belső terén is változtattunk a tervezés során. Nem szerettük volna, hogy a belső terekbe vallási szimbólumok kerüljenek, de a közösség kérésre különböző kalligrafikus feliratok kerültek a falra. Másfelől a fehérre színezett betont önmagában nem találták kifinomultnak, ezért ezek vakolt felületek lettek. Ezekre a változtatásokra kevésbé kompromisszumként, hanem mint a tanulási folyamat eredményére tekintünk.

A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
5/6
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs

M.Z.: Mi a mecset jelentősége a ljubljanai muszlim közösség életében?

V.P.: Az iszlám közösség 45 évet küzdött azért, hogy saját mecsetet építhessenek, annak ellenére, hogy elvileg nyitott társadalomban élünk, mindig volt valamilyen ok, ami miatt nem indulhatott el az építkezés. Ezzel az elutasítottsággal kellett a közösségnek szembenéznie majd 50 éven keresztül. De túl azon, hogy mekkora jelentőséggel bír, a helyi muszlimoknak egész Ljubljana szempontjából is kiemelten fontos, mert ez az első köztér, amely újonnan jött létre az ország függetlensége óta eltelt 30 évben.

Major Zoltán

A szerző doktori tanulmányait a BME Építőművészeti Doktori Iskolájában végzi, kutatási témája a Transzkulturális építészet, témavezetője Szabó Levente DLA egyetemi tanár a Középülettervezési Tanszék tanszékvezetője.

A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs
6/6
A ljubljanai Iszlám Vallási és Kulturális Központ vezető tervezőjével – Építész: bevk perović arhitekti – Fotó: Biri Balázs

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk