Toronyházak kontra UNESCO

A budapesti, illetve hazai építészek, valamint a közvélemény egy ideje már polemizál azon, kellenek-e az ultramagas toronyházak Budapesten, amilyen például a MOL-székház lesz. A vita időnként föllángol, időnként leül, viszont úgy tűnik, a budapestieknek ezzel kapcsolatban mindenképp van véleménye. Most azonban az UNESCO-nak is, mely jelentést adott ki, miszerint rémületes, hogy építési engedélyt kaphatott a Mol Campus, vagyis az olajtársaság 120 méter magasra tervezett székháza a tizenegyedik kerületben, és arra kéri a magyar felet, állítsa le a projektet. A UNESCO azért nem akármilyen szervezet, ez nyilván felkavarja majd a kedélyeket a megkritizált épületek körül. (Liget-projekt, Biodóm, az új Néprajzi Múzeum). Hogy ennél többre futja-e majd, meglátjuk.

2018 júniusában kilencven méterben korlátozta az Országgyűlés az építhető toronyházak magasságát. Az eredeti, még a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János által benyújtott tervezet a fővárosi Bazilika magasságához igazította volna a megálmodott toronyházak méretét, így nem lehetett volna 65 méternél magasabb épületet felhúzni sehol az országban. Ennek nyilván sokan örültek a toronyházépítés-ellenzők között. Ez azonban nem maradt annyiban, az előterjesztéshez előbb a gazdasági bizottság, majd a törvényalkotási bizottság fűzött módosító indítványt, amelyet el is fogadott a Parlament, így tehát a törvény értelmében ha a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács hozzájárul, akár 90 méteres ingatlan is építhető. Sőt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében e szabálytól is eltérhetnek a tervezők. 

 

Mivel a jogszabály a jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásokra nem vonatkozik, a módosítás nem érinti a Kopaszi-gátra tervezett 120 méteres MOL-székházat. Schneller István építész, Budapest volt főpolgármester-helyettese, majd főépítésze, a Szent István Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára számos ponton alátámasztva erősen ellenezte a felhőkarcoló-építést, de nemcsak ő, hazai építészek is petíciót írtak alá, köztük olyan neves szakemberek, mint Alföldi György, Kévés György vagy a tájépítész Bardóczy Sándor, az urbanista Gauder Péter vagy Lányi András filozófus.

Így írtak a tiltakozók: A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet. 

felhőkarcoló-építés téma más európai városokban is föllángolt, Londonban és Prágában a történelmi látkép védelme nevében tiltakoznak felhőkarcolók építésére kiadott engedélyek miatt. Londonban a Foster + Partners tervezete 305 méter magas „the Tulip" épületnek a Tower látképére gyakorolt hatása kelt aggodalmakat, Prágában pedig az UNESCO és az ICOMOS szakértői vizsgálják, hogy a Pankrác negyedbe tervezett több épület mennyire fogja zavarni az Óváros védett látképét.