Török kávézó és kulturális központ az egri várfalsétányon

Jakab Lóránd diplomamunkájában Eger történeti belvárosának peremén, a Várfalsétány végpontján hoz létre egy új közösségi teret. A pavilon és a kávézó funkciói a városi szövethez illeszkedve kapcsolódnak a várfalhoz, miközben új kaput nyitnak a belváros és a sétány között.

HELYSZÍN

Eger városa a tervezés helyszíne, amely Magyarország történelmében és kultúrájában kiemelkedő szerepet játszik. Leginkább az 1552-es és 1596-os török ostromok tették ismertté. Gárdonyi Géza ‘Egri csillagok’ című regénye emelte igazán a köztudatba. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Dobó István Vármúzeum – (Gárdonyi Géza Emlékház, Ziffer Sándor Galéria, Valide Szultána Fürdőrom) – 2018-ban 404.808 látogatót fogadott, ezzel a leglátogatottabb vidéki múzeummá vált. A telek fontos gyalogos kapcsolatot képez, hiszen a nemrég felújított Várfalsétány itt ér véget egy acéllépcsővel. A hosszúkás telek Eger belvárosában, közvetlenül a Dobó bástya mellett fekszik.

KONCEPCIÓ

Ez az izgalmas adottságú, hosszúkás telek az Egri vár lábánál helyezkedik el. Jelenleg térként is funkcionál, de használata nem teljes, mivel deli oldlán sátor, az északin parkoló foglalja. Pedig ez lehetne a Várfalsétány egy reprezentatív induló és érkező pontja. Most egy 2 m széles acéllépcső kapcsolja a belvárost a sétánnyal. Városépítészetileg nagy potenciál rejlik itt: közel van a Harangöntő utcánál található minaret és a város fő tere is. Felfelé a Várfalsétányon a Gárdonyi kertbe juthatunk. Számomra egyértelmű volt, hogy ez a terv egy újjabb térrel fogja majd bővíteni a belvárost. 

Kezdetben próbáltam fogódzót keresni a „banán" alakú telekben. Az egyik kapaszkodó végül a Várlift-pályázat volt. A Hetedik műterem például pont ennek a teleknek a deli csücskében képzelte ennek a megvalósulását. Egy másik rendezőelv a  koncepcióalotás során XIX. századi kataszteri térkép volt, amely sűrű zártsorú beépítést mutatott. A harmadik szempontot maga a környezet adta: a már helyszínen található oszmán sátor (amely a Török-Magyar Testvériség terén található), a lakóépületek dominanciája, valamint az egri HÉSZ vegyes területi besorolása. Mindez határozta végső soron a terv programját és formavilágát is egyben.

TERV

A beépítés a telek északi végén indul, a szomszédos épület tűzfalához kapcsolódva a B épülettel, amely alá keresztirányban egy szinttel magasabban az A épület került megtervezésre. Mindkét épület koporsófödémmel rendelkezik, a fokozott hőkomfort és jó energetika miatt. Ez a két épület jól példázza a vegyes funkciót. A HÉSZ szerint: „Előkert nélküli Vt jel építési övezetekben új épület utcai homlokzata mentén, a földszinten lakófunkciót befogadó helyiség nem létesíthet." Ezért itt más, gazdasági funkciók kerültek betervezésre, egy török kávézó, illetve egy kávé bolt. A kávézó az egyértelmű program volt számomra, hiszen beépítésemmel a meglévő sátrat is befolyásoltam.

A telek 75%-os beépítést enged, de ha csak ez a két épületl lenne a telken az egy 18,45%-os beépítést jelentene. Önmagában ez a hosszúkás tér nagyon aránytalan. A pavilon elhelyezésével a tér lehatárolódik és így egyben a Várfalsétány kapuját is megtestesíti. A lépcső integrálódik a pavilon tömegébe, és nem cask a várfalra vezet fel, de egyben a pavilion első emeletére is feljutást biztosítja.

A pavilon önmagába forduló, perforált téglaburkolattal, nyílások nélküli tömeggel, a Dobó bástyát idézi. A beltere viszont a helyieket szolgálja, multifunkcionális tereivel. Alaprajzát egy spirális útvonal alakítja, amely már kívül, az épület körül megkezdődik, viszont a belső térben is folyatódik, míg a látogató fel nem ér az emeletre, ahonnan tovább folytathatja útját a sétányon. A külső folyosót egyik oldalon függönyfal, másikon a perforált tégla határolja, így az is bepillantást nyerhet az épületbe és a kiállításba aki csak arra téved.

A telek déli oldala viszont már teljesen közterületként funkcionál. Ide már csak a régi kataszteri térkép szerinti beépítést megidéző parkosított rész került. Ennek a telekrésznek az “üresen hagyását" azért is tartottam fontosnak, hogy a Dobó bástyával megmaradhasson egy erősebb vizuális kapcsolat és továbbá lehetőséget biztosítsak arra, hogy később bármelyik Várlift pályázatban szereplő liftes beépítés megvalósulhasson.