Épülettervek/Hallgatói terv

Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán

1/38

Ételszínház, Kisvárda

?>
Ételszínház, Kisvárda
?>
Az étel útja Forrás: pexels.com
?>
A felfedezés élménye Forrás: pexels.com
?>
A vidék Forrás: Google Maps/
?>
Településszerkezet Forrás: Kisvárda Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia/
?>
Főbb közlekedési folyosók, nevezetességek Képek forrása: Google
?>
Városközpont
?>
Tervezési helyszín
?>
Helyszíni fotók
?>
Nolli-féle térkép, Kisvárdai vonatkozása
?>
Lelkileg szabad terek
?>
Ételszínház
?>
Földszinti alaprajz
?>
Változatok
?>
Ételszínház
?>
Ételszínház
?>
Ételműhely, teázó
?>
Piac
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
?>
Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
1/38

Ételszínház, Kisvárda

Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán
Épülettervek/Hallgatói terv

Több, mint piac – Ételszínház Kisvárdán

2019.08.22. 12:02
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Tálos Lőrinc

Földrajzi hely:
Kisvárda

Építészek, alkotók:
Mártha Anna

Vélemények:
1

Ételszínház Kisvárdán

Tervezés éve:
2019

Stáblista

Építész: Mártha Anna
Konzulens: Keller Ferenc
Épületszerkezeti konzulens: Erdőhegyi Zsolt
Tartószerkezeti konzulens: Dr. Bogdándy Béla
Épületgépészeti konzulens: Bánhalmi János
Intézmény: Debreceni Egyetem Műszaki Kar - Építészmérnöki Tanszék

MÉD:

Hogyan tud az építész olyan környezetet teremteni, amely tudatosabb élelmiszer-fogyasztóvá tehet bennünket? Mártha Anna diplomamunkája az őstermelői piacot gondolta újra. 

 

Hazánkban a második világháború után, az urbanizációval kezdetét vette egy folyamat, aminek következményeként a háztáji gazdaságok háttérbe szorultak. A jellegzetes-, országokra, tájakra, településekre, népcsoportokra jellemző ízek eltűntek, vagy eltűnőben vannak.  Mára a társadalomban elindult az igény az egészséges táplálkozás és a tudatos vásárlás iránt. Szeretnék az emberek újra felfedezni azokat az alapanyagokat, ízeket, főzési praktikákat, amiket szüleiktől, nagyszüleiktől ismernek. Témaválasztásom a gasztronómia ezen területére összpontosít. Az őstermelői piac, és az ételműhely létrehozásával célom a környékbeliek megismertetése elsősorban a tradicionális, a táj terményeinek jellegére reflektáló ízélményekkel; a már-már elfeledett piaci légkör és konyha művészetének életre keltésével egy kisvárosi környezetben. Az emberek végig kísérhetik az ételkészítés folyamatát: a termelő asztalától, az étel tálalásáig.



Az étel útja Forrás: pexels.com
2/38
Az étel útja Forrás: pexels.com




Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy építészként miként tudok beleavatkozni az agrárgazdaság ezen területébe. A piac, mint tér, mint vásárlási mechanizmus, mint a társadalmi interakció elemi formája, megannyi izgalmas lehetőséget kínál. A megoldás nem csak az építészeti eszközök megtalálásában rejlik, hanem egyfajta gondolkodásmód kialakításában.

 

Ételszínház - a közösségformáló erő

Ételszínház, mert célja, hogy a helyi termékek egyediségét, eredetét bemutassa. Ez a vezérfonal vezetett el a végleges koncepcióig. Az épületet ennek a gondolatnak rendeltem alá. A tereket így a termékek színpadaként értelmeztem.

A piacok közösségi tevékenységek színtere. A piac a társadalom anyagcseréje, a társadalmi rétegek találkozási pontja, az interakció elemi formája, maga az esemény, társadalmunk tükröződése. Képet ad kultúránkról, szokásainkról, definiál bennünket. A piac a városi élet lényegét alkotó érintkezések, találkozások, konfliktusok, élmények nyilvános helyszínei is, amik döntő szerepet játszanak a városlakók helyi társadalommá szerveződésében, az identitás alakításában.

A vásárlás mellett interaktív workshopokon, előadásokon, tematikus kóstolókon lehet részt venni. Közösségformáló szerepe jelentős, mert bármilyen vendégkör igényeit ki tudja elégíteni. A különböző korcsoportok, társadalmi rétegek találkozásának színtere. Az idősek végigvezetnek az ételkészítés folyamatán, mesélnek az alapanyagokról, régi történetekről, megtanítanak néhány praktikus fogást. A generációk közti kapcsolatok minősége itt új értelmezést kapna. Az időskorúak a tanításon keresztül a társadalom hasznos tagjának érezhetik magukat, egy többgenerációs családi együttéléshez hasonló „protézis" részeseivé válhatnak.


A felfedezés élménye Forrás: pexels.com
3/38
A felfedezés élménye Forrás: pexels.com



 

Vidék

A tervezési helyszín egy vidéki település, Kisvárda, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti csücskében helyezkedik el, a Rétközben. Az ember itt a természettel szoros összhangban él, életritmusát a gazdálkodás szabályai határozzák meg. A kisvárosi lét nyugalma, kiegyensúlyozottsága jellemzi, ahol az emberi kapcsolatok szorosabbak, és a természettel való együttélés még háborítatlan.

Az őstermelők esetében elsősorban Szabolcs-Szatmár, Jász-Nagykun-Szolnok megye azok, ahol 40 km-es körzetben nem, vagy alig található termelői piac. Országosan azonban itt a legmagasabb a regisztrált őstermelők száma. A térség talajföldrajzi képe változatos. Az egykor erdős-mocsaras vidék döntően mezőgazdasági területté vált, főleg takarmánytermelő és állattenyésztő jelleggel. Növényvilágát szántóföldek, gyümölcsösök és kertgazdaságok alakítják.


A vidék Forrás: Google Maps/
4/38
A vidék Forrás: Google Maps/



Településszerkezet

A 16 ezer lélekszámú Kisvárda fejlődéstörténeti aspektusai rányomták bélyegüket a városszerkezetre és a város arculatára. A település évszázadokra visszavezethető múltjából örökölte kisvárosi/polgárvárosi jellegét, ami alapvetően megmaradt. A város morfológiailag a város központja felé nő és emelkedik a beépítés sűrűsége, nő az épületek magassága és sűrűsödnek a városi funkciók. Nagyon értékes adottsága a városnak, hogy ember léptékű és megőrizte múltjának egy olyan darabját, amit a sötét komor idők eltörölni kívántak. A fontosabb utcák a városközpont irányába futnak, a városi térszerkezet középpontjában az egykori eklektikus stílusban épült Diener-bankház, ma Városi könyvtár áll, valamint a római katolikus templom. A vár épületén kívül csak a városközpontnak van történelmi múltja. Az egyes városrészek funkcionálisan, vagy térben valamely közlekedési folyosóval határolódnak el egymástól. A belső történelmi mag gerince a legfontosabb kapcsolatokat kijelölő Krucsay út, ami a tervezett épület helyének megtalálásában döntő szerepet kapott.


Településszerkezet Forrás: Kisvárda Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia/
5/38
Településszerkezet Forrás: Kisvárda Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia/


Főbb közlekedési folyosók, nevezetességek Képek forrása: Google
6/38
Főbb közlekedési folyosók, nevezetességek Képek forrása: Google


Városközpont
7/38
Városközpont



A tervezési helyszín

A piac és vásártér lenyomata még ma is érezhető a városok szerkezetében. Régen a piactér a város központjában, rendszerint a templom körül helyezkedett el.  Az 1800-as évek végén Kisvárdán a városközpontban, a Római katolikus- és a Református templom közvetlen közelében tartottak vásárt.

A tervezési helyszín a régi piactérhez közeli saroktelek, a Krucsay Márton-, és a Vár utca találkozásánál. A fő közlekedési irányok, valamint a különböző városrészek (városközpont-történelmi városrész; kisvárosias lakóterület; nyugati kertváros) itt találkoznak, így az épület a központi városi szövet aktív tagja. A templomok, valamint imaházak közelsége miatt az idősebb korosztályt; az iskolák és óvodák miatt a fiatalabb generációt is meg tudja célozni. Az emberek a Vár utcán keresztül jutnak el a történelmi várhoz, ahol szabadidős tevékenységeket tudnak folytatni, ezért ez a közlekedési tengely a város legerősebb jelentéseként mutatkozik.


Tervezési helyszín
8/38
Tervezési helyszín


Helyszíni fotók
9/38
Helyszíni fotók



A piac, mint városi tér

A város maguk az emberek. Egy várost a nyüzsgő emberek és szolgáltatások határozzák meg. A piacoknak fontos szerepük van egy-egy városrész újjá élesztésében, a települések erős funkcionális csomópontjai. A tervezési koncepcióm alapjául szolgál Giambattista Nolli építész 1748-as Róma térképe. Nolli egységesen, fehér színnel jelölte az utcákat, tereket, a bárki által látogatható, nyilvános tereket (könyvtár, templom...), valamint feketével a privát zónákat.  A térkép a "negatív terekre", az épületek közti "űrre" koncentrál. Fontos külső-belső összefüggéseket tár fel egy ilyen ábrázolás, amikor a valóban bejárható, „lelkileg szabad tereket" mutatja be. A tervezett épület kialakítása ezt veszi figyelembe.


Nolli-féle térkép, Kisvárdai vonatkozása
10/38
Nolli-féle térkép, Kisvárdai vonatkozása



Beépítési koncepció

A hely kiválasztása és a tervezett épület téri alapkoncepciója a nyitottság és egyszerűség. Az épület lényegre törő, többrétegű, összetett és nyitott egyszerre. A piac a városi közterület egy szelete.

A saroktelek adottságait figyelembe véve alakítottam ki a beépítési koncepcióm. A környező épületek - jellemzően oldalhatáron álló - beépítésére reagálva az „L" alakú tömeg „pontot tesz a mondat végére". Más tekintetben viszont a körforgalom felé nyit, ezáltal átlátható, könnyen észrevehető, feltűnő téri helyzetbe kerül. Az „L" alakú tömeg keretbe foglalja a piacteret, és a polikarbonát doboz a közösségi téren, mint önálló egység áll. A piac a lineáris raszterből „kiszakad", elbillen. Centrális jellegének, valamint mobil falainak köszönhetően teljesen átjárható, ezáltal teljes mértékben a városi vérkeringésbe kerül. Nincsenek kijelölt bejáratok, igény szerint használható.


Lelkileg szabad terek
11/38
Lelkileg szabad terek


Ételszínház
12/38
Ételszínház



Az épület

A piaci architektúrában általánosan használt koncepcionális megfogalmazás az egységes tér. A piac tipikusan egy olyan épület, ahol a nyilvános tér bizonyos korlátok közé szorul. Az épület a szabályozási tervben megadott építési vonalra illeszkedik rá. Elhelyezésénél a piac esetleges bővítési lehetőségét szem előtt tartottam, ezt tükrözi a belső fűszerkert kialakítása, amely nyithat a templomkerület felé, így egy jelentős kulturális központ jöhet létre.

A piaci rakodás a kora reggeli órákban, a Vár-, és a Váralja utca találkozásánál, a szomszédos épület előtti térbővületen történik. A piac a város meglévő infrastruktúráját használja fel, a városháza mögötti parkoló tudja kiszolgálni az ide érkezőket. A kiszolgáló funkciók az északi oldalon kaptak helyet. Minden helyiség külön bejáratú, közvetlenül megközelíthető a piac felől. A piacfelügyeleti iroda üvegfalai által nyit a tér felé. A mosdóblokk, a tak. szertár, ételraktár kapott egy perforált előtétfalat. Itt alakítottam ki a vízvételi helyet. Ez a perforált fal egyben kiállító felület és információs pont. Az ételműhely, és az azt kiszolgáló helyiségek, a fűszerkert, valamint a teázó az épület keleti részében kapott helyet. A konyha és a teázó a piacra néz, üvegfalai által a kint és bent határa elmosódik, vizuálisan egy teret alkot. Ez a közösségi tér alkalmas különböző workshopok lebonyolítására, közös főzésekre. A fűszerkert összekapcsolja a konyhát a teázóval.


Földszinti alaprajz
13/38
Földszinti alaprajz



A tervezésnél fontosnak tartottam, hogy a piac tere - időszakossága miatt - más funkciót is betöltsön. A földszinten mobil falakkal elhatárolt térrészek jó idő esetén kinyílhatnak, ezáltal fellazul az amúgy esetleg szigorúnak tűnő rendszer. A polikarbonát falak, és a bútorozás is igények szerint alakíthatók. A város rendezvényeket, koncerteket, workshopokat tarthat itt.


Változatok
14/38
Változatok


Ételszínház
15/38
Ételszínház


Ételszínház
16/38
Ételszínház



Az épület lényegre törő, mert a hangsúlyt nem önmagára fekteti, végig a háttérben marad. A „főszerepet" az ételek textúrái, színei, illatai játsszák. Véleményem szerint a piacok esetében nem feltétlenül a formai megnyilvánulás számít, így igazodik a kisvárosias léptékhez, nem akarja elnyomni azt. Az épület elsősorban tehát nem a formákról szól, hanem sok más dologról: a használatról, a szerkezetről, a fényről, árnyékokról, színekről, illatokról. A tér fogalmát a termékek színpadaként értelmeztem. Egyszerű, semleges háttérrel, az ételek jellemzői kerülnek előtérbe, ezek öltöztetik fel a teret. Ez a gondolat nem csak a piacot jellemzi, hanem az egész épületegyüttest. A bútorozás is a legegyszerűbb formavilággal rendelkezik, követi az épület szerkezetének puritánságát. A téralakítás, a választott anyagok, épületszerkezeti megoldások ezen gondolat mentén kerültek kialakításra.


Ételműhely, teázó
17/38
Ételműhely, teázó


Piac
18/38
Piac

 

Anyaghasználat

A külső és belső tér határa a homlokzat, mint egyfajta hártya, körbeburkol. A tervezés során fontos feltenni a kérdést, mit szeretnék látni, és mit szeretnék láttatni. Hol van a kint és bent határa? Hogyan találkozik a fény a felületekkel? Milyen reakciót vált ki?

Az épület anyaghasználatával természetességet sugall, a szerkezeteket nem rejtettem el. Semleges színeket és anyagokat használtam (fehérre vakolt felület, nyers beton fal…). Szerettem volna, ha a két épülettömeg szerkezetében is eltér egymástól, ezért az „L" alakú épület monolit vasbeton szerkezetével azt érzékelteti, mintha régebben ott állna, és a piac könnyedebb acélvázas szerkezete új elemként került volna kialakításra. A filigrán acélvázas szerkezet az üvegházak struktúráját idézi. A polikarbonát segít abban, hogy a piaci vásárlás spontán dinamikája sejtelmes maradjon az utcán nyüzsgő emberek számára. A piac tolófalai a merevítőszerkezet mögé csúsznak, ezáltal a tér átjárható.

Konklúzió

A kisvárosias léptékhez igazodva, építészeti döntéseimmel, a megfelelő atmoszféra megteremtésével egy többcélú, harmonikus, környezetébe illeszkedő, innovatív, a közösség érdekeit figyelembe vevő, szerethető épület létrehozása volt a cél Kisvárdán.

Források:

Vásárcsarnok - Market Hall (magyar-angol) - Siegel, Allen, Uhl Gabriella - 2005.

Atmospheres, Architectural Environments, Surrounding Objects - Peter Zumthor - 2006.

Vélemények (1)
lszb
2019.08.22.
16:55

FELICITATION!!!!

Lenke&Janos

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk