Épületek/Örökség

Tér a zenének: az Ifjúsági Park építészete

1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

?>
A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.
?>
A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.
?>
Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.
?>
 A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.
?>
A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.
?>
A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.
?>
A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.
?>
A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.
?>
A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.
?>
Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.
?>
Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.
?>
A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.
?>
Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.
?>
A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.
?>
A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.
?>
A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán
?>
Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos
?>
Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
?>
Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020
?>
Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020
1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

Épületek/Örökség

Tér a zenének: az Ifjúsági Park építészete

2020.06.24. 08:13
1/20

A Budai Vár déli része, bekarikázva az Ifjúsági Park kijelölt helyszíne az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár felett. Az eredeti rajzon Hidasi Lajos, a budavári rekonstrukció főépítészének aláírása és az 1961 áprilisi dátum látható.

A KISZ Ifjúsági Park tervrajzáról készült, korabeli fényképen az 1962 januári dátum bogarászható ki. Pázmándi Margit rajza. Tervezőként Pázmándi (1930-1995) mellett Kéry Zoltán szerepel, de a munkában Mózer Pál is részt vett.

Az előző rajz részlete: látványterv a büfét és a koncertpódiumot elválasztó fallal. Szabadtéri szórakozóhelyként az Ifipark újszerű funkciót töltött be; a tömeg megfelelő mozgatása, elosztása, kiszolgálása komoly tervezői kihívást jelentett.

A részlettervekről egyelőre ez az egy fotó került elő Pázmándi Margit hagyatékából: a büfé rácsának kialakítását ábrázolja.

A park hivatalosan 1961. augusztus 20-án nyitott meg, a tervek datálása alapján azonban a végleges építészeti kialakítás csak 1962-re készült el. A Pázmándi Margit hagyatékában fennmaradt fényképek ekkoriban készülhettek.

A Várkert Bazár legfelső szekciójában, a korábbi lanka helyén támfallal újabb két szintet alakítottak ki. A vasráccsal lezárható büfé ennek nyúlványában, az alsó szinten helyezkedett el.

A felső szintet kecses fémoszlopok tartotta lapostető védte; az alsó szint nyitott volt.

A büfét és a zenekari pódiumot tört vonalú fal választotta el, amely ötletesen a vásárlók haladását is szabályozta.

A betonfal mintázata, amit minden bizonnyal maga Pázmándi tervezett, alighanem Budapest első absztrakt köztéri alkotásainak egyike.

Részlet a pódiumon álló zongorával és egy később eltűnt fával.

Az Ifjúsági Park összképe dél felől, a felső szintről, a háttérben az Ybl-féle árkádsor.

A kecses árkádsor, a mutatós félgömblámpák és az olyan ötletek, mint a lépcsőkorlátként használatos, a falba foglalt U-vas a nyilvánvaló spórolás ellenére értékes építészeti emlékké teszik az Ifipark eredeti formáját.

Az éjszakai megvilágítást az emeleti lámpasorok, illetve a büfé saját fényei szolgáltatták.

A felső szint hangulatos asztalsorai, a háttérben az elmosódott alakok táncolnak.

A Várkert Bazár újkorában, immár a tervezett funkciót szolgálva. Mint az eddigi összes kép, ez is Pázmándi Margit hagyatékában maradt fenn, és az örökösök, Fischer Zsuzsa és Szabó Tibor bocsátották rendelkezésünkre.

A parkot néhány éven belül átépítették: elbontották a dombormű falát és a helyére lábakon álló, emeletes színpadépítményt húztak fel. Így nézett ki 1970-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Újabb néhány év múlva ez is eltűnt, és egy magasított, jóval tágasabb színpad került a helyére. Ezen a fotón 1980-ból a HIT együttes játszik. Fotó: Fortepan / Kováts Lajos

Az 1984-es parkbúcsúztató koncert idejére a koncertkultúra teljesen átalakult, így nem sok maradt a Pázmándi által tervezett, igényes építészeti keretből. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Ma az Ifjúsági Park helyén a Várkert Bazár 2014-re befejezett rekonstrukciójának köszönhetően a helyreállított várszoknya húzódik. Fotó: Építészfórum, 2020

Az egykori funkcióra néhány év múlva, ha megnőnek a fák, már semmi sem fog emlékeztetni. Fotó: Építészfórum, 2020

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Dosszié:

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Pázmándi Margit (1930-1995), Kéry Zoltán, Mózer Pál

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.