Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Design/Formatervezés

Talpalatnyi Távol-Kelet: A Zelnik István Aranymúzeum kertje

1/12

A Zelnik Múzeum kertje

A Zelnik Múzeum kertje

A Zelnik Múzeum kertje

Sziget és bambuszok, fotó: Jávori Kriszti

Szobor a Zelnik Múzeum kertjében

Esti kert részletekkel, fotó: Komlós Sarolta

Díszmedence párában, fotó: Jávori Kriszti

A Zelnik Múzeum kertje

A Zelnik Múzeum kertje

Szobrok

Szobrok este

?>
A Zelnik Múzeum kertje
?>
A Zelnik Múzeum kertje
?>
A Zelnik Múzeum kertje
?>
Sziget és bambuszok, fotó: Jávori Kriszti
?>
Szobor a Zelnik Múzeum kertjében
?>
Esti kert részletekkel, fotó: Komlós Sarolta
?>
Díszmedence párában, fotó: Jávori Kriszti
?>
A  Zelnik Múzeum  kertje
?>
A  Zelnik Múzeum  kertje
?>
Szobrok
?>
Szobrok  este
?>
1/12

A Zelnik Múzeum kertje

A Zelnik Múzeum kertje

A Zelnik Múzeum kertje

Sziget és bambuszok, fotó: Jávori Kriszti

Szobor a Zelnik Múzeum kertjében

Esti kert részletekkel, fotó: Komlós Sarolta

Díszmedence párában, fotó: Jávori Kriszti

A Zelnik Múzeum kertje

A Zelnik Múzeum kertje

Szobrok

Szobrok este

Talpalatnyi Távol-Kelet: A Zelnik István Aranymúzeum kertje
Design/Formatervezés

Talpalatnyi Távol-Kelet: A Zelnik István Aranymúzeum kertje

2011.11.24. 14:37

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szakács Barnabás, Hlatky Katalin

Vízesés, párafelhő, bambusz, rododendronok és kenderpálma. Az Andrássy út nagypolgári miliőjéből pár lépéssel egy autentikus ázsiai világba juthatunk, ha betérünk a Zelnik István Aranymúzeum kertjébe. Az épület belső kialakítását már korábban ismertettük, most a Hlatky Katalin és Szakács Barnabás tervei alapján elkészült kertet mutatjuk be, ahol az ötletes megoldások a kis tér ellenére is képesek megteremteni a távol-keleti atmoszférát.

A Zelnik István Aranymúzeum kertje

A Zelnik István Aranymúzeum és magángyűjtemény Budapesten történő elhelyezését a gyűjtő a 2000-es évek közepén határozta el. Ekkor a KOGART mellett nagyszabású, a térszín alatt összekötött múzeumfalu építéséről álmodoztak a beruházók, melynek része lett volna az Aranymúzeum. Ez az elképzelés az időközben kitört  gazdasági válság miatt egyenlőre nem valószínű, hogy megvalósul, de szerencsére az Aranymúzeum elkészült, amelyben különleges - a világ legnagyobb ázsiai műgyűjteményeiben is ritkán előforduló - tárgyakat láthat a múzeumlátogató.

 

A Zelnik Múzeum kertje
1/12
A Zelnik Múzeum kertje

A Zelnik Múzeum kertje
2/12
A Zelnik Múzeum kertje

A Zelnik Múzeum kertje
3/12
A Zelnik Múzeum kertje

Sziget és bambuszok, fotó: Jávori Kriszti
4/12
Sziget és bambuszok, fotó: Jávori Kriszti

 

 

A feladat az épülethez és a gyűjteményhez hangulatot teremtő délkelet-ázsiai kert megtervezése volt úgy, hogy pontosan nem tudtuk, mi kerül a kertbe, könyvből és a Néprajzi Múzeum Aranymaszkok kiállításról ismertük csak a kiállítani szándékozott tárgyakat, melyekből a kertbe is akart a gyűjtő elhelyezni. 2008-ban kezdtük el a tervezést – ekkorra a múzeum építészeti és belsőépítészeti  kialakítása tisztázódott. A múzeum alagsori szintjén helyet kapott egy teázó, melynek kerttel való kapcsolatát meg kellett teremteni. A szintkülönbségek adottak voltak, a megrendelő kívánsága volt a nagy vízfelület, mely különleges mikroklímát is ad a növényzetnek. A viszonylag kis alapterületű kertet a teraszok szintsüllyesztése kicsit tágasabbá teszi, a medence felett átívelő hídon a kert hátsó részeiben is lehet sétálni, a kőpadon szemlélődni.

 

Szobor a Zelnik Múzeum kertjében
5/12
Szobor a Zelnik Múzeum kertjében

Esti kert részletekkel, fotó: Komlós Sarolta
6/12
Esti kert részletekkel, fotó: Komlós Sarolta

Díszmedence párában, fotó: Jávori Kriszti
7/12
Díszmedence párában, fotó: Jávori Kriszti

 

 

A belsőépítész tervezőkkel egyetértésben két javaslatot tettünk, az egyik, hogy a villa kertjét övező, silány minőségű épületeket el kell takarni, a másik, hogy a nagy, geometrikus vízfelületet egy íves, organikus formájú szigettel oldjuk. Az anyagválasztásnál, burkolatok megtervezésénél a fekete-aranypettyes gránit alkalmazása a múzeum témája miatt is fontos volt mindannyiunk számára – ezt a megbízó Ázsiából hozatta. Ezzel képez ellentétet a sétányokon és teraszokon alkalmazott világos homokkő, melyet falburkolatként is használtunk. A medence burkolata fekete gránit, melyből a sziget kiemelkedik íves, finom formájával. A felső medencéből a teázóhoz vezető terasz szintjére vízesésként érkezik a víz –ezt filmszerűen vagy esőszerűen lehet állítani, hogy a csobogó víz hangulata is Ázsiát idézze. A víz fűthető, így télen sem szükséges a medence takarása – ekkor a vízesés nem működik a hőveszteség mérséklése miatt. A vízgépészet része a párásító berendezés, mely részben a fehér sziget alól, részben a növények közül kelt az ázsiai köd-erdőkre emlékeztető hatást.

Zelnik úr kívánsága volt, hogy sok virágzó és örökzöld növényt alkalmazzunk, ami a délkelet-ázsiai kertkultúra jellemzője. Az eredeti koncepcióban a teázóból a teraszra kilépve – jobbról balra – a mérsékelt égövi virágzási ritmusnak megfelelően tavaszból őszbe, télbe forduló kiültetést javasoltunk sok örökzölddel, ami a kert egész éven át tartó szépségét és egyfajta állandóságát biztosítja. A kertben látható eredeti műkincseket, szobrokat, reliefeket maga Zelnik úr helyezte el a növények között és a vízben úszó szigetre. Mivel az ünnepélyes megnyitó szeptemberben volt, az évszakokhoz kötött virágzási ritmust némileg felül kellett bírálni, hogy ebben az időpontban legyen a kert a legszebb. Várhatóan tavasszal a törpemandulák és rododendronok szépek lesznek, de a kiegészítésül bekerült hortenziák, hebék stb. majd nyáron mutatják legszebb arcukat a tavaszi oldalon.

 

A  Zelnik Múzeum  kertje
8/12
A Zelnik Múzeum kertje

A  Zelnik Múzeum  kertje
9/12
A Zelnik Múzeum kertje

Szobrok
10/12
Szobrok

Szobrok  este
11/12
Szobrok este

 

 

A főbejárat térdelő elefánt szobraitól a kenderpálma mellett vezető, kőburkolatú járdát sűrű bambuszsáv kíséri, további elefántszobrokkal díszítve. Bambusz került a kertet határoló növényfuttató rácsok mögé, a rácsra különféle borostyánfajták és lombhullató kúszónövények (Akebia, Hydrangea petiolaris, Wisteria fajták) kapaszkodnak. A kapu mellett három pálma áll, a fekete-arany talapzatra állított Buddha este is ráirányítja a tekintetet az épületre. A bambusz mellett a  kínai kenderpálmák utalnak Ázsiára, melyek a tapasztalatok szerint jól bírják a mi klímánkat is. A Cykasz pálmák télen fedett helyre kerülnek. A belső terekben is gazdag növénydíszítés egészíti ki a kertben látottakat.


a kert vezető tervezői: Hlatky Katalin, Szakács Barnabás (Lépték Terv Tájépítész Iroda.)
munkatárs: Jávori Krisztina
tervező: Orbán Csaba, Tölgyesi-Morvai Krisztina (Artonic Design Kft.)
belsőépítészet: Varga N. Dániel, Pálffy György, Hagiwara Kenichiro, Lovák István (Pálffyarchitects)
munkatársak: Horváth Tamás, Gulyás Bence, Farkas Anita, Kabdebó Zoltán, Görbicz Máté, Virág Péter (Pálffyarchitects)
világítás: Farkas János (ERCO Kft)
kert kivitelező: Deep Forest Kft
vízgépészet: Technoconsult Kft

 

Kapcsolódó oldal: 

Ázsia pompája az Andrássy úton – Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.