Épületek/Középület

Svéd díj a faépítés atyjának

1/4

Az egyik első CLT lakóház Ausztráliában.

?>
Az egyik első CLT lakóház Ausztráliában.
?>
Ez a kikötői könyvtár is CLT-ből épült.
?>
A Hoho Wien látványterve.
?>
1/4

Az egyik első CLT lakóház Ausztráliában.

Svéd díj a faépítés atyjának
Épületek/Középület

Svéd díj a faépítés atyjának

2019.04.03. 15:44

Cikkinfó

Szerzők:
Szalai Anna

Földrajzi hely:
Bécs, Ausztrália, Kanada, Vancouver

Építészek, alkotók:
Günter Kerbler and Caroline Palfy

Az első bérlők már be is költöztek a világ legmagasabb, 84 méteres – nagyrészt - fából készült épületébe, holott a három fázisban felépülő magasház első ütemének hivatalos átadása csak idén júniusban lesz. A projektet megálmodó Günter Kerbler and Caroline Palfy és csapata azonban nem tudott várni. Az osztrák fővárosban épülő 24 emeletes magasházban a tervek szerint lesz étterem, szálloda, lakások, irodák, wellness és egészségmegőrző létesítmények.

A HoHo Wien elnevezés egyébként egy szójáték, amelyet a német fa és magas szavak első két betűjéből rakták össze. A csaknem 20 milliárd forintból megvalósuló projekt különlegességét az adja, hogy az épület háromnegyede fa. (Korábban itt írtunk a projektről.)


A Hoho Wien látványterve.
3/4
A Hoho Wien látványterve.




De korántsem a HoHo Wien az egyetlen fából készült magasház a világon. A kanadai Vancouverben 2017-ben adták át a Brock Commons épületét. A 18 emeletes egyetemi diákszálló 70 százalékban fából készült, akárcsak a londoni 500 lakásos Dalston Square-t. A hibridépületek magassági rangsorát egyébként jelenleg a Chicago folyó partjain álló River Beech Tower vezeti. A 244 méteres különleges szerkezetű építményt azonban jócskán lekörözi majd a 350 méter magas tokiói épület, amelyet a tervek szerint 2041-ben adnak át. Az épület bekerülési költsége ugyan kétszerese egy hagyományos technológiával felhúzott épületnek, de csodálói szerint az ökoépülettel új szintre emelik az „élhető város" fogalmát.


Ez a kikötői könyvtár is CLT-ből épült.
2/4
Ez a kikötői könyvtár is CLT-ből épült.




Az égbetörő építmények látványosak ugyan, de valóban csak a csúcsát jelentik a CLT (cross laminated timber) építési technológia felhasználási körének. Épült már belőle számos híd, kiállítási pavilon, 65 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont és számos több emeletes társasház is. A CLT építőlemezben a fa valamennyi pozitív tulajdonsága érvényesül, miközben rendkívül stabil és erős építőanyag, ami alkalmazói szerint tökéletes a ház- és szinte bármi más építésére. A CLT valójában egy rétegragasztott fapanel, amelyet fűrészelt, szilárdság szempontjából osztályozott elemekből szálirányban elforgatva ragasztanak össze.

A fával kapcsolatos építészeti megoldásokhoz hasonlatosan ez is a skandináv országokból ered, de a technológia kifejlesztésében Ausztria járt az élen. Így nem meglepő, hogy a szomszédos országban már több tízezer ilyen épület van. Népszerűségét nem csupán a zöld technológia iránti elkötelezettségnek, hanem a rendkívül széles körű alkalmazásnak, illetve a rövid kivitelezési időnek is köszönheti. Az időigényes és komoly szakértelmet igénylő gerenda- és rönkházakkal szemben ugyanis sokkal gyorsabban építhető az előre gyártott szerkezeti panelek révén.

A környezetbarát fából készülő szerkezeti panelek kifejlesztése, illetve a technológia terjesztése Gerhard Schickhofernek, a grazi műszaki egyetem professzorának köszönhető, akinek munkássságát több szakmai díj után most a kétmillió svéd koronával járó Marcus Wallenberg-díjjal is elismerték. A döntést már bejelentették, de az ünnepélyes díjátadó ceremóniát októberben rendezik Stockholmban. A díjat a svéd királytól veheti át Schickhofer.

A kilencvenes években elkezdett fejlesztés célja egy olyan erős, méretstabil tömörfa anyag kialakítása volt, amelynek szerkezete hasonlít a rétegelt lemezhez, de annál jóval terhelhetőbb. A tipikusan 3-9, de akár 17 deszkarétegből préselt „lemez" nagy szilárdságú, mérettartó és bármilyen fal, födém vagy tetőfelület könnyen kialakítható belőle. A többi könnyűszerkezetes technológiával ellentétben a CLT nagy tömegének köszönhetően jó hőtároló, a fa kitűnő nedvességszabályozása révén pedig egészséges lakókörnyezetet biztosít, ugyanakkor könnyebb, mint a fém-acél szerkezetek, így karcsúbb épület emelhető belőle, aminek révén 20 százalékkal több hasznos hely érhető el. A korszerű gyártási technológia révén könnyen formázható, előre legyártható, így a helyszíni szerelés ideje lényegesen csökkenthető. Naponta akár egy szint is megépíthető. A paneleket nagyon sokféle fából elő lehet állítani, így a tűlevelűek, mint a lucfenyő, vörösfenyő vagy fenyő, valamint lombhullató fajok, például nyír, kőris és bükk egyaránt felhasználható. Ez elfogadható szinten tartja az előállítás költségeit. A sokféle felhasználási mód, valamint a földrengéseknek való kiváló ellenálló képesség csábító az építészeknek. Ráadásként a CLT a fához hasonlatosan fenntartható és megújuló anyag.


Az egyik első CLT lakóház Ausztráliában.
1/4
Az egyik első CLT lakóház Ausztráliában.




Gerhard Schickhofer és kutatócsoportja vezető szerepet játszott az európai szabványok és műszaki engedélyek kidolgozásában, amely elengedhetetlen az ipari gyártásához és építőipari felhasználáshoz. A CLT már eddig is nagy karriert futott be, jóval nagyobb hatást gyakorolt az építőiparra és a tervezőkre, mint más könnyűszerkezetes technológiák. Ezt jelzi a svéd díj is.

A Marcus Wallenberg Alapítvány kuratóriuma a díj odaítélésnek indoklásában külön kiemeli Gerhard Schickhofer állhatatosságát a CLT építési anyagként való elfogadtatása érdekében. Az általa írt kézikönyvek és felhasználóbarát szoftverek egyaránt nagy hatással voltak az építőiparra, de sok időt töltött azzal is, hogy a CLT különböző felhasználási lehetőségeit kutassa és bemutassa az építészeknek.

Magyarországon egyelőre csak néhány cég vállalja családi házat építését CLT-ből. A nyers alapanyagot azonban nem forgalmazzák és egyelőre gyártó sincs.

Szalai Anna


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk