Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Vélemény

Ritmus és geometria mint otthon a tájban – Salgótarján modern városközpontjának építészete

1/23

Salgótarján az itteni szén 1850-ben kezdődő kitermelése óta gyorsan fejlődött, száz évvel később Nógrád megye székhelyének rangját is átvette Balassagyarmattól. Ezután kezdődött a város modern központjának tervezése.

?>
Salgótarján az itteni szén 1850-ben kezdődő kitermelése óta gyorsan fejlődött, száz évvel később Nógrád megye székhelyének rangját is átvette Balassagyarmattól. Ezután kezdődött a város modern központjának tervezése.
?>
A Német Pál tervei szerint 1953-ra megépült városháza még egyike azoknak a korai szocialista realista épületeknek, amelyeket eredetileg még modern szellemben terveztek, majd a politikai fordulat hatására egészítették ki historizáló elemekkel
?>
Bár egy jelentős tér a városháza előtt is kialakult, az új központ is kívánt egy főteret. Itt találhatók a város emblematikus, ma már műemlék épületei, a Karancs Szálló, és a József Attila Művelődési ház, előtérben Somogyi József felszabadulási emlékműve
?>
Az 1963-ban épült, ma üresen álló Karancs szálló hazánk első, brutalista stílusú, látszóbeton falazatú épülete. Tervezője a Miskolci Egyetemmel hírnevet szerzett Jánossy György, akinek nevéhez a közelmúltban lebontott budavári Diplomata-ház is kötődött.
?>
A Karancs Szálló szomszédságában áll a Szrogh György tervei szerint, három évvel később megépült művelődési ház, amely homlokzatának felújítása után is megtartotta eredeti megjelenését.
?>
A rendkívül ötletes, összetett térbeli elrendezésű épület központi eleme a hatalmas előadóterem, amely egy belső, nagyrészt kék üvegmozaikkal borított, óriási dobozban helyezkedik el.
?>
A belső fal városra néző oldalán Blaski János festőművész óriási, mintegy 120 négyzetméteres mozaikja határozza meg a belső teret.
?>
Az este közeledtével kívülről is láthatóvá válik a harminc méter széles mozaikkép.
?>
A város talán legmeghatározóbb épületei a 17 és 20 emeletes garzon toronyházak; háttérben Salgó vára és a Medves-fennsík.
?>
A toronyházak tervezője a városközpont egészének kidolgozásában is jelentős szerepet vállaló Magyar Gáza, akinek ilyen irányú munkáját 1981-ben Ybl- díjjal is elismerték -immár a másodikkal munkássága során.
?>
A Pécskő úti házsor pontházai (baloldalt hátul) a budapesti óbudai kísérleti lakótelepről lehetnek ismerősek. A Dul Dezső tervezte épületek szintenként négy, közel azonos, két és fél szobás lakással épültek. Jobbra az északi garzon toronyház.
?>
A főtér környezetének jellegzetes épületei a szintén Magyar Géza tervezte erkélyházak.
?>
A lakóházak közé ültetett, új korukban még alig észrevehető facsemeték mára szinte erdővé nőttek, igazán hűvös, de kissé sötét környezetet teremtve.
?>
Reprezentatív áruház már 1956 óta áll a központban, azonban a további bővülés újabb hasonló épületet is megkívánt. Az új Pécskő áruház végül 1979-re készült el, eredeti, nyers beton falai a kilencvenes években színes vakolatot kaptak.
?>
Az áruház ma is jó kihasználtsággal működik. Tervezője nem más, mint a fiatal Finta József, akinek aztán az utóbbi évtizedek egyik legmeghatározóbb és legtermékenyebb építészirodáját köszönhetjük.
?>
1975-ben kezdődött a Rákóczi út, és a vasúti megállóhely közötti területen a fórum, egy második, közintézményeknek otthont adó központi tér kialakítása. Épületeit és elrendezését ezúttal is Magyar Géza tervezte.
?>
A tér jellegzetes épületei az Apolló mozi ablakok nélküli doboza, és a hozzá hasonlóan Zsolnay kerámiával burkolt, immár három, lekerekített sarkú tömbből álló Dornyay Béla Múzeum. Utóbbi egyik kiállítási tere látványos lábakon áll.
?>
A Dornyay Béla Múzeum keleti homlokzata a Rákóczi úttal.
?>
Az épületek közt Bobály Attila Séchényi Itván-szobra 1995-től díszíti a fórumot. Egyedi kialakítása ellenére ez a tér sokkal inkább kiesik a város életéből, forgalmából, mint a régi városháza, vagy a Karancs szálló előttiek.
?>
A Múzeum tér szemközti oldalának képét Finta Sándor lakóház-sora határozza meg, amelyeken megragadt egy korai vázlatból származó motívum nyomán a csillagházak név.
?>
A város jellegzetes látszóbeton falainak eredetileg praktikus oka volt: a gyárakáltal erősen szennyezett levegőt a korabeli vakolatok nehezen viselték volna hosszú távon.
?>
Az eredetileg szintén strukturált beton homlokzattal épült központi óvoda küllemét a négy évvel ezelőtti feljítása nagyban megváltoztatta. A vastag külső hőszigetelés ugyanakkor a fűtés, és költségeinek régi problémáját oldotta meg.
?>
Kilátás a Kistarjáni út alatti lépcsősorról, háttérben a Karancs csúcsa. A lépcső tetején álló 11 szintes lakóházak erkélyeiről, ennél a nézőpontnál majd negyven méterrel magasabbról látható be a táj -a hasonló panoráma a fővárosban százmilliókat érne.
1/23

Salgótarján az itteni szén 1850-ben kezdődő kitermelése óta gyorsan fejlődött, száz évvel később Nógrád megye székhelyének rangját is átvette Balassagyarmattól. Ezután kezdődött a város modern központjának tervezése.

Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk