Épülettervek/Középület

Rétegek között - Velencei Építészeti Biennále tervpályázat

1/6

Alaprajz

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

?>
Alaprajz
?>
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
?>
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
?>
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
?>
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
?>
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
1/6

Alaprajz

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

Rétegek között - Velencei Építészeti Biennále tervpályázat
Épülettervek/Középület

Rétegek között - Velencei Építészeti Biennále tervpályázat

2017.11.30. 11:00

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Markó Balázs, Bükösdi György

Földrajzi hely:
Magyarország

Rétegek

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész tervező: Markó Balázs DLA, Bükösdi György

Dosszié:

A közel 110 éves, Maróti Géza tervezte magyar pavilon, a különböző művészeti ágak reprezentatív bemutatására született meg. Erre az alapra kíván építkezni Markó Balázs DLA és Bükösdi György pályaműve. A kiállítás kiindulópontja a Kárpát-medencei magyar kultúra ősi jelképrendszerének megidézése, a jelenkor építészeti, vizuális eszközrendszerének felhasználásával.

A kiállítás szellemi rétegei

A két főkurátor, Yvonne Farrell és Shelley McNamara építészek két igen markáns mondatára próbál rezonálni a „Rétegek" című kiállításunk tervezete:

„A Freespace alkalmat ad arra, hogy ünnepeljük a természet ajándékait: a nap- és a holdfényt, a levegőt, a gravitáció erejét, a nyersanyagokat: a természetes és mesterséges erőforrásokat."

„A Freespace az időtlen és emlékezet nélküli tér elképzelésének szabadságát öleli fel, összeköti a múltat, a jelent és a jövőt, a kulturális örökségünk rétegeire építve egybefűzi a régit a kortárssal."


Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
3/6
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA


 

A kiállítás, az ősi jelképek legkorszerűbb digitális parametrizálásával direkt módon két réteget prezentál. A kiindulási réteg az archaikus motívumok világa (nap, életfa, tulipán, szív, stb.), a jelenkort a számítógépek uralta informatikai, virtuális réteg reprezentálja. A két réteg között indirekt módon, kronológia és műfaji kötöttségek nélkül helyezkednek el azok a releváns művek, melyek mindenkorra meghatározzák a Kárpát-medence szellemi „éghajlatát". A válogatott, mintegy 150-200 alkotás teljes valójában nincs és nem is lehet jelen a kiállításon, de a kiállítás tervezett honlapján, illetve a kiállítási tér egy falán felsorolva szerves részét képezik annak.

Ebben a felsorolásban jelen van Makovecz Imre ősi jelképrendszerekben gyökerező művészetfilozófiája, Bartók Béla alkotó nagysága és zsenije, Csete György „tulipános házai" és szuverén építészete, Kós Károly sztánai alkotói magánya és Kalotaszeg, Korniss Dezső Allegro Barbaro-ja és lírai absztraktja, vagy Hamvas Béla Öt géniusz című műve és világokat összekapcsoló gondolatrendszere, a sor tetszőlegesen folytatható. A kiállítás ezzel az összművészeti háttérrel válik többé, mint egyszerű formai esztétizálás. Megjegyzés: az alkotók és alkotások nem szerepelnek közvetlen a kiállításon, idézésük szerzői jogi kérdéseket nem vet fel.


Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
4/6
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

 

A kiállítás fizikai rétegei, a tér használata és berendezése

A látogatók mozgása és a kiállítás térfelhasználása:

A kiállításra érkező látogató a Zsolnay kerámiával burkolt kapun áthaladva az átrium terébe érkezik meg. Az átrium ponyvával történő árnyékolása általunk javasolt, de opcionális. A kiállítás bejárataként kizárólag az átrium déli falán lévő íves, üvegezett ajtó szolgál. Az ajtón belépve a látogatót az apszisban elhelyezkedő recepció fogadja, innen jobbra és balra nyíló terekben vannak a parametrizált formákat bemutató video installációk.


Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
4/6
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

 

A video installációk vetítési felületei a pavilon keleti, nyugati illetve részben déli oldalfalai. A vetítéshez szükséges sötétítést, az átrium üvegfelületeinek külső síkján elhelyezett, önálló tartószerkezetre rögzített molinók biztosítják, a belső oldalon elhelyezett lézervágott, parametrizált felületekkel együtt. A vetítő terekben a látogatók kényelmét egyszerű négyzetes hasáb padok illetve mobilklíma berendezések szolgálják. A felülvilágítóval rendelkező kör alakú térben egy vetítő henger kap helyet, ezt a látogatók maguk is mozgásba hozhatják. A vetítőhenger megpörgetésével egy magyar népdal csendül fel, melyet lassan elnyom egy nagyvárosi zajeffektus, a vetítőhenger leállásával a hanganyag elhalkul.

A recepciós pult melletti falaknál tömbökbe rendezett kifestő/színező lapok vannak elhelyezve, ezekből a látogatók szabadon vihetnek, ahogy az itt elhelyezett plakátokból is. A kifestő/színező lapokon a kiállítás motívumai szerepelnek. A recepciós pultnál vehető meg a kiállítás katalógusa, itt kap helyet a QR-kód is, amely a kiállítás honlapjára navigál.


Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
5/6
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA


A kiállítás anyaghasználata és praktikuma:

A kapu: A Zsolnay kerámia kapu üvegeire a kiállítás motívumaiból matrica kerül. A matricázásnak figyelemfelhívó illetve balesetmegelőző funkciója van. A nagyméretű üvegtáblák valós veszélyt jelentenek, főként a kiállításról távozó látogatóknak.

Az átrium: Az átrium padozatát részben gyepszőnyeggel és kaviccsal borítva képzeljük el. A pavilonlátogatók egyik legkedveltebb tere ez, akik itt megpihenhetnek, ezzel a kiállításon töltött idejük meghosszabbodik, így több információhoz juthatnak. Az átrium déli falán a bejárat tengelyére szimmetrikusan egy-egy molinó ad információt a kiállításról. A molinókon szintén megjelennek a kiállítás motívumai. Az átrium rugalmas rögzítésű, főleg az őszi időszakban jelentkező, hirtelen nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetésére is alkalmas lefedése javasolt, ez egyben csökkenti a nyári hőterhelést és segít a belső terek sötétítésében is.


Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
6/6
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

 

A bejárat, menekülő út: Az átriumból nyíló félköríves bejárat üvegajtaja a helyén marad, ez főként az őszi hűvösebb időszakban előnyös, a tűzvédelmi menekülést részben biztosítja. A déli falon lévő, külsőtérbe nyíló ajtó erre a célra mindig nyitva van.

Az apszis: Az apszis tere fogadja be az információs pultot, mely zárható, tárolási funkciót is betölt. Itt kapnak helyet a kiállítást felügyelő személyzet zárt tárolói, a tartalék szóróanyagok, a technikai eszközök. Az apszis falára a kiállítás tartalmához kapcsolódó alapinformációt biztosító szövegek kerülnek elhelyezésre.

A kiállító tér padozata és mennyezete: A padló szürke bevonata nem változik, ahogyan az acélszerkezetű tetőre rögzített mennyezetborítás sem, ez utóbbi szerkezet többletterhelést nem kap.


Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA
2/6
Rétegek - építész: Bükösdi György, Markó Balázs DLA

 

A kiállítótér falai: A falak fehér színűek, szükség szerinti tisztasági festést kapnak.

Üvegezett szerkezetek és a perforált borítások: Az átrium keleti és nyugati üvegezett falát borító elemek, a kültérben molinók a beltérben perforált lemez anyagból készülnek (pl Equiton, PREFA). A lemezeket önállóan teherhordó, vékonyfalú acélszerkezetek tartják, szerelt jelleggel (HORIZONT profil vagy RIGIPS). A lemezek lézervágottak, rögzítésük az acélprofilhoz ragasztással történik (Sika-Flex). Ugyanebből az anyagból készül az apszis pultja is.

Megjegyzés: a kiállítás rendezése során alapvető szerkezeteket érintő munka nem történik, az összes építési beavatkozás roncsolás nélkül bontható.

Markó Balázs DLA, Bükösdi György

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.