Épületek/Középület

Rénszarvas-perspektíva – Tverrfjellhytta Központi Pavilon

1/18

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Roger Brennhagen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
Tverrfjellhytta Központi Pavilon
?>
1/18

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Rénszarvas-perspektíva – Tverrfjellhytta Központi Pavilon
Épületek/Középület

Rénszarvas-perspektíva – Tverrfjellhytta Központi Pavilon

2012.02.29. 15:33

Projektinfó

Földrajzi hely:
Norvégia, Hjerkinn

Építészek, alkotók:
Knut Bjorgum

Vélemények:
19

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Norvégia, a vikingek és a rénszarvasok hazája – nemzeti öntudatában nagy szerepet játszik a Dovre-hegység. Erre a vadregényes, a természet elemi erői által alakított tájra, Hjerkinnbe terveztek a Snøhetta at Snøhetta iroda munkatársai megfigyelő- és információs pavilont. Az épület megformálása a szigorú külső burok és a lágy, organikusan hajlított belső mag között feszülő ellentéten alapul, koncepcióját  a természeti, kulturális és mitikus táj határozta meg.

Tverrfjellhytta Központi Pavilon

A Norwegian Wild Reindeer Foundation megbízásából a Snøhetta építészei megfigyelő- és információs pavilont terveztek Hjerkinnbe (Dovre, Norvégia). A lenyűgöző helyszín a Dovrefjell Nemzeti Park szélén található, körülbelül 1250 méterrel a tengerszint felett, ahonnan csodálatos látvány nyílik a Snøhetta hegy tömegére.

 

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
1/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Roger Brennhagen
2/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Roger Brennhagen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
3/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

 

 

A 75 m2-es létesítmény építésének fő célja az volt, hogy pihenő- és megfigyelőhelyként menedéket nyújtson az iskolás csoportok és látogatók számára, miközben a hegyi vezető előadását hallgatják a Dovre-hegység fennsíkjának egyedülálló vadvilágáról és történetéről.

Dovrefjell a vadon élő rénszarvascsordáknak, pézsmatulkoknak, sarki rókáknak és rengeteg helyi növényfajnak ad otthont. Hosszú története során az utazók, a vadászhagyományok, a bányászati és hadászati tevékenységek rajta hagyták nyomukat a tájon. Napjainkban a kortárs turizmus és rekreációs trendek folytatják a hely kulturális megjelenésének formálását, alakítását. Dovrefjell Norvégia nemzeti öntudatában is jelentős szereppel bír. Mind az ország legendái, mítoszai, költészete, zenéje, mind zarándoklatai eme karakteres hely misztikus, örökké való és a földben gyökerező minőségét ünneplik. A norvég alkotmány alapító atyáinak fogadalma: “Egységes és hű, míg a Dovre-hegység le nem omlik!"

 

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
4/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
5/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
6/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta

 

 

Az építészeti gondolat alapjait a természeti, kulturális és mitikus táj határozta meg. Az épület megformálása a szigorú külső burok és a lágy, organikusan hajlított belső mag között feszülő ellentéten alapul. A nyers acélból és üvegből álló, téglatest alakú vázba fából készült magot helyeztek. Ezt a magot úgy alakították ki, hogy hasonlítson a természeti erők, a szél és a folyóvíz által erodált sziklához vagy jégtömbhöz. Formája védett, meleg gyülekezőhelyet hoz létre, miközben lehetővé teszi, hogy a látogatók gyönyörködjenek a lenyűgöző látványban.

 

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
7/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
8/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
9/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

 

 

Az építészek nagy hangsúlyt fektettek az anyagok minőségére és tartósságára, hogy az épület ellen tudjon állni az éghajlat nyers erőinek. A menedék egyszerű formája és a természetes építőanyagok használata a helyi építési hagyományokra utal, ugyanakkor új, korszerű technológiákat alkalmaztak a gyártási folyamatok során, hogy napjaink hatásfokát tudják elérni. A fa magot nagyméretű, robotvezérlésű marógéppel készítették el a 3D-s modellek alapján.

 

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
10/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta
11/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon - fotó: Snohetta

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
12/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen
13/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon- fotó: Ketil Jacobsen

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
14/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
15/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
16/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

Tverrfjellhytta Központi Pavilon
17/18
Tverrfjellhytta Központi Pavilon

 

 

A Tverrfjellhytta olyan markáns épület, mely a helyi építési tradíciókat a végletekig letisztítja, védett gyülekezőhelyet biztosít a látogatók számára és tovább gazdagítja Dovrefjell egyedülálló látképét.


Tverrfjellhytta - Norvegian Wild Reindeer Centre Pavilion
vezető tervező: Knut Bjorgum
kivitelezés éve: 2011
bruttó szintterület: 90 m2
helyszín: Hjerkinn, Norvégia
generáltervező: Snøhetta Oslo AS
berendezés: Djupevaag Shipbuilders AS
építtető/megbízó: Norwegian Wild Reindeer Center - Jo Skorem
fotók: Ketil Jacobsen, diephotodesigner.de, Arne Nyaas, Snøhetta
bruttó beruházási költség: 500.000 EUR
 

 

Vélemények (19)
Pákozdi Imre
2012.03.02.
10:39

Egyetertek.

FenyvesiHK
2012.03.02.
11:16

@Pákozdi Imre: Senki nem tud mindenki kedvére tenni. Sok ilyen jó kamut kívánok bárhol, bármikor, retusálva avagy sem.

Pákozdi Imre
2012.03.02.
16:15

@Pákozdi Imre: Félreértés ne essék, Fenyvesivel értettem egyet néhány bejegyzéssel feljebb. Nem mintha életbe vágó lenne, de ha már ilyen hülyén pozícionáltam ezt a fehér emberek párbeszédében oly ritka szót, hát értődjék helyesen.

FenyvesiHK
2012.03.02.
18:32

@Pákozdi Imre: Köszönöm akkor is,ha nincs mit ezen köszönni. De kedvelem és követendőnek vélem kedves Imre ezt a szokását. Akár egyetért, akár nem, szereti elvarrni a szálakat. És ez jó.

Pákozdi Imre
2012.03.01.
16:18

Bocsánat, de gondolom, ez a pavilon nem úgy készült, hogy "fiúk, van 145 millió forintunk, na mire csesszük el". Hanem volt a táj, volt a hagyomány, volt a hideg és volt a tűz. Jött hozzá az üveg és a fa, utóbbihoz a megmunkálógépek, majd mindezek tudatában - még ha a tudattalanból is - megérkezett az építészi invenció, ami eléggé meggyőzőnek bizonyult ahhoz, hogy előtermett rá a pénz. Amúgy egyetértek, ez egy álom.

zim
2012.03.01.
16:48

@Pákozdi Imre: egyébként úgy kezdődött, hogy az egyik norvég Business Schoolból egy gazdasági tanácsadó javasolta a rénszarvas-központnak, hogy építsenek oda egy jelszerű épületet; "egy kis házat, ami nagy történetekről szól" ...ez egyébként azért érdekes elsősorban, mert arról szól, hogy egy gazdasági szakember is láthat értéket egy építészeti alkotásban...

fds
2012.03.02.
00:44

@Pákozdi Imre: na a hagyomány az itten tényleg tetten érhető. meg a helyi anyagok, ahogy a leírás mondja. parádés. megvan a primitív bája ennek a diorámának, de mégis süt belőle pont az az arrogancia, ami bármikor eszünkbe juttathatja azt, hogy mibe is került ez. vagy az említett norvég-afriakai mennyit utazik, hogy kitakarítson a fehér ember után.

Pákozdi Imre
2012.03.02.
06:36

@fds: Igen, a hagyomány. Például a zord időjárással való dacolás hagyománya, hogy azt ne írjam, ethosza, a természetközeliség hagyománya, vagy éppen a fához bújás, a fával való szeretetteljes együttélés hagyománya. Nézze meg a norvég skanzeneket! Hajdan minden fából készült, a boronaházaktól a bútorzaton át a kanálig.

FenyvesiHK
2012.03.02.
08:33

@Pákozdi Imre: Amikor a világon történik egy ilyen ház, akkor úgy érzem kisstílű dolog pénzekkel dekázni. Mi mennyi miért annyi. Az arab fennhéjázás a sivatagi sípályákkal vagy az éktelen szálloda-dinoszauruszokkal, az megérdemel egy kritikai pénzügyi boncolgatást. Ez az épület nem. Úgy gondolom ez a kis építmény egy kivételes pillanat a mai építészet történetében. Az európai kontinens életperemén vagyunk, ahol megtapasztalható az elemi élet sérülékenysége és egyúttal a létezés nagyszerűsége. És ott valaki leteszi ezt a skatulyát, ami lélegzetelállítóan ötvözi az ember által megismert tér örömét, az ősember védelmet nyújtó barlangjától, a mai - huszonegyedik századi - nap technikai gesztusáig az üvegfallal és a mai tudásunk szerinti legmegbízhatóbb szerkezettel. Az egész mű nagyvonalúsága, szerénysége, végtelenül szimpatikus egyszerűsége lefegyverző. Ez a ház valami olyasminek az esszenciája, amiért a mai kor emberének érdemes éppen ebben a korban élni. Tiszteletem az építőknek. Ha ma elhajítják a ceruzát, akkor is JELET hagytak ezen a Föld nevű bolygón.

fds
2012.03.02.
10:58

@Pákozdi Imre: az ethosszal és a faölelgetéssel nem lehet vitatkozni, de akár azt is visszaveri a tükröződő üvegfelület, ahogy bármi mást. nem az a baj ezzel a házzal, hogy mennyibe volt vagy az, hogy nem szép, hanem az, hogy egy nagy kamu. olcsó szemfényvesztés szépen kivitelezve, bámulatos helyen, agyonretusált fotókon.

Lakos Dániel
2012.03.01.
13:49

500.000 Eur 290-es árfolyamon 145.000.000 forint. így már nem annyira vicces :(

halottember
2012.03.01.
17:33

@Lakos Dániel: Valóban, ez jelentős mennyiségű pénz, legalábbis Magyarországról, vagy tényleg szegény helyekről nézve, (vonatkoztatásul lásd zim utalását föntebb az afrikai szociális építészetről) még egyszer idemásolom, mert tényleg jó rálesni http://www.ukumbi.org Persze amellett érdemes bármilyen honi ingatlanforgalmazó cég magasabb árkategóriájú mezejét megnézni, vagy elolvasni a 7-es vonalán, hogy mennyibe kerültek a VOLVO buszok, vadászgép-tenderekről, meg végtelen 4-es metró-építésről nem is beszélve... de a BKV viszonylatoknál maradva; a nevezetes múltkori, teljesen hivatalos önjutalmazási akció végösszege is közel 2 milliárd (2000.000.000) forint volt... Még mielőtt valaki elkezdené átszámolni lélegeztetőgépekre a pénzeket, csak annyit mondanék, hogy ez egy KÖZÉPÜLET. Igen, az a Köz, ott Rénszarvasföldön anyagilag és szellemileg is (valószínűleg nem fogják az átadás után 1 héttel szétlopni/összefirkálni a helyet) megengedheti magának ezt a fényűzést. Örüljünk neki, hogy ilyen is van a világon...

Pákozdi Imre
2012.03.01.
21:37

@halottember: Igen nagyon lenne mit írnom erre. A norvég közérzület általam megtapasztalt fajtáiról... Mert ez a szép ország jól, sőt, talán példamutatóan működik - vidéken. Ezek a tájak ma is szigorúak, fenségesek és követelménytámasztók. Az oslói, bergeni és alesundi valóság azonban nyári hétvégéken (pénteken és szombaton este nyolctól hajnali háromig) fiatal, vadállati lényeket villant, városonként százával és a helyi törvények bambán nyálfolyatós engedékenységével... Olyankor kb. minden második huszonéves városi tajtrészeg/betépett és vagy üvölt, vagy üvöltő gépzenét élvez. A norvégiai turisták jól teszik, ha ilyenkor elkerülik a nagyobb városok belső kerületeit, mert nyugtuk, na az nem lesz. Durva általánosítással: Norvégia a gyönyörű vidékek és a pocsékmód rendezetlen belvárosi létezés földje.

halottember
2012.03.01.
13:34

Ez nem valóság - ez álom ...

riken
2012.03.01.
13:17

gyönyörű viszont ami nagyon vicces, hogy 1,6 millió forint/(bruttó) m2 áron épült. kíváncsi vagyok Magyarországon mikor épül ennyiért bármi is. sőt arra is kíváncsi vagyok, hogy lehet-e hasonlóan szépet tizedennyiért.

zim
2012.03.01.
14:20

@riken: hát igen, ez mindig egy kérdés, hogy mihez mérjük magunkat - Skandináviához, vagy ahhoz, amit a finnek Afrikában csinálnak (ld. www.ukumbi.org) Norvégiával (meg Finnországgal) egyébként legutoljára 1913-ban voltunk egy szinten (GDP/fő alapon), mostanában egyébként kb. az egyharmadát hozzuk a norvégokhoz képest; de úgy is lehetne nézni, hogy ott állunk (pénzügyileg), ahol Norvégia 20 évvel ezelőtt - emlékeim szerint a norvég építészet épp akkor indult meg a semmiből...

fds
2012.03.01.
14:24

@zim: igen, de beérjük őket hamarosan, ha meglesznek az olajmezők és akkor mi is építhetünk ilyeneket az alföldre. legalább mi nem a "semmiből" fogunk indulni.

zapata
2012.03.01.
16:50

@riken: Az lehet, hogy ekkora négyzetméterárért nálunk nem épül semmi (bár ebben nem vagyok biztos, mert a korrupció nem ismer korlátokat). De ha valami csoda folytán pont ugyanerre az épületre hirdetnének közbeszerzést, a négyzetméterár inkább több lenne, mint kevesebb.

FenyvesiHK
2012.02.29.
16:23

Vagy rénszarvas vagy pézsmatulok leszek, hogy a közelében éljek és naponta bebámulhassak ide.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk