| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Interjú

Régiók: kisebb központokra szükség van - Interjú Dr. Horváth Gyula főigazgatóval (MTA RKK)

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Régiók: kisebb központokra szükség van - Interjú Dr. Horváth Gyula főigazgatóval (MTA RKK)
Emberek/Interjú

Régiók: kisebb központokra szükség van - Interjú Dr. Horváth Gyula főigazgatóval (MTA RKK)

2000.11.21. 09:35

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központját (MTA RKK) pécsi székhellyel 1983-ban alapították. Az intézmény a hazai területfejlesztési kutatások bázisa, a regionális tudományok megteremtésének, művelésének és oktatásának meghatározója, amely szorosan együttműködik az európai tudományos rendszerrel.

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központját (MTA RKK) pécsi székhellyel 1983-ban alapították. Az intézmény a hazai területfejlesztési kutatások bázisa, a regionális tudományok megteremtésének, művelésének és oktatásának meghatározója, amely szorosan együttműködik az európai tudományos rendszerrel.

Magyarország gazdasági hatékonyságának, EU-érettségének feltétele, hogy az ország továbbjusson a decentralizáció útján, melyen a közelmúltban elindult. Emellett a területi kohézió és a modernizáció is társadalmi-gazdasági paradigmaváltást jelent, melyet elméleti és empirikus kutatásoknak kell megalapozniuk. Az MTA RKK stratégiai céljai között szerepel a terület- és településfejlődés folyamatainak, a globalizálódó (európai, euroregionális, kelet-közép-európai, hazai) térsrtuktúrák vizsgálata alapkutatási szinten, a magyar regionális fejlesztési és európai integrációs csatlakozási döntések megalapozása és szakemberek képzése illetve továbbképzése.

Dr. Horváth Gyula főigazgatót, a közgazdaság-tudomány kandidátusát kérdeztem kutatásaikról, kutatási eredményeikről:

- Kutatásaik alapján milyen ma a magyar regionális politika és mi lenne a követendő útja?

- Az európai és magyar folyamatok vizsgálata alapján a fenntartható fejlődés regionális követelményeinek úgy tudnánk megfelelni a legjobban, ha több eurorégióhoz hasonlóan innovatív pályát követnénk. A mai területfejlesztési infrastruktúra azonban nem megfelelő. A hierarchia legfelső szintjén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium áll. Viszont már a második szinten elhelyezkedő Megyei Fejlesztési Tanácsoknak nincs megfelelő hatáskörük, minthogy az önkormányzatoktól elkülönülten tevékenykednek, s a Regionális Fejlesztési Tanácsoknak már a pénzügyi feltételei sem adottak a hatékony működéshez. A nemzetállam alatti döntési szint erősítése fontos feladat lenne. A középszintek funkcionális reformja elengedhetetlen.

- Az EU-integráció tükrében hogyan ítéli meg helyzetünket?

- A decentralizációra sokkal jobban kellene törekednie az országnak. A helyi, önkormányzati politikai és pénzügyi önállóság között nagy rés keletkezett. A szubszidiaritás elve alapján a hierarchia felső szintjén álló kormánynak csupán kisegítenie kellene a kis térségeket, s nem irányítania azokat. A partnerség elve a közreműködő együttműködést mondja ki, de hivatalos fórumokon nincsenek jelen a gazdasági, területi érdekképviseleti szervek. Az addicionalitás elve szerint a helyi, regionális és nemzeti forrásokból a pénzeket közös célokra kellene összeadni. A szolidaritás elve pedig az összetartás stratégiájára épül � a régiók gazdasági kiegyenlítettsége a cél, mely fontos feltétele a növekedésnek. A regionalizmus EU által is követett és elvárt alapelveit nem lehet számszerűsíteni, de az előbb említettek kétségtelenül közrejátszanak. Az új regionális politikai modell lényege a helyi erőforrásokra alapozott, alulról építkező stratégiaformálás. Fontos modernizációs feladat a regionalizmus szervezeti rendszerének megteremtése, működési mechanizmusainak kidolgozása, a regionális identitás erősítése � szemben az elmúlt évek hibájával, a térség homogenizálásával.

- A közeljövőben melyek a fontosabb kutatási célkitűzéseik?

- Két főbb témánk a decentralizáció és a regionalizmus, valamint a versenyképesség. Hazánkban ma minden fontos funkció Budapesten központosul. Európai összehasonlításban vizsgáltuk a régiók, a nagy- és középvárosok potenciálját, és megállapítható például, hogy a magyar nagyvárosok funkcióhiányosak: nincsenek jelentős vidéki repülőtereink, hiányoznak a tudományos-technikai központok, az üzleti szolgáltatás bázisai, és nagyobb városainknak nincs főbb irányítási jogosítványa.

Telematikával (távközléssel, informatikával) is foglalkozunk, s arra az eredményre jutottunk, hogy a komplex információs rendszerek fontos szerepet kaphatnának a regionális fejlesztésben, íme egy példa: minden körzetben lenne egy bázisintézményként működő kórház, s a kisebb rendelőintézetekben, kórházakban nem kellene komoly diagnózist felállítani a kérdéses esetekben, a bázissal való összeköttetés segítséget jelentene. A körzetesítés, a régiók kialakítása megkönnyítené az ilyen jellegű nehézségek kiküszöbölését. Kisebb központokra tehát szükség van.

Azonban úgy érzem, az építészek elfordultak a területrendezés kérdéseitől. A VÁTI is jelentősen csökkentette alkalmazottainak számát. Mint ahogy a 60-70-es években az urbanizmus volt meghatározó, ma sem lenne haszontalan a városfejlesztési orientáció, hiszen a csatlakozás egyik következménye az lesz, hogy városainknak fel kell venniük a versenyt a többi uniós várossal. Nem kellene olyan nagy hangsúlyt fektetni a vidékfejlesztésre, hiszen a vidék fejlődése nem befolyásolja a város fejlődését, fordítva viszont érvényesül a folyamat! Nem kellenek új városközpontok, mint például Angliában, ahol korábban az ipar köré építkeztek, viszont kell költeni a városok felújítására.A hatalmi struktúra decentralizációja folyamán létrejövő új intézményeknek, például bankoknak helyet, új épületeket kell biztosítani, új épületállományra van szükség.

- Az általam megkérdezett pécsi építészek borúsan látják a jövőt, egyre messzebb kell utazniuk egy-egy megrendelésért, s így is tudnának még többet teljesíteni. Úgy érzik, fogy a helyi értelmiség�

- Lehetnek ilyen tendenciák, de ezek nem súlyosak, viszont az elvándorlás is a régiók gazdasági kiegyenlítetlenségére, hazánk centralizáltságára utal. A regionális politika és gazdaságtan, valamint a szellemi tevékenységek viszonyában egyensúlyhiány figyelhető meg. Az előbbi hiányosságai következtében nem jut elég lehetőség az utóbbi kibontakozására. S az építészek bizonytalansága helyzetüket illetően lehet jogos, hiszen az EU-csatlakozás után bármilyen európai nemzetiségű építész részt vehet magyar tendereken.

- A finanszírozást csupán a regionális fejlesztési program oldaná meg?

- Nem, a Strukturális Alapokból egyrészt a regionális fejlesztési programokat, másrészt az ágazati programokat támogatják, s mindkettő felhasználható a területfejlesztés céljaira � természetesen funkciónak megfelelően. Az EU-csatlakozástól ezen források jelentős gyarapodása várható.

- Végül arról kérdezném, kik a kutatásaik fő megrendelői és támogatói, illetve milyen módon van lehetőségük az ösztönzésre, egy Önök szerint követendő irányvonal elfogadtatására?

- Főként állami megrendelésekre végzünk kutatásokat � a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, illetve más minisztériumoknak, valamint regionális fejlesztési tanácsoknak, települési önkormányzatoknak. Megrendelőink között szerepel a Phare, és részt veszünk külföldi pályázatokon, közös együttműködési programokban. A befolyásolásra nincsenek meghatározó eszközeink, de bizottságokban, döntéselőkészítések során jelen vagyunk, s emellett rengeteget publikálunk, például sokan ismerhetik a Tér és Társadalom című folyóiratunkat, az Alföldi Tanulmányok, a Régiók Európája vagy a Dialóg Campus kiadásában megjelenő Területi és Települési Kutatások című könyvsorozatunkat, és természetesen vannak idegennyelvű sorozataink is.

Ezúton is köszönöm Főigazgató Úrnak az interjút.

Csordás Izabella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.