Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Régi ipari épületek új szerepei

1/15

A budai Duna-part egyik legelegánsabb étterméről mai szemmel könnyen hihetnénk, hogy eredetileg is erre a célra épült. Pedig a 19. század végén még a város talán legszebb szivattyúgépházát tisztelhették benne, amelyet maga Ybl Miklós tervezett.

A kéményt rejtő, díszes torony alatt tágas üzemi terek és a kezelőszemélyzet szolgálati lakásai kaptak helyet. Ebben a minőségében 1882-től 1905-ig működött, azóta többször átépítve kávézóként vagy épp kaszinóként hasznosult.

A legutóbbi, 2018-ban befejezett felújítás során a Dr. Oláh M. Zoltán vezette építész csapat munkája nyomán három szinten újult meg az épület, jelenleg FELIX Kitchen&Bar néven működik.

Szintén a Duna jobb partján, de kétszáz kilométerrel lejjebb, Mohács központjában áll az egykori selyemgyár. 2010-es bezárása után a város tulajdonába került, és rövidesen egy parkosított rendezvénytér tervei kezdtek formát ölteni benne.

A terület hasznosítására több koncepció is készült. A győztes terv szerint az évtizedek alatt felépült különféle üzemi épületeket és toldásokat egy kivétellel lebontották, helyreállítva az építéskori beépítettséget és arculatot.

A Dombaiterv Építésziroda tervei szerint megújult helyszín végül 11 évvel a gyártógépek leállása után nyílt meg, ami igazán rövid idő a többi hazai példához képest.

A budapesti Révész utcában, az egykor saját vasútvonallal is kiszolgált angyalföldi gyárak egyik legnagyobb, ma is álló képviselője a régi Székesfővárosi Gázművek központi műhely- és raktárépülete, amely 1914-ben épült Neuschloss Kornél tervei szerint.

A 2007-ben a KÖZTI által tervezett felújítás és átépítés során a C betűt formázó raktárépület mellé egy hasonló alaprajzú, modern lakóház épült, létrehozva egy zárt, de átjárható belső udvart. A Neuschloss-féle téglaépületbe loft jellegű irodák kerültek.

A Tima Zoltán által tervezett átépítés óta eltelt másfél évtizedben nem volt szükség jelentős változtatásra. Jobbra a környék utolsóként megmaradt, hasznosításra váró műemléki épülete, az 1906 és 2011 közt működő Révész Erőmű, majd Fűtőmű.

A debreceni kiskörút egyik legkülönlegesebb épülete az 1964-ben épült Barcsay-malom, építésekor a Kárpát-medence legnagyobb szélmalma volt. Később, gépekkel kisegítve 1929-ig működött.

Az egykori malom műemlék épülete egészen a 2000-es évekig állt kihasználatlanul. Közben a műemlékvédelmi szempontokból kissé engedve, a fából ácsolt belső szinteket kibontották, megnyitva az utat a szabadabb átépítés előtt.

Végül 2013-ra készült el az építményt négycsillagos szállodává átalakító beruházás. Ennek során az egykori magtárban 44 darab, négycsillagos szobát alakítottak ki, a toronyból kilátó lett. Jelenleg is Malom Hotel néven működik.

Az egykori ózdi acélgyár erőművének csarnokában 2016 óta működik a nyugat-európai mintára létrehozott Digitális Erőmű, és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark.

A budai nagykörút mentén egészen 1987-ig villamos kocsiszín működött, az egykori Pálffy-telep falai pedig azóta is állnak, sőt ma is innen kap áramot a 4-6 villamosok felsővezetékének jó része. 1999-ben Ekler Dezső tervei szerint irodaházzá alakították

A három új épületszárny között az eredetihez hasonló formában maradt meg a csarnokok helyi védelem alatt álló homlokzata. 22 év elteltével is változatlanul Margit Palace irodaházként működik.

?>
A budai Duna-part egyik legelegánsabb étterméről mai szemmel könnyen hihetnénk, hogy eredetileg is erre a célra épült. Pedig a 19. század végén még a város talán legszebb szivattyúgépházát tisztelhették benne, amelyet maga Ybl Miklós tervezett.
?>
A kéményt rejtő, díszes torony alatt tágas üzemi terek és a kezelőszemélyzet szolgálati lakásai kaptak helyet. Ebben a minőségében 1882-től 1905-ig működött, azóta többször átépítve kávézóként vagy épp kaszinóként hasznosult.
?>
A legutóbbi, 2018-ban befejezett felújítás során a Dr. Oláh M. Zoltán vezette építész csapat munkája nyomán három szinten újult meg az épület, jelenleg FELIX Kitchen&Bar néven működik.
?>
Szintén a Duna jobb partján, de kétszáz kilométerrel lejjebb, Mohács központjában áll az egykori selyemgyár. 2010-es bezárása után a város tulajdonába került, és rövidesen egy parkosított rendezvénytér tervei kezdtek formát ölteni benne.
?>
A terület hasznosítására több koncepció is készült. A győztes terv szerint az évtizedek alatt felépült különféle üzemi épületeket és toldásokat egy kivétellel lebontották, helyreállítva az építéskori beépítettséget és arculatot.
?>
A Dombaiterv Építésziroda tervei szerint megújult helyszín végül 11 évvel a gyártógépek leállása után nyílt meg, ami igazán rövid idő a többi hazai példához képest.
?>
A budapesti Révész utcában, az egykor saját vasútvonallal is kiszolgált angyalföldi gyárak egyik legnagyobb, ma is álló képviselője a régi Székesfővárosi Gázművek központi műhely- és raktárépülete, amely 1914-ben épült Neuschloss Kornél tervei szerint.
?>
A 2007-ben a KÖZTI által tervezett felújítás és átépítés során a C betűt formázó raktárépület mellé egy hasonló alaprajzú, modern lakóház épült, létrehozva egy zárt, de átjárható belső udvart. A Neuschloss-féle téglaépületbe loft jellegű irodák kerültek.
?>
A Tima Zoltán által tervezett átépítés óta eltelt másfél évtizedben nem volt szükség jelentős változtatásra. Jobbra a környék utolsóként megmaradt, hasznosításra váró műemléki épülete, az 1906 és 2011 közt működő Révész Erőmű, majd Fűtőmű.
?>
A debreceni kiskörút egyik legkülönlegesebb épülete az 1964-ben épült Barcsay-malom, építésekor a Kárpát-medence legnagyobb szélmalma volt. Később, gépekkel kisegítve 1929-ig működött.
?>
Az egykori malom műemlék épülete egészen a 2000-es évekig állt kihasználatlanul. Közben a műemlékvédelmi szempontokból kissé engedve, a fából ácsolt belső szinteket kibontották, megnyitva az utat a szabadabb átépítés előtt.
?>
Végül 2013-ra készült el az építményt négycsillagos szállodává átalakító beruházás. Ennek során az egykori magtárban 44 darab, négycsillagos szobát alakítottak ki, a toronyból kilátó lett. Jelenleg is Malom Hotel néven működik.
?>
Az egykori ózdi acélgyár erőművének csarnokában 2016 óta működik a nyugat-európai mintára létrehozott Digitális Erőmű, és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark.
?>
	A budai nagykörút mentén egészen 1987-ig villamos kocsiszín működött, az egykori Pálffy-telep falai pedig azóta is állnak, sőt ma is innen kap áramot a 4-6 villamosok felsővezetékének jó része. 1999-ben Ekler Dezső tervei szerint irodaházzá alakították
?>
A három új épületszárny között az eredetihez hasonló formában maradt meg a csarnokok helyi védelem alatt álló homlokzata. 22 év elteltével is változatlanul Margit Palace irodaházként működik.
1/15

A budai Duna-part egyik legelegánsabb étterméről mai szemmel könnyen hihetnénk, hogy eredetileg is erre a célra épült. Pedig a 19. század végén még a város talán legszebb szivattyúgépházát tisztelhették benne, amelyet maga Ybl Miklós tervezett.

A kéményt rejtő, díszes torony alatt tágas üzemi terek és a kezelőszemélyzet szolgálati lakásai kaptak helyet. Ebben a minőségében 1882-től 1905-ig működött, azóta többször átépítve kávézóként vagy épp kaszinóként hasznosult.

A legutóbbi, 2018-ban befejezett felújítás során a Dr. Oláh M. Zoltán vezette építész csapat munkája nyomán három szinten újult meg az épület, jelenleg FELIX Kitchen&Bar néven működik.

Szintén a Duna jobb partján, de kétszáz kilométerrel lejjebb, Mohács központjában áll az egykori selyemgyár. 2010-es bezárása után a város tulajdonába került, és rövidesen egy parkosított rendezvénytér tervei kezdtek formát ölteni benne.

A terület hasznosítására több koncepció is készült. A győztes terv szerint az évtizedek alatt felépült különféle üzemi épületeket és toldásokat egy kivétellel lebontották, helyreállítva az építéskori beépítettséget és arculatot.

A Dombaiterv Építésziroda tervei szerint megújult helyszín végül 11 évvel a gyártógépek leállása után nyílt meg, ami igazán rövid idő a többi hazai példához képest.

A budapesti Révész utcában, az egykor saját vasútvonallal is kiszolgált angyalföldi gyárak egyik legnagyobb, ma is álló képviselője a régi Székesfővárosi Gázművek központi műhely- és raktárépülete, amely 1914-ben épült Neuschloss Kornél tervei szerint.

A 2007-ben a KÖZTI által tervezett felújítás és átépítés során a C betűt formázó raktárépület mellé egy hasonló alaprajzú, modern lakóház épült, létrehozva egy zárt, de átjárható belső udvart. A Neuschloss-féle téglaépületbe loft jellegű irodák kerültek.

A Tima Zoltán által tervezett átépítés óta eltelt másfél évtizedben nem volt szükség jelentős változtatásra. Jobbra a környék utolsóként megmaradt, hasznosításra váró műemléki épülete, az 1906 és 2011 közt működő Révész Erőmű, majd Fűtőmű.

A debreceni kiskörút egyik legkülönlegesebb épülete az 1964-ben épült Barcsay-malom, építésekor a Kárpát-medence legnagyobb szélmalma volt. Később, gépekkel kisegítve 1929-ig működött.

Az egykori malom műemlék épülete egészen a 2000-es évekig állt kihasználatlanul. Közben a műemlékvédelmi szempontokból kissé engedve, a fából ácsolt belső szinteket kibontották, megnyitva az utat a szabadabb átépítés előtt.

Végül 2013-ra készült el az építményt négycsillagos szállodává átalakító beruházás. Ennek során az egykori magtárban 44 darab, négycsillagos szobát alakítottak ki, a toronyból kilátó lett. Jelenleg is Malom Hotel néven működik.

Az egykori ózdi acélgyár erőművének csarnokában 2016 óta működik a nyugat-európai mintára létrehozott Digitális Erőmű, és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark.

A budai nagykörút mentén egészen 1987-ig villamos kocsiszín működött, az egykori Pálffy-telep falai pedig azóta is állnak, sőt ma is innen kap áramot a 4-6 villamosok felsővezetékének jó része. 1999-ben Ekler Dezső tervei szerint irodaházzá alakították

A három új épületszárny között az eredetihez hasonló formában maradt meg a csarnokok helyi védelem alatt álló homlokzata. 22 év elteltével is változatlanul Margit Palace irodaházként működik.

Nézőpontok/Vélemény

Régi ipari épületek új szerepei

2022.10.08. 10:11
1/15

A budai Duna-part egyik legelegánsabb étterméről mai szemmel könnyen hihetnénk, hogy eredetileg is erre a célra épült. Pedig a 19. század végén még a város talán legszebb szivattyúgépházát tisztelhették benne, amelyet maga Ybl Miklós tervezett.

A kéményt rejtő, díszes torony alatt tágas üzemi terek és a kezelőszemélyzet szolgálati lakásai kaptak helyet. Ebben a minőségében 1882-től 1905-ig működött, azóta többször átépítve kávézóként vagy épp kaszinóként hasznosult.

A legutóbbi, 2018-ban befejezett felújítás során a Dr. Oláh M. Zoltán vezette építész csapat munkája nyomán három szinten újult meg az épület, jelenleg FELIX Kitchen&Bar néven működik.

Szintén a Duna jobb partján, de kétszáz kilométerrel lejjebb, Mohács központjában áll az egykori selyemgyár. 2010-es bezárása után a város tulajdonába került, és rövidesen egy parkosított rendezvénytér tervei kezdtek formát ölteni benne.

A terület hasznosítására több koncepció is készült. A győztes terv szerint az évtizedek alatt felépült különféle üzemi épületeket és toldásokat egy kivétellel lebontották, helyreállítva az építéskori beépítettséget és arculatot.

A Dombaiterv Építésziroda tervei szerint megújult helyszín végül 11 évvel a gyártógépek leállása után nyílt meg, ami igazán rövid idő a többi hazai példához képest.

A budapesti Révész utcában, az egykor saját vasútvonallal is kiszolgált angyalföldi gyárak egyik legnagyobb, ma is álló képviselője a régi Székesfővárosi Gázművek központi műhely- és raktárépülete, amely 1914-ben épült Neuschloss Kornél tervei szerint.

A 2007-ben a KÖZTI által tervezett felújítás és átépítés során a C betűt formázó raktárépület mellé egy hasonló alaprajzú, modern lakóház épült, létrehozva egy zárt, de átjárható belső udvart. A Neuschloss-féle téglaépületbe loft jellegű irodák kerültek.

A Tima Zoltán által tervezett átépítés óta eltelt másfél évtizedben nem volt szükség jelentős változtatásra. Jobbra a környék utolsóként megmaradt, hasznosításra váró műemléki épülete, az 1906 és 2011 közt működő Révész Erőmű, majd Fűtőmű.

A debreceni kiskörút egyik legkülönlegesebb épülete az 1964-ben épült Barcsay-malom, építésekor a Kárpát-medence legnagyobb szélmalma volt. Később, gépekkel kisegítve 1929-ig működött.

Az egykori malom műemlék épülete egészen a 2000-es évekig állt kihasználatlanul. Közben a műemlékvédelmi szempontokból kissé engedve, a fából ácsolt belső szinteket kibontották, megnyitva az utat a szabadabb átépítés előtt.

Végül 2013-ra készült el az építményt négycsillagos szállodává átalakító beruházás. Ennek során az egykori magtárban 44 darab, négycsillagos szobát alakítottak ki, a toronyból kilátó lett. Jelenleg is Malom Hotel néven működik.

Az egykori ózdi acélgyár erőművének csarnokában 2016 óta működik a nyugat-európai mintára létrehozott Digitális Erőmű, és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark.

A budai nagykörút mentén egészen 1987-ig villamos kocsiszín működött, az egykori Pálffy-telep falai pedig azóta is állnak, sőt ma is innen kap áramot a 4-6 villamosok felsővezetékének jó része. 1999-ben Ekler Dezső tervei szerint irodaházzá alakították

A három új épületszárny között az eredetihez hasonló formában maradt meg a csarnokok helyi védelem alatt álló homlokzata. 22 év elteltével is változatlanul Margit Palace irodaházként működik.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.