Egyéb cikkek

Rajk László és munkatársai pályaműve

1/6

?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Rajk László és munkatársai pályaműve
Egyéb cikkek

Rajk László és munkatársai pályaműve

2005.12.14. 05:04

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Rajk László, Novák Zsuzsy, Joó Éva

József Attila Színház - Budapest XIII. - rekonstrukciója és bővítése tervpályázat. A megvételt nyert a 5. bírálati sorszámú terv szerzői: Rajk László és munkatársai (KÖZTIGON)

József Attila Színház - Budapest XIII. - rekonstrukciója és bővítése tervpályázat
Megvételt nyert
az 5. bírálati sorszámú terv (1,5 millió Ft bruttó)
Szerzői: Rajk László és munkatársai (KÖZTIGON)

 




 
Design criteria a József Attila Színház terveihez


Progresszió, mint építészeti gesztus

Az utóbbi évtizedek építészeti újhulláma kétségtelen bizonyosságát tette, hogy az igazán maradandó új kulturális középületek (múzeumok, színházak, koncerttermek, könyvtárak) a progresszió építészeti gesztusai.

A konzervatív hagyományokra támaszkodó stílus mostanáig a megbízhatóság megjelenítéséül szolgált. Ám az utóbbi öt év feltűnő, új építészeti vonulata az, hogy a megbízhatóságot is bátor épületek jelenítik meg. Berlinben megépül a Reichstag kupolája, a Dresdner Bank "szétrobbant" előcsarnokú székháza, Edinborough-ban a Skót Parlament új épülete, a valamikori "red brick" egyetemi épületek környezetében megjelennek az olyan épületek, melyek minden eddigi hagyománnyal - légyen az tehetséges újrafogalmazás, vagy egyszerű epigonizmus - szakítanak (MIT, Cambridge, Oxford).

Ma az építészet progresszív példái tehát nem csak a fejlődést, a megújulást testesítik meg, hanem a megbízhatóságot is. Különösen érdekes e folyamat hatása azonban egy olyan városban, ahol az újonnan épült középületek, egy-kettőtől eltekintve, hagyományosan konzervatív-klasszikus "stílust" követtek mindezidáig, minimalizálva a kockázatot.

Budapesten a XIII. kerület ingatlanfejlesztési stratégiája alapvetően új irányokat mutatott fel. Egyik oldalról új épületek határozzák meg a kerület arcát, és a régi városszövet struktúráját megőrizve, új funkciókkal új városnegyedet épített ki (így lett az egykori, gyárépületekkel szegélyezett országútból - a Váci útból - üzleti-kereskedelmi sugárút), másik oldalról bebizonyította, hogy a városi szövetben lehetséges egy olyan kontextuális változtatásnak a véghezvitele, mely nem a bontásokon alapszik, hanem az addíción. Vagyis az épületeket (vagy funkciójukat) megőrizve és újakkal kiegészítve teremt egy teljes várostömbön belül új arculatot, és ezzel - a városi tömb szigorúan vett határait messze túl lépve - a városi környezet értékét is megnöveli. (Erre jó példa a XIII. kerület Polgármesteri Hivatalának bővítése, de akár a Lehel piac is, ahol az egykori piac struktúrája-rendszere megmaradt, és arra "épült rá" egy új ház.)

A József Attila Színház pályázati kiírása - egy 1947-48-ban épült hétemeletes lakóház alsó szintjeire betelepült színház rekonstrukciója - számos építészeti-városképi problémát vet fel, melyet nem lehet az előbb vázolt gondolatok nélkül megválaszolni.

    * Rekonstrukció esetén biztos-e, hogy az egyetlen alkalmazható metódus a faszadizmus, az épületek külsejének gondos helyreállítása, új értékekkel való kiegészítése, az épületbelsők teljes átépítése és a tömbbelsők gondos kihasználása?
    * Elrejtőzhet-e egy színház - mely ennyire fontos szerepet játszik egy modernizálódó, dinamikusan fejlődő kerület kulturális életében - egy, a környezetében már igencsak aprócskává váló emeletes ház "tövében"?
    * El kell-e rejteni azt, a színházra legjellemzőbb építészeti elemet, a zsinórpadlást, mely zárt tömegével érdektelenné tehet egy színházépület?
    * Kezelhető-e a színház rekonstrukciója pusztán egy nagyobb átalakításnak egy olyan városi környezetben, ahol a környező terület, a Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésének térfalai ugrásszerűen megnövekedtek, és először a város életében magas házak épülnek.

Álláspontunk mindegyik kérdésben világos: a rekonstrukció kapcsán olyan új városi elemet kell teremteni, mely figyelemfelhívó jel, és méltóképpen jeleníti meg a József Attila Színházat egy megújulást meghirdető város és kerület közepén.

Szándékaink szerint a József Attila Színház régi-új épülete, az új építészeti megközelítésen keresztül hitelesen jeleníti meg, hogy a színház a városra nyitott, transzparens városi elem, kitárulkozó és befogadó. A művészeti-színházi élet sokoldalúságát, sokszínűségét, vidámságát és szomorúságát, sikereit és gondjait egyszerre befogadó építészeti alkotás.

    * Rajk László építész vezető tervező
    * Novák Zsuzsy és Joó Éva építész munkatársak
    * Bécser Pál épületszerkezet
    * Battai Tibor épületgépészet
    * Rajkai Ferenc épületvillamosság
    * Strack Lőrinc színháztechnológia

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk