Nézőpontok/Vélemény

PRAXIS 01 – Mesteriskola

1/11

Dévényi Tamás, fotó: Építész Szakkollégium

?>
Dévényi Tamás, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Első előadás, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Ferkai András, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Frikker Zsolt, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Golda János, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Keller Markus, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Közönség, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Második panel, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Szemerey Samu, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Vámos Dominika, fotó: Építész Szakkollégium
?>
Wesselényi-Garay Andor, fotó: Építész Szakkollégium
1/11

Dévényi Tamás, fotó: Építész Szakkollégium

PRAXIS 01 – Mesteriskola
Nézőpontok/Vélemény

PRAXIS 01 – Mesteriskola

2014.07.10. 09:37

Az Építész Szakkollégium PRAXIS névvel szakmatörténeti konferenciasorozatot indított, melynek első és egyben felvezető alkalmát június 1-én tartották az Átrium Film- Színházban. A sorozat célja a magyarországi építészek XX. századi történetét a töréspontjai mentén feltárni. Az első alkalom témáját az 1953-ban alapított Mesteriskola adta. Dőry Bálint beszámolója.

A családias hangulatú délutánnak Vámos Dominika és Madzin Attila 2007-es Építészek Mesteriskolája című dokumentumfilmje adott keretet, melyet a konferencia zárásaként le is vetítettek.

A Mesteriskola alapítása politikai motivációval történt, így az államszocializmus kreálmányának tekinthető, ennek ellenére a második világháború előtti szakma működése és értékrendje fennmaradásának zárványszerű műhelye lett. Egy azokból az értelmiségi törekvésből, amelyek a szocializmus évei alatt próbálták megőrizni a polgári, nyugatos értékrendet egy ideológiáját tekintve egalitárius környezetben. A szervezők célja az volt, hogy az előadások mentén tárják föl a Mesteriskola valós vagy vélt, anekdotikus és reális történetét, valamint válságait és előnyeit egyaránt. A széles körüljárás érdekében különböző korosztályokból hívtak meg belső és külső előadókat egyaránt.

Ferkai András, fotó: Építész Szakkollégium
3/11
Ferkai András, fotó: Építész Szakkollégium

Első előadóként Keller Márkus, történész, a szakma 1945 utáni történelméről tartott bevezetőt két fogalom –a professzionalizáció és az emlékezés- mentén. Az előbbit három szempont alapján vizsgálta meg a korszakon átívelve: a szakmai autonómia, a szakmai tudás és a gazdasági és társadalmi pozíció alapján. Megállapította, hogy ebben a szempontrendszerben az építészek a Rákosi-korszakban magas rangot töltöttek be, de ez a Kádár-korszak gazdaságossági törekvéseinek megjelenésével alábbhagyott, az építészet az építőipar kiszolgálójává vált. Ferkai András az 1945 és 1956 közötti szakmagyakorlásban végbemenő változásokról tartott előadást, így időbeli kontextusába ágyazta a Mesteriskola alakulását, mely, mint elhangzott, a „boldogok szigete" maradt az államosított, nagyvállalati működésű szakmán belül. Ezt követően Wesselényi-Garay Andor tartotta meg előadását különböző stratégiákról, melyeket beszédhelyettesítő beszédként nevezett el. Ez a fabula-szerű tudásátadási mód metaforákon, fikciókon és mítoszokon alapszik, mely így igen sérülékeny. A beszédhelyettesítő beszéd különböző kategóriáiként anekdotákat hallhattunk, így szó esett Janáky Istvánról, Makovecz Imréről és a 2011-es debreceni Árkádia konferenciáról is. A Mesteriskolát egy központjaként nevezte meg az előadó, ami a mai kor strukturálatlan információ-áradatában szervező struktúraként lép fel a beszédhelyettesítő beszéd gyakorlása által. Az első panel zárásaként Golda János mesélt a Mesteriskola és a szakma történetéről az általa kiemelt két töréspont mentén, melyek az államosítás és a rendszerváltás volt, mely utóbbi után az építész szakma nem tudott hatékonyan reagálni a szabad vállalkozások viharos vizeire. Végkövetkeztetésként pedig a Mesteriskola feladatáról esett szó, mely szerinte a feladatok közös megértése és az építészet XXI. század új paradigmájának meghatározása.

Közönség, fotó: Építész Szakkollégium
7/11
Közönség, fotó: Építész Szakkollégium

Az első panel utáni kerekasztal beszélgetést követően, melyet Árvai András moderált, következett a második panel Jelinek Csaba vezetésével. Vámos Dominika a Mesteriskola-film egyik rendezőjeként a II. világháború utáni szakmában jelen lévő verbális kommunikációról és személyi/politikai történéseiről tartott előadást, kitérve Szendrői Jenő elfogadottságára és népszerűségére, valamint arra a tényre, hogy Szendrői mind a világháború előtti, mind pedig az utáni időkben megtalálta a közös hangot a hatalommal. Őt követte Dévényi Tamás, akitől a rendszerváltozás körüli történésekről hallhattunk, a 90-es évek hétköznapi építészetével illusztrálva. 1990 a Mesteriskola számára egy korszak végét, és egy új elejét jelentette. A megváltozott külső körülmények miatt újra kellett definiálni a mester-hallgató viszonyt, ami addig az iskola alapkövét alkotta, illetve a közösség kifelé való viselkedését és nyitottságát is. Szemerey Samu a Velencei Biennálén ’Lifting the curtains’ címmel most megnyíló kiállításáról beszélt, mely a közép-európai építészet informális hálózatait mutatja be esettanulmányokon keresztül. Az előadás rávilágított az eddig megíratlan nemzetközi kapcsolatrendszerre, illetve az említett informális hálózat elemeinek (köztük a Mesteriskola) hasonlóságaira, ami így túlmutat a nemzeti szakmai színtéren.

Szemerey Samu, fotó: Építész Szakkollégium
9/11
Szemerey Samu, fotó: Építész Szakkollégium

Utolsó előadóként Frikker Zsolt, jelenlegi hallgató mutatta be a Mesteriskola hétköznapjait az iskolában jelen lévő három fő elemen keresztül, melyek a pályázatok, az előadások és a kirándulások. Ezek mentén betekintést nyerhettünk az iskola működésébe, jelenlegi problémáiba és az ezáltali útkeresésébe is. És hogy milyen a Mesteriskola? Arra azt a választ kaptuk, hogy olyan, mint amivé a hallgatók teszik.

A konferencia egy érdekfeszítő kerekasztal beszélgetéssel zárult a második panel előadóival, akik a Mesteriskola jelenlegi helyzetét és létét vitatták meg egy baráti beszélgetés keretein belül.

Dőry Bálint

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk