Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Pályázatok/Magyar

Ötletpályázat a Budai Arborétum fejlesztésére

1/1

Budai Arborétum. Tájépítészek/Facebook

Hirdetés
Budai Arborétum. Tájépítészek/Facebook
1/1

Budai Arborétum. Tájépítészek/Facebook

Ötletpályázat a Budai Arborétum fejlesztésére
Pályázatok/Magyar

Ötletpályázat a Budai Arborétum fejlesztésére

2024.08.14. 11:46

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Cég, szervezet:
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Magyar Tájépítészek Szövetsége

Beadási határidő:
2024.09.19. 00:00

Ötletpályázatot írt ki a Zöld Kerekasztal és a MATE a Budai Arborétum fejlesztésére. A pályázat célja a szakma széles körű bevonásával és innovatív ötletekkel segíteni a Budai Arborétum fejlesztési stratégiájának kialakítását. A pályázat beadási határideje szeptember 19, az eredményhirdetésre november 21-én kerül sor.

A pályázat aktualitását az adja, hogy a 2023-ban megalakult Zöld Kerekasztal, a hazai tájépítész és kertész szakma minden jelentősebb oktatási, tudományos, kormányzati és szakmai szervezetét tömörítő platform, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusával (MATE BC), valamint Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetével karöltve célul tűzte ki a Budai Arborétum fejlesztésének elősegítését minden rendelkezésre álló forrással. A pályázatot e három szervezet írta ki.

A Budai Arborétum 1975 óta természetvédelmi terület, 2005 óta országos műemléki védettséget élvez. Az Arborétum és a Budai Campus, mint oktatási intézmény, egységet képez, egymás funkcióját erősíti. Az Arborétum nem csak a XI. kerület jelentős zöldfelületi eleme, hanem oktatási és kutatási helyszín, növénygyűjteményi terület és nem utolsó sorban több, mint 170 év felsőoktatási múlttal rendelkező intézményi terület is.

A fejlesztés során az Arborétum alapfunkcióihoz kapcsolódva a következő elemeket kiemelten kell figyelembe venni, védeni:

  • Növényállomány
  • Kertépítészeti kompozíció, térszerkezet, térstruktúra, vizuális kapcsolatok
  • Természetvédelmi és műemléki oltalom
  • Használat és funkciók
  • Bejáratok, belső közlekedési rendszer (gyalogos/gépkocsi/kerékpár)
  • Arculati elemek
  • Információs fejlesztések
  • Társadalmi beágyazódás

Az Arborétum fő fejlesztési elveit és irányvonalait a Fejlesztési koncepció, valamint a Kerttörténeti Tudományos Dokumentáció határozza meg. Ezek az elvek az alábbiak szerint foglalhatók össze:

  • A különböző kerttörténeti rétegek figyelembevétele, megőrizve az értékes szerkezeti, funkcionális, növényi és díszítő elemeket, amelyek az arborétum szerves fejlődése nyomán alakultak ki, és amelyek egy adott kertépítészeti stíluskorszakra vagy alkotóra utalnak.
  • A gyűjteményes kert jelleg erősítése; a dendrológiai és edukációs szempontok (növénygyűjtemény és oktatási-kutatási terület) kiemelése.
  • A természeti és műemléki védettség adott esetben ellentétes érdekeiből adódó speciális helyzetek, konfliktusok mérséklése, kezelése.
  • A fenntarthatóság, az oktatás, kutatás és környezeti nevelés szempontjából fontos új funkciók elhelyezésének mérlegelése.
  • A biodiverzitás és a klímaadaptációs, innovatív zöldfelület-tervezési ötletek és megoldások szakszerű és érzékeny alkalmazása.
  • Az arborétum nyitott, nyilvános kert (korlátozott használatú, a nagyközönség számára részben nyitott intézménykert) jellegének megőrzése, fejlesztése.
  • Új, erősebb társadalmi kommunikáció és beágyazódás kialakítása (pl. a kerület közoktatási intézményeivel, óvodáival minden fél számára előnyös, hivatalos együttműködési formák meghatározása; önkéntesség erősítése)
  • Az arborétum alapinfrastruktúráinak fejlesztése (ellenőrzött beléptetés, őrzés-védelem, parkolás, közvilágítás, kültéri berendezés, tájékoztatás, étkeztetés stb.)

A beadandó pályamű tartalmi és formai követelményeiről, a részvételi feltételekről ezen a linken lehet tájékozódni. A pályázat beadási határideje szeptember 19., az eredményhirdetésre november 21-én kerül sor.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.