Nézőpontok/Tanulmány

Összefoglalás az építészeti akusztikai tervezésről

1/8

grafika: Entel

?>
grafika: Entel
?>
grafika: Entel
?>
fotó: Entel
?>
fotó: Entel
?>
fotó: Entel
?>
fotó: Entel
?>
fotó: Entel
?>
fotó: Entel
1/8

grafika: Entel

Összefoglalás az építészeti akusztikai tervezésről
Nézőpontok/Tanulmány

Összefoglalás az építészeti akusztikai tervezésről

2021.04.23. 08:01

Cikkinfó

Szerzők:
dr. Huszty Csaba

Termék, technológia:
akusztikai tervezés

Dosszié:

Milyen épületeknél és milyen helyzetekben kell Magyarországon akusztikai tervezést végezni? Ki és hogyan végzi az akusztikai tervezést, kikkel és hogyan működik együtt? Mit jelent az akusztikai tervezés pontosan és mi az eredménye? Ki határozza meg az akusztikai követelményeket? Mit jelentenek ezek a követelmények? Kötelezőek vagy választhatók?

Miért és mikor van szükség akusztikai tervezésre

A mai tudományos ismereteink szerint a látás és a hallás az érzékszerveinkkel befogadható információk döntő részéért felelősek, így az építészeti tervezés tárgykörébe is egyértelműen beletartoznak. Valamennyi építmény vagy térrész, melyet határoló felületek vesznek körül, rendelkezik egy rá jellemző egyedi hangzásképpel, akusztikai tulajdonsággal, a benne található felületek és tárgyak geometriája és minősége alapján. Ez a hangzáskép akkor alakul ki, ha valamilyen hangesemény elhangzik, például egy tanár beszél egy tanteremben, egy gép zajt kelt egy irodában, vagy egy zenemű felcsendül egy próbateremben, hangversenyteremben. A helyiség használhatóságához, funkciójához hozzátartozik az is, hogy a hangzás szempontjából működőképes-e, megfelel-e az akusztikai kialakítása a helyiség használati céljának. A cél lehet a beszédkommunikáció biztosítása vagy akadályozása, a megfelelő zenei minőség elérése, a hallás védelme, a helyiségben kialakuló zaj csökkentése, vagy akár egy egyedi hangzáskép kialakítása is. Építészeti szemmel az akusztika sok szempontból hasonlít a statikára: közvetlenül nem látható, és általában csak akkor vesszük észre, ha már baj van. A másik lényeges analógia pedig az, hogy ritkán lehet ránézésre jól működőre tervezni. Az építészeti akusztikai tervezés, kissé furcsa misztikussága ellenére, már egy jó másfél évszázada objektív tudomány, mely számításokon és méréseken alapul, miközben megvan az a szépsége, hogy sok részterülete kapcsolódik a művészetekhez is. Az építmények legnagyobb részében szükség van építészeti akusztikai megoldásokra - megfelelő hangszigetelésre, megfelelő hangelnyelő burkolatok alkalmazására -, mert ezek nélkül nem lesznek korszerűek és funkcionálisak, és mert a helyiségfunkciók döntő többségéhez számszerű, objektív akusztikai követelmények is tartoznak, melyeket akusztikai méretezéssel lehet biztosítani. Így az akusztikai tervezés alapvető részét képezi az építészeti tervezésnek.

grafika: Entel
1/8
grafika: Entel

Az akusztikai tervezés és eredményterméke

Az építészeti tervezésben az akusztika öt nagy részterületekre bontható: a zaj- és rezgés elleni védelemre, az épületakusztikára (a hangszigetelés tervezésére), a teremakusztikára (a helyiségek belső hangzásának kialakítására), a gépészeti akusztikára (a légtechnikai és más gépészeti eszközök keltette zaj elleni védelemre), és végül az elektroakusztikára (a hangosítási és hangmaszkoló rendszerek méretezésére). Ezek a területek egymással is kölcsönhatásban vannak: a megfelelő hangszigetelés révén kisebb lesz az alapzaj, a megfelelő teremakusztikai kialakítás mellett érthető lehet a beszéd vagy minőségi a zene, a hangosítási rendszerek működéséhez pedig sok helyzetben előfeltétel a megfelelő teremakusztika.

Az akusztikai tervező vagy akusztikai szakértő olyan szakember, aki egyszerre lát el tanácsadó és méretező feladatokat is, angolul ‘acoustical consultant’. Aki számol, értékel, előírásokat tesz, megfelelőséget értékel, ellenőriz és biztosít, és számos szakági tervezői területtel együttműködik. Az akusztikai tervezés eredménye részben beépül a többi szakág munkájába, rajzaiba, részben pedig önálló műszaki leírás formájában testesül meg, mely fontos referencia-információkat tartalmaz a kivitelezéshez.  Az akusztika interdiszciplináris terület, Magyarországon a legtöbb építészeti akusztikai tervező természettudományos hátterű, elsősorban a villamosmérnöki területről.

Miközben a teremakusztikai tervezésben a legnagyobb műszaki kihívást általában a kisméretű zenei célú termek akusztikai tervezése jelenti, divatos trend a világ számos országában, és hazánkban is, hogy a fontosabb zenei nagyberuházásokhoz külföldi akusztikust hívnak a hazaiak mellé vagy helyett a vélt vagy valós kockázatok csökkentésére, a többlet tapasztalat bevonására, vagy a húzónevek és a nemzetköziség felmutatása érdekében. Az akusztikusok viszonylag alacsony létszáma is hozzájárul ehhez a tendenciához: hazánkban jelenleg néhány tíz fő körüli építészeti akusztikai tervezést végző szakember praktizál, a teremakusztikában jelentős mértékű kompetenciával és engedéllyel (jogosultsággal) is rendelkező tervezői létszám pedig egyszámjegyű. A hazai szakemberállományról azonban lényeges tudni, hogy képes bármely építészeti akusztikai feladat magas színvonalú, önálló megoldására is és vannak exportképes, világszínvonalú műhelyeink is.

grafika: Entel
2/8
grafika: Entel

Akusztikai követelmények meghatározása

Az akusztikai követelményeket hazánkban jogszabályok és szabványok rögzítik, de számos projektben a megrendelők is támasztanak követelményeket. Nem ritka, hogy egy külföldi tulajdonú vállalat irodai fit-out projektjében a honos országában megszokott követelményeket is előírja, de a szállodaláncoknál is gyakran megjelennek vállalati szabványok és előírások, sőt sokszor a környezettudatos épületminősítési rendszerek is tartalmaznak számszerű akusztikai minőségi előírásokat. A számszerű akusztikai követelmények meghatározása így a legtöbb esetben több, mint a vonatkozó szabványból kimásolt táblázat, az összefésülést és rögzítést egyszerűbb esetekben a jogszabály- és szabványalkalmazó, más esetekben célszerűen az akusztikai tervező végzi. A követelmények olyan számszerű értékek - vagy különleges, ritkább esetben ezeket nélkülöző közvetlen műszaki megoldások -, melyek betartását számításokkal vagy mérésekkel történő méretezéssel lehet biztosítani.

fotó: Entel
5/8
fotó: Entel

Kötelező vagy választható

Legyen szó új építésről vagy korszerűsítésről, az akusztikai követelmények kötelező erejű betartását közvetlenül vagy közvetetten jogszabályokra és tervezési szerződésekre visszavezetve lehet indokolni. Az akusztikai követelmények zajra vonatkozó részei döntően jogszabályokban vannak rögzítve, ezek határérték jellegű mennyiségek, betartásuk kötelező. A jogszabályok mellett a műszaki szabályozás második szintjén, szabványokban is számos követelményt rögzítettek. A hangszigetelésere, a teremakusztikai minőségre, a hangosítási rendszerek érthetőségére és más műszaki paramétereire nemzeti és nemzetközi szabványokban lehet követelményeket találni. A nemzeti szabványok nemcsak új építésekre, hanem korszerűsítésekre is vonatkoznak. Ugyan a szabványok alkalmazása - ellentétes rendelkezés hiányában - önkéntes, ezektől eltérni csak akkor lehet, ha biztosított és bizonyított a legalább egyező vagy jobb műszaki megoldás és minőség. Az építészeti akusztikát érintő jogszabályok (pl. az OTÉK vonatkozó rendelkezései) alapján emelett az akusztikai szabványok alkalmazásával biztosítható a jogszabályoknak történő megfelelés is. A jogszabályokon kívül a tervezési gyakorlatban a polgári jogi szerződések általánosan és kötelezően elő szokták írni valamennyi, a területhez tartozó szabvány és jó műszaki gyakorlat alkalmazását, így az akusztikai követelmények jogszabályban és szabványokban meghatározott értékeit és terjedelmét szinte kivétel nélkül kötelező erejűnek lehet tekinteni.

fotó: Entel
6/8
fotó: Entel

Az akusztikai követelmények köre

A zaj- és rezgés elleni védelem fő követelményeit jogszabályok tartalmazzák, 2021-ben 5 fő kormányrendelet tartalmaz előírásokat. Ezen kívül a további követelményeket két hangszigetelési (MSZ 15601), egy teremakusztikai (MSZ 2080) és egy elektroakusztikai (MSZ 2082) követelményszabvány foglalja össze, a gépészeti akusztikára pedig jelenleg két érvényes szabvány is vonatkozik (MSZ CR 1752, MSZ EN 16798-1), melyből az egyik (MSZ CR 1752) hamarosan visszavonásra kerül. Az alkalmazandó követelmények és dokumentumok köre ennél persze bővebb és épülettípus szerint eltérő. A Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai tagozata hasznos szabványjegyzéket vezet az aktuális dokumentumokról. A követelményeken kívül igen lényeges az épületakusztikai tervezésre vonatkozó MSZ 12354 szabványcsalád is, mely az elvégzendő számítások körét és módszereit írja le. A nemzetközi követelmények közül fontos kiemelni, hogy hamarosan elkészül az egyterű irodákra vonatkozó objektív akusztikai követelményeket tartalmazó szabvány, melynek használata növelheti majd a termelékenységet. A SARS-CoV-2 járvánnyal valószínűleg lesznek átértékelések és változások az egyterű irodák használatában és kihasználtságában, ami a várakozások szerint tovább erősíti majd a megfelelő munkakörnyezet, így a funkcionális akusztikai kialakítás igényét is.

fotó: Entel
7/8
fotó: Entel

Az akusztikai tervező bevonása

Nem illő, hogy az akusztikus a saját fontosságát hangsúlyozza, de tény, hogy a helyiségek fő geometriai kialakításánál már célszerű számolni az akusztikai szempontokkal, mert utólag már nehézkes a korrekció. A nemzetközi jó gyakorlat alapján is úgy tűnik, hogy az akusztikus végigkíséri a projektet a vázlattervi, koncepcionális szakasztól az átadás-átvételi eljárás befejezéséig. A helyiségek fő méretei, alakja és arányai nagy hatással vannak a kialakuló akusztikai minőségre, a létesítmény környezete - pl. vasúti pálya közelében elhelyezett kulturális létesítmény - pedig a szükséges épületszerkezeti, rezgésszigetelési megoldásokra. Így alapvető fontosságú a beruházási és üzemeltetési költségek optimalizálása érdekében, hogy az akusztikai kompetencia a kezdő pillanattól jelen legyen. Ha a projekt nem tervez és számol az akusztikai költségekkel, akkor a helyiségek végül nem tudják majd betölteni szerepüket, vagy nehezen javítható akusztikai hibák alakulhatnak ki, melyek sok esetben a beköltözésig rejtve is maradnak. Számos esettel lehet találkozni, amikor egy új irodaházban a tárgyalók nem megfelelően hangszigeteltek és így nem használhatók. Az aula zajos és közösségi tartózkodásra alkalmatlan vagy kényelmetlen, de fontos az is, hogy egy óvoda felújítása ne a kifestett falaknál fejeződjön be, hanem tervezzenek a szabványok által megkövetelt hangelnyelő burkolatokat is a gyermekek és a nevelők egészségvédelme érdekében.

Összefoglalás

Az építészeti akusztikai szakági tervezési munka az épületek alapfunkciójához tartozó, magas hozzáadott értékű, és a nemzetközi gyakorlatban már széles körben alkalmazott tervezési terület. Hazánkban mára az építészeti akusztikai szakágak teljes körére adottak a minimális számszerű követelmények, melyeket számos ajánlás  és nemzetközi előírás egészít ki. Ezek között segít eligazodni az akusztikai tervező, aki tanácsaival, számításaival és méretezési munkájával biztosítja a funkcionalitásnak, a megfelelő minőségnek és a jogszerűségnek történő megfelelést.

Huszty Csaba, PhD, akusztikai tervező, Entel

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk