Közélet, hírek

Opponensi jelentés - II. Vérhalom utca 17. - 19. sz. lakóépület építési engedélyezési terve

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Opponensi jelentés - II. Vérhalom utca 17. - 19. sz. lakóépület építési engedélyezési terve

2005.03.22. 12:38

"A terv elfogadását semmilyen körülmények között nem támogatom."

II. Vérhalom utca 17. - 19. sz. lakóépület építési engedélyezési terve
(Excelsior park)

tervező: Maghegyi György

"Amikor a 6-os villamos Pest felől fölkúszik a Margit hídra, a jobb oldali ablakokban tűnik föl szinte észrevétlen a képe. A Margitsziget, a Duna közelibb, mozgalmasabb látványa nemigen engedi, hogy a tekintet a távoli Rózsadomb felé kalandozzék. Különben sem föltűnő: sokkal inkább szerényen-harmonikusan illeszkedik a tájképbe." Budapest folyóirat, 1971. október

"A SZOT-szálló túlzottan dominál a pesti Duna-partról nézve a Margit híd mögötti hegyoldal látványában. Elhelyezése a mögötte lévő épületek kilátásvédelme szempontjából is vitatható." Preisich Gábor, 1994.

"Hófelhők rohannak a Margit-híd felett. Északról dél felé űzi őket az orkán. Cibálja a dunai szél a villák ablakpárkányait, kortárs zenét xilofonoz az ereszcsatornákon. Dagad a nejlonfátyol az egykori SZOT szálló átépítésre ítélt épületén - csak nehogy kiderüljön egyszer, hogy néz ki Budapest új menyasszonya. Hogyan tervezte újjá egy építész a kádári modernizmus emblematikus hoteljét." Bence Ottó - Hermann Ildi: Látvány körút - Budapesti ezredforduló, Palatinus, 2003.

A Rózsadomb beépítetlen, Dunára lejtő, erdős hegyoldalába nagy-nagy házat csak álmodni engednek jobb korok. Amikor néhai Vas Antal megtervezte a Szakszervezetek Országos Tanácsa számára a nyílt politikai propagandacélokat szolgáló épületét, még egyfajta rend volt a világban. A megkérdőjelezhetetlen hatalom ugyanis középületet emelt ide.

A városnak, a kerületnek, az építtetőnek (nomen est omen: Pro Hill Kft.) és a tervezőnek másfajta értékrendje kell, hogy legyen: egy lakóház tervét fogjuk ugyanis tárgyalni. Sietek leszögezni, én ehhez nem kívánok asszisztálni: bárki tervezi, bárkinek - lakóházat, ide, ebbe a házba - NEM!

Nem gondolnám azt, hogy a bármely okból üressé váló hangsúlyos középületeket lakóházzá szabadna alakítani: ne legyen az MTV átköltözése után a volt Tőzsdepalotából apartmanház, és ne legyen a várpalota északi szárnyából sem luxus lakóház a Ludwig Múzeum kiköltözése után. NEM!

A telket érintő szabályozási terv érdekes módon szintén ma kerül tárgyalásra - és bizony igencsak illedelmes megoldásként a lakóház tárgyalása előtt. Opponenciám írásakor mit sem tudok erről, illetve mindent tudok: a tervező nyilatkozata szerint a tervet "az építési hatósággal, a kerületi főépítésszel és a szakhatóságokkal előzetesen egyeztettem, illetve azok szempontjait és észrevételeit a tervek készítésénél figyelembe vettem". Ezek szerint a terv minden valószínűség szerint pontról-pontra megfelel a Szabályozási tervnek. Ebben az esetben van csak baj igazán.

A tervező ismertetése szerint háza az eredet 8+2 tetőfelépítmény szintes helyett 10+1 szintes lesz, miközben vastagsága 2 m-rel megnő. Mindemellett az elbontandó karakteres, kerek előépítmény helyett egy annak többszörösét kitevő, bizonytalan kontúrú alsó szint jelenik meg.

A ház belső világát ezúttal részletesen nem elemzem, maradjunk annyiban, hogy egy e honban is letűnőben lévő értékrendnek kíván megfelelni. (Dúsan stukkózott 2,64 m belmagasság.)

A porcelánkerámia-burkolatos külső mellett azonban nem mehetünk el szótlanul. A ház architektúrája sokféleségre törekvő és változatos. A régi ház durva, érzéketlen és léptéktelen volt. Az új minden tekintetben felülmúlja elődjét. Magasabb, vastagabb, erődszerűen strukturált, bizonytalan felépítménytömegekkel cakkozott, homlokzati ki-be ugrásai szeszélyes árnyékképet vetítenek előre. A ház sarkai bizonytalanul kezeltek, a lepényépületek közhelyesek és aránytalanok. Szomorúan kell megjegyeznem azt a magánvéleményemet, hogy egyetlen kedvemre való részletet sem fedeztem föl az épületen.

A tervező építészeti műleírásában egyetlen szót sem ejt a Városba, környezetbe való illeszkedésről. Mellékelt viszont két távlati képet - egyet a saját és egyet a korábbi, Vadász-féle tervről, fölteszem, a maga igazának bizonyítására. A képekről azonban az látszik, hogy a Vadász-féle terv minden tekintetben felülmúlja a Maghegyi-félét. Az egyik tartózkodó és nagyvonalú, a másik harsogó és kivagyi.

A terv elfogadását semmilyen körülmények között nem támogatom.

P.S.: Ismerve a hazai építésjogi állapotokat, meglehet, így fog fölépülni ez a ház is. Ebben az esetben emlékezni fogunk a döntéshozók nevére.

Dévényi Tamás
Ybl-díjas építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.