| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek

NKE környezetének rendezése, Zoboki Gábor és Szabó Gábor I. díjas terve

1/12

NKE látványterv

Park főbejárat a Nagyvárad tér felől

Orczy kert rendezése

Dísztér

NKE területrendezés látványterve

Helyszínrajz

Csónakda és a tó

Tanuló pavilonok

Látványterv légifotó

Éjszakai látvány

Campus körút és tér

?>
NKE látványterv
?>
Park főbejárat a Nagyvárad tér felől
?>
Orczy kert rendezése
?>
Dísztér
?>
NKE területrendezés látványterve
?>
?>
Helyszínrajz
?>
Csónakda és a tó
?>
Tanuló pavilonok
?>
Látványterv légifotó
?>
Éjszakai látvány
?>
Campus körút és tér
1/12

NKE látványterv

Park főbejárat a Nagyvárad tér felől

Orczy kert rendezése

Dísztér

NKE területrendezés látványterve

Helyszínrajz

Csónakda és a tó

Tanuló pavilonok

Látványterv légifotó

Éjszakai látvány

Campus körút és tér

NKE környezetének rendezése, Zoboki Gábor és Szabó Gábor I. díjas terve
Épülettervek

NKE környezetének rendezése, Zoboki Gábor és Szabó Gábor I. díjas terve

2012.11.29. 12:42

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szabó Gábor, Zoboki Gábor, Oláh Éva, Silvester Csaba

Vélemények:
10

Nemzeti Közszolgálati Egyetem környezetalakítási ötletpályázata

URL:
Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda Kft.

Tervezés éve:
2012

Stáblista

építész munkatársak: Csiszér András, Kőszeghy Flóra, Rutkai Pál - Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda Kft.
tájépítész tervezők: Győre Viola, Zámbó Nóra - Tér-Team Kft.

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem környezetalakítására kiírt ötletpályázatot a Zoboki Gábor DLA építész és Szabó Gábor tájépítész vezette csapat nyerte meg. Koncepciójuk a történeti kert hangulatát és lényegi elemeit kortárs módon fogalmazza újra, gyűrűs elrendezésben, a környező városszövet felé sugárirányú kapcsolatokat képezve.

Részlet a műleírásból

Építészeti, környezetalakítási koncepció

Pályázati javaslatunk célja, hogy ne csak környezetalakítási, hanem városépítészeti választ is adjon a kérdésre. A tervezői team összeállításában és a feladatra adott válaszban urbanisztikai - örökségvédelmi - tájépítészeti átfogó szemlélettel közelítettünk a megoldandó kérdésekhez. A főtengelyek és a gyűrűs rendszer által meghatározott térstruktúra szervező eleme a Campus körút, mely a történeti kertrészt lehatárolja a mai beépítéstől, és az összes működő elemet összefogja. A Campus körúton belül jön létre a park érzékeny hálózata, amely visszaidézi a történeti kert szerkezetét, szentimentális elemeit, feltárulásait, hangulatait és növénykiültetéseit.

Park főbejárat a Nagyvárad tér felől
2/12
Park főbejárat a Nagyvárad tér felől

A kerttörténeti rekonstrukció koncepciója – történeti áttűnések egy mai kertben – a szentimentális tájképi kert lényegi elemeinek, hangulatának újrafogalmazása és visszaállítása.

A kertrekonstrukció elemei:

  • szentimentális tájképi kerti hangulatok, legfontosabb feltárulások („vue"-k) felidézése,
  • a növényzet jellegének visszaállítása,
  • területi rekonstrukció a tónál,
  • kerti utak és a szentimentális kert térszerkezeti jellegzetességeinek visszaidézése,
  • pontszerű, megtartott, illetve rekonstruált, visszaállítandó elemek (kutak, szobrok emlékművek, megtartása, illetve visszaépítése „eredeti" helyükre),
  • kerthasználati igazodás a történeti múlthoz (közpark és oktatási színtér).

A park térszerkezetét az „évgyűrűs" szerkezeti-funkcionális elrendezés jellemzi, a gyűrű elemei kívülről befelé haladva a következők:

  • megközelítés, parkolás területe (forgalmi utak menti külső gyűrű),
  • egyetemi főépületek gyűrűje (régi és új épületek),
  • széles Campus körút,
  • kerti fő- és mellékutak, parki funkciókkal, pavilonokkal,
  • Dísztér, a kert középpontja, szíve

Az évgyűrűs rendszerben sugárirányú kapcsolatok biztosítják a környező városi szövettel való összeköttetést. A három legfontosabb bejárati tengely egy pontban metsződik, mely kijelöli az országzászló helyét a Dísztéren. A három bejáratnál a park fogadó pontjait városi térként fogalmaztuk meg. A főbejárati térhez a Campus körúton belül kialakított Campus tér a park központi szervező tere, az egyetemisták és parklátogatók találkozóhelye. A Dísztér az Orczy kert „szíve", a Ludovika Akadémia létesítésével egyidős, nyitott füves térség.

NKE látványterv
1/12
NKE látványterv


NKE területrendezés látványterve
5/12
NKE területrendezés látványterve



A park funkciója kettős:

  • Campus kert – mely az oktatási intézmény hétköznapjainak külső tere és ünnepélyes eseményeinek befogadója,
  • városi szintű közpark – mely a városlakók, parklátogatók részére biztosít sokszínű rekreációs, kulturális és sport funkciókat.

A parkon belül több használati zóna alakul ki, városias és nyugodtabb területek, amelyek gyalogos sűrűsödéseit teresedésekkel és funkcionális pavilon épületekkel erősítettük.

Egységes építészeti összképet akartunk teremteni. A parkban elhelyezett pavilonok XXI. századi kortárs építészeti szobrok. A zöld környezetben élénk színekkel megjelenő „tér-játékok" funkcionális szereppel bírnak (madárházak, tanuló „odúk", stb.). A visszaállítandó épületek („csónakda", kápolna) idézik és megtartják a történeti kertben létezett néhai épületek térarányát, méretrendjét, de vállaltan „mai" házak.

Csónakda és a tó
8/12
Csónakda és a tó

A park üzemeltetésének műszaki megoldását fontos tervezési szempontként vettük figyelembe és megfelelő nagyságú logisztikai fenntartó területet biztosítottunk erre a célra az északi oldalon.


A Bíráló Bizottság értékelése
7. számú pályamű

A pályamű legfontosabb kérdését, a Ludovika tér főtengelyét sajátos módon kezeli. A Ludovika épületet feltáró fő gyalogos forgalom a tengelybe kerül. A főtengellyel párhuzamos gyalogutakat jelöl a Múzeum bejárata és az Orczy park két épület közötti bejárójának vonalában. Azonban ez a történeti előzményeknek is híján lévő, erőltetett párhuzamosság öncélú. Ugyan majdnem megfelel a valós gyalogos forgalom igényeinek, de éppen a formalista megoldás miatt érzéketlen, leegyszerűsítő. A javasolt megoldás azt jelenti, hogy a téren az átalakítás volumene nem nagy, ugyanakkor teljesíti a térrel szembeni alapvető elvárásokat, de funkcionális értelemben nem ad többletet. A megoldás nem törekszik túlzásokra. Megtartja a jelenlegi növényi állományt.

Az Orczy kert esetében határozottan állást foglal a tájképi stílus elvetése, átértékelése mellett. A történeti szerkezet és a funkció mai nyelven történő megfogalmazására tesz kísérletet, viszonylag szép és hasznos végeredménnyel. Az útrendszer helyenként korrigálásra szorul, de hierarchiája jól átgondolt.

A Nagyvárad téri aluljárótól való bevezetés jó megoldás. A tervező itt sem engedi meg a túlzásokat, ugyanakkor építészetileg megfogalmazza a bevezetés irányultságát. A híd megérkezése és bekötése jó megoldás. Teret biztosít a hallgatók alakzattá rendeződésének, az igényeknek megfelelő módon vezeti át őket az oktatási épületekhez. A lovas útvonalat úgy szervezi, hogy a dísztéren ne nyúljon túl, azonban a gyalogos úthálózat szerkezete miatt sok a zavaró keresztezés. Ugyan túlzottan merev vonalvezetést jelöl, ami egy későbbi tervezés során korrigálható.

Figyelembe veszi a kert történeti rendszerét, azonban 21. századi módon egyéni ízű pavilonokat és bútorzatot álmodik a ligetes parkba. A tanuló odúk, madárház és egyéb pavilonok szellemesek, az egyetem számára bizonyára hasznos építmények (bár üzemeltetésük többletfeladatokkal jár). A terv egyértelműen elbillenti a hangsúlyt az egyetemi használat irányába, de nem zárja ki a külső közönség pihenését és a parkban való jelenlétét. A csónakház építészete ugyan felidézése más külföldi építészek megoldásainak, azonban a park egységes építészeti megfogalmazásának szerves része. Az országzászló hely kijelölése hangsúlyos pontba kerül és a fő irányokból jól látható pozícióban van.

A rendőrtiszti emlékmű elhelyezése a múzeum vonalában alulhangsúlyozott, ugyanakkor az egyetemi ünneplési szokás kialakításának egy megfontolandó ötlete.

A pályázat költségszintje közepes.

Összességében számos korszerű gondolatot tartalmazó pályamű, mely egyértelműen az egyetemi használatot igyekszik kielégíteni, ugyanakkor nem zárja ki a külső közönséget sem. A pályamű újszerű megoldásaival olyan javaslattal él, ami a leginkább tud igazodni a nagy múltú építészeti értékekhez azoknak értékeit építészeti és tájépítészeti eszközökkel kiemelve. Ugyanakkor a tájképi stílus elvetése a történeti kertben nem indokolt. A Bíráló Bizottság a legtöbb értéket felmutató pályaműnek tekinti a tervet, ezért első díjban részesíti.

Vélemények (10)
Pákozdi Imre
2012.12.08.
08:18

Gratulálok Zoboki és Török uraknak a friss Prima Primissima díjhoz.

FenyvesiHK
2012.11.30.
20:10

Valamikor a 80-as években mi építészek, felkent építészek és építész csírák jártuk a várost és álmokat szőttünk, hogy miből mit lehetne csinálni, visszacsinálni, megmenteni, leradírozni, újat építeni. Az Orczy kert kedvenc témáink között szerepelt, akkor még kevesen járhattunk Londonban, de szinte mindenki egy Pál utcai fiúkba oltott Hyde parkot vizionált a helyére. Pedig akkor már a szoc. jól körberágta ezt a szép nagy zöldet mindenféle rettenetes üzemépületekkel.Így lett a háború előtti megfaragott 23 ha-ból szép lassan 14 ha. a 60-as évek végére. A parkba bejutás mindig teljesen esetleges volt, hol zárva volt, hol nem. Egy darabig laktam is a közelében és emlékszem nagy kerítésmászásokra, hogy a gyerekkel az akkor újdonságnak számító gördeszkát kipróbálhassuk az Alfa mozi mögötti burkolt részeken.(Alfa mozi ? Tatterzál jegyezte meg nagyanyám). Tanulságos megemlíteni, hogy az akkor még csatlakozófélben lévő Magyarország 1993-ban nem kis pénzt nyert az Úniótól, EU támogatás: 75.000.- ECU + 8.257.500.-HUF Teljes bekerülési összeg: 30.000.000.-HUF a kert felújítására, ami így közel húsz év távlatából szemlélve úgy tűnt tova, mintha egy mély kút nyelte volna el, pedig tervezője a táj- és kertépítészetből műemlékes alapossággal felvértezett Kiss József egy minden fellelhetőt felölelő tanulmány készítésével tervezte meg az 1995-ös felújítást, évtizedes kutató munka után. És persze sok tisztogatás érdeme kapcsolódik a munkájához. Az Orczy kert sok mindent megélt, volt Európa csodája a vadonatúj angolkertjével, amit a korabeli sztár-kertépítész a német Petri Bernhard (1767-1853) tervezett, aki kertészkedett a Héderváryaknál és a Zichyek kastélykertjében is. Mire elkészült, tátották itt a szájukat koronás fők, FrigyesVilmos porosz király, Sándor cár, meg a (Vérmezős) Ferenc császár őfelségünk. Bernhard Angliában tanult kertépítészetet, de Franciaországban és Hollandiában is tanulmányozta mesterségét és nem kisebb ember, mint egy Lichtenstein herceg volt az ajánlója. Döbbenetes, de az ő nyomai még most is fellelhetők ebben a sokat látott kertben. Az angolkert híres nyiladékai, a legszebb rálátások épületre, távolabbi célpontokra, szép, teljes kifejlődésükben pompázó fákra. Az O. kertben építették meg Mo. legnagyobb üvegházát is, ami sajnos az 1880-as évek végén leégett. Orczy Lőrinc tábornok még olcsón megszámítva vette meg ezt a semmirülsejó világvége, homokos,ligetes pusztaságot, néhány árválkodó majorsággal.Talán vadászni jó lesz,mondták a bruderek. A fia több fantáziát látott benne és ő volt a Bernhard féle angolpark finanszírozója. Nem sokáig tündökölt főúri fényében, mert jött a fővárosi használat, majd a Hadi Tanoda-Ludoviceum korszak, igaz Pollack lehengerlően elegáns klasszicista épületével. Itt jegyezném meg, hogy Pollack mint létesítményfelelős fő-építész mindent kézben tartott a háza kivitelezése mellett, a maga tervezte vízelvezetéstől, tóépítéstől, a kerítéseken át a fasorokig! Később „Pester Prater”-nek is titulálták a jónépek az egyre lejjeb csúszó helyet, de sikk volt kispolgári körökben kikocsizni az Orczy kertbe, már ha az ember kibírta nyári napokon, hogy orra-szája tele lett a homokfelhőkkel, amit a lovak vertek fel az Üllői úton. Ráadásul gazdái napjainkig hol bezárták, hol kinyitották, telerakták ilyen-olyan szobrokkal, sportpályákkal, salakkal, szabadtéri színpaddal,vasbeton kerítéssel,vassszerkezetű raktárral, voltak itt úttörők, meg buszgarázsilag földolajozó népek, meg homokkal telehordott úszómedence, örökre zárt klotyók és idilli környékük, megfáradt melósok sörözőhelye, kissé buggyant tó madarakkal, meg Ludovika királynői pózban, operettbe illő beállításban József nádorral és Buttler gróffal, (akik nem mellesleg mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy legyen magyar tisztképző iskola, ahol magyarul is kellett (volna)tanítani Deák Ferenc jóvoltából, ha a győztes Windischgraetz nem csinál a nyitás napján(!) rögvest katonakórházat az épületből, hadd ne legyen jó adta rebellis magyarjainak). Jelenleg is van itt funkciótlan omladozó kőház, üres hírdetőtábla, no meg azért térfigyelés is, aztán játszótér, konditerem, teniszpálya, rejtélyes düledező halőr(!) ház az össznépi (szoclánykori nevén Asztalos János,de ki emlékszik már erre) Orczy vurstliban. Hát ez volna most a mi Orczy kertünk és már azt hittem Zobokiék terve mintha reményt nyújtana a még mindig meglévő, nagyon mai (londoni) minőségű közpark-vágyunk megvalósítására. De nem, most előbb Közszolgálni kell és tovább gyurmázni 3d-ben ezt a nehéz magyar sorsú kertet. A (sok) csillogó burkolt(!) felületen csattogó huszárpaták(!?) talán a Hyde lovasainak adaptálása volna huszárilag? Pedig már úgy vártam volna, hogy a fák között legyen mókus, aki odajön a füvön és kér diót tőlem magyarul (mint a St.Jame’s parki kolléga angolul) legalább addig, amíg be nem vonják az általános alaki kiképzésbe.

Pákozdi Imre
2012.11.30.
20:57

@FenyvesiHK: Asztapaszta, tudástéka :-). Köszönjük.

FenyvesiHK
2012.12.01.
08:35

@Pákozdi Imre: Az effajta tervek kapcsán nagyon lényegesnek tartom, hogy legyen legalább egy ekkora eszmefuttatás (elsősorban a témát mélyebben ismerőtől lenne jó ez!), hogy összefoglalva lássuk MIBŐL mi LETT.

Ahogy ez pl. Pannonhalmánál is gondosan el van mismásolva kizárólag vájtfülű fotócsodák láthatóak az új állapotról. És ez egyre gyakoribb. De milyen volt az a valami amit most hallelujázva átalakítunk ? Nagyon fontos kérdés. Csak az összevetések mentén érti meg az ember a világ haladását és tud(képes) elfogulatlan kritikát megfogalmazni.

Nemkevésbé fontos ez azért is, mert szinte senkinek nincs ideje órákig búvárkodni, hiteles-nemhiteles internetes felületeket böngészni, ami -  újságírók gyakorlatából ismerősen - időnként iszonyú zagyvaságokat eredményez.

Ha a befeketőknek nem is érdeke a városszövet folytonosságának tisztelete, ahogy ezt bardóczi is írja, legalább mi egy ilyen fórumon tegyük közzé, hogy ennek normálisan így kellene működni. Lehet lenyomni hivatalilag a KÖH és hasonló intézményeket, attól még az építészek fejében ne úgy létezzen egy tervezési terület, mint egy neutrális felület, amin bármi megtörténhet.

bardóczi
2012.12.01.
11:01

@FenyvesiHK: Csatlakozom. Le vagyok nyűgözve. Kiss József egyébként publikált egyet a korábbi átalakítási történetről a tajepiteszek.hu-n. Itt a link: http://www.tajepiteszek.hu/cikkek/megvalosult-munkak/az-orczy-kert-helyreallitasa

Pákozdi Imre
2012.11.30.
05:38

A Ludovika környékének most tervezett átalakítása az utolsó esély a rendezendő terület kiterjesztésére és egységes parkosítására a Korányi Sándor utca, a Diószeghy Sámuel utca és az Orczy út vonaláig. Az Orczy-kert és a fenti utcák közötti telkek ma hulladék-területek; kisajátításuk, és a kerthez való (vissza...)csatolásuk még komoly tulajdonsérelem és kártérítés nélkül megoldható, hiszen alig van rajtuk valami.

Ez kellene a rendezés alapelve legyen. Amit Zobokiék javasolnak, szerintem jó, de enélkül a fentebb leírt kiterjesztő mozzanat nélkül az egész revitalizáció felszínes kapirgálás a homokban. Ez nem a tervezők hibája, ugyanakkor ők azok, akik a fentieket - amennyiben egyetértenek vele - a legkövetkezetesebben, pl. a tervezés hatókörének tanulmányterv-szintű kiterjesztésével, képviselhetnék.

Amúgy kifejezetten zavart, hogy (a régi ÉF-nél megszokott módon) nem találtam pdf-eket, amelyek megnyitásával részletes és megbízható információhoz juthattam volna. Ráadásul a galéria képei - kb. egy másodperces, képernyő-méretűre történő kitárulkozás után - szemérmesen fele méretűre zsugorodnak. Ez bosszantóan mulatságos, és a svéd Picasso-filmet idézi, ahogy a modell időnként széttárta magán a kabátot, hogy a művészpalánták röpke vizuális mintát vehessenek teste titkos tájairól. Genial...

bardóczi
2012.11.30.
07:54

@Pákozdi Imre: Igazad van Imre (Orczy kert), sőt én ennél is továbbmennék. Szerintem az Orczy kertnek egy városi zöldhálózat (rekreációs tengely?) kialakításában lehetne kulcspozíciója, amennyiben egy Corvin-Szigony - Füvészkert - Orczy kert - Népliget "sétatér" (tengely, rambla) alakulhatna ki, ahogyan az Andrássy - Városliget kapcsolat egy ilyen megfontoláson keresztül jött létre és égett bele a kognitív tudatba. Persze zegzugosabban és nehezebben, kevésbé Haussmann-i gesztusokkal, de lehetne ilyet tenni, lehetne ezen keresztül is életet lehelni az alulhasznált Népligetbe, tematizálni azt a VIII kerületi közönséget, akik ma ugyanúgy a Városligetbe járnak ki, mint a legtöbb pesti ember. (Csak nehogy kitalálják, hogy a Népligetben meg mondjuk jól festene a kormányzati negyed, és a Népliget lehetne a belső kertje, vagy esetleg a magyar labdarúgás mennybe meneteléhez még ide is szükség lenne egy jó nagy stadionra - "üres" hely van dögivel.), Ezek mellett én rendkívül veszélyes fordulatnak érzem, hogy 50-60 év alatt sikerrel lepukkantunk egy-egy régóta közparkként funkcionáló kastélykertet, majd ezzel az indokkal olyan fejlesztésekkel keretezzük be (tesszük egy egyetemi campus részévé, kvázi belső kertjévé), hogy így majd fenn lesz tartva rendesen. Mi ez? Az 1829-es állapot (Ludovika Akadémia) restaurációja? Semmi más, csak a már meglévő jó adottságokra való rátelepülés. Sokkal szívesebben látnék egy ilyen fejlesztést mondjuk a 2009 óta teljesen bezárt Józsefvárosi rendezőpályaudvar területén. Ez értékválasztás kérdése is: közparkokat zabáltatunk fel nagy állami fejlesztések oltárán vagy rozsdazónákat hozunk helyzetbe, sűritve ezzel nem csak a működő funkciót de a zöldhálózatot is. Mert az Orczy kert rekonsrunkciója már címében sem az, hanem csak az NKE környezetrendezése és közben azért rendesen szalámizzuk ám a parkot, azon az alapon, hogy úgyis tele volt nyomva egyébként vállalhatatlan felvonulási épületekkel, mi csak azt építjük át (egyébként valami sokkal nagyobb kapacitásúvá). De közben meredeken teszünk arra, hogy itt egyébként egy jól megkutatott történeti kertről van szó, és ha számít valamicsként az örökségvédelem a kortárs törekvések mellett, akkor ezzel egy picit nagyobb tisztelettel kéne bánnunk. Az is egy hatalmas félelem bennem (és az internetes véleményeket olvasva nem csak bennem), hogy egyébként maga a tervezett funkció (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) egyben nem azt jelenti-e hogy a park a közhasználat elől végül teljesen lezárul , és mondjuk "halandó" ember csak testüregi motozás után "látogathatja" az alakulótérré silányított történeti kertet, ahol a jövő "mosott agyú közszolgáit" fogják kiképezni. (ne feledjük, ez csak egy ötletpályázat cukormázzal, ahol a látványokon a Ludovikás huszárok mészkő díszburkolaton csattogtatják lovaik patkóját - mi van? - miközben a az árnyas fák közül idilli módon szűrődik be a fény.)

Pákozdi Imre
2012.11.30.
10:10

@bardóczi: Értem. Ha arra a zöld tengelyre várunk, elmúlik az élet. Ezért számomra nem a zöld tengely a legfontosabb, hanem az, hogy az Orczy kert tágas, kiteljesedett közparkká váljon. Szerintem ez az a parkunk, amely - rekonstruálva - a leginkább lenne hasonlítható a New York-i Central Parkhoz. Mérete, a körülötte lévő térfalak némelyike, ragyogó fekvése egyaránt emellett szól. Városfejlesztési feladat arról gondoskodni, hogy ne beépüljön, hanem - nyilván a határoló utcák túloldalán - körbeépüljön; és ha a parkrekonstrukció jól sikerül, a körbeépülés is színvonalas lesz.

bardóczi
2012.11.30.
14:54

@Pákozdi Imre: Elmúlhat az élet valóban. Csak ha egymás mellé rakom azokat az infókat, hogy 5.500 Mrd - stadionépítések - rubikmúzeum - múzeumi negyed - NKE és mellé rakom az "értelem" szócskát, akkor nem kéne, hogy az élet elmúljon, amíg egy ilyen zöld tengely előáll...de még ha el is múlik az élet enélkül, ha maga ez a gondolat, mint távlati kép nem vezeti a parkon belül a kezet, akkor természetesen a gyalogos úthálózat nem ehhez igazodik, vagyis a jövő generációi számára sem tartjuk fenn ezt a jogot, hogy ebben gondolkozzanak (zúzás nélkül)... azon kívül most, ahogy látom nem az történik, hogy a határoló utcák mentén körbeépül, hanem az, hogy a történeti parkon belül körbeépül (szentesítve azt, amit a felvonulási épületek korábban kiharaptak). Az a baj. Klasszikus leszalámizás zöld köntösben. És nem rekonstruálva. felülírva. Nem tud central park lenni, formailag a látottak alapján Parc de La Villette klón, technikailag (lezárás) Jardin de Luxembourg vagy méginkább az 'invalidusokat' befogadó The Royal Hospital (Chelsea) és a Renelagh Gardens együttese.

Pákozdi Imre
2012.11.30.
16:53

@bardóczi: Reméljük, hogy borúlátásod nem jön be. Amit fentebb javasoltam, minden bizonnyal üzletnek is jobb, mint rácuppanni a most üres, az Orczy-kerttel közvetlenül határos telkekre. Ha ezeket fejlesztik, az Orcy kert nem szolgál a környék feljavítására, hanem belterjes parkká válik. A Korányi S. és a Diószeghy utca másik oldala pedig maradna az, ami most is: taszító dzsumbuj.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.