Nézőpontok/Vélemény

Kisváros a fővárosban - a Liszt Ferenc repülőtér épületei

1/21

1939-re nyilvánvalóvá váltak a budaörsi nemzetközi repülőtér korlátai, ezért új, nagyobb légikökötő építése kezdődött Ferihegyen. A főépület tervezésére ekkor kiírt pályázat győzteseként ifj. Dávid Károly terve valósulhatott meg. Fotó: Fortepan/UVATERV

?>
1939-re nyilvánvalóvá váltak a budaörsi nemzetközi repülőtér korlátai, ezért új, nagyobb légikökötő építése kezdődött Ferihegyen. A főépület tervezésére ekkor kiírt pályázat győzteseként  ifj. Dávid Károly terve valósulhatott meg. Fotó: Fortepan/UVATERV
?>
A második világháborúban az épülő reptér katonai szerepét túlbecsülték a szövetségesek, ezért öszesen mintegy 800 tonnányi bomba hullott a területre. A már majdnem kész főépület is több találatot kapott, és csak 1950-ben nyílt meg.
?>
A 540 négyzetméter alapterületű, pompás utascsarnok 1960-ban. A terminál 1985 után Ferihegy 1 néven, egészen 2012-ig működött eredeti rendeltetése szerint, azóta vezetett túrákon, vagy különleges alkalmakkor látogatható. Fotó: Fortepan/UVATERV
?>
A kettős irányítótorony sokkal inkább az építészeti szimmetria eszköze volt, mint üzemeltetési szükségszerűség. Az átadás után a déli -baloldali- építménybe költözött be a forgalomirányítás, míg az északi toronyba a meteorológiai állomás.
?>
A magasból kirajzolódik az épület repülőgépet formáló alaprajza. Jelenleg Európa legnagyobb, teljesen üzemképes, de használaton kívüli reptéri termináljaként, a világ minden tájáról érkező filmes produkciók népszerű munkahelye, valamint rendezvénytér.
?>
Az épületet 2000-ben műemléki védelem alá helyezték, azonban felújítása és bővítésére feltétlenül szükséges volt, ami különleges feladat elé állította a  megrendelőt és tervezőit. A 2005-re elkészült munkát építőipari nívódíjjal jutalmazták.
?>
A reptér máig legjelentősebb bővítése 1983-ra készült el, amely ekkor egy második kifutópályát, és sok egyéb épület mellett új irányítótorony építését jelentette.
?>
Az UVATERV műhelyében, Nieder Iván építésztervező segítségével a repülőtér újabb meghatározó épülete jött létre. A torony tetején egy körbeforgó radarantenna üzemel, amelyet a radarhullámok számára átlátszó műanyag gömb véd az időjárástól.
?>
Az irányítótorony két vasbeton pilonja között, 60 cm magas acél I gerendákon nyugszik az alsó szintek tömege. A tornyot 2000-ben két szinttel bővítették a szerkezet által lehetővé tett irányba, tehát lefelé, sajnos az eredetitől eltérő falburkolattal.
?>
A torony melletti tűzoltóság épülete. A reptér területén egy  második hasonló bázis is épült, hogy vészhelyzetben a tizenöt Margitsziget méretű terület minden pontja gyorsan elérhető legyen.
?>
Bár sík területnek tűnik, az ötven méter magas torony teteje valójában a Gellért-hegyi Szabadság-szobornál is magasabbra ér, a kifutópályák két vége között pedig 23 méter a szintkülönbség.
?>
Az 1980-as években számos nagy méretű hangár is épült. A reptér ezen részei elzártan működnek, azonban a Lgiközlekedési Kulturális Központ reptéri túráin alkalmanként megnyílnak a nagyközönség előtt.
?>
A reptér bővítésének meghatározó állomása volt a T2 teminál átadása 1985-ben. A tervezése hazánkban addig szinte példátlanul összetett feladat volt, amelyet az UVATERV fiatal mérnökcsapata mellet külföldi szakemberek is segítettek.
?>
Az épülethez tartozó új repülőgép állóhelyektől egészen a közúti kapcsolatig terjedő, teljes akadálymentesség úttörő volt a hazai épületek közt, a nemzetközi előírásokat is megelőzve.
?>
Az utascsarnok födémje, a homlokzatra 45, egymáshoz 90 fokos szögben csatlakozó acél rácstarókkal. Alattuk két szinten bonyolódik az induló és érkező forgalom.
?>
Az 1998-ra elkészült 2B terminálban nagyobb alapterületen, újragondolt formában ismétlődnek a szomszédos épület bevált megoldásai.
?>
A 2000-es évek újabb bővítése során eltértek az eredeti tervtől, és a C terminál megépítése helyett az A és B épületeket kapcsolták össze a reptér üzemi területe felé nyitott, látványos Skycourt csarnokkal.
?>
A csarnok közel száz méter hosszú üvegfala mögött várótermek és vámmenetes üzletek, alattuk pedig automatizált poggyászkezelő rendszer kapott helyet. A Tima Zoltán, és a Közti Zrt. tervei szerint épült létesítmény 2011 óta szolgálja a forgalmat.
?>
A tetőszerkezet egyedi, ívelt főtartói csak a csarnok két szélén kaptak alátámasztást; a reptér felőli oldalon jól látható módon elhelyezve.
?>
Az alsó, érkezési szinten külön folyosó is összeköti a két régebbi terminált. A fontos, konkrét időpontok, például járat indulások, következetesen írott számként jelennek meg, míg a tájékoztató jellegű idő hagyományos, dekoratív órákon látható.
?>
Az épületeggyüttes legfiatalabb tagja az Ibis lánchoz tartozó 145 szobás szálloda, 2018-ra készült el az Aspectus Architect terveiből. A szálloda és a terminál közti építéséi területen remélhetőleg a már nem túl távoli jövőben jelenhet meg a vasútállomás.
1/21

1939-re nyilvánvalóvá váltak a budaörsi nemzetközi repülőtér korlátai, ezért új, nagyobb légikökötő építése kezdődött Ferihegyen. A főépület tervezésére ekkor kiírt pályázat győzteseként ifj. Dávid Károly terve valósulhatott meg. Fotó: Fortepan/UVATERV

Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk