| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Műemlékvédelem, stratégia, célok

1/5

Védtelen településképek 2. Karakteres kisvárosias településkép döntően eredeti részleteiktől megfosztott homlokzatokkal. Felsőgalla 2012 (Fotó: Rácz Miklós)

Hitelességre törekvő, részletes forrásvizsgálaton alapuló helyreállítás. (Zebegény, r.k. templom. Kós Károly, 1907 – Rekonstrukció: Csóka Árpád, 2007-2010. (Fotó: Rácz Miklós 2011)

Eredeti barokk homlokzati dekoráció feltárása, Sümeg, püspöki palota. (Fotó: Koppány András 2011)

A budapesti Corvin-negyed helyén elbontott Futó utcai ház fa kapujának részlete (Fotó: Rácz Miklós 2004)

?>
Védtelen  településképek 2. Karakteres kisvárosias településkép döntően eredeti  részleteiktől megfosztott homlokzatokkal. Felsőgalla 2012 (Fotó: Rácz  Miklós)
?>
Hitelességre  törekvő, részletes forrásvizsgálaton alapuló helyreállítás. (Zebegény,  r.k. templom. Kós Károly, 1907 – Rekonstrukció: Csóka Árpád, 2007-2010. (Fotó: Rácz Miklós 2011)
?>
Eredeti  barokk homlokzati dekoráció feltárása, Sümeg, püspöki palota. (Fotó:  Koppány András 2011)
?>
A  budapesti Corvin-negyed helyén elbontott Futó utcai ház fa kapujának  részlete (Fotó: Rácz Miklós 2004)
?>
1/5

Védtelen településképek 2. Karakteres kisvárosias településkép döntően eredeti részleteiktől megfosztott homlokzatokkal. Felsőgalla 2012 (Fotó: Rácz Miklós)

Hitelességre törekvő, részletes forrásvizsgálaton alapuló helyreállítás. (Zebegény, r.k. templom. Kós Károly, 1907 – Rekonstrukció: Csóka Árpád, 2007-2010. (Fotó: Rácz Miklós 2011)

Eredeti barokk homlokzati dekoráció feltárása, Sümeg, püspöki palota. (Fotó: Koppány András 2011)

A budapesti Corvin-negyed helyén elbontott Futó utcai ház fa kapujának részlete (Fotó: Rácz Miklós 2004)

Műemlékvédelem, stratégia, célok
Nézőpontok/Kritika

Műemlékvédelem, stratégia, célok

2012.09.06. 10:04

Cikkinfó

Szerzők:
Rácz Miklós

Vélemények:
1

Dosszié:

Hónapok óta egyre gyűlnek a felhők a magyar örökségvédelem egén. Rácz Miklós, a Régi Épületek Kutatóinak Egyesületének tagja a készülő örökségvédelmi stratégiával kapcsolatos kérdésekre reagál, azokat gondolja tovább és fejti ki bővebben írásában – egy jövőbeli „szerethető műemlékvédelem" kialakítása érdekében.

A közelmúltban a magyarországi örökségvédelem – elsősorban a műemlékvédelem – aktuális kérdéseit, problémáit érintő kerekasztal-beszélgetést szervezett a Magyar Nemzet c. napilap (2012. aug. 18. szombat, 30-31. o.). A szakminisztérium által ez évben elkészítendő új örökségvédelmi stratégiára már több alkalommal utaltak a szakmai irányítók, ezúttal az is elhangzott, hogy még tisztázandó a stratégia célja. Az újság által felvetett kérdések és a szóba került témák valóban az örökségvédelem mai „sorskérdései" és ezek, valamint a kontextus, amelyben ma felmerülnek, több esetben érdemesek továbbgondolásra, illetve bővebb kifejtésre. Erre szeretnék kísérletet tenni a következőkben, elsősorban a műemlékvédelemre koncentrálva.

Szakmai – tudományos – feladatok a műemlékvédelemben
A műemlékvédelemben alkalmazott szakmai háttérmunka, a döntésekhez, a szakmai kérdések részletes előkészítéséhez kapcsolódó adatszolgáltatás minősége a beavatkozások, szakmai döntések, vagyis a műemlékvédelem minőségének meghatározója. E munka három fő eleme az arra érdemes épületek kiválasztása (esetleges védetté nyilvánítás, nyilvántartás illetve közzététel), a topográfia, azaz a széles körű, szakmai igényű és lehetőség szerint korszerű áttekintő feldolgozás, valamint a konkrét döntéseket előkészítő részletes adatfeltárás. Ez utóbbinak lényege az épület, illetve az érintett épületrész(ek) építéstörténetének – beleértve az anyaghasználat és a szerkezetek történetét – megismerésén (röviden: építéstörténeti kutatás) alapuló értelmező bemutatás, amelyet egyes önkormányzati rendeletek ma találó kifejezéssel értékvédelmi dokumentációnak neveznek.

 

 

Nyilvánvaló, hogy e feladatok tudományos felkészültséget követelnek meg, rá kell azonban mutatni, hogy csalóka lehet az „öncélúnak" értelmezhető „tudományos" megjelölés, sokkal inkább a történeti épületállományt érintő mai fogalomrendszer szerint értelmezett K+F, azaz kutatás-fejlesztés tevékenységről van szó. A kutatás minősége rendkívül szorosan összefügg a fejlesztés, azaz az épületállomány kezelésének, fejlesztésének minőségével, hiszen a helyreállítás építészeti minősége e sajátos módszertan szerint megkövetelt megértés, megismerés, értelmezés minőségétől függ.

A három kutatási terület közül az első kettő, vagyis a gyűjtés(-kiválasztás)-védés, valamint a topográfiai feldolgozás alapvetően és általánosan állami feladatkör, míg az egyes beavatkozások háttérmunkája a beavatkozások költségvetésének része. Nem szabad azonban eltekinteni attól, hogy a három fázis – a már az első kettőhöz szorosan hozzátartozó publikálást és széles körű, közérthető társadalmi nyilvánossá tételt is hozzá értve – szorosan és elkerülhetetlenül egymásra épül. Az egyedi beavatkozások kutatói háttérfeladatai pedig a legszorosabb értelemben vett műemléki többletköltséget jelentenek, s a működő műemlékvédelmi támogatási rendszerekben az elsődlegesen támogatott tevékenységek körébe tartoznak.

A három megismerési fázis egymásra épülését megérthetjük azáltal, hogy egy építtetőtől, tulajdonostól, tervezőtől nehezen várhatjuk el, hogy ingatlanának értékeit megbecsülje, vagy akár tisztában legyen azokkal a fenntartás vagy átalakítások, az ezekről való gondolkodás során, ha nem találhat ezekről aktuális, nyilvános szakirodalmat, sem a hatóság számára hozzáférhető információkat, vagy azok nem jutnak el a nyilvánosság szélesebb szintjeire. (Ma a műemléki ingatlanokra vonatkozó hivatalos állami nyilvántartás alapadatainak hozzáférése  is térítésköteles és ezek még nem is érdemi szakmai információk.)

 

Védtelen  településképek 2. Karakteres kisvárosias településkép döntően eredeti  részleteiktől megfosztott homlokzatokkal. Felsőgalla 2012 (Fotó: Rácz  Miklós)
1/5
Védtelen településképek 2. Karakteres kisvárosias településkép döntően eredeti részleteiktől megfosztott homlokzatokkal. Felsőgalla 2012 (Fotó: Rácz Miklós)

 

Ki kell emelni, hogy a műemlékvédelemben alkalmazott kutatásnak a fejlesztést előkészítő szerepe kiugróan jelentős a fizikai megmentést célzó megelőző régészeti kutatásokhoz képest, hiszen itt az eredmény meghatározó – legalábbis kellene, hogy legyen – a megvalósuló építészeti alkotásra nézve. 

Állami szerepvállalás – szerethető hatóság?
Nyilvánvaló, hogy a többször elhangzó „szerethető örökségvédelem" igénye éppen ezeket a kérdéseket feszegeti: közérdek és általános, ha nem is tudatos és hangosan megfogalmazott igény, hogy az állam/közösség részéről képviselt örökségvédelem minden érintett számára átlátható és következetes, jól megérthető elvrendszert, értékrendet és eljárásrendet biztosítson, és ehhez a szakmai munka minden szintjén – hangsúlyosan beleértve a nyilvánossággal való kommunikációt – biztosítson kapacitást, tisztázottak legyenek a műemlékvédelem fogalmai mind a hivatali szereplőket és azok kapcsolatát, mind a folyamatok elemeit – nyilvántartás, topográfia, építéstörténeti kutatás – illetően. Itt hangsúlyosan rákényszerülünk kiemelni a műemlékvédelem fogalom önálló használatának szükségességét a tágabb és a törvényhozásban szükséges, a társadalom számára azonban nehezebben használható örökségvédelem mellett.

A megfelelő információ, szakmai tudás pont megfelelő helyen és időben való biztosítása: a fejlesztéshez szükséges kutatások elősegítése és eredményeik hatékony közhasznúvá tétele, mindez érthető, elérhető, átlátható módon: ez az állami szerepvállalás minimuma, mely a műemlékvédelmet közérdekből kötelező volta ellenére elfogadhatóvá és akár „szerethetővé" képes tenni.

Nyilvántartás, megőrzés – ...változás?
A műemlékké nyilvánítás és nyilvántartás eljárása egyoldalú technikai-jogi szemlélettel téves és a jelek szerint terjedő műemlékfogalomhoz vezethet. A műemlékké nyilvánítás során a rendelet röviden deklarálja a védendő emlék értékeit, melyek védelemre érdemesítik, emellett általában részletes, az értékeket ismertető védési dokumentáció készül. E dokumentáció azonban egyrészt nem általánosan ismert és elérhető, ugyanis nem része a rendeletnek vagy a földhivatali nyilvántartásnak, ugyanakkor számos korábbi védés esetén hiányzik vagy elavult, és elkészítésére, adatainak revíziójára ma általában nincs mód.

Alapvetően fontos lenne pedig, hogy a tulajdonosok közhiteles, naprakész és pontos információval rendelkezzenek ingatlanuk közérdekből védett – ismert, illetve feltételezhető – műemléki értékeiről, különösen egy tulajdonosváltás vagy tervezett beavatkozás esetén – már a tervezési fázist megelőzően. Az ily módon elégtelen nyilvántartás még a hivatali eljárásokat alapvetően ismerőkben is azt a téves elképzelést keltheti, hogy az épületnek csupán a rendeletben rögzített/szakirodalomból ismert/látható értékei védendők.

 

Hitelességre  törekvő, részletes forrásvizsgálaton alapuló helyreállítás. (Zebegény,  r.k. templom. Kós Károly, 1907 – Rekonstrukció: Csóka Árpád, 2007-2010. (Fotó: Rácz Miklós 2011)
2/5
Hitelességre törekvő, részletes forrásvizsgálaton alapuló helyreállítás. (Zebegény, r.k. templom. Kós Károly, 1907 – Rekonstrukció: Csóka Árpád, 2007-2010. (Fotó: Rácz Miklós 2011)

 

Még hibásabb azonban az ezzel összefüggő és terjedő téveszme, hogy a műemlékek változatlanul való megtartása kötelező és eleget is tesz a műemlékvédelem kívánalmainak. A megismerést nem segítő, ugyanakkor a változást tiltó örökségvédelem a legkevésbé szerethető – hogy ez a jelek szerint széles körűvé vált kép hogyan alakulhatott ki, az az állami szerepvállalás fájdalmas területére mutat rá.

A folytonosság érzete nem kell, hogy útjában álljon új ötleteknek – éppen ellenkezőleg. Minél mélyebbre nyúlnak a gyökerek, annál többféle a tápanyag. A hely identitása által indíttatott felújító fejlesztések olyan egyediséget ragadhatnak meg, mely vonzza az embereket jóval azután is, hogy az újdonsága varázsa elmúlt."1

Pályázatok, leépítések – állami kezdeményezések? Az utóbbi évek átalakulásai
Ma a gazdaság visszaesése nyomán a döntően európai forrásokból megvalósuló pályázati fejlesztésekben koncentrálódik a műemlékeken végzett munka. A pályázatok saját, eddig ismeretlen intézmény- és szabályrendszert hoztak magukkal, amelyek a műemlékvédelmi intézmény- és szabályrendszerrel sajnos csak igen felületesen érintkeznek.2 A pályázók a határidők szorításában, kellő útmutatás hiányában gyakran a műemléki értékek hiányos megismerésén alapuló, a hatóság által szintén idő és szakmai kapacitás hiányában kényszerűen engedélyezett tervekkel pályáznak és nyernek. A pályázatok műemlékileg korrekt előkészítésének igazgatási eszközökkel való biztosítása máig megoldatlan, ugyanakkor ma már ezek jelentik az állami és önkormányzati műemlék-helyreállítások szinte kizárólagos, bevetté vált útját. Az állam ma már szinte csak a pályázatok kereteire korlátozza kezdeményező szerepét a műemlék-helyreállítások terén: miközben az évek óta szakaszosan előrehaladó létszámleépítések nyomán egy megfogyatkozott szakember-állomány a szakterület egészének naprakész ellátását kellene, hogy biztosítsa a pályázati fejlesztések szakmai előkészítetlensége miatt egyre éleződő konfliktushelyzetek kezelése mellett.

 

Eredeti  barokk homlokzati dekoráció feltárása, Sümeg, püspöki palota. (Fotó:  Koppány András 2011)
3/5
Eredeti barokk homlokzati dekoráció feltárása, Sümeg, püspöki palota. (Fotó: Koppány András 2011)

 


Összegzés
 

A szakterület áttekintésével, átalakításának kérdéseivel a közelmúltban több érdemi munka is foglalkozott, a szakfolyóiratok folyamatosan tárgyalják a módszertani fejlesztések lehetőségeit és eddigi eredményeit, így maga a KÖH által 2011 őszén közzétett stratégia3, emellett kiemelendők Dávid Ferencnek az Építészfórumon közzétett hozzászólásaiban megfogalmazott fontos észrevételek4. Fontos tisztázni, hogy a szakterületen megnyilvánuló, a 2012 júniusi nyílt levélben megfogalmazott problémafelvetések nem elsősorban a legutóbbi, az elsőfokú hatósági szerepkört érintő átalakításnak szólnak. Az egyre súlyosbodó problémák gyökere a jelek szerint az, hogy az átalakításokat több esetben nem kísérte a szakmai kérdések szakmai párbeszédekben való tisztázása és a szükséges széles körű előkészítés, a társadalom felé való tájékoztatás. Az átalakítások mellett nem megfelelő hangsúlyt kapott az épületállomány igényeihez, változásaihoz (topográfia, új védések), de legalább a strukturális átszervezésekhez megfelelően igazodó szakmai módszertani, illetve eljárásbeli változások, fejlesztések igényének átfogó felmérése, illetve ezek megvalósítása. Egy újabb, a szakterület rendezését és a kor követelményeinek megfelelő fejlesztését célzó átfogó változtatást megelőzően mindenekelőtt egy ilyen részletes felmérésre és ennek közzétételére lenne szükség.

 

A  budapesti Corvin-negyed helyén elbontott Futó utcai ház fa kapujának  részlete (Fotó: Rácz Miklós 2004)
4/5
A budapesti Corvin-negyed helyén elbontott Futó utcai ház fa kapujának részlete (Fotó: Rácz Miklós 2004)

 

A társadalmat valóban szolgáló, a műemlékvédelmet átfogó értelemben hasznossá tevő stratégiának elsődleges célja az lehet, hogy elősegítse, bátorítsa és hatékonyan támogassa

– a társadalom igényét a kulturális örökség értékeinek megismerésére és megélésére

– a fiatal generációk megismertetését az épített örökség jelentőségével

– a műemlékvédelemben alkalmazott tudományos kapacitást, az elkötelezett szakemberek munkáját, a szakmai háttér létszámának és eszközeinek a műemlékállomány igényeit pontosan figyelembe vevő fejlesztését

– a történeti épületállományon végzett beavatkozások és fenntartás-megőrzés szakszerűbbé tételét, a szakmai előkészítő munka professzionalitásának biztosítását.

Rácz Miklós
építészmérnök, épületkutató,
a Régi Épületek Kutatóinak Egyesületének tagja


A kézirat lezárása után jelent meg egy hír a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetéséről: ez a műemlékvédelem szervezeti hátterének az elmúlt években tett lépések sorozatába illeszkedő újabb jelentős átalakítását jelentené.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetésére vonatkozó – egyelőre meg nem erősített – hír, amennyiben igaz, az utóbbi évek átszervezéseihez hasonlóan ugyancsak egy előzetesen előkészített stratégia nélkül hozott döntésre vall, s a rövid távú érdekek gyors érvényesülésének tendenciájára mutat. A műemlékvédelem szakmai szempontjai természetesen ennél sokkal megalapozottabb, hosszabb távú tervezést igényelnének. [A szerző kiegészítése - a szerk.]


1:  A sense of continuity does not have to stop new ideas – just the opposite. The deeper the roots, the greater the range of nutritients... Redevelopments which are inspired by the identity of a place can capture a uniqueness which draws people long after the fizz of new buildings has passed." The power of place. The future of the historic environment. English Heritage. Stroud 2000, 4. (elérés dátuma: 2012. 08. 28.) A szakterület társadalmi vonatkozásait is részletes felméréssel feltáró, alapvető tanulmány.

2:Ld. részletesen: Veöreös András – Szigethy Balázs: Jogászkodunk vagy örökséget védünk? Örökség 2012. július-augusztus. 7-10.  (elérés dátuma: 2012. 09.01.)

3: Kulturális örökségvédelmi stratégia. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai javaslata. Munkaanyag (2011. október). (elérés dátuma: 2012. 08. 28.)

4: L. Simon László: Válasz a műemlékvédelem ügyében írott nyílt levélre. 2012. június 27. Hozzászólások. (elérés dátuma: 2012. 08. 28.)

Vélemények (1)
meggymárka
2012.09.06.
11:02

Mivel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt megszüntetik, így nincs többé szó stratégiáról, célokról, tudományról, pláne a társadalom szolgálatáról. Az ingatlanbefektetőket szolgáljuk. Sic transit gloria mundi.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.